Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 9. szám

Esztergom, I!. évfolyam. ___________ 9. szám.______________________ Csütörtök ÍB°9. január 2S-én. Z TEIidOllI VIHEKE Városi és megyei érdekeink közlönye. Elöfizetési-ár : egész évre........................................6 írt. — kr. f él évre.............................................3 „ — „ évnegyedre........................................1 » 50 „ Egyes szám: 3 kr. Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendők. Megjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Hirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesz­tőséghez, SZÉCHENYI TÉPV 9^-JK SZÁM ALATT, intézendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Emlékirat a műkedvelői társasághoz. Folyó év január negyedikén az alapsza­bályok ereje szerint a Műkedvelő Társulat ha­tározatképes közgyűlést tartott, melynek tárgya az alapszabályok revideálására kiküldendő bi­zottság választása volt. A közgyűlés e czólból a bizottságot kö­vetkezőkép választotta meg : Elnök : Kőrösy László. Bizottsági tagok : Bártfay Gréza, Földváry István, Latky Károly és Nedeczky Vincze. A revideáló bizottság működésének ered­ményéről van szerencsénk Elnök urat s a t. közgyűlést következőkben értesíteni. A műkedvelő-Társulat, mostani szerveze­tével nem életrevaló. Legdöntőbben bizonyítja ezt a közönség meghűlése s a tagok elkedvet- lenedése. Mi nem sorakozhatunk azon párthoz, mely a mulasztások és miseriák miatt egyese­ket vádol s kegyelemdöfést ajánl az egész in­tézménynek. Mi megvagyunk róla győződve, hogy az eddigi akadályokat és zavarokat nem egyesek, bánéin a rendszer hibái okozták. És minthogy a rendszer zátonyán fenek- lett meg egyesek jó törekvése, a revideáló bi­zottság elsőben is azon az alapon kezdte meg tárgyalásait, hogy az eddigi alapszabályokat végképen elhagyandóknak Ítéli. „ESZTIM!! ÉS VIPIEU" TÁIGZMA, Farsangi dal. Egy lányt szerettem, mélyen, lángolón Forróbban, mint a nap, sugárt ha hint szét, Mélyebben, mint a tenger rejti kincsét. — S gyilkos láztól lieviilt egész valóm. Szép volt a lány, mosolygón angyali ; Remegve néztem mindig szép szemébe ; — Szerelmemet — leborulván elébe — Nem volt elég erőm megvallani ! Csak égtem érte csendes-szótlanul, Építve titkon lenge légi várat; A mért sóvár lelkem hisz annyit fáradt, Találtam angyalt búm jutalmául. Csendben, suttogva elbeszélgeténk, Egy szebb jövőt emlite édes ajka, S felvitte lelkem, mint egy tünde sajka, Oly égbe, honnan üdv, kéj int felénk. Hol szerelem a lég minden paránya, A külvilág egy állandó tavasz ; Boldogság, üdv, gyönyör minden viránya, S ki már nem tud szeretni, meghal az. Egy lányt szerettem, ab nagyon szerettem, S ő azt susogta egykor csendesen, Sajnálja azt, hogy meg se hibát engem, Mert menyegzője „zártkörű“ leszen. Sz T,-Javasoljuk pedig, hogy a Műkedvelő-Tár­sulat egyesogyedül működő tagokból álljon ; javasoljuk, hogy a tisztek száma lehető­leg reducáltassék ; javasoljuk végre, hogy az eddigi kint levő követelések behajtása után a közönség csatla­kozását elhagyjuk s egyedül csak mint előadás látogató faetort vegyük igénybe. Rövid bevezetőnk után már most van szerencsénk részletező discussio végett az uj- jonan átdolgozott alapszabályokat következő tételekben bemutatni : Az Esztergomi Műkedvelő Társulat alapszabályai. 1. §. A társulat czime: Esztergomi Műkedvelő Társulat. 2. §. A társulat czélja : állandó színház léte­sítése Esztergomban; városi jótékony czélokra, vagy a helyben működő magyar színészet pártolására elő­adásokat rendezni. 3. §. A czél elérésére szolgáló eszközök: az adományok és ezek kamatai valamint az előadások jövedelme^ a társulat czéljaira rendezendő felolva­sások, hangversenyek és estélyek tiszta bevételei. 4. §. A társulat tagjai működő tagok. 5. §. Működő társulati tag az, a ki működé­sét felajánlotta. 6. §. Minden társulati tag, jelentkezése alkal­mával a társulati anyakönyvbe nevét bejegyzi s vi­szonya csak akkor szűnik meg, ha elfogadható okok­kal indokolt lemondással járul az elnökség elé. 7. §. A társulat alaptőkéjét: a) adakozások, b) az előadások tiszta jövedelme s c) a kellékek képezik. Egy new-yorki játékosház. — Wickede rajza. — — És ön mégsem fog innét elmenni ! — mondá egy jól megnyúlt lábbeli készítő, az én ifjúsági ba­rátom, kivel New-yorkba érkezésem után találkoztam s kivel Taylor elegáns hotelében, hová az egész beau i monde befordul, mokkánkat szürcsölgettük. — Ön | nem fog innét elmenni, mielőtt játékos termeinkben meg nem fordul s egypár dollárt ott nem hágy. — No már abban igaza van, ha a játékot s veszteségemet egy kalap alá hozza, de azt még nem is tudtam, hogy itt játékos-termek is volnának. Azt hiszem, hogy a nyilvános játék mindig tilos. — Hiszen a titkos is meg van tiltva, de a pénzért való játékot ép oly nehezen tilthatnák meg, mint a gondolkozást. — Óhajtom látni a nagyobbszerű játékoster­meket. Kérem vezessen majd oda. — Hagyja csak rám. Jól ismerem az elsőrendű helyiségeket, mert a tél nagy részét s különösen éjjeleit mind ott töltöttem. Majd elvezetem olyan elegáns játékos házba, a hová rendesen el szoktam látogatni. — Rendesen ? Hisz akkor önnek egész nap halásznia kell, hogy estére legyen valami a hálóban ? — Úgy van barátom. Én nem kívánom, hogy ön is részt vegyen a játékban. Csak szeretném bemu­tatni önnek a farkasvermet. Erre elhatároztuk, hogy esti kilencz órára újból Taylornál találkozunk és elváltunk. A lábbeli készítő bizonyosan halászatra indult, magam pedig megte­kintettem a City Hall előtt táborozó katonaságot, mert ez időben a déli háború még javában folyt. A megbatározott órában beváltóltuk adott sza­vunkat és találko t ink. iY lábbeli készítő, a mint már előre is gondoltam, társasággal jelent meg. 8. §. A társulat tisztikarát a társulati tagok választják meg. 9. §. A társulat feje az e 1 n ö k, kit az érte­kezlet bárom évre választ. 10. §. Az elnök teendői : Felügyeletet gyakorol a társulat minden mű­ködése felett ; a titkár által összehivatja az értekez­leteket s ezeken elnököl ; minden oklevelet aláír s a szükséges kiadásokat utalványozza; képviseli a tár­sulatot a törvényes hatóságokkal és magán szemé­lyekkel szemben ; a társulat tevékenységéről az ér­tekezleten jelentést tesz ; végrehajtja az értekezlet határozatait ; a társulat vagyonát felelősség mellett kezeli. 11. §. A társulat titkárát az értekezlet bárom évre választja. 12 §. A titkár teendői: Jegyző könyvet vezet az értekezletekről s ezt az elnök s két kiküldött tag által hitelesítteti ; szer­keszti a felhívásokat és nyomtatványokat; a levele­zéseket viszi ; a társulat levéltárát rendezi és őrzi ; az értekezletről értesítést állít össze úgy a bt lyi sajtó, mint a társulat számára ; a pénztárnak ellenőre. 13. §. A társulat pénz tárnok át az értekez­let bárom évre választja. 14. §. A pénztárnok teendői : a társulat által rendezendő előadások estélyek stb. jövedelmét ke­zelni ; a kiadásokat az elnök utalványára kifizetni s a tiszta jövedelmet a végleszámolás után nyugtat- vány melleit az elnöknek átadni; mindennemű eljá­rásáért szigorúan felelős. 15. §. Rendező az, kit az elnökség kinevez. 16. § A rendező teendői: az előadandó dara­bok vagy egyéb előadások szervezése. Utaiitásait az elnökségtől kapja. Egy pityókos fiatal ember volt vele, a ki nagy dicse­kedve kérkedett merész játékaival. Erős szándéka volt megbuktatni a bankot. — Jó madár vagy, — gondoltam magamban a lábbeli készítőre — hát nem csak játszol, de játé­kos-ügynök is lettél. Mi mindenné nem fajulhat el i a becsületes ember ! Később megtudtam, hogy minden ujonezért öt dollárt kap s a nyereségből már az ujonezok veszte­sége szerint két, egész tiz dollár provisiót húz. Megérkeztünk egy diszes épület elé, melynek második emeletére tartottunk. Mielőtt beléptünk volna, nem tudtam eleget hálálkodni a lábbeli készítő fáradozásáért s figyel­meztettem az ifjút, hogy becsülje meg tallérait s ne vesse a játékasztalra valamennyit. A gonosz bizo­nyos elszántsággal szavalta: — Akárki nyeri meg, ha elvesztem, nem bánom. Százhatvauöt dollár nagyon sok pénzt, de a szerencse megpróbálása mégis többet ér. A czipész kopog. Kilép egy egészséges hajú ifjú s kérdi a jelszót. — Yankee Doddle came to town — suttogá de olyan arczczal, bogy meg nem állhattam a nevetést. A kettős ajtó kitárult s mi a csarnokba léptünk. A czipész megint nagy művészettel s valódi szabiidkőművesi titkolózással kopog újra. Itt megint ismétlődött a fentebbi jelenet, azután egy fényesen és elegánsan bútorozott szobába léptünk. Az ébenfekete ajtónálló szolga alázatosan megkérdezte, hogy nem kivánuuk-e vakmit. — Hozzon jó bort s néhány fiuom kétÿzersül- tet — mondá harsány hangon a boldog és büszke lábbeli készítő s letelepedett egy pompás bérsony- ssékre. Csakhamar néhány úr érkezett közénk a szomszéd játékos szobából s megeredt a beszéd a

Next

/
Oldalképek
Tartalom