Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 56. szám
Esztergom megyei helynév magyarázatok. Ezen kis megyének — mely alig áll egy pár járásból helyneveik A. B. C. rendben csak úgy lehetett összeállítani, hogy az eddigi megyei rendszerek szerint— n intFéuyesi tette geogr. szótárában— szedtük össze a helyneveket. Kísérletnek kérjük tekinteni adatainkat és ha a Sch'eraatismusok mást mondanak, a kiigazításokat elvárjuk. „Ogni principio e difficile* mondja az olasz, igy a helynév magyarázat kezdete is nehéz munka, melyhez a ki hozzá járul helyes nézeteivel, az e téren mint út törő tekintheti magát. Fel! Fel! Értelmezzük a helyneveket. Árpád-vára. Dömös h. határában van egy rom, melyet a nép Pádvárnak nevez, erről a hagyomány az, hogy Árpád a honalapító egyik erőssége itt állott és az nevét viselte. A nép most a romokat rövidítve Padvárnak nevezi. Basaharcz. Szollohegy Maróth helység határában. Nevét onnét kapta, hogy 1500 végével itt 10000 magyar vívott életre halálra csatát a budai basa seregével, melynek nagyszámú török és maga a basa is áldozata lett. Innen a hely a Basaharcz nevet vette fel. Cső In ok m. h. Hegyes vidékében maga a helység csónak alakot képez, régi hely levéltári adatok szerint fenn állott már 1271-ben. Dömös m. h. Duna mellett erdős helyekkel kerítve Dömös-Tömös oly hely, mely természetes tömör földdel bir. Hires volt egykori vára mely Árpád vár neve alatt ismeretes. Említi mint régi helyet Fejér Cod. dipl. Tom. V. Vol. III. pag. 49.) Egy vers róla: Ott az árpáshegynek szellős tetejében Elrejtve az erdők enyhe sötétében, Állt a dömösi vár az ős hajdan korban Díszes tornyaival királyi pompában. Esztergom. Megye, város és vár neve. A rómaiak alatt már Istogranum neveztetett, mert alatta az Ister magyar néven a Duna és Garam vize folyt. Innét latin neve is Strigonium és német neve Grau-Garam. Isterből magyarittatott az Eszter név, Granból-Garam Bél M. a magyar értelmet, úgy Palugvai is azt védi. Ellenben Kollár szlávból magyarázza mondván ostri: magas, brad: vár. lehet ostrihrad: magas vár Podhraczky ír. alatt vizet ért. (Bővebben Írunk erről Esztergom megye és czimere magyarázata alatt.) Farnad m. h. szótagolás szerint far: dombos, mid: nádas hely. Ezen jó búza termo földnek azonban úgy hisszük más értelme van. Kirva m. h. Görög nyelvben kirion templom innen német Kirche, flandriai Kerch. Itt lenne keresendő a legrégibb görög templom. Latin nyelven Curva: görbe. Ferde fekvésétől is elnevezhették őseink. Leányvár m. h. Itt egv dombos helyen állott Bátori Máriának vára. Leány életéből történetek vannak fenn, de a várnak már romjai sincsenek, Maróth h. a Duna mellett. Állítólag e helyen tanyázott Marotli népe, és Zoltán magyar vezér itt kérte meg a bolgár fejedelem leányát. Mart: part jelentéssel is bir. lepő látvány! . . . Esik a hó, hát nem fekete az utcza. A jókedvű „sógorok“ a tízezrek thalatta thalatiáját hatalmasan letorkoló öröm rivalgássrl fogadják a hirtelen megváltozott időnek fehér szüleményét. De minthogy „ egyebet nem látni hónál és fellegnél“ megeresztettük a discurzus rózsás fonalát. Magam részéről egykedvűen eregettem czigarettárn bodros felhőibe a bájos rhythmusú német szóvirágokat, miután félig már úgy is kicsavart nyakát teljesen kitekertem. Egyébként Garai „furfangos Diákját“ adtam, mely alkalommal egy igen érdekes legendának birtokomba való kerítése által nagyot tágítottam ismeret körömön, nem mulasztván el e közben a kimagasló helyeket bájos „köhintésekkel“ üdvözölni. Sz. Leopold valamelyik november 15-én kéje- legve bámult égi sátorából hiraes leplétől megfosztott sárgömbiinkre, s az Ő kegyeletes emlékének megölése végett Klosterneuburgba siető tenger nép láttára gyönyörrel eltelt szive vulkáni robajokban tör ki, nyájas szó lávát fújva Eurynome leányainak oltárára áldozatképen. Meghatja őt a kegyelet s kedve kerekedik közéjük keveredni. — Uram engedd meg még egyszer meglátogatni hálás földieiraet, — mondja az urnák. *— Mi jut eszedbe édes Leopoldom ? Oly nép közé akarsz te keveredni, mely még a szentek előtt sem genirozza magát?! . . . Lásd, ott oly dolgokat fogsz látni, hogy ............Nem, nem! „ne menj el, m aradj itt.“ Lipót csak nem hajt az Úr szép szavára, hanem kiszökik a mennyországból. A mint megy meu- degél, véletlenül egy nálánál is jobban siető dicskoronás collegát vesz észre. — Mit jelentsen ez? még egy szent? Hová mehet? — Hová oly sietve ? kérdi tőle sz. Lipót. — Kh s'erneiiburgba! igy a másik. —- Ugyan miért? — Hasze bizon nem épen a magam jó szántából. Nyerges Újfalu. Schönwisner szerént e helyen a rómaiak alatt villa Curtia állott. E helyen, még a vasúti és gőzhajói közlekedésről szó nem volt, gyors kocsisok laktak, kik mindég nyeregbe ülve hajtottak és Pest Bécs között közlekedtek meggazdagodván. új falut építettek, előnévaek Nyerges-t adták. is* 0 1 a s z-u t c z a. Esztergom város egy régi utczája volt. Említi egy 1201 évi oklevél. Az olaszok pecsétjét őrzi a Múzeum. Az olaszok ide III. Béla alatt jöttek. Ölved h. Nevét az ölyv madártól, melyek hajdan itt tanyáztak kaphatta. Mint a sas madárról úgy az ölyvről is neveztettek el helyek. Párkány, h. elojő már 1291-ben, védelmi hely volt. Sarkot, párkányzatot képezett. Némelyek szerint Barakon: ideiglenes épületeitől származtatta nevét. (Lásd Bombardi Topogr). R. betűvel nincs helynév. Sárkány m. h. Nevét még azon babonás időből láttuk fenntartani, midőn a természet tudomány fejlesztve nem volt. Itt azelőtt mocsáros hely lévén ab) an ezen mithosi állatokat vélték lakni, más Sárkány nevű helyeket Sárkány alakú fekvésüktől neveztettek el. Tát. h. Nevét három félekép eredeztetik. A scitha nép azon törzsétől, mely Tát nevet viselt, továbbá Neuman szerint Tát Isten név s itt ily pogány Isten imádók lakhattak. Tát: Tátos. Bővebben ir erről Kállay „Pogány magyarok vallása* czimtí művében. Uny h. Történeti adataink szerint a magyar nép mint hun törzs viselte az Ung nevet, innét a német minket Ungar a latin Hungarus, az olasz Ungarese nevez. E hely Häufler szerint magyar értelmet ad s a régi Ung névre emlékeztet vissza. Vizi torony. Esztergom városa egy része. Hajdan IV. Béla alatt itt erőd lévén, annak tornyába vizvezető gép volt bevezetve és e század elejéig vizitorony nevet viselt, mig Rudnai érsek környékét kiépítette s ezen rész Víziváros nevet vett fel. Összeállította RósÖ Ensel Sándor. A czukor ipar és a nagysurányi czukorgyár. Minden kezdet nehéz és igy nem lehet rósz néven venni, hogy gyáriparunk némely ága nem képes a külfölddal a versenyre. Ha pillantást vetünk gyárainkra, úgy azonnal be kell vallanunk, hogy kevés gyávral rendelkezünk. Jellemző a nagy fran- czia tudós szava, ki a budapesti statisztikai con- gressuson Budapestre azt mondta, hogy igen szép város, csak egy a hibája, hogy kevés kéménye van. A kémények alatt a gyárakat értette, s e tekintetben teljes igaza volt a hires tudósnak. A lisztiparon kirül még legjobban áll a czukorgyár. Lássuk ezt; Czukorgyárainkban nagy mennyiségű anyag dolgoztatik fel, s mondhatni, hogy nálunk a gyárt- mánvok közül a czukorgyárak az első helyet foglalják el. Aki a bécsi világkiállítást megszemlélte, s csak parányi érdekkel viseltetett a surányi czukor iránt, az örömmel vette tudomásul, hogy a magyar- országi surányi czukor az összes kiállított gyárak productumait felülmúlta, mert a legjobb legszebb és legfinomabb czukorként tüntette ki a jury. A nagysurányi czukorgyár roppant óriási épüHogy hogy? — A uevenapomat ülik ott. Én vagyok ma a védő............ — A védő szent ? Ma ? és te ? midőn nekem adóznak tisztelettel! — Oh bocsánat! név szerint te vagy, téged tisztelnek név szerint; de a valódi, a zaklatott, k't annyian hívnak ma segítségül — az meg én vagyok! — Úgy! hát voltaképen kihez is legyen szerencsém ? — Én szent Ulrik vagyok! — — — Ha ha ha!!! grossartig!! ausgezeichnet! vigyorogja a körül ülő árnyékvilági hallgatóság. Újra egy rekedt fütty s még egy rekedt ordítás s megérkeztünk Klosterneuburgba. Mint a féle ismeretlen magam is egy szemét alkottam ama élő — chainenek, mely hol double, hol simple alakban húzódott még ekkor nem tudtam, hogy hova? Egészen váratlanul egy rettentő szájat tátó óriási pincze nyelt el bennünket, mélynek nyirkos falai között boldog rejtelmének egész égi testet képező hordó örül. De hogy valaki úgy ne vélekedjék, mintha e szörny tele volna holmi édes kotyogásé hegyiével, inkább megsúgom, hogy biz az úgy kong az ürességtől mint financz ministerük ládája. Ő különben — t. i. a hordó — midőn nagy Napoleon szomorú visitejét tartotta nála. már száz éves aggastyán volt. 1704-()en „épült* s ez idő óta egy ősi sajátságával bizonyosan uuicmnot képez a nagy universuinban. Nem bort rejt meddő mélyében, mint más becsületes rokona, nem nektárral kedveskedik látogatóinak, nem a bámulás purgatóriumába, hanem nagy szabású hátára ragadja az uralkodó évad, ivad, idény, évszak vagy ha magyarosan tetszik hát saison sze- riut „behalbseidlizett* előbb melaaoholikus, most vérmes, előbb nyúl most oroszlán, előbb bárány most tigris, előbb galamb, most „arnica Into“ állatkává let, melynek területe oly nagy, mint Esztergom városának fele. A gyárba vonat jár, mely folyvást répát s kőszenet szállít. A gyár négy emeletű óriási épület. Itt azonban több gyár van, első. a rópagyár, hol a r^pa mosatik s csavar által nedvétől elválasz- tatik, továbbá a czukor — spodium — s tisztitó gyár. Mindegyik épület bámulatra ragadja a szemlélőt, mert mind külcsinra, mind belső berendezésre nagyszerű. A gyári munkások átlagos száma évenként 800-ra megy. Rövid idő alatt nálunk 10 czukorgyár szűnt meg működni, mert nálunk sokkal nagyobb küzdelemmel jár ily gyár feiitartása mint például Csehországban, mert a répa nálunk a climatikai viszonyoknál fogva 8—9 százalékkal kevesebb czukrot tartalmaz, mint a csehországi répa. Másodszor a szén nálunk igen drága. így -a nagysurányi gyárban a szén métermázsája 1 frt. 20 krajczárba kerül, mig Csehországban egy m. mázsa ára 60—70 kr. íme ez oly két lényeges tényező, mely ily nagyszabású tömegnél óriási különbséget okoz. Látjuk tehát, hogy a csehek kedvezőbb állapotban vannak, mert répájuk jobb, tisztább és a szén olcsó. Naponként kell a surányi gyárban 1000 mázsa ■^zén é# 5000 mázsa répa. A szén nálunk 500 írttal naponként költségesebb mint a cseheknél és igy egy év alatt 182.500 írttal olcsóbban jutnak szénhez! így van ez a répa czukortartalmával s a nyers czukor szállítással is. íme láttuk azt, hogy a czukorgyártmány nálunk mily óriási nehézséggel jár, s ha most czukor ipaunkat emelni akarnók, úgy nem lehet más mód mint az adót nem a répa mennyiségre, hanem a készen gyártott czukorra kivetni. Nálunk nem úgy áll a dolog; mert a répa mennyiség szerint fizetik az adót. De azt nem veszik tekintetbe, hogy a mi répánk 8—9 °/o rosszabb és piszkosabb mint a cseh vagy más répa, és igy egy és ugyanazon mennyiségnél mi kevesebb czukrot produkálunk mint ők és mégis mert kevesebb a productum, több az adó. Ez oly aránytalanság, mely magyar iparunkra döntő befolyással bir. Tehát nem szabadna az adót a répára, hanem a gyártott czukorra vetni. A nagysurányi czukorgyár naponta 2000 frt. fizet adót az esetleges pótlékkal és igy bár kevesebb a produc- tum mégis az évi adó 730,000 frt. tesz. Az összes gyárak az államnak 6,000,000 frtnyi tiszta jövedelemért jót állnak, s ha a hat millió nem futná ki a rendes adózásból, úgy pótfizetés történik és ekkor is a magyar gyárak, kik nagy küzdelemmel kevesebb productummal nagy költséggel tesznek, — ezek többet fizetnek, mint a gyorsabban és olcsóbb anyagzkkal dolgozó cseh-morvaországi gyárak. (Folytatjuk.) Rledner Henrik. Irataim az emigráczlóból. Kossuth Lajos föntebbi czim alatt, közzéteszi iratait. A férfiú, kinek a 48-diki nagy napok dicsőségében főrésze van, újra megszólal; elmondja ; tapasztalatait és véleményét a legfontosabb kérdésekről s a legnevezetesebb eseményekről, vonzón lelkesítőén, szépen. A mit Kossuth Lajos mond vagy ir, a gondolat mélysége és a kifejezés fensége páratlauná teszik a magyar irodalomban. _________________ v ált bécsit, ki ilyenkor lámpással keresi a „heccet“ meg a „juxot“. Bomlik is körülötte hatalmasan neki gyulva. Futkosnak fölötte és alatta és mellette és benne és körülötte. Nagy az öröm a — pinczében. Mindenki legalább egyszer szeretne kéjutazást cselekedni a nagy dongákon, nem vevén ki a szép nemet sem, mely eléggé nem szépen éktelen vihogás között kísérli meg e brutális tagtörő mulatságot, mit ha Schiller — kinek még Berlinben is emeltek oszlopot — kőből — lát vala, bizonyosan kitörli költeményeiből ama két sort, mely a nők tiszteletére int bennünket, fonván és szővén azok mennyei rózsákat földi életünkbe. Hirtelen megszűnik a zúgás. Valami nagy cselekedet megyeu azonnal végbe, lévén ez azoknak csalhatatlan ostenturaa. Egy „fesse Sáni“ heisa juchhei : juchbeia!! kurjantással vonja bordó tetején elterülő valójára a közös figyelmet. Neki le kell csúszui more maiorum a bordó tetejéről. Boldog jó kedvben törekszik a Föld közzéppontja felé. Repül a nagy csücskű nyakravaló, repül a köcsög kalap, a „khabanus“ a jó kedv, a dandy (persze mind külömbözo irányban;) csak az uj nadrág egyik fele marad a kiinduló ponton. Van öröm, hahota, vérhűtő kaczagás, mely kedélyes zúgássá tömörül a szárnyát szegő falak között, s csak olykor olykor egy kibúvót nem lelő „ajtatos honleány“ sző bele dys- harmonikus sikoltásokat. „Dös hassen s’ a Leopoldi Fest! “ A szent Leopold tudja, milyen felfedezéseket teszek még, ha az iufamis disharmouia ki nem űz Apollo s Bacchus ezen művészileg egyesiteti szentélyéből. A hideg szél a vasúti állomásra fújt, hol az illuminált állapotra vonatkozó német közmondás- becsületet szerző egyedek pihentek szí. Ulrik „gömbölyű kis karja“ között. Igaza volt a szentnek! Az ismert rekedt fütty .... Jézus Mária és József légy velem !... s tova robogtunk. Halmai.
