Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 58. szám

beinek elveszi kenyerét. Erre vonatkozólag van meg­jegyzésünk. Az a cséplőgép nem a szegény ember keresetét veszi el, mert az nem bir búzát nyom­tatni, hanem azon mindenesetre jobb módunknak tesz kárt, kik lóval búnak. Különben a gépek hasz­nát bizonyitgatni nem kell ; van az már minden fa­luban, csak az esztergomi gazda irtózik tőle. Azok­nak azonban, kik a fenti véleményt oly hangosan oly örömtelten hangoztatták, ezt a kérdést tesszük : váljon miért nem voltak a gépeknek most két vagy három éve olyan ellenségeik, midőn a búza kereszt­je alig adott egy vékát és egyátalán nem lehetett _ a silány kereset mellett — nyomtatókat kapui? M int értesülünk, a leégett gabna egy része bizto­sítva volt, és hogy ezentúl a közeli lőpor készlet érdekében lesz gondoskodva éji őrizetről. — Szörnyű takarékosság. Miniszteri rende­let értelmében azon hatóságok, melyek igazolási je­gyek kiadására felvaunak jogosítva, utasittattak, hogy az igazolási jegyek árát 1 krt. a felektől szedjék be. Bizony még megérjük, hogy a beadványok mellé tollat, papirt és tentât, vagy megfelelő pénzössze­get kell tennünk, mert hiába — az államot nem kell terhelnünk, a polgárok pedig még elbírnak egy kis adófélét. — Uj fajta levelező iapok. A földm. ipar­és kereskedelmi minisztérium a következőket teszi közzé: Az osztrák-magyar monarchia belforgalmában valamint a Németországgal való csere forgalomban f. évi augusztus hó 1-ével válaszlappal ellátott le­velező-lapok fognak forgalomba bocsáttatni, melyek­nek úgy első, mint válaszlapja benyomatotf 2 kr.- ros levéljegygyel lesz ellátva. Az első lap alján a következő figyelmeztetés olvasható: „A lap másik fele válaszadásra való." A válaszlap felirata alatt e szó: „Válasz" olvasható. — Kupecz Ferencz. Seemann kihívója Vasár- J nap este visszaérkezett a fővárosból. Az Arany Sas­ban igen diszes búcsú ebédet rendezték tiszteletére s átalában nagyon föllelkesültek azon eszme mel­lett, melyet Kupecz képviselt. Július 16-áu tanúi érintkezésbe léptek Seemann segédeivél s ennek eredménye a következő nyilatkozat volt : Alulírottak mint Kupecz Ferencz urnák Seemann alezredes úr­ral a magyar nemzeti zászló állítólagos meggyalá- zása miatt fölmerült párbajügyében megbízottjai f. hó 17-én a nevezett alezredes ur segédeivel foly­tatott tárgyalások alapján kinyilatkoztatjuk, hogy miután az említett megbízottak hivatkoztak a f. hó július 17-én az összes budapesti napilapokban See­mann alezredes urnák a lovagias ügy alapját és an­nak indokait illetőleg közzétett felvilágosító nyilat­kozatára s ezen nyilatkozatot velünk, mint Kupecz Ferencz ur megbízottjaival szemben fentartották : a Kupecz Ferencz és Seemann alezredes urak között fenforgott ügyet eliutézettuek és az arra vonatkozó tárgyalásokat befejezetteknek tekintjük. Kelt Buda­pesten. 1880. júl. 17-én, Solcz Károly 48-as hon­véd őrnagy. Vass Sándor 48-as főhadnagy. — Ku- peczet Budapesten sok kitüntetésben részesítették s a vidékről számos levéllel árasztottak el. Ezekközül kettőt mutatunk be. Az első: — Vegye hő tiszte­letűnket a Seemann ezredesnek épp oly törvényte­len, mint otromba viselkedésérti első kihívásáért ! Vörös Sándor Karczag városi főjegyző ur a máso­dik kihívó s lenne majd több is, de adja isten, hogy már a második kihívóra se legyen szükség. Ily eni­ró zsa ez a keblén — épen én is tegnap előtt csP" méltattam olyan nadrágot, milyet a pesti gavallé­rok horduak .... S a hölgy csak fájdalmasan mosolyog. Oh hogy is ne, hisz mindent hall, csak azt nem, a mit egy földi angyal hallani szeretne: szívből jövő szót. Nem csoda tehát, ha ily tapasztalat mellett nem ér­tik meg a költő szive mélyén született dalt sem. Pedig lia tudnák, miut terem az : Fájdalmáé „Kínos éjszakákon. u A szigeten van ő is; de szive nincs körülte mintha éreznék, hogy nem méltók reá, hogy e ró­zsa nem nekik nyílik : „Ne szeress te senkit soha e világon, Maradj to, a mi vagy örökös időkre : Csillagok, virágok, szellők szeretője !“ íme akaratlanul ismét a hölgyekről szólok, pedig a derék magyar hadfiak is nyújtogatják ám ujjaikat, félnek, hogy nem jut ki a dicsőségből mint a kis-piaczi kofa. Ezek ám csak az emberek, a ma­gyar haza sorsát egész komolyan németül döntik szájjal az asztal mellett, s néha annyira erőt vesz rajtok a lelkesedés, hogy az asztal alá is kerülnek — hiába a divat ! Amott ballag Jancsi káplár szive választott­jával a szegény Zsuzsit egész más régióba ragadja a másfél krajczáros fél szivar füstje. De a Jancsi káplárnak itt sincs nyugta, vigyázni kell, mert ha nem talál szalutálni a hadnagy urnák, holnap a kurta vasra kerül, mert a hadnagy úr mitsem en­ged méltóságából. . . . Pedig a Zsuzsinak uiucs sok ideje, csak tiz óráig engedte meg a ténsasszouy ; mert akkor „légy­ott"-ja lesz a nyalka kapitányuyal, vigyázni kell hogy a teusasszonyt ott ne kapja, mert az ablak kissé magasan van .... Magasan mint e topoly, mely­nek árnyékában pihenek, melynek suttogása vissza­idézi lelkemben a mnltakot, melvet elfeledni nem | bőrre kár a drága magyar vért pazarolni . '. , lufarn kassáim, azután, hogy többet ne mondjunk: kirúgni kéne ... A ki lop, annak meg van a maga basz­na mondja a közmondás ... De az Ő brutális tette semmi haszon ueki — csak vakmerő henczegés és kihívás! és mélységes gyűlölet fajunk és az őt táp­láló Haza ellen. Pereat cum sociis! . . . Hazánk géniusza vezérelje Önnek kardmarkolatát! . , .Va­gyok hő tisztelettel a Balaton Zalaparti magyarok nevében Czigáuy Károly ügyvéd és földbirtokos. — Erre kövotkezett egy másik levél, mely ezt tartal­mazza : — Kevés egyszerű szavakkal ugyan de ha- zafiságos őszinteséggel vau szerencsém önt, mint leg­első hazafias magyart, ki a magyar nemzet meg­sértővel síkra száll, üdvözölni. Kívánom tehát, ha- zafiságos őszinteséggel, hogyha majd a. sértő ellen­séggel szemben áll, önt a magyarok Isteue az el­lenséges csapástól óvja, de a magyarok Istene se­gítségével mérjen a bűnös Seemann fejére egy oly csapást, hogy minden nemzedék riadjon vissza még valaha a magyart s szent hazáját megsérteni. Más­részről pedig példa legyen minden jelen magyarfi- nak, mint ez utókornak, hogy miként bánjék el a más nemzet emberével, ki a magyart és hazáját nem becsüli. Még egyszer tehát a magyarok Istene védje önt, s a magyarok Istene segítségével bün­tesse meg a bűnös Seeraannt !... tisztelettel Bu­dapest. Tavaszy Fereucz. — Kupecz újra vissza­tért s becsületes keresete és munkája utáu lát. A kik gúuyt kovácsolnak rá, azok nem tudnak azon eszme mellett lelkesülni, melyért ez az egyszerű derék ember kész volt vérét ontani. Az eszme tisz­teletreméltó s képviselőjét fölemeli. Ilyen álláspont­ról üdvözöljük mi Kupecz Fereuczet. És ezzel az ügy történetének részletezését is befejezzük. — Alapítvány. Sujáuszky Autal prépost-kano­nok s a Pazmáneum nagyérdemű igazgatója két­ezer forintnyi alapítványt tett le azon czélból, hogy ez összeg évi kamatai az esztergomi plébánia temp­lomban Jézus Legszentebb Szive ünnepének nyol- czada alatt tartandó külön ájtatosság megtartására forditassanak. — Közönség köréből. Fried Arnold ur szi­vartőzsdéje előtt a múlt vasárnap több perczig kel­lett várakoznom, mig a segéd urnák végre — hosz- szas készülődés után — eszébe jutott bebocsájtani. Ezt a segéd urat, még mint meglehetős goromba egyénisége t is, ajánlom a nagyérdemű közönség fi­gyelmébe. Szabó Mihály. — Lelet. Egy nefelejcses s uoi arczképes médaillon találtatván a szigeti sétatéren, az szer­kesztőségünkben tulajdonosa által átvehető. — Haan Rezső urnák. Megfogadtuk és meg is álljuk, hogy mi az ön mulatságos kotnyeleskedé­seire hallgatással válaszolunk. Akármit is irhát, nincs az a mi számunkba Írva. De minthogy a múltkor elvi kérdést kevert tehetetleu támadásaiba ; az elv tisztázására már kötelességünk megfelelni. Egy fő­városi jo.unia.lis ta, a ki a kereskedők kirándulásakor igen kedélyesen elmulatott miuáluuk, irt egy tárczát s a tárczában néhány ártatlan sort a herczeg- primásról. Kérem a földszinten, a tárczában ! Haan ur már most az ő vérszegény, lapjában kisüti, hogy mi a herczegprimást megsértettük. ír azután egy igen furcsa apológiát, a mire a herczegprimás ép tudok s melynek tengerébe oly jól esik elmerengni, oly jól esik pillanatra a világot elfeledni, azt a vi­lágot, mely érző szivembe annyi tőrt döfött. , . Csengetnek ; jön a hajó . . . szégéuy „honom könnye." „Kebled hányszor repeszti meg, Hajó futása s dúló ’ fergeteg“ . . . Némán halgatagou viszed a hullámaidon büsz­kélkedő hajót, csak olykor tör ki haragod, de csak pillanatra, s ha látod a rémülést, lecsöndesülsz s viszed terhedet messze — — messze —• — miut engem a goudolat oda, az én bujdosó csillagomhoz . . . Bujdosó, miért bujdosó ? hisz egy szóval sem mondotta hogy szeret, uem — uem — de az a mosoly. . . . „Oh, ti még azt nem tudjátok Egy mosolyban mennyi lehet !“ E mosoly eugem fölemelt, talán azért, hogy megváltson, talán azért, hogy annál mélyebben es­sék a porba alá . . . hisz vau e szebb és köny- uyebb játék, miut a szívvel játszani? . . . Lehet, hogy ő szeret, úgy mint éu — reménytelenül, le­het mást szeret, éu érte lángolok : „A kinek szive tán ismét másért dohog Es igy tovább . . . tovább. . . más szeretmindenik Oly csillagok vagyunk, mik egymást kergetik, S nem fogjuk beérni egymást sohasem, nem, Es hideg, hűtlenül, forróan, és hiven ügy bolygunk epedünk át egész életen — Minek is van a szív, s a szívben szerelem !“ Lévai Sándor. oly kévéssé van rászorulva, miut mi a czivafrodásm hogy lapunkat ezáltal élénkíts ük. Turpis okoskodása léha ráfogása. nekünk ép oly vidám perczet szer zetfc, mint taláu a herczegprimásnak az az ártatlan élez. De Haan ur csak nem tudja megbocsátani, hogy a közönség inkább kegyel s hogy a napilapoknak uom szolgálunk legalább minden hónapban egy kövér cso­dabogárral. De járjunk a végire. Mi herczegprimás- unknak csak föltétien tisztelői, de uem udvaronczai vagyunk. A tisztelettől a csúszás mászásig nem aláz- kodunk. Senki se tiszteli herczegprimásuuk érdemeit senkise magasztalja jóságát, seukise dicsőíti mű- pártolását, lia mi uem.' Lapunk minden számában igyekezünk néhány adatot átadni a történetnek. Es azért választottunk ilyen állás pontot, mert meg vagyunk róla győződve, hogy herczegprimásuuk többre becsüli az egyenes szót, a czikornyátlau ki­fejezést s az őszinte ajkat, mint a róka természetű hízelgést s miut i Tartuffeek gloriádjait. Vissza­utasítjuk tehát Haau ur ügyetlen vádját s kijelent­jük, hogy a ki a herczegprimás becsmérlőjének tart, az becsmérlő és rágalmazó. Ne bántsa a mi dolgun­kat, tisztában vagyunk mi hivatásunkkal. Tudjuk íuit művelünk s képesek vagyunk beszámolni eljá­rásunkról. Jobb volua, ha inkább lapjára fordítana több gondot, mint ránk s okosabban cselekednék, ha korához képest több emberséget és tárgyilagos­ságot tanusitaua. Eddig vau. — Mi az a loyalitás. A hírlapírónak mindeu érdekébe vágó érdekes anyagon szabad uralkodnia s akár czikket, akár hirt, ha más tulajdona is, al­kalomadtán. s lielyérevalóan közleni. így teszen például a „Magyar Vidék" szerkesztője, midőn a Jókai ünnepélyen ünnepi számában Jókairól irt czikkünket ilyen bevezetéssel reproduc álja: „Az Írók és művészek esztergomi kirándulása alkalmá­ból megjelent „Emléklap" Jókai Mórról emelke­dett hangú czikkben emlékezik meg s mivel misem mondhatjuk el jobban azt, a mit mondaui akarunk egész terjedelmében ide igtatjuk." Ez a loyalitás, a mihez Haan ur már nem ért. Herich Károly és Bohra Gyula a minap ugyanis a Fővárosi Kereske­dő Ifjak Társulatától köszönetét küldött Esztergom közönségének lapunk számára. Magáu a kéziraton (czimben és befejezésben) néhány apróbb módosí­tást tettünk. Haan ur múltkori számában utánunk nyomatja a köszönő levelet s közli minden apró módosításunkhoz hiven a fővárosi üdvözletét, a for­rás megnevezése nélkül. Ez már nem csak illoya- litás, hanem cs empészet, a mi ellen tltakozunk. Felelős szerkesztő ; Kőrösy László. Nyilttér, *) Egy Clayton & Shuttlewortt féle cséplő-gép egy 3 lóerejü járgány nyal ju­tányos áron eladó. Megszemlélhető Puszta- Szarkfson. Bővebb értesítést ad Brzorád J, Rezső Mogyoróson, u. p. Nyerges Újfalu. Tanonczul felvétetik egy jó házbóli fin Fischer János Géza fűszer kereskedésében. :C> cd C5 1 -ö .1 10 iü I Csaknem ingyen. Mi a nemrég bukott nagy angol Brittania ezüst­gyár csődtömegétől azon' megbízást kaptuk, bogy kö­vetkező 45 drb Británia-ezüstárut a hozatali kültse'gek és egynegyed rész rnuukádij csekély fedezéséért 6 frt 95 krért majdnem ingyen adjuk. 6 drb kitűnő minőségű asztalkés, Britania- ezüstnyél és valódi angol-aczél pengével ö „ legfinomabb villa, Britania-ezüstből 6 „ nehéz Britannia ezüst evőkanál 6 „ Britannia ezüst kávéskanál 1 „ nehéz Britannia ezüst tejmerő 1 „ „ „ „ levesszedő 6 „ „ „ „ kés-zsámoly 6 „ angol Victoria-tálcza, finom czizelirozott 3 „ tojás-kehely 2 „ Britannia ezüst gyertyatartó 1 „ Britannia ezüst csengetyü, ezüst hanggal 1 „ Britannia ezüst kenyérkosár 45 drb. Mindezen 45 tárgy a lefinomabb Britannia- ezüstből van készitve, ezen a világon egyedüli fémből mely örökké fehér marad, s a valódi ezüsttől 20 évi használat után sem különböztethetni meg, ezért iót állunk. Az osztrák-magyar provincia részére czim és egyedüli rendelőhely : Brittania-ezüstgyári főbizományos : Bécsben I. Elisabethstrasse 6. sz. ______Küldés posta-utalvány ellemtt. I T 3 « -ö .5 cs .5 ' S -53 S *) E rovat alatt közlőitekért nem válal felelőséget a s z <t v k.

Next

/
Oldalképek
Tartalom