Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 21. szám
Schwarz József arra kéri a közgyűlést, hogy ne tekintse most anyagilag érdekelt félnek; de kénytelen kijelenteni Dóczy Antal és társai megnyugtatására, hogy úgyis hirdetésekben közölte már a közönséggel, hogy mindenét eladja. Ha a város megadja az átdolgozott épület árát, szívesen általengedi. (Helyeslés,) Elnök a napirend második pontját jelenti, mely szerint Tanfi Ferencz. Kiffer János és Haubentaller János a városi képviseld testület megboldogult tagjai helyébe Tiefenthal, Nagy Ignácz és Nagy Ferencz lépnek. Következnek ezekntán: Belügyminiszteri leirat a pestis elleni óvintézkedésekről. —- Tudomásul veszik. Gömör és Kishont-megye megkeresése, mely a jégvihar által megkárosultak részére könyöradomá- nyok gyűjtését kéri. — Három gyűjtő ív mén ki s a közpénztárból adakozást utalványoznak. A sajóvölgyi jégzivatar történetét rémitő vonásokkal ecseteli a megkereső okirat. 12 emberélet esett áldozatul s a kár 461.500 forintra becsülhető. Mindent letarolt és sok épületet romba döntött. A tősgyökeres magyar- vidék szerencsétleneit gyámolitsa aláírások által nagy közönségünk is. Következik azután 5. A favágásra vonatkozó, — 6. a gondnoki fizetésről, és 7. a közkórházi költségvetésről szóló jelentések, melyek tudomásul vétetnek. 8. Kórházi bizottság jelentése a megüresedett kórházi felügyelői állásra vonatkozólag. — Ez ügyben elhatározzák, hogy a kórház gondozását irgalmas nénékre bízzák, a kik ugyanazon fizetés mellett még az aggok házát is el fogják látni. (Helyeslés.) Következnek a következő folyó ügyek: 9. A közmunka és közlekedési minisztérium értesítése a magyar nyugati vasuttársulatnak Budapestet Győrrel összekötő mozdonyvasútra adott előmunkálati engedély tárgyában. 10. Szabályrendelet Esztergommegye területén a házaló kereskedés gyakorlása tárgyában. — Nagyobb hullámokat ver s hosszasabb megvitatás után veszik csak tudomásul. 11. 12. 13. 14. 15. szám alatt több jelentés tudomásul vétetik. 16. Kapossy Luczián hittanár leköszönése. Miután Kapossy tanár Győrré távozott, válása fölött a közgyűlés sajnálkozását és sikeres működéséért jegyzőkönyvbeli elismerését fejezi ki. Erre elnök bejelenti, hogy a megüresedett tanszékre három pályázó jelentkezett: Tóth Incze, Molnár N. János, de a harmadik : Horváth Mátyás, visszalépett. A gyűlés elhatározta választás következő eredménynyel járt: Tóth Incze kapott 36 és Molnár János 13 szavazatot. (Élénk éljeuzés.) Még három kisebb-nagyobb jelentőségű folyó ügy elintézése után meg kell említenünk az elnök nyilatkozatát a képviselők egyesületére nézve. Elnök az egyesületet hasznosnak is, jónak is találja, de nem bízik jövőjében, mert mi haszna lenne a köznek, ha gyülekezeteire csak néhányan szálinkoz- nának el. Kijelenti azonban, hogy minden közgyűlés előtt össze fogja hívni az egyesület tagjait s megígéri, hogy ezentúl a képviselői meghívókon mindig ott lesz a legfontosabb tárgyak jegyzéke. Frey Ferencz azt az indítványt teszi, hogy a gyűlések rendes menete érdekében osztassanak ki a szigorúan megtartandó házi szabályok, mert ezek nélkül gyakran visszaélések történnek. Elnök erre kijelenti, hogy a házszabályok a jogügyi bizottsághoz utasittatnak, hogy némi korszerű módosítás után a képviselők nagyrészének csakugyan üdvös szolgálatokat tegyenek. Erre a gyűlést feloszlatja s kéri a képviselőket, hogy a másnapi fontos értekezleten megjelenni szíveskedjenek. II. Augusztus nyolczadiki közgyűlés. — A városi gazdaság rendezésére kiküldött bizottság jelentése. — Bizonyos „ne nyúlj hozzám“ ügy. — A város mintaszerű gazdálkodása. — Szik- lay József véleménye. — A hídmérleg ügye. — Hegyőrök és hegymesterek. — Aljegyzői indítvány. — íJór Antal "nyilatkozata a tanító választásban. — Interpelláló a kapitányhoz. — Befejezés. — A városi gazdaság rendezésésére kiküldött bizottság jelentése volt főtárgya a pénteki közgyűlésnek, vagy mondjuk inkább, a csütörtöki folytatásának. Megjelent képviselőink tiszteletére legyenmondva, hogy a hosszadalmas jelentés legapróbb részletét is lellriösmeretes figyelemmel birálgatták, vitatták, módosították, mert maga a kérdés tagadhatatlanul egyik életkérdése városunknak. Lapunk terjedelme annyira csekély, hogy a részletezés minden érdekes pontjáról nem referálhatunk, így tehát csak a legélénkebb vitát keltő legfőbb pontokat vázoljuk kitelhető rövidséggel. A füvellő rétet próbára bérbe adják, ha a bérlet kedvező lesz és pedig hat évre. Schwarz József felkéri a közgyűlést, határozza meg, hogy a bérbe adott földet évről évre mivel tenyészszék, hogy ez által a tulajdon értékét emeljük. Tanácskozás közben fölmerül az a bizonyos „ne nyúlj hozzám“ ügy, a melyről beszélni nem igen szeretnek. Szóba került ugyanis, hogy több képviselő mint bérlő szerepel, habár nem épen törvény- szerűn. És érdekes kijátszása a törvénynek, hogy rendesen a más neve alatt, s mindamellett, mint érdekelt felek, hozzászólnak a thémához. A közgyűlés ugyan nem hozott érdemleges határozatot az ügyben, hanem átsiklott a kényes ügyön; de mi azért hisszük, hogy a „ne nyúlj hozzám“ ügy legközelebb kemény munka alá kerül. A bérlésre vonatkozólag csak a földművesosztálybeli képviselők opponálnak; de többek közt Pór Antal kijelentésére, hogy érdekök megsértve nem leszen, megadják magukat. Elnök világos példákkal illustrálja az eddigi gazdálkodás minden hátrányát. Van több polgár, a ki a város iránt olyan könnyelműen viselkedett kötelességében, hogy nem csak a bérletet nem fizette, de még a fölvett kölcsönnel is hátralékban maradt. Van egy üyen megdöbbentő eset, mely busz éven át tartott. A bérlőnek bizonyosan fognak fizetni, holott a városnál nem vették szokásba. A bérlő kevesebb kellemetlenséggel hajthatja be a járulékokat, de a városnak kínos eljárásába kerülne, hogy az állam bőséges terhelésén kívül még maga is végrehajtásokkal zaklasson. (Élénk helyeslés) Pap János azt óhajtja, hogy semmi esetre se adják át a város bikáit, s a kutakat bérlőnek. Mert a bérlő nem tartaná olyan jól, mint a városi gazda. Horrendum dictu említi fel, hogy emlékezik olyan árendás bikákra, a melyeket meg kellett támogatni, annyira jóllátták az árendások. (Derültség.) Brenner József előtte szólóval ellenkezően azt sürgeti, hogy igenis adja ki a város a bikákat s a kutakat is, mert a mit maga a város kezel, az csak hátránynyal jövedelmez. Schwarz József a bérbeadás ellen semmi okot se találna, De aggódik, hogy fogunk-e bérlőt. (Élénk derültség.) Takács Géza főjegyző érdekes adalékot sorol fel a városi gazdálkodásra vonatkozólag. Yolt ugyanis a városnak hat bikája. Már most ezekért évenként olyan csekély összeg vau előirányozva, hogy valóban nehéz kimondani is. Hatvan forint az összeg. Holott a városi bikák, s részben lovak számára a szükséges széna behordására 480 frt. volt előrevetve. A bérbeadás ellenzőit gyanúsítja, s a bizottság jelentését elfogadja. Lieb József kijelenti, hogy a városi legelőt ha megnyitják a vidéknek is, jól ügyeljenek a mi érdekeinkre, nehogy szarvasmarháink elől a vidék állatai legeljenek fel mindent. Elnök megnyugtatja szólót annak kijelentésével, hogy ez iránt szigorú óvatossággal fognak intézkedni. Dóczi Ferencz szerint a városi képviselőknek nem az a hivatásuk, hogy egyes osztályokat dédelgessenek, mert ebből származnak legzavarosabb bajaink. Határozottan a javaslat mellett szól. Áttér ezután a közgyűlés a fuvarozás ügyére s e kérdésben szólal fel Sziklai József tanácsos. Szerinte még akkor is vonómarhák tartására van utasítva a város, ha be lehet bizonyítani, hogy az kárral járna, ^ mert a visz- szaéléseket tovább tűrni nem lehet. Érdekes példákat sorol fel állítása illusztrálására s kijelenti, hogy a fuvarosok által történik a legtöbb csalás és zsebelés. Az elviselhetlen visszaélések végképen való elhárítására ajánlja, hogy maga a város tartson vonó marhákat. Dóczi Ferencz csak azt sajnálja, hogy előbb nem történtek ily leleplezések és sok rendetlenség okozójának állítja a város gazdáját. Einök erre kimondja a határozatot, hogy a város újabb két pár marha tartását sürgeti s a gazdaság körül behozandó szigorú rendről maga a tanács fog gondoskodni. Hosszabb megvitatásra ád okot a hídmérleg ügye is, melynek fordulata azután az leszen, hogy felkérik a polgármestert, a hídmérleg megszerzése iránt való lépések megtételére. A földek, kertek és rétek felügyelését a közgyűlés hegyőrökre és a hegymesterre bízza. Mezőőri szolgálatra négy csőszt egész évre állandósítanak. Külön legeltetést seliol sem engedélyeznek. Niedermann József aljegyző valami szakavatottabb hegymester választását indítványozza, a ki útbaigazításokat is képes adni. (Niedermann ur„ oktatásoknak“ nevezte.) Ajánlja továbbá, hogy az asztali szőllő érdekében, melyet tőlünk tiszta nyereségre a világpiaczra a nagymarosiak ragadnak el, valahára intézkedések tétessenek. Ezekután következett Pór Antal országgyűlés képviselő nyilatkozata a szőnyegen levő tanító választási kérdésben. Kinyi- | latkoztatja, hogy ha a városi elemi iskolát felekezeti tanodának veszik, akkor annak tanítóját az iskolaszék választja meg, melynek elnöke maga a plébános. (Közbe kiáltások: Hát a város csak fizet s nem választ ?) Scheiber József azt hiszi, hogy az iskolaszék igenis candidálhat, de csak a közgyűlés választ. Meszéna Janos is azon véleményen van, hogy említett iskolánk városi s maga a város választja tanítóját. Végül határozattá emelkedik, hogy az iskolaszék ajánl s a közgyűlés választ. A tanító választás még az augusztusi közgyűlésen fog végbe menni. Függelékül van még egy interpellatió. Ifj. fiflellinger Rezső ugyanis felkéri a kapitányt, hogy van-e tudomása arról, mikép a városi emésztő gödröket este kilencz óra után tisztogatják. Kéri a közgyűlést, határozza el, hogy ezt 11 óra előtt nem szabad eszközölni. Sarlay Ede kapitány válasza egészen megnyugtató, mert megígéri, hogy az ügyben szigorúan fog intézkedni. Ezzel a közepesen látogatott közgyűlés bevégezte hosszú értekezleteit és feloszlott. — k. Hírek. — A távírda Igazgatóság figyelmét felkérjük egy körülményre. Ha ma feladunk egy sürgönyt és a válaszért járó dijt lefizetjük, sürgönyünk azonban nem kézbesíthető és erről az illető távirda hivatal ugyancsak sodrony úton értesít, a távirda hivatal ezen tudósításért a dijat felszámítja és kifizetteti, a válaszért járó díj felvételére pedig utasít azon állomáshoz, hova sürgönyünk szólt. Váljon nem lehetne ezt akként berendezni, hogy a tudósítással a válasz dija is leszámitassék a feladó állomáson és az értesítés dija ebből födöztessék? Azt hisszük, hogy az igazgatóság belátja az e tekintetben most fenálló rendelet hátrányait és talán a figyelmeztetés folytán segít a bajon. — Beődi színtársulata Győrről újra elhalasztotta városunkba jövetelét pár héttel, amennyiben Komáromban uj bérletet nyitottak 20 előadásra, és csak ennek lejárta után jöhetnek hozzánk. — Haubentaller János temetése nagy részvét közt folyt le. Készt vettek a polgármester, a városi tisztviselői kar, a képviselő társak, láttuk az iparbank igazgató tanácsának képviselőit, kereskedelmi testület és az egyesült ipartársulat tagjait és egyáta- lán a részvevők oly számát, hogy magán ember temetésén ritkaság Esztergomban. Mikor mindenki, kivel csak érintkezése volt, szerette, tisztelte azt a jó, csendes és munkaszerető polgárt. Tagja volt a képviselő testületnek, tagja volt az iparbank igazgatótanácsának és az egyesült ipartársulat alelnökét tisztelte meg benne. Polgári erényei maradjanak sokáig emlékezetben. — Cognac gyár. Egy külföldi iparos járt városunkban ezelőtt vagy három héttel, kinek czéljait azonban ismerősei sem tudták. Tegnapelőtt ezen iparostól levél érkezett lapunk kiadójához, melyben felkéri őt, hogy ha lehetséges nézzen ki számára alkalmas helyiséget, hol ő egy cognac gyárat akar felállítani. Ha jön, csak forgalmunkat élénkítheti és ezért szívesen várjuk. — Palese Anna jóhirű növelde-tulajdonosnak mai számunkban közlött hirdetésére felhívjuk a vidéki szülők figyelmét, kik városunkban akárják gyermekeiket neveltetni. Palese Anna iskolájának hírneve rég meg van állapítva. — Lopás. Sturm Ferencz urnák a múlt hétfő tűznél úgy látszik, tűzoltás ürügye alatt valami jó madár még a tűzkáron felül is okozott kárt. Elloptak tőle több rendbeli fehérneműt és 7 frt. készpénzt. A városi rendőrség és a tűzoltó egyletnek azon intézkedése, hogy a tűzveszélynél nem ereszt mindenkit a tűzhöz, bár szigorú keresztülvetele igen nehéz, mindinkább helyesnek bizonyul, mért a sok lábat- lankodó még igy is okoz kárt. Ez intézkedés keresztül vitelében azonban csak a közönség tapintatossága segédkezhetik. — Az örültek háza. Lapunkban közölve volt a hir, hogy az őrültek háza ügyében elhatározott dolog, miszerint az Pozsonyban és nem Esztergomban fog épitetni. Városunk képviselője főt. Pór Antal ur a múlt közgyűlésen azt állitván, hogy a kormány még ez ügyben nem határozott, kénytelenek vagyunk közleményünket Pór Antal ur nyilatkozata ellenében fentartani továbbra is forrásunk nyomán, és kérjük | az igen tisztelt képviselő urat, miután Esztergomra nézve bevégzett ténynyel állunk szemközt, amin már váltóztatnunk nem lehet, legalább nézzük azt stoikus szemekkel és ne keltsünk fel újabb reményeket, melyek először már nem teljesülnek, de másodszor csak izgatottságot is szülnek. — Nyilvános köszönet. A f. h. 4-én törtéit tűz vész alkalmával tanúsított azon tapintatos ügyességért. s ügybuzgalomért melylyel érdemdús tűzoltóink, különösen Sátory úr — ki egész munkás népével ott volt,—de nem csak ők; hanem sok nemesen érző s közszeretetben álló polgára is a városnak, mint Hübschl Sándor tanár úr, s Stancz úr. a már már lángok martalékává lett Rappauer-féle házban elhelyezett, majdnem 600 frt. értékű, a gymnasium- nak készült épületmunkámat a legnagyobb fáradsággal megmentették; ezen nemes tettükért, melyben a felebaráti szeretetnek önzetlen s fényes bizonyítékát adták, fogadják legforróbb s legőszintébb köszönete- met. — Kováts Albert asztalos m. — A szölgyéni uj iskola s tanítói lak építése, illetve az átalakítási munkálat annyira előre haladt, miszerint, reményleni lehet, hogy abban f. é. octóber hóban a tanítás megkezdethetik. Ezen iskola építés, mely által öt tanterem, három tanító szoba, úgy a főtanitónak czélszerű lakás fog előállitatni — mintegy 6000 frtba fog kerülni. Áz árlejtés szerinti vállalkozó Grünwald E. ezég. Egyébbkint csinosabb, czélszerűbb s tartósabb lett volna az első, Kovács építész ur által készített tervezet foganatosítása, mely szerint ezen iskola épület egy emeletes lett volna, de mivel ezen építés többe látszott kerülni, ezt mellőzve az olcsóbb terv szerinti építés fogadtatott el az ottani képviselő testületek által, pedig ennél alig ha nem fog bebizonyodni a közmondás: „olcsó húsnak big a leve“. Mindemellett elismerés s dicséret illeti az ottani egyházi úgy községi elöljáróságokat, hogy végre belátva, hogy 400 körüli tanköteles gyermek czélszerű tanítása szempontjából az eddigi c.zél- szerűtlen, szűk s különben is nagyon romladozó iskola épület már egyátaláu meg nem felel, gondoskodtak egy szélszerű újról. Felelős szerkesztő: Igazmondó.
