Esztergom és Vidéke, 1880

1880 / 6. szám

Városi közgyűlés. — Január 15-én. — A meglehetős szépen látogatott közgyűlésnek legelső s egyik legnevezetesebb tárgya a polgármes­teri évi jelentés volt. Ezután a székesfehérvári okmányok és érmek osztattak ki. A polgármester néhány üdvözlő szóval adta át a kitüntető érdemeket Beszédes Sándor, Horn Mór, Buzárovits Gusztáv és Brutsy János uraknak, továbbá a Borászati Egyesület képviselősé­gének Wimmer Fereucz urnák. A közgyűlés élénken megéljenezte a kitüntetett buzgó iparosokat. Újabb virilistákul Brunner Ecrencz és Szóda Mihály soroltattak be. Erre Prokopp városi főmérnök bemutatja a. költségirányzatot s az uj gymnasium-épületi tervet valamint a különzetekre nézve is a hivatalos jelentést. Elénk figyelemmel várta a közgyűlés a napi­renden levő legfontosabb kérdés szőnyegre kerülését. De a közgyűlés higgadtságának becsületére vált, hogy az érveket minden izgatottság nélkül hallgat­ták meg s meghajoltak azon módozatok előtt, me­lyek a kivezető utat czélozták. A fontos kérdés legelső szónoka maga a pol­gármester volt. Palkó vies Károly rövid áttekintést adott az építkezés nevezetességéről, az épület kitűnő tulaj­donságairól s áltálában rendkívül jutányos voltáról. Meggyőzően fejtette ki, hogy, mennyi költség többlet van, annak csak maguk a viszonyok az okai, mert a mi váratlan akadály a föld alatt fölmerült, azt előre számításba venni nem lehetett. Oka másod­sorban a többletnek maga a kormány, mely a terven ugyan előnyösen változtatott, de a kiadás összegét is fokozta. Kifejezi abbeli meggyőződését, hogy az épület maga a város életkérdései közé tartozik s hanyatlóba jutott volna legelső nyilvános intézetünk a gymnásium. ha meghagyjuk régi elavult állapotá­ban. Kéri a közgyűlést, hogy vegye figyelembe a váratlan viszonyok természetét, a kérdés fontosságát és saját jólétünk egyik leghatalmasabb tényezőjét az uj gymnasiumot, melyre büszke lehet városunk és lelkiismeretesen határozza el, hogy miképen fejezzék be a legnemesebb ügyet. Helcz Antal hosszabb és kimerítőbb beszéd­ben a dolog érdemére nézve világos és meggyőző érvekkel lép föl. Kijelenti, hogy a történt hivatalos előteljesztések után a helyzet mindenki előtt tisztán áll. Kijelenti, hogy higgadtan gondolkodó egyén nem lehet a teremben, a ki a jelen viszonyok között azt az alternatívát állítaná föl, hogy miután nincs [ rendelkezésre álló összeg, szakaszszuk meg az épü- i let befejezését. Egyhangúlag szavaztuk meg az épi- I tésre szükséges összeget. Tisztában voltunk a czél nemességével, de az előre nem látottakért felelősség terhe senkire sem nehezedhetik. A közgyűlés az eddig megszavazott összegtől következetlenség vádja nélkül térhet el. Jelen v:szouyok között a főkérdés mindenesetre az, hogy milyen lépéseket tegyünk a hiány előteremtésére. Ki kell mondani határozatiig, hogy a közgyűlés a történeteket tudomásul veszi s a helyzeten megnyugszik. Maga a város kezdje meg az első lépést. Minthogy azonban kölcsönnel nem j törleszthetünk, vegyük igénybe erdeink egy 1850-iki I turnusát, mely mindeddig érintetlen maradt s körül- | Megtörtént azonban, hogy ez idő alatt valami spectaculum volt Pesten, és midőn a szeretett gyer­mek beállít szülőihez, ezek a botrány felül is kérde­zősködnek, a fiú pedig tudott róla sokat hazudni az újság után. Hanem azután mégis rajta kapták a turpisságon. Körülbelül hasonlókép járt az én Pista bará­tom ia, mert hát kezébe vanuak az üvegdarabok, meg a négy krajezár, van alkalma beszélni sokat. Baj azonban hogy elzárták előtte a valódi szinhelyet, mert igy ő is csak újság után beszélhetne, vagy tá­gítania kellene az igazságtól; de miután hazudni nem szabad csak azért sem, nehogy azonnal rajta kapja valamelyik ujságmoly ; látni pedig semmit sem látván, valót nem tud beszélni, nem hiszik el neki, hogy csakugyan Budapesten volt. Ha most én nem tanúskodnám mellette, kény­telen volna elmenni az én jogász barátomhoz, meg­tanulni tőle, hogy kell hazudni. Szabad most áttérni más tárgyra? Anatole barátom kétkedik Henriette kisasszony levele valódiságában. Ez csúnya dolog tőle, mert Agglegényben kétkedik. Pedig emlékezhetnék reá, hogy megmondtam : közlöm az egész levelet, ki hagyván a kihagyandókat. A személyemre vonatkozó megjegyzések és igy az utóirat is elmaradt, mert volt ez is. A mint azonban értesülve vagyok, Anatole tagja a holnapi bál bizottságának is. E bizottság pedig meglepetést, pikáns meglepetést Ígért. Tehát figyel­meztetem Anatole urat, bogy ha az a meglepetés sem fogja őt meggyőzni arról, hogy Henriette kisasz- szony csakugyan él és uralkodik, csakugyan jó viszony­ban van Agglegénynyel, akkor — kedden szolgá­latára áll az egész kedves, de azért titkolt levél. Hanem azért köszönettel tartozom Anatole barátomnak. Agglegény ki volt kiáltva, hogy ő a Jegrossxanb, legindisorétebb ember a világon és akadt ember, ki ezt elhitte. Ko lia most sem lesz lega­lább kissé visszaállítva reputation), akkor soha. Kérem ily csevegést Írni a hölgyekről, mint a minőt Anatole elkövetett! Es még talán meg is belül négyszáz öl fát adhat. Miután a város ezen vagyona még semmi féle czélra lefoglalva nincsen s a költségvetésben sem szerepel, erre a czélra a közönség szívesen megajánlhatja. A hiány födözet másik lépésében bízunk az ügy kegyurainak eddigi nagylelkűségében is és bizalommal kereshetjük meg a nagyérdemű főapátot, sőt magát a kormányt is. Indítványát röviden következőkben foglalja össze : mondja ki a város közönsége, hogy a szóban forgó erdőrész értékét felajánlja s megkéri a főapátot, hogy támogassa újra az ügyet és felkéri a közok­tatásügyi minisztert, hogy miután a helyes módo­sítások lényeges többletet igényeltek, ezen többlet födözéséhez a tanulmányi alapból hozzá járulni mél- tóztassék. (Hosszas helyeslés kisérte az ügyész javaslatát). Helcz Antal beszéde után az építési bizottság jelentése felolvasásával Brenner József indítványát mutatta be a főjegyző. Az indítvány ki fejti hogy a viszonyok sürgős és határozott eljárást igényelnek. A felaján­lott erdőrész négyezer forintot képvisel. Lehet, hogy ez a szám valószínű, de nem bizonyos s alig fogná bizalomra hangolni a jótevőket, kikre számítanunk kell. Szavazza meg tehát a város a négyezer forin­tot készpénzben, a mihez könnyen törlesztendő köl­csön által jutunk. B u r á n y János óhajtaná ha a 13.289 forint hiánylatból még leszállítást lehetne eszközölni. Miu­tán azonban a költségvetés minden részlete szigorú revízión ment keresztül, az óhajtás nem teljesülhet. I)e mégis határozottan meg kell állapítani a szük­ségletet, melyet különben csak ideiglenes intézkedé­sekkel födözhetni. Maga részéről is ajánlja a megtakarított erdőrész felhasználását ; de nagyon kívánatosnak találná erről a kimerítő jelentést. Schwarz József Sok ismeretes érvvel szól az uj épület díszéről, előnyéről és csínjáról, azután rátér a binjára. Ajánlja, hogy rozzant viszonyaink között azt adjunk, a mink van. Minthogy pénzünk nincs, adunk erdőt. Elfo­gadja az ügyész indítványát. Rédly Gyula szintén az ügyész indítványa mellett szólal de olyan változtatással, hogy ne ajánl­junk határozott összeget, pl. 5000 frtot, hanem egy erdőrészt, hogy ezáltal ne szabjunk határt az ada­kozásnak. Némi vita után elnök kimondja az ügyész indítványát, melyet a közgyűlés elfogad. Brenner József kívánságára felolvassák az erdőmester jelentését a szóban forgó erdőrészről, a mit kedvezően fogadnak. Wimmer Fereucz a fakészlet kivitelét javasolja, a mi biztosabb keletre vezet s a helyi fa értéket nem alterálja. Horváth Mihály azt bizonyítgatja, hogy magunknak is elég szükségünk vau reá. Elnök két képviselőt kér kiküldetni, a kik az erdő mesterrel egyetemben tekintetbe véve minden tényezőt, az ügyet elintézzék Dóczi Antal, Kuapik János, Nozdroviczky Mik­lós, Lieb József és Rédly Gyula még részletesen hozzá szólnak a famennyiség eladás módjához Erre folyó ügyekre tér a közgyűlés. Hegyiu- spectorul Schwarz József urat nevezték ki liatáro­követeli, hogy ezt elolvassák a hölgyek is és szellem­dúsnak találják ! Hanem az ég haragja nem késik sokáig. Tudom én azt jól, hogy ő csak azért cseve­gett ily módon a hölgyekről, hogy azután legyen alkalma egy hölgy előtt magát mentenie, sőt, ha lehet, jobbik oldaláról bemutatnia. Az ég büntetéséül magyarázom, hogy épen ezen e gy hölgy nem fog ott lenni a holnapi bálon és Anatole ur, holott azt is tudom, hogy igen sok, igen kedves hölgy Ígérkezett holnapra, a sok ragyogó szépség közt vagy kénytelen lesz magát magánosán, elhagyatva érezni, vagy pedig hűtelen lenni az imá- dotthoz. Mert neki nem szabad elmaradni. És ez jól lesz igy, lesz ogy kis elégtétele Agglegénynek. Ha pedig előhoztam a bált, akkor talán jó lesz elmodanoin azt a párbeszédet, mit két hölgytől lestem el : — Elmégysz-e kedvesein erre a bálra ? — Mindenesetre, bár van kifogásom ellen. — Ugyan mi ? — Amint az előkészületek folynak, igen fé­nyesnek ígérkezik és én talán nem fogok bele illeni abba a ragyogó társaságba. — Engedj meg kedvesem, csak azt ismétlem, mit egvik udvarlód mondott. — Mit? — Csak a szemeidet ne feledd hóim és te léssz a legragyogóbb. — Ugyan eredj tréfáiddal. En komolyan be­szélek. Tapasztalhatod, hogy a rendezőség alig Mi­egyébre gondolni, mint a bálra. — Ez téged no aggasszon. — Hogy no aggasztana! Nézd a nőegyleti bál tudósításait. Voltatok, igaz, nem sokan, de mégis csak voltatok, kik egyszerűen jelentetek meg. Nem halványultatok el a. többiek előtt, biztosíthatlak, ha nem is mondom meg egyik tánezosod másnapi meg­jegyzéseit, de lásd a tudósítások nem emlékeztek meg az egyszerű toilletekről. Isten őrizte, hogy a másikról, a fényesekről nem hoztak leírásokat. zatlan tiszteletdijjal két 300 forintos hegymester mellé. Dr. Helcz Antalnak az adó kivető bizottságba való választását helyesléssel fogadta a közgyűlés. Tanti Fereucz özvegyének kérelme nyugdíjazás iránt, visszautasittatik. Maga a különös ügy a jogü­gyi bizottság sürgős elintézendői közé ajáltatott. A ministei i körrendeletét a borok hamisításai ellen élénk figyelemmel fogadta a közgyűlés. Herman Ottó munkáját a fillokszéráról tizenöt pldban osztották ki. Kracz ajánlata — hogy a városi toronyórákat 85 forinton javítaná évenkint — föltétlenül nem fogadtatott el, mert előbb Schmid órással érteke­zendő. Ezután a népes közgyűlés feloszlott. Elnök nyomban meghívta, a képviselőket a pénteki folytatólagos közgyűlésre. — január 16- — A folytatólagos közgyűlést elnök polgármes­ter fél tízkor megnyitja. Képviselők nagyon közép számmal. Niederraann József aljegyző Holop Ist­ván képviselő haláláról emlékezik meg. Horváth Mihály indítványára elfogatatik, hogy 6 fáklyavivő adja meg a végtiszteletet az elhunyt képviselő vagy tisztviselőnek. Nógrádmegye a Széchenyi szobor lelep­lezési ünnepélyére küldöttség küldésére szóllit fel. Elvileg helyeseltetik, ha az ünnepély napja kitűzetik, az akkori közgyűlés, esetleg polgármester fog intézkedni. Pénztári vizsgálatról szóló jelentés tudo­másul vétetik. A házalási ügyben a kereskedelmi testü­let által beadott kérvényhez hozzászól. Pal ko vies, megvilágositja az ügyet és indít­ványozza, hogy felterjesztés tétessék a törvényha­tósághoz. Marosi József egyszerűen határozatot kiván- mely kimondja a házalás eltiltását. Helcz Antal összegezi az ez ügyben eddig történteket, hivatkozik a törvényekre és ezek folytán uj representátiót lát szükségesnek és czélra vezetőnek. Palkó vies ehhez a statisztikai kimutatáso­kat okvetlen csatolaudóknak mondja. Marosi József nem bízik, hogy ez eljárás czélhoz fog vezetni, ezért ajánlja indítványát. Takács Géza kimutatja a kérvény törvényen alapulását és Marosi indítványához csatlakozik. Helcz Antal figyelmeztet a veszélyekre, melyek ekkor fenyegetnek, bízik a megyei közgyű­lésben és az uj representátiót ajánlja. Sziklai József kérdi, van-e a városnak joga statútumokat alkotni? Ha igen, akkor statútu­mot óhajt. Végül elfogadtatik Palkovits indítványa. Az árva vagyon kezelésére vonatkozó szabályzatot átküldi a megye törvényhatósága. Az árvaszékhez utasittatik. Kieffer Mihály kérvényének a kutyaadó leírása iránt hely adatik. Miskolczi János kérvényének hely adatik. Kollár Antal nyugdijára vonatkozókig Helcz Antal tárgyilagos előadása után a tauács által a — Ugyan ne nézd a világot sötéten. Nem hoz­zád, nem kedélyedhez való ez. — Jól van, hallgatok rád, de ha fiaseot csi­nálok, veled fogok perelni. — Csak rajta. Igazán megvallva, ki akartam kutatni, kik a báli tudósítók és akartam nekik egyet mást mondani, miből következéseket húzhattak volna le, de most, — ne mond, hogy nem vagyok figyel­mes irányodban, — nem szólok, nem beszélek és mégis tudom, hogy .... — Semmit sem tudsz. — Hogy — no legalább ennyp, — neved nem fog kimaradni, sőt ha az egyleti bálon ott lettél volna, onnan sem maradt volna el. — De mi lehet az az Ígért meglepetés, melyre még azt is rá mondták, hogy pikáns lesz? — Ha én azt tudnám ! — Nem árulkodott, nem ezélzott, nem bizal­maskodott egyik se a rendezők közül? — Nálam nem! — Hogy ne lehetne ezt kitudni ? — Csak türelem, édesem ! — De mikor az olyan nehéz! Még Agglegény is elhiszi, hogy nehéz, de azért még én sem árulkodhatom, mert megtörtént az tv hallatlan dolog, hogy előlem is el bírták titkolni. Hanem ha nem lesz igazán pikáns, akkor meg­mosom a gondolat tulajdonosát, de meg az egész rendezőséget is. Most pedig, hogy annak a bálnak az ölőizét érezzom, elmegyek a szeutgyörgymezei batyubúira. Ennek is nagy históriája volt. Midőn még csak ké­szültek reá, akkor már megszidtak a menyecskék, hogy már miért tudóin ezt is? Azután megfenye- gettek, hogy haragudni fognak reám, ha lesz benne az újságban erről valami. Én pedig félős természetű lévén, szót fogadtam ; olvasóim tanúskodhattak mel­lettem, hogy csakugyan nem volt az újságban semmi. Nehéz volt ugyan megállni, de majd annál többet irok, ha vége lesz. Agglegény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom