Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 68. szám
Esztergom, II. évfolyam. 68 szám. Vasárnap 1880. augusztus 22 én. es TIBIKÉ Városi és megyei érdekeink közlönye. Előfizetési-ár : egész évre ........................................6 fît. f él évre.............................................3 „ évnegyedre........................................1 „ E gyes szám: 8 kr. 50 kr. * w Az előfizetési pénzek a kiadó hivatalhoz, Széchenyi téren intézendok. j _ M egjelenik : hetenként kétszer vasárnap és csütörtökön. Nyilttér petit soronként 30 kr. Csinosodásunk. Városunk néhány év óta a csinosodás utján van. Habár lassan, alig hogy építünk, de az emelkedést azért elvitatni még sem lehet. Ismerjük anyagi tehetségünket, termelési módunkat. Tudjuk, hogy városunk egészen magára van hagyatva ; középületekkel se a kormány, se földesurunk ugyan meg nem áld, nekünk pedig nincsen módunk díszes középületek emelésére. Pór Antal ur, mikor még a kecsegtetés kenyerével etette édes választóit, eresen Ígért órültekházát, vasutat s több a féle dolgot. Persze semmit se adott. Még a gymnasium építés ügyes-bajos dolgába se tudott a kormánynál hűségéért egy kis előnyt kieszközölni. Tehát se a kormány, se képviselőink, se földes uraink nem csinositják városunkat, hanem emel henne középületet az égető szükség s magán házat a jobb módú polgár. Néhány év óta több csinos épületet kaptunk. Most egyszerre három épitkezés siet befejezése felé a Széchenyi-téren. Ott diszlik a kitűnő berendezési! uj gymnasium. Jól esik tudnunk, hogy a mienk. Még jobban, hogy nem vettünk vele nagyobb terhet vállainkra. És mégis, a ki elhalad mellette, az nem képes boszankodását elleplezni. Micsoda csinosodás az, mikor az épület márvány alapszegélyzetét olyan ügyetlenül teLátományok. I. Úgy rémlik, nélia csendes éjszakákon, Hogy lelkem a titkos jövőbe lát S szétbontva látom elborult világom Rejtett jövődnek sűrű fátyol át. Mint alkonyatkor a felhő szegélyen A lemenő nap mosolya ragyog, Mig benne búsan rejlenek s sötéten Rejtélyes árnyak, úszó alakok. . . ... A nász vigalmak hangja rég lezajlott, Álomként tűnik föl a boldog éj ; A kéj mámor már unalomra hajlott, Kialvóban az égő szenvedély. És ottan ülsz pompás terem magányán És két kezecskéd összekulcsolod. Jelen nyugalmán, múltnak néma vádján Szemed olyan szomorúan mosolyog. Zajos vigalmak már nem ingerelnek, A röpke táncz csak bágyaszt kimerít ; Önbalgaságát sirató kebelnek Ki érti vágyát és reményeit ? ! Férjed? ... 0 gazdag üzletekbe fárad, Csakhogy övezzen pompa, kényelem ; Palotát bérel, dús hintóba járat, Estélyén minden mágnás megjelen. Mégis-mégis e gazdag kényelemben metik el a járda alá, mintha az épület legalább is egy földrengés után lesülyedt volna. A helyett, hogy magasan kiemelték volna anélkül is alacsony építéseink sorából, szemsér- tően elrútítják épen azt a felét, mely mindennapi boszankodásunkra fog szolgálni. A mérnöki bölcseség úgy argumentál, hogy a vízlefolyás parancsolta azt. Nem lehetett máskép, annak úgy kellett lennie, ahoz nem is ért mindenki. Ahárhogy is van, de tény az, hogy mérnökünk, ha már úgy parancsolta az építést, hogy a díszes épület eleje eltemetődjék, akkor nem mutat érzéket csinosodásunk iránt. Kaptunk egy szép épületet, de olyan boszantó hibával, mintha a huszárra bakancsot erőltetnének. Semmi szegélyt se hagytak s igy a c s i n o s o d á s ellen valóságosan vétkeztek. Ott van egy másik eset. Egy magán ember a város legdíszesebb terén házat épit. Egy zugnak kiküszöbölése kerülhetett volna érvénybe s mégis mit látunk ? Az uj épület ta- podtatnyit se változtatott régi fekvésén s a helyett, hogy a tér szabályozásához járult volna újra a régi diribdarab formátlanságot prolongálta. Nem támadjuk meg, pedig bizony volna hozzá jogunk, a szóban, forgó Frey ház fatetőzetét, melyet az építési bizottság bölcsen eltűrt, le nem bontatott. Nemcsak tűzveszély kikerülése, de csinosodásunk érdekében is megérdemelte volna az uj építésű ház, hogy más fedelet kapjon. Csak a tér csinosítása és szabáOlyan szegény vagy, élted oly rideg ! Vigasztalásul hozzád szállna lelkem, De tőle szived fölriad, remeg. ..... II. Templomba látlak márvány oszlopoknál ; S úgy tetszik, mintha tán föl fölzokognál ; Szemed lesütve, haiad szétomolva, Mint egy vezeklő, bájoló Magdolna. Átgondolod múltad dicső világát, Szerelmednek megtépdesett virágát : Oly mély, igaz szivedben a búbánat, És mégsem oldoz fel a bűn bocsánat? . . . . . . Csábítva, csalva engem, hitegettél, Talán magad is hitted, hogy szerettél. S midőn hozzád borultam szenvedély Ível Könnyelműen tépted szerelmem széjjel. És elszakadtunk. De mit ér az élet? Szegény leány, bálványom, im mivé lett. . . . . . Szelíd panaszszal néz le a Madonna Fátok szánandó, bukott angyalokra. Mészáros István. Irodalmi levél. — Harmadik. — Petrarca és K i s fa 1 u d y S á n d o r. Irodalom történeti tanulmány. Irta Rényi Rezső. Budapest, Aigner Lajos. Nagy 8-adrét 91 lap. Ára? Rényi Rezső tagadhatatlan az olasz irodalom egyik legilletékesebb és legalaposabb ismertetője irodalmunkban. Eddigi összehasonlítható tanulmányai élénk figyelemben részesültek nemcsak a tudoraáHirdetések a legolcsóbb áron közöltéinek. A lap szellemi részét illető levelezések, a szerkesztőséghez, SZÉCHENYI TÉF^ ^-IK SZÁM ALATT, intézendok. Kéziratok nem adatnak vissza. lyozása érdekében tartjuk elhibázott intézkedésnek azt, hogy semmiféle szépitési haladással se találkoztunk. Legterjedelmesebb terünk a lehető legformátlanabb. Ez is olyan állapot, a melyen most már nem lehet segíteni. De azok az urak, a kik az építést a tér szépítő szabályozása nélkül régi helyére engedték eszközölni, nem tanúsítanak érzéket városunk csinosodása iránt. Ott van egy harmadik épités. Szintén a Széchenyi-téren, hol valóban imponáló épületeket lehetne emelni, csak a szabályozás és díszítés Ízléses módjaival. Magukról az épittetők- ről azt mondja a hir, hogy jómódúak. Felépült házuk megczáfolja azt. Rosszmódúak, még pedig nagyon is rosszmódúak Ízlésükben. A csupasz falak, a furcsa decorativ idomok, a sovány ablakok s az egész épités a mellett tanúskodik, hogy a létesítőnek aesthetikai Ízlése soha sem volt. Ha a Frey-ház külső de- coruinai nyomán halad vala e díszítés, akkor legalább kellemes hatást gyakorol az uj épület. És milyen éktelen dombot vertek a ház elé. Vagy az is a mérnöki bölcseséghez tartozik ? Lehet-e, szabad-e épen ott olyan kövezett dombot emelni, hol a közlekedés tiz hónapon keresztül a legélénkebb. A Bisitzky-ház előtt diszlő dombozat mennyi veszedelemmel fenyeget például tél idején, mikor síkossá válik s valóságos elszántság kell hozzá rajta végig menni. És épen az uj gymnasium elé nyosság képviselőinél, de a komolyabb közönségnél is. Rényi ur föuczimzett munkáját újra kiadja s igy alkalma nyílik bárkinek is állításunk értékéről meggyőződni. Maga az irodalmi itélőszék már nyilatkozott Rényi Petrarca és Kisfaludy Sándor-a fölött. Mint összehasonlító irodalomtörténeti tanulmányt csak méltatni tudta. Egy ilyen méltató részletet mutatunk be az „Ellenőr“ 52-ik számából : E nagy gonddal dolgozott tanulmány először Abafi L. „Figyelő“-jében jelent meg, s méltán gerjesztet figyelmet. Rényi egy nagyon fontos kérdés tisztázásával foglalkozik, azzal t. i. mily összefüggés van Petrarca és Kisfaludy S. költészete közt, s különösebben, mily mértékben nevezhető Petrarca Kisfaludy mesterének. A magyar költő tudvalevőleg már „ Himfy szerelmeinek" első teljes kiadása alkalmával érintette előszavában, minő viszouybau áll ő az olassszal „Csatlakozik — úgymond — mindaz, a ki Himfyt egészeu originálnak mondja, noha egészeu a maga utján, szabadon jár; mindaz, a ki Himfyt, ha fordításnak nem mondja is, minthogy nem mondhatja más követőjének nevezi, noha némely helyeken úgy beszél, mint ő előtte más szerelmes szív beszélett. Shakespeare. Milton, Tasso, Voltaire, Wieland, Schiller, Klopstock és többek,nagy költők énekeltek volna, ha előttök Homer, Virgil és mások nem énekeltek volna is. S a nélkül, hogy magmat ezen dicső telkekhez hasonlítani merném, vagy akarnám, — azt mondom, hogy ha Petrarca és mások előttem nem énekeltek volna is, én Himfyt mégis írhattam volna, és igy talán még nagyobb eredetiséggel ; mert a mi az emberben vagyon, az jöhet is az embertől." E nyilatkozatból azonban nem tűnik ki eléggé, mennyit köszönhet Petrarcának, bizonyosan érdekes WtF“ Niai szám linkhez fél iv melléklet van csatolva.
