Esztergom és Vidéke, 1880
1880 / 1. szám
úen, mit szeiiieiriK es gondolatink létünk és életünk láthatárán megragadnak. Mintha csak kihalóban lenne a világ. Ily sötét, de alig hisszük, hogy túlzott a töprenkedés, mely a tegnapi nappal letűnt ó év alkonyán áhitatos gondolatainkat a sylvesz- teri hálaadás templomába kiséré, hogy megemlékezzünk a múltakról, hogy bánatos kebleink I hidegét a jövő jobb reményeinek melegével engeszteljük, — hogy a valót a képzelettel újra kicseréljük, — hogy folytassuk a nehéz munkát, melynek neve: élet. Nehéz viszonyok között kezdjük a hosszú századokra terjedő idők folyásának 1880-ik fordulását, de ne csüggedjünk. Gondoljunk azon nemes és magasztos kötelességre, mely ma Magyarország minden igaz gyermekére kétszeres felelősséggel nehezedik, gondoljunk arra, hogy habár nekünk a jelen nemzedéknek jobbra nem forduló szenvedéseink árán is, de épen kell átadnunk utódainknak azon hazát, melyet apáinktól átvettünk és mely itt Európa közepében idegen népfajoktól környezve, közel ezer év óta és annyi bajok között csak is nagy erényei által volt megtartható. Ne feledjük, hogy minden ország egyes polgárainak jeles tulajdonaiban él, és nincs e hazának egyetlen fia sem. kinek nemes igyekezete és bármely parányi tevékenységére szüksége ne lenne. Ki kell hevernünk a balsors csapásait, melyek hitünk és meggyőződésünk szerint múló jelenségek, de ezt csak megfeszített küzdelemmel érhetjük el, irtva és pusztitva mindent, ami romlott és veszni való, támogatva mindent, a mi gyógyit és éltet. Mi kik az előre törő közjó munkásai vagyunk, melegen kívánjuk e küzdelemhez az erőt, és kitartást a társadalomnak, a családnak és egyeseknek, hogy időjártával meg is érhessük azt, amit ma még csak tiszta szívből kívánunk : — a valóban boldog uj évet ! Horánszky Nándor. lismusokuak sem barátja, melyeket holmi kócsagos, mentés, kardos, kivasalt arczú, feszes és dagályos deputatiók szoktak rögtönözni. Szóval Simor nagy tisztelője az aesthetikai st.vlszerűség szigorú törvényeinek. Mert mindent a maga helyén és idején szeret látni s leginkább kedveli a takarékoskodó egyszerűséget még a kifejezésekkel való gazdálkodásban is, mint a dőzsölő fényűzést még a szók pazarlásában is. Ez a túlzástalau nemes egyszerűség és bölcs takarékosság irányzata vonul keresztül egész életén a termi főpásztorkodása legszebb gyümölcseit. Ezek a követésre buzdító polgári erények képezik Simor János jelleme legrokonszenvesebb s legtiszteletreraéltóbb vonásait................. * * * Palkó vies Károly photographiájából. . . . Finom és választékos Ízlésű. Mindennemű irányzatát bizonyos rendszer vezérli, mely azonban sohasem foglal magában merev szabályokat. Egészen a gyakorlat embere, de működésében nem tisztán az agy velő regulatora vezeti, hanem vezeti a szív is, melynek tanácsát mindig összefri- gyosíti értelmével. Épen azért szeretik is annyira, mint a mennyire tisztelik. Hivatalán kivül sokat áldoz a társadalom meg- nemesitésének és megélénkitésének is s ebbeli törekvését mindig a legválasztékosabb ízlés zoraánczozza. Akármely eszméje mellett, ha már egyszer síkra szállt, akkor csüggedetlenül tovább is támad s a hódítás minden alkotmányos és nemes fegyverét fölhasználja, hogy a közügy javára megtestesítse. Ilyenkor hatványozott erővel s fokozott lelkesedéssel dolgozik. Magas lelkesedés!! törekvését csak egyetlen egy elem törheti meg, mely hazánk minden kisvárosának valóságos átka S a haladás zátonya: a phi- listerség lanyhasága. Nálunk is sokan hisznek a regebeli Eldorádó- ban, hol sem adót fizetni, sem dolgozni nem szoktak s a sült szárnyasok és vadállatok csak úgy röpdösve s lutkosva kinálgatják pecsenyéiket a munkátlan s gondtalan halandónak. At ilyen eldorádói igényekkel felruházott felekezet ha csakugyan nem lát repülő sült galambot, akkor azután kíméletlenül szidja a kományt, melynek uralkodása alatt a repülő sült galambok fajtája egészen kipusztult a hazából s a XIX. századot. A főispán lemondott. Forgách Ágoston gróf a főispánságróli lemondását a belügyminiszterhez beadta. Nem hisszük, hogy a jelen körülmények között a kormány nélkülözhesse Forgách Ágostont a főispánok között, nem hisszük különösén most, hogy a kormány elfogadja e lemondást,' midőn annak okait hatalmában vau elhárítani. Ez okból csak sajnáljuk, hogy a körülmények és az ujabbi események ily elhatározásra bírták a grófot, de azért hisszük, hogy még nem veszítettük el, különösen pedig hogy az ő elvesztése által még rosszabbra forduljanak törvényhatóságunk ügyei. Hogy nézetünk mennyire alapos, azt indokolják a lemondás előzményei. A legutóbbi megyei közgyűlésen — talán hajánál fogva előrántott ürügy és alkalom folytán, — a foispáni széknek erős, majdnem túleros, mindenesetre nem elég ildomos ellenzéke akadt. Az ellenzék sajátos szervezete azonnal megte- remté a gyanút, hogy itt nem az ügy, hanem a személy játsza a főszerepet és a gyanú tovább hajtása folytán itt ott határozottan ki merték mondani, hogy az egész ellenzéki maneuvrenek czélja : a főispán állását megingatni, ügy látszott, hogy nem sikerült, legalább a sikernek látszatát is élvévé a gyűlés vezetése körül tanúsított elnöki tapintatosság. A főispán azonban, midőn a legnagyobb tapintatot mutatta, épen akkor volt a törvény legelső őre és a keresztül vitt, -— bár nem is politikai — határozat ellenében felterjesztést tett a ministerhez, mely felterjesztés, miután a minister más oldalról, különösen a delegatiókkal el volt foglalva, hozzá el nem juthatott. Ez viz volt a foispánságra aspiráló malmára és a minisztériumban keresztül vitetett, hogy a költségvetés minden törvényes határidő bevárása nélkül fel lett terjesztve, ott a foispáni észrevételezés és fölebbezések mellőzésével elintézve. Oly mellőztetés, melyet önérzetes ember el nem tűr. Innen, midőn a költségvetés a már jelzett sajátos utón visszaérkezett, eredménye a főispánnak lemondása lett. Azt hisszük, lehetett reménysége a foispánságra aspiráló eu miniature dynastának az eredményre ; az eddigiek legalább azt a szinezetetet viselik. Nagy baj azonban rá nézve, hogy ezek nem a fo intéző, a minister tudtával, hanem annak távol- létében történtek és igy még mindig kérdés, váljon egy jutalmazandó szolgálat fejében hajlandó lesz-e a minister Forgách Ágostont elejteni? Mi azt hisszük, hogy bár nem sok reménységgel lehetünk Tisza kormánya iránt, de azért ily bűnt, többet, hibát még -sem fog elkövetni és igy nyugodtan várjuk a lemondás elintézését. Veritas. mely csak a gőzgépek munkáját méltatja. De ezek az urak az első megbirálásához és kárhoztatásához illetéktelenek b az utóbbihoz nem tudnak fölemelkedni. Ilyen elemek közt a legkisebb diadal is csakugyan trajánünnepeket és örömeket érdemel ............ * * * Pór Antal photographiájából. . . , Nevettünk Alkaeoson, mikor Nagy Sándor hírnevét kereste; Horáczon mikor egy Julius Caesar borostyánát óhajtotta. Sután illett rájuk a paizs s stylforgató kezük nem termett kardforgatásra. Hány ilyen eltévedt Alkaeosunk s Horáczunk van a magyar képviselöházban ! ‘ . A kik azt hiszik hogy történeti szerepet teljesítettek, ha elszavalnak egy jeremiádot, ha összevissza szidják vagy magasztalják a kormányt vagy ha se nem szavalnak, se nem szidnak, se nem magasztalnak, akkor legalább csak szavaznak, tapsolnak és mosolyognak. Kellett-e Jókainak az a sok tövis, a mit ott talált, ahol koszorút keresett s ahol az ő babérjait is annyira megtépték ? Minek keseredik a negyvennyolezasok bús pártján egy Tlialy, az a Thaly Kálmán, a ki tudja, hogy hány liajaszáluk volt a Rákóczyaknak, mikor tudja, hogy odalent úgy sincsenek Rákóczink? Az ár az előtt — horrendum dictu — még Greguss Ágostont és Tóth Kálmánt is belesodorta a nem nekik való politikai tenger árjaiba, ahol az aesthetikus nem talál szépet, s ahol a költő elfelejt énekelni. De hát úgy van az már Magyarországon, hogy nálunk a népszerűség netovábbja a képviselő s a dicsőség teljes ragyogváuya a honatyái mandátum. Renue van a levegőben az erjesztő anyag; csábit az országos népszerűség varázsa; szédít a gyorsan elérhető dicsőség magaslata, honnan olyan gyorsan is le lehet bukni és szellemi tékozlóvá s anyagi vagyonok föláldozójává tesz a hirtelen emel- kedhetés láza. És vonatkozzanak ezek a sorok Pór Antalra is, a ki úgy járt mint Alkaeos és Horácz s aki úgy belekerült a crédóba, mint Jókai s Tlialy és a ki ép olyan parlagi talajt cserélt, mint Greguss és Tóth Kálmán. Méltán fölsóhajhatünk Petőfi keserveivel : Hisz . . . Magyarok vagyunk, a párt, a párt s mindörökké csak párt sok század óta átkos jelszavunk ! . . * * * Esztergom-megye czimere és magyarázata. A czimer gömbölyű pecsét alak, benne egy főpapi személy áll teljes díszben. Az egész fölött herczegi korona. A történelem szerint az első magyar király Sz. Istvánt itt keresztelték meg, és keresztelő atyja Szt Adalbert püspök volt, kinek tiszteletére az Esztergomi hegytetőn négyszeg kövekből szentegyházat emelt. Némelyek szerint a megye czimerében a főrangú pap maga Szt. Adalbert volna, mások szerint itt órsekiszék és primási méltóság állíttatván fel a czi- merben ezen főpapi méltóság van jelképezve. Hogy Esztergom-megye czimerében az esztergomi érsek teljes díszben van felvéve, azt abból lehet következtetni, mert az Árpádházi királyok kibaltával Róbert Károly 1318-ban Esztergom-megye örökös főispánjává nevezte ki az itt székelő érseket. . és utána a megye legkitűnőbb egyházi méltóságból származott főispánjai voltak Szelepcsényi, Széchényi György, Gubasóczy, Pálfy János és különösen Széchenyi Pál úgy a forradalom után Scitovszky János, kik egyszersmind a fejedelem előtt a nemzet tolmácsai is voltak. Hogy az Árpádházi királyok alatt Esztergom- megyének örökös főispánja nem mindég az itt székelő főpap volt, kitűnik abból hogy ezen korszakból még IV. László király alatt II. Miklós érsek nem birta ezt a jogot. . Szerintem a kör alakú czimerben a papi disz öltönyben levő személy az esztergomi érseket jelzi, melyet Szent István király 1001-ben állított fel s az érseket nem csak főpapi személynek tévé az egész országban, de e megye, közigazgatási teendőkben is befolyást engedett neki. A paizs fölött a herczegi korona jelenti hogy ez esztergomi érseket és prímást ezen méltóság és cxim illeti meg. Adta pedig ezen méltóságot neki III. Károly magyar király és igy lett az a megye czimerébe is felvéve. Hogy ezen megye oly szorosan ragaszkodott czimeréhez, az Szt. Adalbert életéből magyaráztatok ki, mert ez egyike volt azon halhatatlan érdemu férfiaknak, kik az akkori időben saját belső meggyőződésük szerint a pogány ok közt a vallást terjesztők.. Bővebben ir róla Lonovits .Népszerű egyházi Archeológiájában" 1865 I kötet 440 lapon. E czimer részletes jelvényei a Süveg, mely emlékeztet az ó szövetségi zsidó főpapok ékességére. A pásztorbot annyi mint a fejedelmeknél a jogar. A keztyű emlékeztet a bibliai Jákobra, ki kecike bőrbe rejtve kezeit nyerte el atyja áldását. A gyűrű az egyházhoz és annak nyájához való hűséget jelzi. Mellkereszt emlékeztet a keresztfán meghalt Jézusra. A papi köpeny az összes egyházi méltóságot jelzi. 8tb. írtam e megye czimeréről a „Nefelejts" *zép- irodalmi Lp 58. számában 1860. évben, igy mert A kisvárosi parliamentből. . . . Bottyán raokány kuruez vezér volt, ki a Rákóczy szabadságharezok népszerű alakjává s a kuruez népköltés egyik dicsőített hősévé vált, Bottyán Esztergomban lakott s mikor meghalatán vala, akkor palotáját vitéz kuruczaiuak testálta. Most is azok laknak benne. Az alkotmányháza zömök emeletén van egy terem, a teremben néháiy dynastikus festvény, egy vén állványos óra; a hivatalos bútorok pedig hosz- szú, száraz zöldasztalok, kemény fából faragott székek és prózai lóczák. Itt háborogtak hajdanán a mokány kuruezok. Most is azok háboroknak benne. Az ősmagyarok még Atelközből magukkal hozták a nagyhangú szóuoklási tehetséget, mely ezer év alatt világhírű nemzeti specialitássá vált. Soha annyi magos páthoszt és világra szóló szónoki hadakozást, mint mikor például városunk bölcs atyái letelepednek az U alakú hosszú zöld asztal köré. Egyforma hévvel szaval ott a mélyértelmű diplomatikus ; az okoskodó s egy kicsit tudá- kos kereskedő ; a politikus s egy kirsé akadékoskodó iparos ; a bölcselkedő földművelő • hogy ki ue rna- raszszuk a dicső glédából még az aristokratikui magánzó is. Valamennyien városunk javáért szavalnak. Kuruez hévvel, makacs megátalkodottsággal. ! Épeu úgy, mint hajdanában, a kuruezok világában. És csakugyan van valami abbau, hogy mostani parliamentünkben valamikor Bottyán vezér kuruez- kodott. Mert az ő makacs, opponáló, daczos és zen- dülő szelleme még most is ott lakik. Hiszen vitéz kuruezoknak testálta a palotát, labonczverő, vitéz kuruezoknak. A vén vezér nyugodtan pihenhet koszorús sírjában, nem halt meg utódok nélkül s örökösei beváltották végrendeletét. Bottyán vezér terme Esztergom leghíresebb terme. Itt tart programmbeszédet a képviselőjelölt vagy beszámolót a képviselő, ha csak .választott" közönség előtt akar diskurálni, itt születnek, s keresztelődnek legelső egyesületeink ; itt főzik a legnevezetesebb mozgalmakat; itt sorozzák be Bosznia rengető vitézeinket; itt voksol a választó polgár; itt döntik el városunk ügyét; itt gyülekeznek együvé város atyáink, a patres conscript! s akkor legérdekesebb a történeti emlékű terem arcza, mikor együtt van az egész kisvárosi parliament ........ R ovó Ban.
