Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 11. szám
ban állíttatnak ki. (Nem elég mai napság tudni szép gabonát előállítani, hanem azt jól árúim és eladni is kell tudni; az igaz, hogy éü utóbbit nem tanítják Magyar-óvárott, mert annak az élet, a tapasztalás a mestere) No majd máskor! Az esztergomi jeles apácza zárda növendékei által kiállított szépirászati mutatványok, rajzok és kézi munkák lebilincselték a néző közönség figyelmét. „Esztergom és vidéke“ a jury pavilion asztalán a többi lapok közt volt látható és olvasható. Mindenki, aki látta a kiállítást és érdeklődik haladásunk iránt, örömmel vett búcsút a kiállítás színhelyétől. Az esztergomi uj fögymnásium építése. (Folytatás és vége). Mig a nagylelkű adakozás ily szép eredménynyel folyt, addig a városi képviselőtestület más irányban is megtette a szükséges intézkedéseket; nevezetesen a marez. 7-én tartott közgyűléséből fel- terjesztést intézett a m. kir. belügymiuisteriumboz, bol egyrészről a 39 ezer írt névértékű államkötvényeknek iskolai czélokra való forditliatását kérelmezte, másrészről a magas kormány engedélyét kérte az iránt, bogy azon esetre, ba a sz. Ferencz-reudüek telkét a fögymnásium számára sikerül megszerezni, akkor a „bárány“ vendéglőt cserébe vagy áruba bocsáthassa. A m. kir. belügyminisztérium a városnak ezen kettős kérelme ellen elvben ugyan nem tett kifogást, de igen is a forma szempontjából, a mennyiben a szóban forgó törzsvagyon-elidegenités módozatát a törvény akként szabja meg, bogy ezeu ügy a képviselőtestület által hozaudó határozat előtt egy hónappal birdetményileg közhírré teendő, a határozat a képviselők absolut többségének hozzájárulásával és névszerint való szavazással hozandó, és a hozott határozat csak egy havi felszólalási idő eltelte után terjesztendő fel a m. kir. ministeriumhoz. A magas kormány tehát a város első felterjesztését az említett tövényre való utalással küldötte vissza. A városi képviselőtestület e rendelet értelmében máj. 19-én tartott közgyűléséből a törzsvagyon elidegenítésének kérdését kihirdette, juu. 24-én tartott közgyűlésében pedig az ügyet újból érdemleges tárgyalás és határozat tárgyává tette. E közgyűlésben a képviselőtestület egyhangúlag kimondotta, miszerint szükségesnek látja a fő- gymnásiumnak újból felépítését, és hogy e tárgyban márc. 7-én hozott határozatát átalánosságbau fenntartja. Magára a dolog érdemére nézve pedig a polgármester e két kérdést állította lel: 1) megengedi-e a képviselőtestület, hogy a város törzsvagyonát képező 39 ezer Irt névértékű állampapírok az újonnan építendő fögymnásium és az úgynevezett „kapuiskola“ költségeinek födözésére fordittassa- nak ?; 2) felajánlja-e a képviselőtestület a város tulajdonát képező „bárány“ vendéglő helyiségét az uj fögymnásium fölépítésére szükséges helyiségül ?, vagy eshetőleg — ha a város további megterhelte- tése nélkül a sz. Ferencz-rend udvartelkéből a íő- gymnásium czéljainak megfelelő térséget nyerend, — hajlandó-e a képviselőtestület a „bárány“ helyiséget a szt. Ferencz-rendnek cserébe adni? Név- sperint való szavazásnál a szavazásra jogosított 69 képviselő közül az 1. kérdésre igennel szavazott 64, 2. kérdésre pedig szintén igennel 67; a jelenlévő képviselők közül nemmel egy sem szavazott, egy pedig nem élt szavazatával. Ezen nemes elhatározásnak újból való fényes nyilvánításáért méltán üd- vbzlé a polgármester a derék képviselőtestületet; de viszont a képviselőtestület emelkedett felfogásához teljesen méltó volt azon elhatározása is, mely a városi főügyész indítványára egyhangúlag jegyzőkönyvileg kifejező háláját Palkovics Károly polgármester iránt, kinek meleg lelkesedése ez ügyet ennyire megérlelte. Ugyané közgyűlés intézkedett az iránt, hogy a képviselőtestület határozata a törvényes határidő eíte te után helybenhagyás végett a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztessék, az építkezés vezetésére és ellenőrzésére pedig bizottság alakittassék. Mig egy irányban a jogi és pénzkérdések megoldása ekként előkészíttetett, addig más részről élénk tevékenység fejlődött ki az építendő fögymnásium helyiségét illetőleg. A képviselőtestület a'város tulajdonát képező „bárány“ vendéglő telkét bocsátotta e czólra akár közvetlen, akár közvetve rendelkezésre. Már a gymnásiumi építkezés elöleges megbeszélésére kiküldött bizottság is a szt. Ferenczren- diek udvar-telkét ajánlotta az uj gymnasium helyiségéül. S e javaslat mellett igen fontos okok szólották; nevezetesen a szt. Ferencz-reudüek telke — mely a szt. Benedek-rendűek székháza és a szt. Ferencz-reudüek kolostora között terül el, — sokkal csendesebb, nyugalmasabb helyet biztosit egy tanintézet számára, mint a „bárány“ vendéglő telke, melynek csendjét egyrészről az élénk forgalmú Buda- utcza, másrészről a szomszéd katonai laktanya igen is zavarják. A szt. Ferencz-reudüek telkén építendő gymnásium továbbá közvetlen összeköttetésbe hozható a benczés tanárok székházával; s hogy menynyire megkönnyíti e körülmény az iskolai fegyelemnek fenntartását, azt fölösleges volna hosszasan fejtegetni. De végre a szt. Ferencz-rendüek telkén " álló rozzant gazdasági épületek és a mellette elvonuló piszkos sikátor nemcsak a város két főutczá- ját: a Bottyán- és Budautczát éktelenitették el, de közegészségi szempontokba is beleütköztek. Tisztán átértette e fontos körülményeket a város képviselőtestülete és a „bárány“ vendéglő telkét cserébe felajánlotta a szt. Ferencz-rendüek telkéért. De teljes fontosságában méltányolta a helyiség kérdését Tre- fort Ágoston vallás- és közoktatási m. kir. minister, ki a sz. Ferencz-rendüek telkének megszerzésére az országos tanulmányi alapból 5000 irtot legkegyelmesebben engedélyezni méltoztatott. Ez lehetővé tette a telek-cserét. A szt. Ferencz-rend káptalana átengedte a kérdéses telket a városnak, mely viszont a szt Ferencz-rendüeknek j átadta „bárány“ vendéglő telkét épületeivel együtt, j E közben megérkezett a nmlgu m. kir. belügy- j miuisteriumnak 1878. évi aug 27-én 34945. sz. a. ! kelt leirata is, melylyel a város kérdéses törzsvagyonának elidegeuitesét engedélyezi, nevezetesen megengedi, hogy a 39 ezer frt névértékű állampa- pírok részben a „kapuiskola“ átalakítására, részben az uj fögymnásium építésére fordittassanak, a „bárány“ vendéglő pedig cserébe, vagy áruba bocsáttassák. Mindezen előzmények után megérett a főgym- násiumi építkezés ügye magára a tényleges megkezdésre. A tervrajzok és költségvetés is készen voltak. Az épület tervezetét a főgymuásiumi igazgató és Prokopp János városi mérnök útbaigazításai nyo- máu Kovács Ferencz és Majer Antal helybeli építőmesterek készítették, nevezetesen ez utóbbi a helyiségek beosztását, az előbbi pedig az épületnek szerkezeti és építészeti rajzait. A költségvetést Prokopp János városi mérnök állította össze. Az építkezési bizottság által elfogadott tervezetnek a költségvetés szerint való kivitelével ugyancsak az építkezési bizottság Kovács Ferencz építőimstert, mint vállalkozót bízta meg 51574 fr. 76. kr. mint szerződésileg megkötött árban; az építkezés ellenőrző felügyeletével pedig Prokopp Jáuos városi mérnök bízatott meg; míg az összes építkezési ügy menete lölött való főfelügyeletet az építkezési bizottság magának tartotta fenn. 1878. évi szept. 23-án történt az első vágás a szt. Ferencz-rendüek kőkerítésének lebontására. Okt. 14-én vette kezdetét az alapok ásása, és okt. 22-én tétetett le ünnepélyes szertartással az alapkő. E nap méltán megérdemli, hogy emléke részletesen meg- örökittessék. Az ünnepélyt megelőző napon érkezett meg méltóságos Kruesz Krizosztom pannonhalmi főapát ur, ki a város polgármestere által az egyházi szertartás végzésére felkéretett, s kit a nánai vaspálya-állomásnál Sarlay Ede városi kapitány vezetése alatt a tauári kar küldöttsége fogadott. A főgymuásiumi ifjúságnak a gymnásium előtt felállított sorfala harsány éljenekkel üdvözölte az érkező főpapot. Este Esztergom város polgársága imposans fáklyásmeuettel és kivilágítással rótta le hálás tiszteletét ő méltósága iránt. Az ünnepély napján reggel érkezett meg Kárffi Titus mimsteri tanácsos képviselője Lutter Nándor kér. főigazgató kíséretében, kiket ismét a város és a tanári kar küldöttsége fogadott a vaspálya állomásnál. Az ünnepély 11 órakor kezdődött a kir. városi plébánia- templomban, s a szertartás szt. misével vette kezdetét, melyet főapát ur ő mlga fényes segédlettel végzett, s mely alatt a főgymuásiumi ifjúság énekelt négyes karban. Mise után a menet következő rendben indult az uj fögymnásium telkének a Buda- utcza felé eső részére : 1. a főgymnásiumi ifjúság, 2. a tűzoltók zenekarukkal, 3. az egyházi szertartást végző papság, 4. az ünnepélyre meghívott előkelőségek, 5. a közönség. Az ünnepély színhelyén a főgymuásiumi ifjúság négyes éneke után Palkovics Károly polgármester emelkedett hangulatú beszédben üdvözlé az ünnepélyre megjelenteket, előadá ennek előzményeit, köszönetét szavazott mindazoknak, kik nagylelkű adományaikkal a fögymnásium építését lehetővé tették, elősegítették. Utáuna a városi főjegyző felolvasta az alapkőbe teendő okmányt. Az ünnepély ő Felségeiknek a polgármester által hangoztatott éltetésével lön befejezve. Ezután a menet vissza indult a plébánia-templomba ugyan oly rendben mint jött. Az ünnepélynek verőfényes szép őszi nap kedvezett; a reménylő lelkek úgy tekintették ezt, mint az égnek biztató jelét a megkezdett műre! Ez történt 1878. október 22-én. Azóta nyolez hónap telt el. Joggal kérdi talán az érdeklődő olvasó, hogy mi történt azóta? A munka azóta folyt és foly jelenleg is. A fönnebbi sorokban vázolt előzmények után jogosult reményekkel nézünk a megkezdett mű szerencsés befejezése elé. De hogy e remények valósuljanak, a vegre még á jövőnek is meg kell oldani feladatát. E sorok czélja csupán azt megörökíteni az emlékezet számára, ami befejezett tény, a mi a történelemé. A jelen hullámzó változatait, vagy épen a jövő eshetőségeit rajzolni ezúttal feladatunk keretén kívül esik. Ezekről már mint tényekről jövőre. Mint miieden nagyobb szabású eszme keresztül vitele, úgy ezé is küzdelemmel jár. De mi e küzdelmek közepette is mindenkor ott láttunk és látunk reményünk egén egy csillagot, mely nem lehet csalfa bolygó tűz. S e csillag azon lelkesedés, melynek hangjai és tettei között az eszme megfogamzott és gyökeret vert. Mi hiszszük, — mert nem szabad nem luu- nünk, — hogy a jövő következetes marad a múlthoz, és mi átugorva a télnek borongós ködjét ismét oly szép verőféuye8 tavaszi nappal kezdhetjük krónikánk fonalát tovább fűzni, mint a milyennel ézt október 22-én megszakítottuk. Vajha úgy legyen! ___ Fehér Ipoly. O rvosi consiliumok. Midőn ma ezen tárgyról kívánok szólaui, kiteszem magamat azon veszélynek, hogy kollegáim in- dÍ8cretióval fognak vádolni a mennyiben az „Esztergom és vidéke“ t. olvasóit beavatom a consilium titkaiba. A consilium származását nem az orvostan újabb vívmányainak, mint hallgatódzás, kopogtatás, górcsövészet, tükrészet stb. köszönheti; hanem a természettannak. „Négy szem többet lát, mint kettő“ ebből eredt a consilium. A műit században már divatoztak ily orvosi tanácskozások; — a középkorban, midőn az optikáról még kevés tiszta fogalom létezett az orvosi sonsiliumról nem tudtak semmit, — biztos históriai kútfők alapján állíthatom, hogy a középkor legelőbbkelői, — kikről bátran feltehetjük, hogy hozzánk hasonlólag csúz, nátha és egyéb bajokban szenvedtek, — ®ak egy házi orvossal bírtak, ki mégis felelt nevének, mivel a patiens házában lakott és a szolgaszemélyzethez tartozott, — az akkori korban élők nem bírtak a miénkhez hasonló finom érzékekkel, azon nézetben éltek, hogy egy orvos nagyon is elegendő. Ha a t. olvasók azt hiszik, hogy azon phisikai alapelv „Négy szem többet lát mint kettő“, minden ellenvetés nélkül elfogadható, s így az orvosi consiliumok gyakorlati haszna minden kétségen felül helyezhető, — akkor nagyon csalódnak. — A jelenlegi scepticus korszak, mely még sokkal nevezetesebb, könnyeben felfogható tanokat, dogmákat már csupa oppositionalis kedvből megtámad, s egyáltalában mindenben a hitetlen Tamást játsza, — fent említett phisikai dogmánkat is kifogásolta. Találkoztak orvosok, sőt laicusok is, kik e tekintetben így okossodtak : — „Mit két szem nem lát, azt négy szem sem látja; a mit négy szem lát, azt már kettő is meglátja;“ — ha pedig áll, hogy négy szem többet lát, mint kettő, az többet is lát mint kellene, ez pedig baj. De az orvosi consilium barátain ezen okoskodás nem fogott, sőt arra vezetett, hogy a szemek száma szaporittatott, s igy keletkezett a „trés faciunt collegium“ a betegség országában a triumvirátus, — daczára a híres Hufeland azon állításának, ki mondá: kinek egy orvosa van, az egy egész orvossal bir, kinek kettő, az már csupán egy féllel, kinek három annak egy sincs. A trés faciunt collegium, a consilium pártolói által ekkép okadaltatik: három a gyökszám, a hármas szám képezi a Parlamentarismus eredetét, mivel kell, hogy itt egy többségi szavazat létrejöjjön. — Ha tehát az orvosi consiliumban négy szem kettő ellenében valamiben megállapodik, a kisebbségben maradt két szem, már szerénység és parlamentaris taktikából is, e g y s z e m e t huny még azon veszélyre is, hogy a patieusuek mindkét szemét be kell hánynia, — s igy a cousiliumnál, mely többnyire Consilium-abeuudi — a kisebbség alá veti magát a többségnek. Gyakran az orvosi tanácskozásoknál azon furcsa eset adja magát elő, hogy az egyik pár szem, reczehártyáján A-kép, a másik páron B-kép a har- madikáu C-kép visszatükröződik, azaz a consilium m nden tagja mást lát, most azon fontos kérdés támad, mikép történik itt a megállapodás? Itt kibúvó ajtóul szolgál a szemek milyensége. — Nagyobb városban alig képzelhető consilium, melyen legalább is egy Professor ne venne részt, kisebb városbau megyei, városi, vagy kórházi főor • vos. — Az ily szemek jobban reflectálnak mint a közönséges orvoséi; ennélfogva szétágazó véleményeknél a czimzetes vélemények a mérvadók. Sok embernél az élethezi való szeretet és a veszélyeztett egészségérti elővigyázat oly nagy, hogy már a legcsekélyebb bajnál egy orvost kévéséinek ; — az ilyenek nem várják be mig egy becsületes Pestis, Typhus, vagy Kolera veszélyezteti becses éltüket, hanem ha egy közönséges nátha, vagy rekedtség három nap alatt kereket nem old, akkor az ordiuáriusnak, egy vagy két extraordina- riusra vau szüksége, s ezen kivételes bíróság elé kerül a betegség processusa tárgyalásra. — De nem mindig az élethez való ragaszkodás indító oka a consiliumnak, — sokan, kik házi orvosukhoz határtalan bizalommal viseltetnek, a környezet (mama, komaasszony stb,) kedvéért, az orvosi egységet a többes számba helyezik, — továbbá jelenleg a d i v a t és fényűzés kedvéért is consiliumok tartatnak. — Nagy megsértése volna a társadalmi szabályoknak, hogy valamely előkelőbb úr, vagy hölgy 14 napig gyengélkednék, anélkül, hogy legalább egy consilium ne tartatott volna ! De gyakrau a házi orvos maga az, ki minden csekélységnél fontos sokat és semmit mondó arezot vág, azon ürügyből hogy személyét sokszorozza, — mivel a test gyenge, de az elme — még gyöngébb. — Aesculap eme kakasai már korán kukori- kolui kezdenek, nem azért miutba náluk pitymal- lanék, hajnalodnék, hanem azért, hogy kukorikolásuk által más kollegákat hijjanak, s ez által az egészség napját siettessék; — az ilyenek érzik gyengeségüket, támpontokat keresnek, hogy hátukat fedjék, nehogy hajótörés esetén a vízbe fúljanak.
