Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 9. szám
hordozván a szegényebb osztály ügyét, teljes készséggel megszavazza a kaszárnyát. Horváth Mihály az ideiglenes kaszárnya mellett is van, s azt verseny utján kivánja épittetni. Elfogadtatik. Polgármester a barakkok kérdését hozza szőnyegre, melyeknek építtetése az akáczerdőre ha- tároztatik. — Jött ezután az esztergomi vasút, melyről lapunkban bőven és elfogulatlanul szólottunk. Polgármester saját initiativájából indítványozza, hogy ha a belga urak csakugyan kiépítenék ama esztergom-budapesti vasutat, azon esetb n a város adjon nekik kavicsot, téglát, követ, agyagot és helyiséget — természetesen, a helyiséget bizonyos csekély bérfizetés mellett, hogy ez által a város tulajdonjoga fentartassék. Schwa r ez József az indítvány mellett szólal fel. Dóczy A. azonban határozottan ellene van. Takács Géza az indítvány mellett tör pálezát. Marosi általános figyelem és érdeklődés között emelkedik fel; azonban tartózkodik mélyebben a dologhoz hozzá szóllani, mert ő azon „tisztességes“ emberek közé tartozik, kik a vasutat pártfogolják ; azonban a kérdést nem tartja szükségesnek behatóbban megvilágítani, minthogy ő kereskedő és uram fia! Marosi urnák elég argumentum ez, hogy magát képzelje vasúti capacitásnak. Nincs is beszéde ellen voltaképen kifogásunk, ba azt nem teszi vala, hogy egyik lábával ó-budáig lépvén, a másikkal pedig már galambpósta gyanánt nem is máshol, hanem Triest kellő közepében terem egy furfangos baletista merész szökellésével. Mi csaknem elejtettük szánkat csudálkozásunkban, s már hinni szerettük, hogy ennek a komoly, higgadt és éles eszű embernek töméntelen hiúság báutja háuykodó kebelét, s már Triesztben véltük látni a Trammvay segélyével az ő világra szóló nagy fióküzletét, mely sokkal nagyobb lehetne itt is — a mint tetszett neki bennünket fenyegetni, hogy ha mindenki égben és a pokolban, t. 1. a hol a villany és a vas terem, ama magasztalt „tisztességes“ emberek közé tartoznék, kik a kereskedelmi társulat dicsőségére a belga vasutat Shmid de Wilde consul höbörtjeivel egyetemben minden meggondolás nélkül — pártfogolják. Horváth Mihály szereti eladni a vörös bort, legjobb vevőnek tartja Budapestet; pártolja az indítványt. Egyhangúlag csaknem elfogadtatik, midőn Dóczy Ferencz fellép és az ellen beszél. Polgármester erre már a szegény türelmes Margithidon is átnyargaltatja a kérdéses vasutat ; összeköti déllel és felpillant a menyezet felé, hogyan lehetne újra a közgyűlésben az ismét szila- jón neki rugaszkodott elágazásokat rendes menetbe visszaterelni? Könnyebb a Margithidat meghódítani; délt északkal, nem esztergominál összekötni, Nagy Marosból Triestet, s fából vaskarikát csinálni, mint nálunk a tárgyalást rendes parlamentáris menetében feltartani; végre még is sikerűi . . . Dóczy A. Marosi „tisztességes“ kifejezését elemzi. Helcz János elég tapasztalással bir a múltakról, nem akar elzárva lenni a világtól; de nem mindenek fölött az édes haza szép fővárosától, azért pártolja az indítványt. Holup István szintén az indítvány mellett szól nehány alapos és okos szót. Azután szavazásra kerülvén az indítvány, riadó éljenzés között egyetlenegy ellenében elfogadtatik. Három képviselő nem szavazott és igen sok távolléte által adta tanúbizonyságát, hogy mennyire hordozza szivén Esztergom boldogságát és jövőjét! Érdekes tárgya volt még a közgyűlésnek a JŐ r e n n e r-f é 1 e ügy, melyben mi egyszerű zaklatást látunk, s ahhoz más alkalommal fogunk hozzá szólani. Továbbá az egyenérték megfizetésének tárgyában az 1000 ft. utalványozása, hol Poór Antal lelkész és képviselő szólalt fel a pótadó emelése ellen. Marosi a háziadót ajánlja. Helcz t. ügyész csak is a pótadó felemelését tartja egyedüli eszköznek az 1000 ft sürgős lefizetése tekintetéből, s az irassék a jövő évre. — Egyhangú helyesléssel el lett fogadva Végre Polgármester a régi határok kiigazítását sürgeti, különösen az országutak tekintetéből, melyek nálunk igazán olyanok, hogy ha igaz a közmondás, hogy göröngyös és rósz ut visz a mennyországba, akkor ugyan Esztergom boldog, mert megfogja látni az eget. Helcz t. ügyész per nélkül akarja vissza venni a várostól elfoglalt földrészeket, városi küldöttséget szakközegekkel egyetértőleg hoz indítványba. Polgármester. Esztergomban a küldöttségek soha se tettek semmit, legjobb volna szerinte, ha a városi gazdasági tanácsos egy mérnökkel végezne ez ügyben. S z i k 1 a y nem vállalkozik. Sarlay kapitány attól fél, hogy hosszan tarthat. Walch ur recriminál. Schwarcz felel; de feleselésük nem tartozván a tárgyhoz, mellőzhetjük. Azután kiküldetik: Sarlay kapitány, Schwarcz József és a városi gazda. Ezzel az ülésuek más tárgya nem lévén, polgármester nehány szóval épen 1 órakor délben be- zárottnak nyilványitja. SZÉPIRODALOM. Mért kelle látni .. Mért kelle látni angyal! tégedet, Hogy alvó szivem újra verni kezd? A sors hamut szórt arra azt hivém, Szerelmet benne rég kiégetett! .. Hol is vevéd arezodnak bájait?.. A nagy szemekben ég epedve tűz: Az ajk, — hol Venus rejti el magát: Egemről minden felhőt szerte űz. Lábad, kezed szobrász mintája csak, Ilyent az élet nem mutat sehol; Mit mondjak dús hajadról, mely ragyog, S belőle bő palástot alkotói?! Fogad fejér, s mint tenger gyöngye szép, Gazdag sorát kis szájka rejti el; Mig homlokod márványa könyv gyanánt, Beszél a lélek szent betűivel! És hangod?., ah, nem hang, de hárfa az, Mely zeng, s cseng, mint a költészet maga; Mig karcsú termeted tán megtörik, Ha megérné szellő fuvallata. Élő bálvány! — fogadd el eskümet: Minden sóhajtásom feléd repül, S ha birnom nem lehet, — szeretni úgy, Legyen halálom kínos végzetül!! Sarkady István. HÍREK. Junius 29-éu. — A fögymnasiumi ifjúság majálisa f. hó ‘25-éu meut végbe, hol a vendégeket egy szereteti-e méltó házigazda nyájas és előzékeny vendégszeretetével ft. Bors tanár fogadta. Az ifjúság örömuap- jának emelésére következő kegyes adományok történtek: Herczeg-Primás: 25 ft. Kancz püspök: 5 ft. Szajbely püspök: 5. Majer praelatus: 5. gr. Csáky: 3. Maszlaghy titkár: 2. Érnyey: 2. Palkovics polgármester fel hektoliter bor, Träuker fertály hekt. bor. Huléuyi Győző . ugyanannyi. Pissuth Rezső: 5 it. Jelinek Fülöp : 4 ít. 60 kr. Wallenfeld Mihály : 3 ft. A nagy számmal megjelent vendégek díszes koszorújában ott láttuk Palkovics polgármesterünket ír.'.om miveltségü és köztiszteletben álló n e- jével; Sarlay városi kapitányt szép nejével; Nagy Imre birtokost kedves nejével; ft. Fehér Ipoly igazgatót; az ezüst szakálla, de fiatal tűzlelkű B r z o r á d Rezső földbirtokost és szakírót; P i á- suth István közjegyzőt; Niedermann Pál ügyvédet szeretetre méltó nejével; ä derék K 1 i n- dáné úrnőt és másokat. A tánezoló hölgyvilág a szó legszebb értelmében virágokból állott, mind megannyi bájos fiatal láüykák, kik között választást tenni nehéz feladat. A szépek néhány szépének hirtelen pillantásunk nyomán íeljegyeztük a nevét és bátrak vagyunk ide igtatni: A tüzesszemű bájos S z í k 1 a y Mariska fáradhatatlan tánezosnőnek igazolta magát; a Helcz nővérek a grátiák jelenésének benyomását gyakorolta ránk , a festőileg angyal arczu Niedermann Ilona kora daczára már is bir névrokona tündér Ilona bűvösségével; a Gyu- r á n y i nővérek bájaira elég pillantani, hogy sokáig rajtuk édes merengéssel feledjük szomjas szemeinket. Majer Fánika és nővére nympha alakok. R u- d o 1 f Etelka szépségével hatott; Kormuth Char- lotta szende arczával és karcsúságával tűnt ki. Az élénk kis B u r i á n Róza ügyes tánezosnő ; Prokop Josefine kellemetes tünemény ; a P e t h e s nővérek lengő szépségek ; M e 11 i n g e r Szidónia fekete szemeivel a fekete gyémántokat juttatta eszünkbe ; Bitter Jetti dús korom hajában szinte pirult a rózsa, hogy nem rajta, hanem viselőjén akadtak meg a szemek ; — és igy lehetne folytatni hosszan, de ki tud annyi nevet emlékezetében megtartani ? . . Végül még egy eredeti alakot kell megemlítenünk, ki az egész társaság figyelmét magára vonta, s ki volna az más, mint kis barátunk, B o- ronkay Laczika, Boronkay Lajos ügyvéd eszes és elegáns fiacskája, ki annyi komolysággal és ügyességgel tánczolt, hogy az öregebb ifjú urak is tanulhattak volna tőle, hogy finoman és szeretetre méltón miveit társaságban mint szokás tánczolni. f Földvári Ilka kisasszony halálát jelenti egy gyászlap. Virág volt, letört és elszáradt! Angyal és visszament az égbe, honnét származott; jó volt, és az Isten magához vette! Temetése nagy számú és díszes közönség mély részvéte mellett történt; azután elvitték a bus temetőbe, fehér koporsójára fekete göröngyök hullottak, s sírját felékesitették vi- rágkoszorukkal. A kedves lény elvesztése érzékeny csapás övéire és mindazok megkönyezték, kik szerencsések voltak miveit modorával és kellemeivel közelebbről megismerkedhetni. Hamvai felett zokogva susog el a szellő és őrködni fog a béke angyala ! , — — Rényi Rezsó sok szellemmel és nagy ta- uulmánynyal írott „Petrarca és Kisfaludy Sándor“ czimű 15—20 ivre menő jeles munkáját Aigner Lajos derék budepesti könyvkiadó először a „Figyelőben“, november hó végén pedig önálló kötetben fogja megjelentetni. Mi csak nehány mutatványt olvastuuk e nagyszabású műből, s igyekezni fogunk, hogy abból lapunkbau mutatványnyal kedveskedhessünk olvasóinknak. — Brutsy János helybeli szeszfőződéje szintén képviselve volt a székesfehérvári országos kiállításon, kitűnő törköly, szeder és bodza pálinkái feltűnést is okoztak; a jury azonban menthetetlen hanyagságból elfeledte megjutalmazni. Ezen gyönyörűséges eljárásról jövőre szólunk. — Koller János párkányi utibiztosuak folyó hó 24-éu délután öngyilkosság következtében történt kimúlta folytán, ez állomásra Esztergommegye alispánja ifjú Czigléuyi Lajost ajánlotta. — Moháesy István városunk egyik tehetséges ifja a legközeleDb állotta ki az adótiszti vizsgát kitűnő eredménynyel. Sok szerencsét kívánunk neki e nehéz pályán ! — Burián Lajos, Burián Pál jeles ügyvéd fia, a napokban állotta ki Budapesten a telekkönyvi vizsgálatot, s legnagyobb sikerű képesítése folytán, az itteni járásbíróságnál az elnökségi osztályban nyert alkalmazást. — Egy gyászlap Enczinger József halálát jelenti, ki eletének 41-ik évében f. hó 23-án költözött át egy jobb világba. Legyen örök nyugalom hamvaival! — Az irgalmas nénék vízivárosi leánytano- dáiban megtörténtek a vizsgálatok kitűnő sikerrel, s minden várakozáson felül. A nagyrabecsült f ő- nöknő és az igen tisztelt tanítónők buzgósága a legnagyobb elismerésre méltó. Az erkölcsi és nevelési szakma mellett a leánykák kézi munkái nemcsak dicséretet érdemelnek, hanem tartózkodás nélkül állíthatjuk, hogy a tisztelendő nénék Esztergom háláját maguknak biztosították. — „A párisi kölcsönösen sególyzö magyar egylct“-toi (Société Hongroise de Secours Mutuels) a következő sorokat veszszük: Páris, 1879, junius 19-én, 47, Rue Turenne. — Az „Esztergom és Vidéke“ tekintetes szerkesztőségének. Vonatkozással e hó 15-ről kelt becses soraikra, egyletünk nevében köszönetét mondunk. becses ajánlatukért. Az eddig küldött számokat megkaptuk, kérjük a tek. szerkesztőséget, inéltóztatuék az ezutámak szives küldését folytatni. Nem fogjuk elmulasztani, adandó alkalommal becses lapjukat az egyletünk kebelében előforduló, vagy bennünket közelebbről érdeklő párisi mozzanatokról értesíteni. Hazafiui üdvözlettel B e n c z Lajos, alelnök. Mandel Jenő, titkár. * Öngyilkosság. E hó 23-án, hétfőn délután, mintegy 40 évesnek látszó ácslegény a hajóhíd fölött nyakig a dunában gázolt s ott a viz sebes árja által elragadtatván, a habok közt csakhamar eltűnt. Az utána sietett révészeknek sikerült ugyan a szerencsétlent kimentem, de késő — mert már nem lehetett többé életre hozni. Holttestét a vízivárosi halottas kamrába szállították. * Jó ezt is tudni. A városi erdőmester úr figyelmeztetni óhajtja általunk mindazokat, kik az idei vágásból fát vettek a várostól, hogy a pénztári nyugta alapján nyert sárga szinü fa- utalványt nála — saját érdekükben is — mielőbb mutassák be, nemcsak azért, mivel a rend úgy kívánja, hanem azért is, mert a később érkezők azon kedvezményben, hogy maguk választhatnak, nemfoguak részesülni. !| * Dl*. Feichtinger Sándor városi főorvos ur f. hó 25-én a polgármesteri hivatalnál egy előfordult diphteritis esetről tett jelentést. A kór tova terjedése meggátlása szempontjából a főorvos ur által a kellő intézkedés megtétetett. A beteg, egyik földmivelő polgártársunk 3 éves kis leánykája volt. * Városi gyógyszertárunk mellett egy sziv- szoritásban sinlödő asszony, e betegség hirtelen reá jővén, oly szerencsétlenül esett le, hogy száján vé- rezni kezdett. A szegény asszony tehetetlenségében jó negyedóráig feküdt ott a nap égető sugárainak kitéve, mindaddig, mig a bámuló sokaság közül egy pórnő kilépvén, őt az árnyékban helyezte el. Jóllehet e jelenet a főtéren történt, és sokszor kiáltottak rendőr után, mégis egy sem volt látható. Rendőrségünktől egy kissé több figyelmet várunk. Felhívás. A uagyméltóságú m. kir. péuzügyministerium folyó évi május hó 9-én, 13150. sz a. kelt rendeletével, a kétséges illeték hátralékok leszámolását rendelte el. A leszámolás Esztergom sz. kir. város területén, folyó évi julius hó 15-én veszi kezdetét. A leszámolás tárgyát azon illeték hátralékok képezik, melyek másodszor szabattak ki, vagy előbbi fizetés által tisztáztattak; továbbá azon illeték hátralékok is leszámolás alá vétetnek, a melyek a fizetőköteles elszegényedése folytán, vagy bármely alapos oknál fogva bevehetetlenné váltak. Ennélfogva felhivatnak az érdekelt felek, miszerint kellő bizonyítékaikkal a városi pénztárnál jelentkezni szíveskedjenek. Hivatalos óra, délután 3-tól 6-ig. Esztergom, 1879 junius hó 28-án. Bártfay Géza, leszámoló biztos.
