Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 58. szám
De miután szerkesztő ur az én levelemet becses lapjában einliti, azon megjegyzéssel: „ne hogy miránk fogják, hogy & botrányokat keressük“ úgy a nagy közönség előtt azon látszatja lehetne, hogy én vagyok az, ki a botrányokat keresem. Kénytelen vagyok ezért megkeresni a szerkesztő urat, legyen szives jelen levelemet közölni. Távol vau tőlem, hogy botrányokat keressek, de egészen más dolog a botrányokat a sajtóban vitatni, mert a botrányok többnyire oly cselekvé- nyek, melyeket a hatóságok nem büntethetnek, mert a törvények ellen nem vétenek. Kell tehát egy fórumnak lenni, a hol a botrányokat vitatni, — ostorozni lehet, és ezen forum nem lehet más, mint a * sajtó.“ Ha tehát a múltkori levelemben a lábatlani ügyet némileg uj „szempontból“ akartam vitatn1, az által eszembe ágában sem volt. „botrányokat“ keresni, hanem a felelősség ezen botrányok iránt mindenesetre azokra esik, kik azt elkövették; a czélom csak az volt, ilyen botrányokat kevesbitnünk, a mit csak is az által lehet elérni, hogy a botrányt a sajtóban ostorozza az ember; de nem agyon hallgatással.“ Ez a nézetem. — Fenebbi kérésemet ujitva, maradok tisztelettel B r z o r ád Rezső. Részünkről arra vonatkozólag, mintha megjegyzésünk folytán Brzorád urat állítottuk volna elő botránykereső gyanánt, kijelentjük, hogy ez eszünk ágában sem volt, és ki sorainkat igy magyarázta, az nem volt a helyi viszonyokkal ismerős; Esztergomban, midőn botráuykeresőről szólunk, egészen másra gondol a közönség, mint oly köztiszteletben álló egyénre, mint a jelen levél Írója. Az ostorozásra nézve igaza van Brzorád urnák, bár néha szem előtt kell tartanunk : Est modus in rebus. És mi ezt akartuk csak elérni. Hírek. — Lapunk előfizetési ára 1880. évre: Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyed évre I frt 50 kr. Néptanítóknak és az ipartársulatok által ajánlott iparosoknak az előfizetési ár leszállitatik egy évre 3 frt, fél évre I frt 50 kr., negyed évre 80 kr. — Mai vezórczikkünk nyomatékául jelezzük, hogy a Pester Lloyd táviratilag órtesittetett Komáromból, miszerint a jég ott is megállott, a Duna vize pedig kezd rohamosan emelkedni. Ezzel kapcsolatosan a németországi lapok az idő meglá- gyulásáról hoznak híreket. Okvetlen szükségét mutatja minden a gyors intézkedésnek. — Ritka természeti tünemény. Vasárnap este 7j8 után meglepő látványnak voltak igen sokan tanúi. A nagy ködön keresztül erős villámlást lehetett látni, melynek czikázásai több Ízben át világították a ködöt. Menydörgést azonban nem lehetett hallani. Deczemberber 14-én nagy ritkaság. Voltak ugyan, kik azt állították, hogy az egész természeti tünemény nem állott egyébből, mint hogy a köd leszo- ritá a lámpák világát és ennek melege hatott volna annyira, hogy a lángok időközönként fellobbantak, de e magyarázat el nem fogadható azért sem, mert ekkor a tüneménynek ismétlődnie kellett volna többfüggetlenül egyedül a szépre irányúiénak kell lennie. De lehetetlen itt észre nem vennünk, hogy a művészeten kivül vannak az emberi szellemnek más működési terei is, melyek szintén ily általános és a mindennapi szükségen fölül álló jelentékeny czél felé irányulnak; ilyen a tudomány és a vallás. Plato szerint — kit méltán neveztek el „isteni ‘-nek — „három eszme képezi az embernek legnemesb tulajdonát, melyek mindegyikének vég- czélja isteni: a szép, jó és az igaz.“ Ez eszmék közöl a művészet a szépet, a tudomány az igazat, a vallás és annak gyakorlati oldala, a morál pedig a j ó t akarja valósítani. Szépség, igazság és jóság tehát oly absolut eszmék, melyeknek harmonikus egysége alkotja az „Isten“ fogalom lényegét. Greguss Ágoston ezen plátói eszmék magyarázatával kezdi aesthetikai fejtegetéseit. Elmondja, hogy „az ember gondolkozik, érez és akar“; hogy „értelmünk, kedélyünk és akaratunk egyaránt ki akarnak elégit- tetni,“ és hogy „ezen kielégítés az értelemben az igaz (bölcseség), az akaratban a jó (erény) s a kedélyben a szép (boldogság) eszméje által történik.“ „Ezen eszmék — úgy mond — rokonok, a mennyiben mind a három a végtelenség felé irányozza működésünket, s fő fokukon, az Istenség fogalmában, egyekké válnak: bölcseség itt annyi mint erény, erény annyi mint boldogság s boldogság annyi mint bölcsesség.“ Mind ezekből láthatja Kegyed, hogy a művészet czélja magasztos és általános; hogy az tudatosan nem irányul sem a hasznosra, sem az igazra, sem a jóra, hanem egyedül a szépre; és hogy ezen irányelvnek folyton vissza kell hatnia a művészre, midőn az — eszméjét érzé- kitendő — a szépet szépen is kifejezni s a szép tartalmat szép alakban feltüntetni akarja. Jövő levelemben a művészetek egyes ágaira, térek át; addig is óhajtanám, hogy Kegyed a tárgy iránt való kedvét el ne veszítse. Isten velünk! Üdvözli egy „száraz professor.“ szőr is az éj folytán, mi nem történt, továbbá akkor ugyanezt a tüneményt nem lehetett volna látni kint a szabadban és a szőllőhegyek közt, már pedig ott is látható volt, sőt nagyon is sokan ott észlelték. — A duna jege. Vasárnap reggel már akadtak többen, kik a rendőrségi tilalom daczára megkísérelték a jégeni átkelést. Az elsőre, egy kéményseprő legényre e vállalkozás majd veszélyes kimenetelű lett, amennyiben kétszer is be esett a vízbe és csak rögtön nyújtott segély következtében ladik és deszka által lehetett a vízből kimenteni. A rendőri kihágásért büntetés alá került, bevitetett a megyeházára. — A postajáratok. Mintán hétfőn a beállott nagy hideg folytán a jégen az átjárót el lehetett készíteni és ez a közönségnek megnyittatott, a pós- tajárások már hétfőn a Duuán keresztül eszközöltettek. — Sajtóhiba. Nem a reudes fajtájából. De mégis annak nevezzük, hogy udvariasak legyünk Haan Rezső úrhoz, a ki különben igen ildomos programmjábau imilyen irodalomtörténeti adatot közöl: . . . hírlapirodalmunk emelkedésének „csak örvendenünk lehet, főleg ha meggondoljuk, hogy h a- zánkban 1831-ig Kulcsár István áltálé század elején megindított egyetlen hírlap b an, a Ne mzeti Uj ságban nyilatkozott csak a sajtó.“ Épen azért, mert Haan ur annyira meg van győződve a sajtó fontosságáról, nem nevezzük másként ezt a hirtelen állítást, sajtóhibánál. De hogy helyre üssük a sajtó hibát, kinyilatkoztatjuk a következőket: Kulcsárig megle- tős szép számú magyar hírlapot és időszaki folyóiratot s átalában figyelemre méltó magyar sajtót találunk. Első lapjaink és Széchenyi s Kossuthig összes lapjaink, mielőtt a magyar journalistika magas virágzását megérte volna, nagy missiót teljesítettek s a nemzeti szellemnek hatalmas ébresztői voltak. A Magyar Hi rmon dó 1780-ban indult meg Ráth Mátyás kezdeményezésére legelső magyar hírlap gyanánt. Követte a Magyar Kurír 1787- tol, a Magyar Múzsa 1787-től, aM agyar Muzeum 1788-tól, a Mindenes Gyűjtemény 1789-tŐl, a Magyar Almanach 1794-től, az Orpheus 1790-től, az Urania 1794-tol, Kulcsár István Hasznos Mulatságai meg Hazai Tudósításai 1806-tól. Ezek után az Erdélyi Muzeum 1814-től, a Tudományos G y üj t e- mény 1817-tol, a Felső Magyarországi Minerva 1825-től, az A ur o r a 1822-től, az Élet és Literat ura 1827-től stb. stb. Tehát nem Kulcsárral kezdődik a világ, s nem az Ő lapja képviselte egyedül a magyar sajtót e század elején. Nagyon szeretnék, ha az „Esztergomi Közlöny “-ben nem fordulnának elő jövőben ilyeu súlyos irodalom- történeti sajtó hibák! — Gyászhir. Egy darab régi Esztergom dőlt ki, kinek a sors megengedte élni azt a ritka szerencsét, hogy unokái gyermekeit is láthatta maga körül. Trent er Mihály élte 89-ik évében de- czember 14-én meghalt. Sokkal ismertebb volt e név akkor, midőn még élte fénykorában, ereje teljében nagy részt vett Esztergom sociális életében, sokkal ismertebb most is, midőn a legkiterjedtebb családok egyikének számos tagjai társadalmi életünk előkelő tényezőiként szerepelnek, mintsem hosszasan kellene Írnunk a régen félt, most bekövetkezett gyász eset hatásáról úgy a családi körben, mint az egész városban. Vigasztalja a gyászoló családot a közrészvét és köztisztelet, mely osztatlanul kiséré a családfőt utolsó útjában. — A tüzeset alkalmával ismét több rendetlenség történt, melyekre felhívjuk a kapitányság figyelmét. Tudva levő dolog, hogy a viz szállítása a tűzhöz oly természeti akadályokba ütközött, melyeket a tűzoltóknak elhárítani hatalmukban nem állott. Ezért és azon okból, hogy a tűzoltók a pusztán lábatlankodókat eltávolítani igyekeztek, a tűzoltók insultálásoknak voltak kitéve, melyek nagyon hangosan nyilvánitattak és csak botrányra adtak okot. Talán az oknélkül nyelveskedok ellen is lehetne orvoságot találni. — Kellemetlenséget a csúnya időjárás folytán megakadt közlekedés még Pór Autal urnák ii okozott. Nem kapott Pestről sem táviratot, sem levelet. Megtörtént vele azután, hogy midőn kedden a bécsi vonathoz kiment, hogy felmehessen a delegatió tárgyalásaiban részt venni, az épen azon vonaton utazó delegátus kollégák kinézvén a coupé ablakán és megismervén Pórt, már messziről kiáltának reá: Ho- zasz-e Tóni sonkát? — Sonkát? nem! — Hát nem kaptad meg sem táviratunkat, sem levelünket ? — Nem láttam én egy szemet sem belőlük! — Hát mit csinálunk mi Bécsig? — Máskor gondoskodjatok idején, azután lesz minden. Különben pogácsát azt hoztam és mellé egy kis magamramorgót! — Magadramorgót? mi az? — Hát papramorgó! — A gőzkocsi füttyét is túlharsogta a delegatus honatyák éljenzése. így beszéli egy szemtanú, — Még az ág Is huzza, t. i. a végrehajtókat. Nem elég, hogy hivatásuk gyűlölt a nép legnagyobb részénél és hogy minden személyes szeretetreméltó- ságuk mellett a köznép előtt nem rokonszenves egyének; nem elég hogy megérdemelt keresetük sok bajt és fáradságot akaszt nyakukba, hanem még a Duna jege is boszantja őket. A legvastagabb és társaságoan a legszívesebben látott,,törvényszéki végrehajtó, múlt szombaton a jég megállása következtében a Dunán túl rekedt és miután halaszthat- lan teendői voltak idehaza, kénytelen volt vasútra ülni, Budapestről kocsin hazajönni. Rósz világot élünk, még a végrehajtók sem kímélteinek a sors boszan- tásai által. — Beküldött ajánlat. Egy, a kortársai, kivá- lólag kortársnői által egyaránt kedvesnek és szeretetreméltónak elismert fiatal ember, ki a hölgyek körüli kellemkedésben nagy jártassággal bir, a karácsonyi és sylvesteri estéket kisebb vagy nagyobb családi körben kedélyesen óhajtván eltölteni, felkéri mindazokat, kik Őt e szándékában elősegíteni kívánják, szives meghívásukat „Cserebogár ur“ czimmel, szerkesztőségünkhöz beküldeni. — Farkasok. Hivatalosan lett a szolgabiró- sághoz jelentve, hogy a Duna jegén a Hont megyei erdőségekből hat farkas kúszott át a pilismaróthi határhoz tartozó innenső partra. Azt hisszük a legjobb intézkedés ezek ellenében, ha még szemmel lehet őket tartani, egy haj tó vadászat lenne, mire Nimródjaink szivesen fognak vállalkozni. — Farkas a városban! E szóval zavarták fel kedden éjjel rendőrségünket, mely azonnal intézkedéseket is akart tenni, hogy a hívatlan és kelletlen vendég eltávolittassék vagy ártatlanná tétessék. Midőn azonban a zavaró és megijedt boltőr azt is elmoudá, hogy lándzsájával ijeszteni akarta a veszedelmesnek hitt állatot és ez szépen megretirált, akkor eszébe jutott a rendőrbiztosuak, hogy a farkas bizony nem oly kedélyes állat, hogy egy boltőri lándzsától megijedjen, hanem csak is az éhségtől űzetve mervén lakott vidékre benézni, ha csakugyan farkas lett volna, akkor ugyan épen maradt volna a boltőr ijedelmes fegyvere, de aligha maga a boltőr. E gondolattól megnyugtatva egymaga ment ki a „toportyán féreg“ megzabolázására és kitűnt, hogy az állítólagos farkas nem más, mint Kudlik Géza ügyvéd Nero kutyája, mely kutya mulató hajlamairól ismerős lévén, valószínűleg elmulasztó a kapuzárás idejét és „Sperr-geld‘-je nem lévén, szerencsésen kapun kivül rekedt. Megnyugtatjuk tehát azon polgártársainkat, kik szerdán ijedve panaszkodtak és kértek segélyt. — Kedves újdonság. Nem akarunk reclameot csinálni, de egy igen kedves uoismerősünk tett figye’- messé Ékesy Adolf kereskedésében közszemlére kiállított aranyhalakra és nagyszámú, gyönyörű kivitelű olajnyomatú képeire. Szoba és asztalékességnek már magában véve igen szép a kedves, fürge álatocskák serege, hozzávéve a gyönyörű terralit vázákat, Ízlésesebb és kedvesebb meglepetésben alig lehetne részesíteni azokat, kiket félig meddig kötelességünk karácsonyi ajándékkal megtisztelni. Az üzlet túl ij- donos különben igen előzékenyen engedi megtekintetni uj tárgyait azoknak is, kik nem akarnak vásárolni. — Elszabadult ökrök. Szerdán reggel a vágóiadról két ökör szabadult el és okozott nagy rémületet a piacz árusai és vevői között. Csak nagy .ügygyei bajjal sikerült a veszedelmeket elkerülni és a megvadult állatokat megfékezni. Váljon hol az idő, midőn ily bajoktól már nem kell rettegnünk. — Tizenkét vódbeszód. E czimmel Ré«ő Ensel Sándor ügyvéd egy füzetet adott ki, melyben 12 törvényszéki sikerült védbeszédet bocsát a nyilvánosság elé. Ajánljuk az érdeklődők figyelmébe, megrendelhető a szerzőnél Budapest IV. bástya utcza 33 — Hibaigazítás. Szabó Mihály ur Lázban czimű, múlt vasárnapi számunkban közlött költeményében következő értelemzavaró sajtó hibák estek: I. hasáb 2. sor undok indok helyett; II. hasáb 4. sor tiszta átkos helyett és II. helyett 23. sor észrontó helyett észbontó. Szerkesztői posta. Jogász-dalok. I—IV. Három hónap múlva magad is megbizonyosodol felöle, hogy saját érdekedben nem jelentettük meg, egy kicsit vadonat verseidet. Most még csak elfogultságod kérhette legközelebb való meg- jelenésöket. K—r—i. A—-d—r. Helyben. Kérem, csak ne Írjon több ilyen történeti novellát. Kell ám ide nem csak kellő históriai apparatus, hanem egy kis vonzó közlő tehetség is. Minden tizedik során rajtakapná önt akármelyik ujságbújó kávéházi politikusunk is. Kézirata tiz napig rendelkezésére áll. írni vagy nem Írni?! —> Kérem: nem írni! Pósa Lajos urnák. Budapest. Az ügy rangosán fejük. Az Ellenőr, a Koszorú és mások épen kapóra hoztak. A szerdahelyieket az esztergomiakkal csak húszadika után küldhetem. Esztergom múltjából. Kérjük “zives látogatását decz. 20-ika után bármely napon a délelőtti órákban. Jövő esztendei programmunkba soroltuk. De a folytatás élénkebb módja végett volna egy-két tanácsom. Csak elevenebben a tudományosabb dolgokat! r. — do. Budapest. Nem tudom, hogy mit képzel Szinnyei ur a mi journalistikánk irodalomtörténeti ismereteiről, midőn olyan súlyos sajtóhibák merednek belőle. De higyje meg, hogy corrigálásunk azért nem fog rósz várt szülni, mert olyan urat corrigálunk, a ki minden tekintetben ildomos hangú ellenfelünk. Felelős szerkesztő: Körösy László. ______ Nyilttér*)________ í nyenceknek igen fontos! Chateau Petheő I palaczk 2 frt. 50 kr. Kapható a szódavíz gyárban (Buda-utcza.) * E rovat alatt közlöttekért nem válal felelősséget a s z e r k.
