Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 57. szám

szerződése, mely fölötti hosszabb vitában részt vettek : S c h w a r c z J. Kiss J. Horváth M. Ta- kács Gr. Szik lay, Nie derm an E., végül Rédly indítványa, hogy egyáltaljában a legeld ne adassák bérbe, elfogadtatott.

A reáltanodái tanárok folyamodványa a tanügyi bizottsághoz utasittatik.

A szeptember 17-én leégettek megköszönik a közgy. eddigi segélyét, azonban azt elégtelennek mondják, s a közgyűléstől gyűjtések eszközlését kérik. Az illetők számára a gyűjtés megengedtetik.

Következik Dogossy állatorvos folyamodványa, mely szerint a városi teendőket 80 frt évi átlagért kész magára vállalni.

1) r. Helcz megjegyzi, hogy a hatósági állatorvosnak fizetés épen nem jár, elejtetni kivánja a kérvényt. — Elvettetik.

Többrendbeli kérvény az illető bizottságokhoz utasittatik.

Jegyző végül még egy „igen furcsa“ kérvényt nyújt be, melyben Szabó József, miután szerinte több rendbeli czikk, s legújabban az „Uj Esztergoméban megjelent „Hivatalos Ukáz“ szerzőjéül tévesen őt tekintik, kifejezést ad e fölötti fölháboro- dásának, magát ezáltal sértve érzi, s végül maga ellen szigorú fegyelmi eljárást kér. (Alt. derültség.)

A kérvény átalános bizalom nyilvánulás közt egyszerűen félretétetik.

Ezzel a gyűlés véget ért.

A czukoripar és a nagysurányi

czukorgyár.

(Lásd lapunk 56. számát.)

A gyárban voltam, hol a szélesen ismert báró Gerson Eelix és dr. Lipman vegyész mint gyártulajdonosok azt mondják, hogy noha Ők minden évben újabb gépeket szereznek be, noha annyira vitték hogy a nyers gyár (Rohfabrik) az első az országban, még sem bir a külföldiekkel, mert az adó aránytalan, a szén drága a czukortartalom a répánál kisebb mint külföldön. Mig ők a külföldiek 3 mázsa ozukrot produkálnak, addig mi csak 2 mázsát vagyunk képesek előállítani, már pedig ez egy gyárnál roppant visszahatást gyakorol ennek felvirágozására. Hogy azonban a nagysurányi czukorgyár, mely az első a birodalomban, hogy ez mindazon fenemlitett küzdelmeknek daczára fentartja magát, annak oka a finom czukor előállításában rejlik, de versenyezni egyáltalában képtelen.

Hogy mennyire terhes nálunk az ipar, azt a következőkoől eléggé illustrálva látjuk. A gyárban szeszfőzde is volt, de daczára annak, hogy a szeszégetéshez az anyag meg volt, a gyár a legjobb akarat mellett sem volt képes a befektetett tokét előteremteni; mert az adó nagy volt. Egy franczia kereskedő az anyagot itt Surányban megveszi, kiküldi Stetinbe onnan Havreba hajón szállítja, hol szeszt éget belőle (Melasse) s a mellett még jó üzletet is csinál! Váljon nem mosolyra gerjesztő a mi iparuuk ? Itt nem bírunk vele boldogulni, és ha Havreba kiviszik vasúton és hajón, úgy nagy üzletet tesznek vele! Ez igen szomorú példa iparunk körül! A szeszgyár szünetel, kéményei az égbe nyúlnak s 150— 200 munkás, mely itt alkalmazva volt kenvér nélkül áll!!

Honunk első czukorgyára oly fokon áll, hogy az noha drágábban fizeti meg az anyagot, de a quazői, erős védelmezői és pártolói is voltak, kikre büszke lehet.

A városházi kemény tusának azonban van már is egy igen jó, eredményteljes hatása, amennyiben a pártoló tagok szerzésével megbízott urak munkáját megkönnyítő.

Nyilatkozatokat hallottunk, melyek a közgyűlési vita behatása folytán keletkeztek, melyek biztos kilátást nyújtanak arra, hogy épen a történtek folytán szaporodni fognak a pártolók, mert e nyilatkozatok oly egyénektől származtak, kik még eddig idegenkedéssel viseltettek az egylet iránt.

Különben nagyon sok phasison ment már keresztül az egylet, melyeket mind kihevert szerencsésen. Nincsenek még a rossz következmények ugyan mind elhárítva, de a buzgalom sokat eszközölhet.

Egyre büszke lehet az egylet: az elalvási pro- cessusban nem követte még eddig egylettársait és ez nagy kezesség a jövőre is.

Meg kellene még emlékeznünk, ha már a közgyűlésről beszélünk, több rendű mosakodásokról is, melyek ennek folyama alatt történtek.

Hanem a mosakodás, bármennyire szükséges, de sohasem kellemes dolog.

Kiváncsi vagyok azonban, hogy a közgyűlésről szóló tudósításba benne lesz-e a következő jelenet :

Schwarcz J. Esperes ur ne vegye rósz

néven.

Pór Antal. Nem veszem.

Schwarcz J. (folytatólag) de a tűzoltósághoz nem ért semmit. (Általános derültség) Egy ember nem érthet mindenhez . . .

Pór Antal (szólóra mutatva) Hiszen látjuk. (Derültség.)

Pedig ez volt az egész közgyűlés alatt a legjobb élez.

Végül pedig emlékeztetem a nyájas olvasókat

hogy:

Adjatok a madaraknak enni! Agglegény.

litás tekintetében fölülmulhatlan. A czukor a különféle államok szerint különféle alakban küldetik el. így majd süveg, majd koczka, majd liszt és darabokban adatik át a forgalomnak. A gyári iroda rendelkezésemre adá a statisztikai és más adatokat és örömmel láttam, hogy a surányi magyar czukorgyár a következő államokba küldi szét gyártmányát: honunkban. Bécsbe, Törökországba (köralaku darabokban) Görör- Olaszországba, Kis-Ázsiába, Perzsiába, Syriába, Egyptoraba (rendesen kis süvegekben 3—5 kilós) és a Duna fejedelemsé gi tartományokba.

S most térjünk át a gyár leírására és a czukor készítésének főbb munkálataira. A nagysurányi czukorgyár 3 főrészből áll u. m. nyersgyár (Roh- fabrik), tisztitógyár (Raffinerie) és szeszgyárból. A gyár roppant hosszú és széles négy emeletes házakból és óriási 25—30 öles kéményekből áll. Van itt a gyárnak külön asztalos, bodnár, kovács, rézműves, lakatos, bádogos építő s bőrműhelye, továbbá 1500 lángra gázgyár, 1000 mázsa répát és nyersezukrot benufoglaló raktár; vegytani laboratórium, istálló, öreg munkások menhelye, a hivatalnokok kaszinója, nagyszerű iroda, több 1000 méterű vaspályája, szertár, s óriási udvar. A kazánházban 1000 mázsa szén fogy el naponta. 15 kazán van, melyeknek területe 1000 négyszög lábnyi területtel bir. Á viz a Nyitrá- ból vétetik, de itt chémiai nton tisztulva jön a gyárba. Igen érdekes a rézkatlan, melybe 100 mázsa czukor fér.

A nyersházban (Rohfabrik) a répa vasúton jő be az épületbe, hol egy gép által megmosatik. S miután ez már megtörtént, egyes gépekbe jő, hol a répa (mint a leves tésztája) összevágatik és ekkor egy csavar alá kerül, hol kisajtolják a nedvet. A czukortartalom most különféle vegyi alkatrészeitől eltávolittatik, mészszel is vegyittetik, mig végre a nedv vizszinfívé változik és ezután egyes bádog süvegformákba tétetik. Itt azután 12 óráig áll a mintában s miután már szilárd alakot vett, úgy a nyers gyárból áttétetik a finomító gyárba. A czukor viaszsárga midőn fehérítés és finomítás végett a raffi- neriába vitetik. A nyersgyár 4 emeletes épület, mely most rendeztetett és építtetett fel, ez a legnagyobb gyár a magyar osztrák birodalomban. A nyersgyárban egy teljes spodiumtár van. Megemlítésre méltó ama katlan, hol a czukor kristály tisztára főzetik s hol 100 múzsa czukor elfér. A minták (2500) s az összes munkák mind gőzerővel állíttatnak elő, még a műhelyekben is gőzzel dolgoznak.

A gyár második részét a finomító gyár (Raffinerie) képzi, mely 4 eraeletű óriási épület. Akkora hosszú, mint a kanonok-házak Esztergomban. Ezen gyár 1871-ben a lángok martalékául esett, de azóta sokkal nagyobb és legújabb berendezésű. Roppant nagy mennyűségű nyers czukor dolgoztatik fel. A nyersezukrot Cseh-Morvaországból hozzák ide, hol gyönyörűen állittatik elő. Igen szép a száritó terem, hol a czukor 38° R. mellett szárittatik. Ezen gyár naponta 250 m. mázsa nyersezukrot dolgozik fel. — A koczkaczukor is itt készül, mely találmány a legújabb, a kereskedésbe jő még a darab czukor, mely „Pile“ név alatt ismeretes. A gyár csupán napszámba 200,000 frtot ad ki évenkint.

Czukorgyáruukban Báró Gerson és dr. Lipman vegyész ur nagyszabású művet végeznek, ennek köszönhető, hogy a nagysurányi czukorgyár kitűnő szak avató ttságuk folytán oly messze földön hires és mivé válhatnék e gyár, ha az érintett bajokkal nem kellene küzdenie. Riedner Henrik.

Hírek.

— Mai számunkhoz egy fél iv melléklet van csatolva, melynek tartalma: Hírek rovatunk folytatása, továbbá külön melléklet Mehner Vilmos kiadónak előfizetési felhívása a „Családi képes lapok“ második árfolyamára. Ajánljuk olvasóink figyelmébe.

— A Duna jege a beállott erős hidegek következtében már Gönyőnél és Paksnál megállott, értesüléseink szerint nálunk is a Garamon alól kezd már rakodni. Vagy minél hamarabb beállua, vagy jönne enyhébb idő, hogy a közlekedés mégis köny- nyebb lenne. További értesüléseink szerint a jég .csütörtökön Budapesten, péntekre pedig már Szobbuál is megállott. Á hidfelügyelőség táviratilag értesitte- tett erről és tekintve a jég zajlási fokát, mire jelen soraink az olvasó közönség elé jutnak, nálunk is készen lesz a természet alkotta hid, melynek járhatóvá tételére minden előintézkedés megtétetett.

— A vadpecsenyék! Egyik vadászatbérlőnk keresett meg, hogy egy kérést intéznénk úgy a városi kapitány úrhoz, mint a szolgabirósághoz. A helybeli piaczra, úgy a királyi városi, mint a szenttamási piaczra sok vadat hoznak be, melyeknek származása sokszor igen gyanús. Például foglyokat látunk, melyek tőrrel vannak fogva; lőtt vadakat, melyeknek árulói aligha bírnak vadászterülettel. Miután úgy a tőr- reli fogás, mint eme dolog a vadászat bérlők érdekeit sújtja és károkat okoz, tisztelettel kérdi, van-# intézkedés téve, hogy o bajok elhárittassanak ? Van-e felügyelet, hogy a tiltott módon szerzett vadak elárusítói feleletre vonassanak ?

— A szenttamási kút, mely az izr. templom előtt áll s mely egyike legjobban igénybe vett kút- jainknak, már régebben el van romolva. Miután a szenttamásiaknak igen nagy szükségük van e kútra, kéretik az elöljáróság,, legyen szives annak helyreállításáról gondoskodni.

— A borászati egylet, mint értesülünk hétfőn délutánra igazgató tanácsosait értekezletre hívta meg, mely értekezlet tárgya a folyó ügyek elintézésén kívül az üzlet kiterjesztésének eszközeiről és módjairól igazgatói előterjesztés leend Nevezetesen az egylet már eddig is a lehetőségig kitérj észté vásárlásait, több pinczehelyiséget bérelt ki, a külfölddeli összeköttetések azonban sürgős intézkedést kívánnak az iránt, váljon a vevőknek rendelkezésére bocsáttassék-e az egész készlet, vagy pedig és mennyire visszatartassék-e a készlet egy része, hogy a bor nemesítés nagyobb mérvben eszközöltethessék. Ha értesülésünk helyes, csak szerencsét kívánhatunk az egyletnek.

— A korcsolyázó egylet részéről a közönség és különösen az egyleti tagok értesittetnek, hogy a korcsolyázó helyen évenként felállítva volt melegedő és öltöző hely újra felállittatott, a korcsolyázásra a jég megtisztitatott és előkészíttetett, ennélfogva a korcsolyázó évad hivatalosan is megkezdetik. Örvendünk neki és üdvözöljük a serény és szorgalmas tisztviselőket, kik a múltkor hozzájuk intézett kérdésre nem szóval, hanem tettel feleltek.

— Tüzeset. Csütörtökön délután vészlövés riasztá fel városunk lakóit, kik nagy fiistgomolyokat láttak felszállni a Sz. Anna templom felé. Fekete Pál városi képviselő háza gyuladt ki és le is égett teljesen. A segítségül jött tűzoltók és más áldozatkész emberbarátok segélyével, bár a Duna fagyott állapota miatt nem lehetett elég vizet előteremteni, sikerült a tüzet localisálni úgy, hogy a szomszéd házak meg lettek a vésztől mentve. Á leégett ház biztosítva volt.

— Fagyások. A beállott nagy hidegek folytán, nagyon természetesen, jobban az illetők vigyázatlansága miatt több fagyási eset fordult elő. — Misz- tera Vincze ismert polgártársunk a pinczéből hazajövet a hóban eltévesztő a lépést és bele lépett az árokba, hol úgy elmerült, hogy ki nem tudott jönni. Mire hazavitték, úgy át volt fagyva, hogy csak nagy nehezen sikerült életre hozni. — Szerencsétlenebbül járt egv Holop nevű 16 éves legény, ki szinte a pinczéből hazajövet társaitól elmaradt, leesett a hóba ott elaludt és megfagyott úgy, hogy nem lehetett életre ébreszteni. — Szenttamáson Sik Antal, kit gyámolatlanságáról ismert a város, sógora házánál felment a padlásra aludni és megfagyott. — Ugyancsak a Dunánál két almás tót, valószínűleg a túlságos pálinkaivás következtében a szabadban elaludt és megfagyott. Elég szerencsétlenség egy leheletre.

— Süttön is erős nyomokat hagyott hátra a hideg. Bár a község többi kutjai nem szeuveltek alatta, egyben azonban úgy megfagyott a viz, hogy nem lehetett vizet húzni.

— A pilismaróthi községi egyenetlenkedésekre vonatkozólag értesülünk, hogy a szolgabiróság részéről ezek megszüntetése iránt a legerélyesebb intézkedések tétettek. Személyes természetűek levéli ez ügyek, addig, míg a hivatalos eljárás meg ne u ejte- tett, tartózkodnunk kell a részletek elsorolásától.

— Párkányi vásár. 1879 decz. 9—10. A vásár inkább névleges volt, mivel sem az esztergomi árusok, sem vidéki közönség nem jelent meg, minek legnagyobb oka a rendkívüli erős időjárás volt, nemcsak a hideg, hauem a köd is akadályozván az átjárást. Megemlékezünk róla, mert Lucza napi vásárnak nevezik. Z.

— A pálinka regale bérlői az ügykezelést öszpontositaui akarván, könyvvezetőül és kezelőül általánosan ismert polgártársunkat Perlgrund Lipótot választák meg, ki ez őt megtisztelő, de meg is illető bizalmat elfogadta. Egyik jó barátja, ki élczeiről ismeretes, rögtön megjegyzé megválasztatása hírére, hogy miután ez állás nagy teendőkkel van összekötve, ajánlaná neki, hogy rázza le szalmaözvegysé- géuek terheit és nézzen utána, hogy életrevaló házastársat kapjon. Mint halljuk, a tanács elszórt magva jó földre talált.

— Árviz deczemberben. Sajátságos természeti tünemény, hogy mig a hideggel küzdünk, addig Arad városa és környéke nemcsak árvíztől, hanem veszélyes árvíztől van fenyegetve. A napi lapokból olvasó közönségünk értesülve lévén az eseményekről, csak azt említjük meg, hogy a károsodottak részére gyűjtések rendezéséről gondoskodnak.

— A tüzeset alkalmával ismét több rendetlenség történt, melyekre felhivjuk a kapitányság figyelmét. Tudva levő dolog, hogy a viz szállítása a tűzhöz oly természeti akadályokba ütközött, melyeket a tűzoltóknak elhárítani hatalmukban nem állott. Ezért és azon okból, hogy a tűzoltók a pusztán lábatlankodókat eltávolítani igyekeztek, a tűzoltók insultálásoknak voltak kitéve, melyek nagyon hangosan nyilvánitattak és csak botrányra adtak okot. Talán az oknólkül nyelveskedők ellen is lehetne orvosságot találni.

— A tokodi bányaügyben a következők közlésére kérettünk fel: Tekintetes szerkesztő úr! Becses lapja 56-ik számának újdonságai között közlött azon hir, hogy a tokodi bánya munkásai közül 40 ember elbocsájtatott, a közönség félrevezetésére czél- zott ráfogás, mert hosszabb idő óta nem csak hogy munkások el nem bocsájtattak, hanem azok létszáma folytonosan emeltetik. Kérve ezen helyreigazításnak az igazság érdekében helyt adni, teljes tisztelettel a tokodi bánya felügyelőség.—Midőn helyet adunk e nyilatkozatnak, tesszük ezt örömmel, mert múltkori hírünkben is csak sajnálatunknak adtunk kifejezést és annál inkább jól esik, hogy vidékünk egyik lege- .

'0tT Folytatása a mellékleten.