Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 1. szám

itt vagyunk Persiábau! Megnyílnak a kocsik, s vi­szontlátás édes örömét élvezik azok, kiket az ádáz sors, a konduktor, szétszórt, szétválasztott. Az állo­máshely főszomszédságában van a kiállítás fellobo­gózott diadalkapuja, melyen örvendetes bevonulását tartá Magyarország fejlődését, a magyar ipar óriási emelkedését hirdető szebbnél-szebb tárgyak soka­sága! Valóban e nagy területet elfoglaló, hazánk óriási haladásáról tanúskodó kiállítás büszkitő öröm­mel töltheti el minden honfi szivét. — A kiállítás­nak város felőli részén van a nemzeti, megyei, s városi lobogókkal s címerekkel díszített főkapu; a tourniquet egyet nyekken, s az ügyesen^ alkalmazott óramű mutatja, hányadik lép a kiállítás parkjába, Áthaladva a kiállítási érmet, csokrot kínáló, nem­zeti szalaggal ékesített, fehér ruhás, székesfehérvári csinos lányok ostromló során meglepetve állunk meg a díszesen átalakított parkban. Messze vinne tár­gyunktól a festői csoportozatot képző Oetl, Zichy, Eszterházy stbféle pavillonok szépségeit egyenkint elsorolni; leírni Szőgyeny, Eszterházy stb.-féle mü- kertészet kincseit; — lássuk csak az eszter­gomiakat. A főépület kapujától balra a főépület előtt el­húzódó utón van Simor János, bibornokher- czegprimásunk fakiállitása. A természetes növésük­ben, vagy keresztmetszetben kiállított darabok tanús­kodnak egy részről a fák egyenes, sugár növéséről, másrészről azok belsejének épségéről, együttesen pe­dig azon gondos kezelésről, mely a bibornok erdeiben uralkodik. Az első számú épület emeletének jobb szárnyá­ban látható fiatal festőnk P a c z k a Ferencz- n e k az aggódó anya s már-már kétségbeeső fiú lelki állapotát meglepő élethűséggel visszatükröző „Rósz hírek“ czimű festménye. A I. sz. ép! em. balszárnyában találkozunk B u- zárovits Gusztáv könyvnyomó intézetének díszére váló nehány kiadványával, melyek rendkívül gazdag diszitéseikkel bilincselik le figyelmünket. A könyvkötők kiállításában Grossner József, meglepőn gyönyörű munkája szemlélésénél büszkén mondhatjuk a nem - esztergomi bámulóknak, hogy e díszes mű a mi városunkból való. — Ugyan e szárny­ban láthatjuk egyik buzgó s jeles iparosunknak a versenyt bátran kiálló müveit, K a d 1 e t z fegyvereit. A 4. számú épület borkiállításában láthatjuk fiatal egyesületünk, a borászati egyesület mintegy 150 palaczkját. — A gabona s gyapjú czikkek (4. sz) közt találkozunk Simor János herczegprimás urodalmából való gyapjúval s gabonával; s az esz­tergomi főkáptalantól küldött gabonával. — A vegyészeti tárgyak közt (4. sz.) látjuk kitűnő ipa­rosunk, Heischmann Ferencz annyi ki­tüntetésben részesült tárgyait. A gépcsarnokban annyi nevezetes gépgyárak szép tárgyai közt díszes helyet foglalnak el Simor János herczegprimás magán gépgyárának készít­ményei. A kiállítás főépületében találkozunk, városunk egyik derék szülöttjének, Deininger Imre, magyaróv. akad. r. tanárnak a gazdaközönségre rend­kívül érdekes, szép kiállításával, t. i. a vetőmagvizs­gáló 8 növényélettani kísérleti állomás — melynek vezetője Deininger J. — kiállításaival, melyek megis­mertetnek bennünket a luczerna- (Medicago sativa L.) a réti here-mag (Trifoliumpratense L.) sajátságaival; s Magyarország kökorszakának kultúrnövényeivel. A tanügyi kiállítás, mely a tárgyak roppant halmaza miatt a kiállítás helyiségeinek nagy területe daczára a kiállítás épületből kiszorult, a megyeház­ban van elhelyezve. A tanügyi kincsek között, melyek oly fényesen tanúskodnak tanügyünk rendkívüli hala­dásáról, esztergomi kincseket is láttunk. A megyeház nagy terméből az alispáni kis terembe lépve az ajtótól balra eső részt foglalja el Esztergom ; az esztergomi prim, tanitó-képző, s a vízivárosi apáczák leány nevelő intézetének kiállításai. — A tanitó-képző kiállításai közt közép helyet foglal el Kudlik János igaz. fából készült Magyarország-mappája, mely épen pri­mitiv szerkezeténél s igy a szemléltető előadásra kiválólag alkalmas voltánál fogva köti le a szakfórfiak figyelmét; e körül csoportosulnak a növendékek toll- rajzai, fafaragványai (lombfurészet termékei); az asztalon Kecskeméthy J. szorgalmas s finom Ízlésű könyvkötőnktől készített gyönyörű dombor- mivű, dusaranyozású táblában vannak a növendékek többi rajzai, melyek mesterükre Major Jánosra vallanak szépségük által. Az apácza-növendékek rajzai közt különösen megragadja figyelmünket Robicsek Irmának külön kötetben (Kecskeméthy műve) kiállított meglepően gzép, pontos s tiszta festményei s rajzai; a többi növendékek rajzai egy nagy kötetben láthatók, melyek közt nem egy meglepő szépségű van. — A kézi munkák között az egész terem legszebb da­rabja Wallenfeld Irma gyönyörű asztalterítője, mely szépsége által minden egyes szemlélőnek ajkára a csodálkozás hangját csalja. A többi kézi munkák is dicsérik tanítójukat s készítőiket. A folyosón látható jeles néptanítónk Győrffy Iván kiadványai, kalkulus táblája stb. Ezzel elősoroltuk az esztergomi kiállítókat; mindössze kevés vagyon, de e kevés is szép tanú­ságot tesz rólunk ; s bizton remélhetjük, hogy a jury tagjai nem egy kiállitónkat fogják kitüntetésben részesíteni, ezért ne vonakodjunk Magyarország többi részei szebbnél szebb tárgyainak megszemlélésétől, kivált most, midőn oly olcsón juthatunk oly messzire — t. i. Persiába, Székesfehérvárra. — r. — HÍREK. Junius 1-én. — Ma az összes keresztény világ piros Pünkösd nagy ünnepét szenteli, mely a szent lélek eljövetelé­nek áldott emlékezete, ki megerősít bennünket a hit­ben, szárnyalást ad reményeinknek és sziklára építi felebarátunk iránt való szeretetünket. Ezen tény va­lósága megváltásunknak megkoronázása s arra tanít bennünket, hogy minden jó Urunk Istenünktől szár­mazik. E nagy napon, ősi szent szokás szerint, Bibor- nok-Herczeg-Primás ő ernja a bérmálás szent­ségében fogja részeltetni a híveket. — Az áhitat és a buzgalom élesztőse tekinteté­ből kénytelenek vagyunk felhívni a „Péter és Pál“ templom lelkészi hivatalát és annak patronusát, hogy ott a padok, az oltárlépcsők és az oszlopzatok oly dísztelen állapotban vannak, hogy azoknak kiszépitése a legégetőbb szükségek egyik ne továbbja. Midőn a halandó ember templomba lép, az ajtónál levetkezi a gyarlóság szenynyét, lelkét Istenéhez emeli, s belső érzelmeinek föllengezése megütközik, ha a külsőségek ellenkeznek ájtatossága hullámzásának harmóniájával. Ennyit figyelmeztetésül. — Párkányban uj leánynevelő-intézet. Szu- lyovszky Margit és Szemennyei Berta tanítónők köz­vetlen szomszédunkban folyó évi September elsején egy hatosztályu leánym 'ő í-+«"Pt,et kívánnak meg­nyitni, melynek prograr ját j( ’ a’űetési rova­tunkban részletesen találja az olvasó, s mint életre való intézményt szívesen üdvözöljük és a szülők meleg érdeklődésébe örömest ajánljuk. — Rendes közlekedés és megalapított díj­szabály. W i 1 h e i m L i p ó t ur ezentúl Esz­tergom és Nána között rendes közlekedést és meghatározott díjszabályzattal fog fentartani, mely által az eddigi annyi panaszra alkalmat szolgáltatott zsarolásoknak elejét veendi. Midőn a vállalatra felhív­juk olvasóink figyelmét, annak bővebb ismertetését hirdetéseink között találhatni. — Budapestről írja kiadónkhoz egyik barátja : Vettem soraidat az „előfizetési felhívással“ együtt, mit szeretetreméltó kíváncsisággal nőm legott ostrom- állapotba helyezett, s végig olvasva, élénk örömmel kiáltott fel, midőn azon mint kiadót, nevedet pillan­totta meg : „No, most már gratuláljunk M e 1 1 i n- g e r n e k !“ — mire én mosolyogva rohamosan vá- laszolám: „Valóban édesem! gratulálhatunk is, mert épen írja, hogy kedves felesége egy egészséges fiú gyermekkel örvendeztető meg.“ Nőm erre tapsolt és a lapnak veletek együtt Esztergom és Vidéke érde­kében kifejtett becsületes működés után koszorús 25 éves jubilaeumot kíván. — Knapik János, iparosaink egyik legtekin- télyesebbike, s értelmességénél fogva köztiszteletben álló polgártársunk, buzgó utánjárás után kieszközölte, hogy 1900 pár bakancs honvédeink részére az itteni iparosok által készíttessék, mely által a mostani pan­gásban sokaknak nyújtott mindennapi kenyerük meg- szerezhetésére alkalmat. Most ezen bakancsok elké­szültek és jóságuk által Knapik urnák nincs oka pirulni. Egyébiránt e tárgyra visszatérünk, s ipar te­kintetben Knapik ur hazafias közreműködésével lapunk munkatársai koszorújában gyakran fog talál­kozni az olvasó. —- Döntősön egyik gazda pinezét ásatván, a sok essőzés következtében a fal beszakadt, s az ott dolgozó szegény kőművest a romok maguk alá temet­ték, s bár legott száz ember sietett a föld felásásával a szerencsétlen megmentésére, mindamellett oly mélyen temettetett el, hogy csak három nap múlva találták fel — hulláját — Csóka István, Szentgyörgymezőu, folytonos betegeskedése folytán elkeseredvén, egy kétségbeesett pillanatban saját padlásán felakasztotta magát. Egy szegény özvegyet és egy árvát ha­gyott hátra. — Erdei illatszer, (Waldbouquet). Nem tud­juk eléggé ajánlani ezen kitűnő és rendkívüli jó ha­tású illatszert t. olvasóink figyelmébe, különösen gazd­asszonyáink, finom Ízlésű urhölgyeink számára, melyet külföldön élő tudós hazánkfia, G h i 1 1 á n y Edu- a r d, okleveles gyógyszerész talált fel, s miuden uralkodó epidémia, milyen a kolera, typhus, stb. s ártalmas kigőzölgések ellen a legnagyobb sikerrel alkalmazhatni; valamint megromlott levegőjű-szobák, finom salonok és gyermek szobák friss és üde levegő­vel való ellátására roppant és egészséges hatással van. Egy nagy üveg ára: 1 frt, s a fecskendő gumrni labdácscsal hozzá szintén: 1 frt. Megrendel­hető egyedül szerkesztőségünk­nél, s a fizetések utánvétel utján történnek. — Helybeli Iparosaink szintén számosán vesz­nek részt, a Budapesten folyó hó 1-én megnyitandó 11-ik országos i par gyűlés értekezletein. Gondoskodtunk ügyes tudósítókról, hogy lapunk e fontos tárgyban kellő szakavatottsággal legyen in­formálva. — Lapunk jövő számában a Szerkesztő tol­lából egy tanulságos és érdekfeszitő történeti b e s z é 1 y t fogunk megkezdeni, melyet bátrak va­gyunk különösen a n ő v i 1 á g szívélyes figyelmébe ajánlani. * Követésre méltó példa. Köztudomású do­log, hogy hegyiutáink rosszak ; tudjuk azt is, hogy a hegyiutak folytonos javítást igényelnek a mi kiadá­sainkat bizony tetemesen emeli. Mint megbízható helyről értesülünk, több ide való fuvaros gazda, ön­kényt ajánlkozott, hogy az úgynevezett Rozália ká­polnától a fehér keresztig terjedő útra, d i j t a 1 a- n u 1 fogják a megkivántato kavicsot szállítani. Földmivelő polgártársaink ezen önzetlen eljárása dicséretet érdemel; csak azt sajnáljuk, hogy névsze- rint őket ez alkalommal nem említhetjük fel.Reméljük azonban, hogy jövő számunkig a névsor kezeink közt lesz ; sőt meg vagyunk győződve, hogy a szép példa, sok követőre talál. * flymen. Hamar Árpád, megyei t. al­jegyző, dicsőült Hamar Pálunk fia f. hó 27-én vezette oltárhoz a bájos és szellemdus V a i s z Ilka kisasszonyt. Az égből tartós boldogságot kívánunk e szép frigyre ! f) Az esztergomi tűzoltó-egylet f. hó 25-én tartotta közgyűlését, melyen a sok érdemet szerzett Beliczay Gyula főparancs­nok, eddigi díszes és tevékeny állásáról közsajná­latra leköszönvén, utódjául a nemes tulajdonairól általánosan ismert Reviczky Gyula válasz­tatott meg ; Alparancsnoknak pedig M a- gyári László, közszeretetü polgártársunk, ki­ket azután derék tűzoltóink estenden sere- náddal tiszteltek meg, s a szerencsés választás felett zajos örömüket nyilvánították. — Kedden iszonyú zápor és zúgó j é g e s s ő volt, mely két Ízben hosszú öt-öt perczen át ké­nyére dühöngött, s csakhamar utczáinkat sebes ro- hamu patakcsák özönlötték el, s a károk, melyeket különösen kertekben és szőlőinkben tett, e pillanat­ban még beláthatlanok ; de azt hiszszük, hogy sző­lőgazdáink érzékenyen vannak sújtva. — Városunk köztiszteletű physikussát Dr. Feichtinger urat azon atyai öröm érte, hogy reményteljes Elek fia, a budapesti egyetemen a jogtudori oklevelet elnyerte. Fogadja őszinte örömünk kifejezését! Országos vásárunk. Esztergom, május 26. Ások essőzés daczára várat­lanul sok szarvas marha és ló érkezett eladás végett, s a marhavásár bizonyos élénkségnek örvendett, mit leginkább mészárosainknak lehet tulajdonítani, úgy hogy vonóállat 350 írttal lett párja eladva. A ló nem volt keresett, a vásár lanyha ; de nemesebb fajú lovakat látni sem lehetett. Kedd, május 27=én. Az űzletvilágban alig volt észlel­hető, hogy országos vásár van, s vidékről csak gyé­ren mutatkoztak a piaczon ; de azokat is szétkergette a zá­porral vegyes jégesső kérlelhetetlen hatalma. Liszt, hús és egyéb élelmi czikkekben gyér volt a kereslet, — semmi na­gyobb adás - vevés nem történt Népünk — fájdalom! az olcsó burgonyára kénytelen szorítkozni, s ha a nyomorúság pedig huzamosabban tart és Isten csapása folyton látogat bennünket, akkor kétségbeesésünk annál nyomasztóbb; mert az adó rajtunk sok és kíméletlenül zugba szorítanak bennün­ket és spanyol inquisitióval, vagy is utolsó rongyaink elczi- pelésével ki akarják belőlünk sajtolni azt — a mi nincs! 1 A Garam folyó telve eladó épületfával, 3 kereslet csak lany­hán és most vesz némi élénkebb lendületet. Vidéki levelezések. Táth. (Saját levelezőnktől.) E becses lapot először nem kellemes újdonságokkal lephetem meg; de jövőben talán Isten szomorúságunkat örömre fordítja. Búzánk sok helyütt viz alatt áll, nagyobb része: rozsdás. Árpa felesen szin­tén viz alatt, többi jó, szórványosan rozsda mutatkozik. Rozs, franczia faj, kitűnő, későbbi rósz. Zab nagyobb részben viz alatt. Kukoriczánk, a sok eső folytán kirothadt. Bab — igen rósz. Szőlőink harmadrészben alig mutatja a tavalyi ter­mést, sa mellett 40 holdnyi viz alatt! Baj ót h, (eredeti levél.) Búza rósz, árpa silány, zab középszerű, kukoriczát a sok essőzés miatt nem lehetett ül­tetni. Szőlő középtermést igér. Kereset semmi, országutaink járhatatlanok ! Szentlélek. Utaink sártenger és pocsolya. Minden­ütt viz. Szántani a jámbor óhajtások közé tartozik. Kesztölcz. A sok esső sokat árt, búzánk rozsdás, rozsunk bükkönyös. Legjobb földeink viz alatt. SZÍNHÁZ. Szombat május 24. Színészeinknek ma rósz nap­juk volt; az előadás közönség hiányában nem volt | megtartható. Ez alkalommal akarták színészeink a rég hirdetett o perette előadásokat a „Pajkos diákok“-kal megkezdeni; de biz a közönség még az operettére sem volt kiváncsi attól a társulattól, a mely társulat minden jó ízlést megsér­tett az „U b r i k Borbála“ - féle m e- ; rénylettel. Vasárnap, május 25-én színre került „Egy ma­gyar huszár káplár Bécsben“ czimü 5 felvonásos bécsi életkép; a darab határozott férezmü; nincs benne absolute semmi, a mi kárpótolná a nézőt a 3 órai ott létért. Az előadás háromnegyed részét, szívesen elen­gedtük volna. A szereplők közül jól játsztak: Berzé- nyiné, Hubayné és Újvárosi. Jakabffyné szépen éne- j kelt. — Iiollósy, úgy tapasztaltuk nem sok gondot j fordított arra, hogy a „báróné“ hol érintette meg a I lábát a vacsora alatt; pedig a jó Ízlés azt követeli, ! hogy a színész tudja azt, amit mondani akar. Hubayné szinte megfeledkezett arról, hogy színpadon van; ne I figyelmeztesse máskor a figyelőt a színpadról, köte- ' lessége teljesítésére; s ha teszi, tegye úgy, hogy a közönség észre ne vegye. Valóban gyöugédtelenség volt részéről, midőn a színpadról rárivalt Győrire, hogy: jöjjön m á r. Ilyesmit tenni, még az igaz­gatónő sincs feljogosítva. Kedd, május 27. Az előadás ismét nem volt megtartható. Ennek a társulatnak épen nincs sze­rencséje. T. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom