Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 61. szám
tieai közleményekből, melyek szerint a fürdő látogatók száma a múlt évben a 4000-et meghaladta. összehasonlítás kedvéért közöljük mindkettő vegyi alkatrészeit. 10,000 rész vízben foglaltatik. Esztergom : Vöslau: Eajsúly 1.0005----1.0004 H ofok 27 C.----23 C. S zénsav 2.307----2.579 K ovasav '0.168----0.112 K énsav 0.669----1.336 C lor 0.161----0.147 V asoxvd nyom----szintén C alcium 0.737----1.389 M agnesium. 0.625-----0.651 K alium 0.032 ----0.048 N atrium 0.105----0.154 E zekből kitűnik, hogy az esztergomi hévviz források az eddigi vegyelemzés szerint, — tulajdonságaira nézve leginkább a vöslaui fürdőhez hasonlítanak, csakhogy annak irányában azon nagy előnnyel bírnak, hogy hőmérsékök 4 Celsius fokkal nagyobb. Mindezeknél fogva az esztergomi hévviz források egybevetve Vöslau gyógyhatását, leginkább alkalmasaknak mutatkoznának ideges és izgékouy betegeknek; férfiak kik agyvértóduíásokra, nők kik vérfolyásokra hajlandók és a felettébb hideg vagy a mienknél melegebb vizeket el nem tűrik, mig a mienkhez hasonló vízben magukat igen jól érzik. Számos orvosi tekintély (köztök Gráfé Löscher és Haiiass) ezen úgynevezett közömbös langyos hévvizeknek. leginkább azért tulajdonitnak nagy gyógyhat ást. mivel mindegyikek sok iditő azot-ot tartalmaz. A legnagyobb gyógyhatányi előny az esztergomi h é v v i z b e n abban rejlik, — hogy hőmérséke 4 C. fokkal nagyobb mint Vös- laué, ennélfogva kedvezőleg hat a periphericus ideg- rendszerre s erről visszahatás utján a légzés, vérkeringés és táplálkozás (emésztésre) különösen a bőr működése és a trauspiratio a legelőnyösebben működésbe jönnek s a légzés, vérkeringés s egyéb működések szabályoztalak. Számos orvosi tapasztalat nyomán a vöslaui és azzal hasonló fürdők számtalan gyógyhatásúi constatáltattak. — Az idegbetegek nagy száma, különösen nőszenv (hysteria) vérszegénység vagy általános gyengeségben szenvedők, megerősbödötten és egészségesen hagyták el e fürdőket. Hypochondriában, szellemi lehangoltságban, de különösen a női ivarszervek nagyon idült hurutos bajaiban a hószám rendetlenségeiben, válólázaknál visz- visszaraaradt általános gyöngeségnél a vöslaui fürdők nagy és számtalan gyógyeredményeket képesek felmutatni. Ezen fürdőket langyos hőmérsékök miatt a nap bármely szakában használhatni lehet, és a leggyengébb gyermekeknek sem árthatnak, és használatok az időváltozásainak sincsen alávetve. * * * Ezekből megítélheti mindenki, hogy az esztergomi hévvizek valóságos nagybecsű gyógyvizek, melyek tekintve azt, hogy Magyaroszág- ban másutt elő nem fordulnak tekintve to- j vább Esztergom kies vidékét, egészséges | enyhe levegőjét, könnyű közlekedését és a fővároshoz való közelségét, minden feltételekkel nagy mértékben bírna arra nézve, hogy Esz- tergom keresett gyógyhelylyé váljék, ha ezen leányokat juttatja eszünkbe, s neki csucsorodott j kedvünk hangzatos adomáit, messze röpíti a szellő, i miközben gyors ladikunkat enyelegve hozta egy meg- ' termett hegy tövébe a hatalmas hullámú folyam. t Megérkeztünk. Gyorsan kiraktuk a cókmókot : a nagy kosarat, melynek sokat Ígérő nehézségével ketten küzködtünk, az áldott pinczetokot, melynek méhében nyugodott az édeskotyogásu hegyié, s még- egykis bagyut, melynek illatos bodrai előre is kábító reményekre gyújtották a gyönyörtől már úgyis puffadt szivünket. Mindezekkel szuszogva törtet a lehangoló magasságú hegynek egy markos suhancz, kit mi már fele utján savanyúén egymásra tekintve, a resigua- tió egy bizonyos nemével követtünk. De hogy egy suhancz kifogjon rajtunk, az mégis csak több volt annál, mit e tekintetben hivalgó büszkeségünk gém- beredett lábunknak megengedhetett volna, s mig e- fölötti szégyen érzetünk hátulról taszigált, addig a nagy élvezetet Ígérő kilátás, a terebélyes fák árnyában vendégszerető fogadtatásra talált puha gyep áz üdvözítő közelség az éghez, mind megannyi mágnes vonzott a nőni látszó tetőre. Előre görnyedve csúszunk hátra a bársony fűben, hol erőgyűjtés vé- j gett azután le is telepszünk megegyezés szerint j csak néhány perezre, mi a szivar füst, az anekdota ■ meg a jóizü kaczagás éltető sugara alatt észrevét- ! lenül hatalmas félórává nőtte ki magát. — Te Zsiga! hány macskafark érne fel idáig? — Oh Jézus Marja, egypár ezer meg milli- jom se vóna élig ! — Hova beszélsz ? egy is elég, de annak na- j gyón hosszúnak kell lenni. ' források kellő figyelembe vetettnek és úgy a szakemberek valamint a nagy közönség által felkaroltatok. Szükséges volna azonban első sorban, hogy ezen hévforrások vizei az újabb vegy- elemzési módszer szerint újból elemeztessenek a mi jelenleg csekély költséggel eszközölhető és hogy a válalkozás ezen vizek rendkívüli becsét felismerve, azoknak hasznosításához minél előbb hozzá fogjon. Dr. Berényi Gyula. alkalmas ülőkékkel, ne hagyják kis fiainkat nyomorogni, oly sok nadrágot elkoptatni, miért otthon legalább is szidás járja s ne gátolják meg a helyes testfejlődést s a tanulás zavartalan sikerét, hanem készíttessenek számunkra nagyságukhoz arányított p adu kát. Ezért könyörgünk ! Vámos Elek. H i r e k. — Közigazgatási bizottság. Múlt szombaton a közigazgatási bizottság ülést tartott, melyen a félévi jelentések és egyéb folyó ügyek tárgyaltattak. Könyörgünk. Nagyrabecsült szerkesztő ur csak ezt a czimet ne bántsa. Tegye félre kérem azt a piros ceruzát ! Alább nem bánom törjön, zúzzon, törüljön, javítson amennyit tetszik ; csak ezt az egy szót ne bántsa, inkább máskor elmondom a történetét — nem ám uraságodét, bár a 18-ki jegyzőkönyvből kikerülne egy vagy más, mivel nem vallanánk épen szégyent. Ugyan de hát mi az, amiért oly nagyon k ö- nyörgünk? Erre már egy pár szóval felelni annál inkább is nehéz, mert sokan vagyunk, kik esedezünk, még pedig szívből, igazán kérjük Esztergom v. tek. iskolaszékét, hogy kegyeskedjék az elemi iskolák padjait szemügyre venni vagy vétetni és szakértőket, kivált az érdemekben gazdag főorvos urat megkérdezni, hogy oly padokbau, mint az említett iskolákban vannak, lehet-e a mi kis fiainknak (6 —10 évesek) kényelmesen ülni, oly padokban, követelheti-e jó lélekkel a tanító azt, hogy békésen üljön az a kis nebuló; hisz uraságod is tudja s tudhatják százan, hogy két órán át megszakítás nélkül egy helyben kényelmetlenül ülni mily kin, kivált mikor az embernek a lába lóg, mint a harangkötél. Pedig az I. osztályt kivéve oly magasak a padok hogy a tanulók felének a lába nem érheti a földet. Csoda-e aztán ha a gyerek a reggel fölhúzott ujnadrágot — melyet apja 20 év alatt sem birt el- szakgatni — két óra múltán lyukasan hozza luiza ; nem, mert addig illeszkedik — hogy magyaián szóljak jukkol a kis legény, mig végre is kijukkolja a nadrágot, aztán ott a juk ; pedig ez uagy baj. Vagy no, ez még szebb. Sokszor a legfontosabb magyarázat közben egyszerre szörnyű bumm! hallszik ; ki az, mi az, hát a Pista megrágta a padot. Könyre álló szemekkel mentegeti magát a szegényke, hogy hát kéremálássan nem akartam, de lecsúszott a térdem. Igen a térde akkor csúszott le, de a tauitottaknak meg ekkor vau ám vége, kezdhetjük élűiről, pedig ha tizet csöngetnek, vége a tanórának is. H t még mikor Írunk, ez ám a po- sitio. itt aztán beszélhetünk arról, hogy ne hajoljon tanulónk a pádhoz, mert megfájdul a melle, stb. igeu, de hát a levegőbe vagy hova támaszkodjék szegényke, mikor a lába nem éri a földet. Tessék valakinek megpróbálni írjon az elmondottam helyzetben egy óráig s lesz fogalma a szegény kis gyermekek helyzetéről. A fő egészségi szempontról nem is szólok a ! dologhoz, mily hátrányos lehet az ily padokban való j ülés kivált az elemi iskolás — (6—10 éves) fejlet- j len gyermekekre nézve ; azt nálamnál sokkal jobban i tudják mások. I Kérve kérem tehát azokat, kik segíthetnek e I bajon, hamár a gymnásium, reáliskola, — hova pe- j dig sokkal fejlettebb tanulók járnak — el van látva Tehát már magasan lehetünk. , Suhanczunk az e közben megkívánt elemózsiával ugyancsak közel járhatott már az éghez s igy egy óriási mágnessel megint több. Nem csoda tehát ha egy két félóra múlva már megcsapott a fris levegő s hogy határtalan megelégedésünkre fáradt tagjainkat a magas hegytetőn találtuk, mely minden magassága daczára — halván a faluból a kutya ugatást — még messze lehetett a mennyországtól, a min azonban épen nem búsultunk. Jó ideje is csak hogy felértünk. Pompás étvágyra tévén szert a nagy ügygyei bajjal összehordott rozsé csiklan- dózó illatok közt pirkasztja meg a már alig várt gulyást, meg a bort szomjuhozó túrós csuszát. A jó életnek sorsa a múlandóság, beteljesült. Nemsokára egy nagykorouás fa árnyékában ültünk körül a kedves bográcsot, s megadtuk gyomrunknak ami a gyomrunké. Majd a hideg vízbe fojtott fiaskókon akad meg szemünk s Mátyás királytól tanult emberséggel miután éltettük a hazát, s minket közelebbről érdeklő mindeu éltetőt, éltettük a „népet" is, ki mai napság már boros verejtékkel öntözi a hegyet vagy a völgyet, melynek termékeny öléből ezen eléggé uemmagasztalható italt kifakasztotta. A jó appetitus fölíilmúlhatatlan gyönyöreit élvezvén, aromás dohány füsttől űzött nyugalmas emésztésre hívogató gyepre hevertüuk, hol csakhamar el is nyomott a buzgóság. — Kinevezés. Keller Mihály győri főreálta- nodai tanárt a földművelésügyi minister Győr, Komárom, és Esztergom megyék területére a phylloxera kutatására és felismerésére biztosul kinevezte. — Zendülés Süttön. Julius 26-áu Süttőn mintegy háromszáz egyén a község házát körülvette és a magánosán hon levő Vasas Béla helyettes jegyzőt a községbőli eltávozásra hívták fel, nagy lárma és fenyegetések közt. A helyettes jegyző akkor, a tömegtől megijedve, mindent bezárt, de ez csak a nép dühét fokozta annyira, hogy feltörték a község háza mindeu ablakát, minden ajtaját. Ekkor Vasas Béla elment a postahivatalra és ott elzárkózott. A tömeg követte oda is és daczára annak, hogy a postamester figyelmeztette a posta közhivatali minőségére, továbbá, hogy levelek, állami pénzek és értékek vaunak, a felbőszült tömeg a postahivatalt is fe tőré és a helyettes jegyzőt azon fenyegetéssel, hogy ha a községből el nem távozik, agyonverik, a községbőli távozásra hívták fel. Vasas Béla az erőszaknak engedve, visszament a tömeggel a házhoz, ott egyetmást összerakva, Piszkére szállították őt, megtiltva neki, hogy Esztergomba be ne merjen jönni. A piszkeiek, midőn látták, hogy a süttőiek tettlegességekre akarnak vetemedni, azt megakadályozták, Vasas pedig később átment Kar- vára, onnét Muzslán keresztül Esztergomba, jelentést teendő. A szolgabiróság azonban már előre értesülvén a botrányról, a csendbiztos három pandúrral kiküldetett, de a csendbiztosuak azon nyilatkozattal jöttek eléje, hogy az urakat sziveseu látják, de pandúr ue mutassa magát. A még mindig együtt levő tömeg ellen uem tehetett semmit. Mattya- sovszkv Vilmos keddeu reggel szintén kiment, de a nyers tömeget szétoszlatni nem lehetett, sőt midőn a szolgabiró megakarta hivatni a kezdőket, a tömeg nem engedé, hogy ezek a szolgabiró előtt megjelenjenek. Este visszajöttek úgy a szolgabiró és cseudbiztos, szerdán reggel megkeresték a helybeli katonai parancsnokságot, honnan Schwiuner őrnagy parancsnoksága alatt álló zászlóalj teljesen designáltatott, kik azonnal Siittőre indultak. Többet jövőre. — Áthelyezés. Birkés Ákos, eddig Mr. váiosi káplán hasonló miuőségben saját kérelmére Nagy Sarlóra helyezhetett át. — Guano barlang Lábatlanon. Rőthy Ferencz ur a „Komárom" czimtí lapban a múlt vasárnapról a következőket Írja a lábatlant gtianobarlaugról : Ki hitte volna, hogy Magyarországban egészen a perui guanóhoz hasonló található legyen? és pedig található volt Lábatlan, Esztergom megyéhez tartozó falu közelében, egy rendkívüli mély barlangban. — A guano, mely nem más, mint madár-trágya, mely hosszú időn át a levegő hatásának volt kitéve, e barlangban ezer meg ezer bőregértől származik, melyeknek lakhelyül szolgál; a barlangba behatolót, nyugvó helyzetükből felijesztve, röpködésárgába kezd olvadni, s a „bérezek koszorúja* h még uem is „feketén* de már szürkén „boliufcgat" * a mi nem csekély figyelmeztetés az anabasis gyor s megkezdésére. Igaz hogy „esteledik hajualodik,“ csak hogy már másuap ; ekkora saltus non datur in natura. A boldog népköltészet egészen megfeledkezett arról a valamiről, mely ha csillagok uem jöttének, vajmi setét, s ha ilyenkor közel s távolba semmi fény nincs, ekkor azt a szabad ég alatt keresztül virrasztaui igazán virtus. De mi ismervén Petőfinek ezen rikató éjjelét, előre látókká lettünk s egyhaugnlag elfogadtuk e rövid indítványt, hogy hát gyerünk ! — Helyes ! Gyerünk ! ! Néhány perez múlva már sajkában ül öt bok- rétás kedvű legény. Mint a kaczér szép lányok szivében a bajuszos ábrázatok, úgy siklott tova harsogó nóták között exceleutiás bárkánk. A hűvös szellőt hozó Hesperia majd kék majd átlátszatlan fekete fátyolba burkolja vendégszerető hegyünket, néha gyászban borul föléuk titkosan zajgó keblével melyen nem kínos álraű gyermek alszik, hanem éber csillagok pislognak (Tehát nekünk kijutott.) A bús szerelmesek bánatos pimaszának türelmes végighal- gatásába belesápadt hold, a méla éjji hölgy is észrevett bennünket, gondos anyaként kisér nagy szemével csobogó pályánkon, s uem sokára egy szívélyes „jó éjszakát" mosolyog vele alá. — Bonne uűit ! neked is. Nemsokára rémes zakatolás tép ki Morpheus gömbölyű kis karjai közűi, s fürkészet után vágyó fiatal vérünk egy meredek csúcsra kerget, minek derekasan tetejébe is kerültünk. Gyönyörű kilátás ! A tiszta kék égboltozat nyugat felül gyönyörű aranvHalmay.
