Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 49. szám

érkezett, mely lapját kíméletlen gorombaságokkal, személyét durva sértésekkel illeti s egyáltalán alja­san megtámadta. A hir vétele nagyon fellázított, noha a kenyéririgység előidézte válogatott piszkoló- dások, már egy kissé türelmessé tettek a goromba­ságok iránt. Az érsekig vári szerkesztőt személyesen nem ismerem s igy nagyon is közönyös alak volt előttem, de a kiket személyesen, vagy irodalmi hír­ből nem ismerek, azokat nem is szoktam levéllel fölkeresni; egy más vidékű lapot nem szoktam he­lyeslésemmel vagy rosszalásommal untatni s a mi természetem, nem szoktam mosdatlan kifejezésekkel, aljas gorombaságokkal föllépni se szóval se Írásban. Fölkértem Ozorai Oszkár barátomat, a ki az érsek- újvári lapokhoz közel áll, hogy tegyen lépeseket ügyemben. Barátom bemutatta a levelet a szerkesz­tőnek, a ki kézírásom után kijelentette, hogy az illető levél más vonásokkal volt Írva s egyátalán nem hasonlít kéziratomhoz. De a rágalmazó levelet már megsemmisítette. Köszönettel tartozom Ozorai barátomnak; azonban sajnálom, hogy az aljas levél megsemmisítése végkép megsemmisítette azon remé­nyemet, hogy nevem és becsületem bitorlóját és be- mocskolóját leálezázzam. Kutatásaimat azonban nem szakasztom meg s talán a hírhedt anonym levelek koholóját kutatom az én ellenségemben. Annyi bizo­nyos, hogy csak ócska portéka és nyomorult ellenség bitorolta nevemet, a ki azonban épen annyit ártott ez úttal nekem, mint a saját lelkiösmeretének, mi­dőn ilyen irodalmi haramiát személyesített. K ő r ö sy László. — Kossuth Lajos levelét közöljük kegyeletből, mivel az ősz hazafi minden lapot felkért erre, bár Esztergom és megyéjében alig dicsekedhetünk azzal, hogy valaki levelezésben állott volna vele és ha ál­lott is, a kívánságról értesült a többi lapokból is. — A vasút. A budapest-győri vasút ügyében a múltkor jeleztük : hogy kik szándékoznak a kór- mányhoz az engedélyért folyamodni. Pénteken Zichy Ödön gróf, Fackh Károly és Fuchs Miksa urak Fiáth Ferencz báró és Jálics Kálmán urakkal érte­kezletet tartottak, mely értekezlet tárgyát a kor­mánytól kérendő előnyök megállapítása képezte. — A jótékony egyletnek múlt számunkban közlőtt elnöki felhívására újólag felhívjuk a figyel­met. Jövő szerdán reggel 9 órakor a várban isteni tisztelet, délután 3 órakor az elnök lakásán közgyű­lés. Hölgyeink sokkal inkább felkarolták az egyletet, hogy sem az egyszerű emlékeztetésnól többre volna szükség. — A magyar gazdatisztek testületé tárgyá­ban Grocsák Emil jószágigazgató Beregmegye Som­ról kéri a gazdatiszteket és erdészeket, hogy az alakítandó országos segély és nyugdíj egyesülethez csatlakozzanak és erről Őt levélben értesítsék, hogy az elointézkedések megtétele után a megalakulás czéljából összejövetelre helyet és időt tűzhessen ki. Felhívjuk reá gazdatisztjeink és erdészeink figyelmét. — Újra a hazalási kérdés. Kolozsvár városa területén szinte megtiltá a házalást és erre vonat­kozó határozatát a ministerium jóváhagyta. Csak Esztergomban lesz eziránt folyton panaszra ok? — A városi dobos urat kérnénk valamire. Midőn kikiáltani valója van, ne verje oly irtóztató sokáig azt a dobot, mert idegessé teszi az embere­ket. Annyian, oly sokszor megháborodtak már a túlságosan tartó doboláson, hogy kénytelenek vagyunk felszólalni. Ha a dobolás noble passio-i közé tarto­zik, inkább megígérjük közbenjárásunkat a helybeli katonaság derék parancsnokánál — ezreddobosi alkal­maztatása iránt. — Dalárdánk a kénytelen zsibbadásos pihe­nésből talán uj életre kel. Van városunkban egy zárt társaság, mely magát szerényen „Montags-Gesell- schaftnak“ nevezi, mely városunk művészi erőit majdnem kivitel nélkül egyesíti, s mely hétfőnként zártkörű társas estélyeket tart, mely estélyek valódi műélvezetet nyújtanak a tagoknak. Ének, vonónégyesek, cziteraés egyébb műélvek mesteri kezektől előadva. E társaság jelenleg elnökének Bellovics Ferencz urat sze­retné megnyerni, ki hajlandó ugyan e kitüntetést el­vállalni, de egyidejűleg azon működik, hogy e tár­saságot a dalárdával ha lehet egyesítse. Kívánjuk, hogy fáradozásait siker koronázza, mert az egye­sülés esetén dalárdánk újra a legelső helyet fog­lalná el a hazában. — Ritka családi ünnep. Niedermann Ferencz városunk köztiszteletben álló polgára, a gyermekei­ben boldog apa e hó végén fogja aranymenyegzőjét tartani. — A lövöldéi közvacsora múlt csütörtök este, bár a kedélyesség tekintetében semmi kívánni valót nem hagyott hátra, a részvétel tekintetében nem felelt meg a várakozásnak. Még az aláírók közül is sokan elmaradtak. A lövöldében ezentúl minden csü­törtökön lesz összejövetel, ezzel pótolva az azelőtt szokásos péntek esti összejöveteleket és a „pajkos diákoknak“ erős a reményük, hogy a csütörtöki es­ték méltó utódai lesznek a péntekieknek. Teljesüljön reményük. — Macskazene. Csütörtökön este hire támadt, hogy macskazenével fog valaki meglepetni. Voltak, akik a városháza sarkán falragaszt is láttak a kö­vetkező szavakkal: Macskazene Adófelügyelő. Neszt vevén a rendőrség a szándékról, figyelemmel tartá nemcsak a Dunautcza azon részét, hol Márffy Ödön ur lakik, hanem a határos utezákat és téreket is, nem tapasztalhatott azonban egyéb egész reggeli 4 órádig, mint a csendes hazamenők csendes kopogása, ügy látszik vagy észrevették a rendőri megfigyelést vagy pedig valaki éretlen tréfát akart elkövetni. — Tallérosy Zebuloniana Esztergom megyé­ben— S. S. községbirájának szóról szóra lemásolt hivatalos jelentése: Jelentis. Tekintetes Csent biztos urnák Jelentem, miután. November 5. Varga Jánosné otirte hazónál. mikor vitte 1. kacsai 1. tyúkot süve. november 6. Csicsman József, dilutan kitazigolta ezt a csavargást, pitarbul. a kinél 5 forint 60 x bandu- rok talaltak. Bizonyítom, hogy. Csicsmann Józsefe vöt. az az 5 ft 60 x. mer belárgyaltam ötét. mikor ezrevet. hogy. pize nincs, egy svarglit. levete kiminy- bűl, Kocsmába, megette, ahol pénztváltot. Kelt Sá­risáp Novemb 10 1879. Kurucz András. Biró. (P. H.) — Ehhez csak annyit kell tennünk: Népnevelés jöj­jön el a te országod. — Üres a garat. E napokban történt egy szentkirályi malomban. Feltolté a molnár a garatot, azután lefeküdt aludni. Egyszer felébred és észre­veszi, hogy a garat üresen zörög a sötét éjbe. Felug­rik és hamarjában beledobja a — bundát. — Gyászhir. Dr. Schwarzel József meghalt. A 74 év tevékenysége túlságos érdemeket szerzett arra, hogy a sújtott család gyászában osztozzék az egész város és megye. A vármegye házán főorvosá­nak vesztesége fölötti fájdalomnak kifejezést a kitű­zött gyászlobogó adott, úgy szinte a kaszinó is gyász lobogó kitűzésével fejezte ki részvétét. A temetés napján délelőtt a megyei tisztikar testületileg fejezte ki részvétét a gyászoló családnál és egy gyönyörű koszorút helyezett a koporsóra a felirattal: Schwarzel József felejthetlen jó barátnak Az esztergommegyei tisztikar 1879. Megjelent az összes megyei és városi tisztikar, a primatialis és káptalani tisztek, az orvosi kar, a megyéből is, a gyógyszerészek. A nagy közön­ség a temetés alkalmával szinte igyekezett kifeje­zést adni tiszteletének és részvétének. Igen szép koszorúval emlékezett meg elhunyt orvosáról a Zwil- linger család. Általános feltűnést keltett az izra­elita betegápoló egylet, melynek az elhunyt disz- tagja volt, mely külön gyászjelentést adott ki és zászlója alatt jelent meg a temetésen. Jövő számunk az elhunytnak életét ismertetni fogja. — Állomás betöltés. A dr. Schwarczel József elhalálozása folytán üresedésbe jött megyei főorvosi állómásra Dr. Lipthay muzslai járási orvos, a muzslai járási orvosi állásra pedig Dr. Lieb Gyula nevezte­tett ki ideiglenesen. — Csendélet. Az egyik budautezai házban tiz óra után este zörög valaki; a hosszas zörgés után a házi ur ki megy és az ajtón keresztül kérdi: ki az és mit akar ? Egy pár hatost! A felelet nagyon meglepte a gazdát és tovább beszélt, mig meggyőződött felőle, hogy a kéregető egy maga van. Ekkor megígérte, hogy hoz neki pár hatost és bement a szobába a — korbácsért. Azután beereszté a kére- getőt és jól megverte, mig végre sikerült elszalad­nia, de az utczán az éji Őrjárat elfogta. — Ugyan­csak a Budautczán több háznál csöngették fel a lakókat, de beeresztést nem nyertek. — A Simor- utczán pedig ugyancsak e héten behatoltak egy házba, honnan azonban a kutyaugatás folytán feléb­redt gazda által elriasztattak. — Ugyszinte a csil­lag utczában egyik földművelőnknél az ablakon kísé­relték meg a betörést, melyet a háziak is észrevették, de a betörők még a vasvillától sem ijedtek meg és csak midőn a házba szállásolt katona jött fegyve­rével segítségre, sikerült a gazembereket elriasztani. — Lipótmező lakosa lett újra Feigler Ede. Már régebben figyelés alá helyeztetett, mig végre kénytelenek lettek tegnap elszállitatni. Egyidejűleg egv ebedi leányt is elszállítván a tébolydába, azon ürügy alatt, hogy ő mutassa az utat, sikerült feltű­nés és baj nélkül kocsiba ültetni a csendbiztos tár­saságában. — Követésre méltó példa. Losoucz városa az első, mely az iparos segédek és az ifjabb iparosok részére ipar tanfolyaraot nyitott. Az ottani tanitó- képezde azon ajánlatot tette, hogy hetenként egyszer vasárnapon két és fél óráig tartó ingyenes előadást fog tartani az iparvegytan és műszaki rajz köréből. Nagy örömmel fogadták ez ajánlatot és a beirakozá- sok azonnal megkezdődtek. Ajánlatos példa, de — ha mi a követésre méltó példát követni is tudnánk ! — A szellemi tulajdonjog. Ennek megóvása Francziaországban kiterjed még a verklikre is. Suppé, a Fatinicza szerzője e héten 150 frankot kapott a „société des gens des lettres“-tol, hol a verkli gyárosok határozott összeget fizetnek a verklibe tett hengerektől, melyek zenedarabokat tartalmaznak. A Fatinicza induló után kapta Suppé a 150 frankot. Ha nálunk csak az irói tulajdonjog is ennyire volna szabályozva, jaj de nehéz, illetve drága lenne egy némely lap szerkesztése. — Nyilatkozat. Sarkady István és Bártfay Géza urak közt fennforgó becsületbeli ügy — miu­tán félreértésen alapult — előttünk lovagias utón kiegyenlítetett. — Kelt Esztergomban 1879. nov. 13-án. Nedeczky Yincze s. k. Frankner Károly s. k. mint Bártfay Géza ur megbízottjai. — Haán Rezső s. k. Szabó József s. k. mint Sarkady István ur megbízottjai. — Uj bélyegek jönnek a jövő január hó else­jével forgalomba. A jelenlegi bélyegekkel részint utánzás, részint egyéb módon annyi visszaélés tör­tént, hogy az államkincstár tetemes kárt vallott. A bélyeg nagyárusok már utasítva vannak, hogy ily uj bélyegekkel deczember 2-ig raktáraikat lássák el. Gerő bátyánkat e hir nem illeti, mert ő saját vallo­mása szerint „nem szokott vele élni.“ — A II. Iparos kongreszus kérvénye a kép­viselőház kérvéuyi bizottságánál kiváló figyelemre talált: itt speczialis törvények és intézkedések téte­lét látja szükségesnek a bizottság; érdemleges indi - váuyok tétele végett közgazdasági bizottsághoz uta­sitatott az iparosok figyelmet érdemlő kérvénye. Nem kevésbé fontos a magyar gazdák második orszá­gos értekezletének kérvénye és emlékirata. Ez is a közgazdasági bizottsághoz lesz utasítandó, hol a kór- mány meghallgatásával véleményt adanduak a felől, hogy mily javaslatok beterjesztésére hivandó fel a ministerium. Heti vásár. Esztergom és Párkány, nov. 15. A múlt heti üzleti fellobanás után erős visszahatás és pangás. Gabnaneműekhen a behozatal csekély, a behozottakra is a hangulat és kereslet lanyha. Legnagyobb forga­lom mutatkozott az élelmi szerek piaczán, hol az árak alább szállnak, valószínűleg egyrészt a pénz­szükség miatt, másrészt mivel a készlettől az eladók már-már szabadulni óhajtanak, mit gazdasszonyáink szívesen látnak. Nyúl volt sok, darabja 1—1 frt. 20 krou. kelt. Kereskedőink és iparosainknál a kereslet és forgalom erősen a múlt heti mögött maradt, mind­annak daczára mégis élénkebb volt, mint az ősz elején. Nagy azonban a panasz, hogy ha forgalmat akarnak elérni, oly árakat kell szabniok, hogy a munka majdnem semmivel sem lesz díjazva. És ki­látás, hogy jobbra forduljon, nincs. Z. Szerkesztői posta. Hevesi József urnák. Budapest. Ünnepélyesen meginterpellállak. Van-e tudomásod arról, hogy lapunk már néhányszor megkért egy-egy dalra? Ha van, jól van; de ha nincs, szállj magadba és küldj kérlek néhány kis költeményt Legközelebb személyesen lesz szerencsém meg köszönni. „Egy száraz professornak.“ November 20 vagy 27 hozza a közleményt. Egy kis lelkiösméreti sér dinét kö­vetünk ugyan el, mert a régieket még mindig váratjuk, ha­nem annál inkább le akarunk kötelezni téged a folytatások gyors beküldésére. Legkiválóbb üdvözletünket! Ozorai Oszkár urnák. Érsekújvár. Fogadd baráti szívességedért legőszintébb köszönetemet. Az érsek- újvári szerkesztő is ugyanazt a morált tanulhatja meg a pisz­kos levélből, mint magam. Vannak emberek, a kik előtt a mások becsülete olyan ezondra jószág, rnelylyel kényökkedvük szerint kótyavetyélnek. De ezek az emberek, épen azt támad­ják meg másban, a mi bennük nincsen. S minthogy a maguk becsületét régesrég a jellemteíenség zálogául adták, épen azért azt hiszik, hogy a más becsülete is ilyen olcsó jószág. Müveit ember, tehetséges ember és nemes szivü ember nem lehet alattomos cselszövő. Az ilyen minden motiváltabb ok nélkül piszkolódó, névbitorló s becsületgázoló embert a ma­gyar nyelv szótára gazembernek nevezi. A mi még nagyon enyhe kifejezés. Ru m y Gyula Ágost. Köbölkút. A beküldött német Kazinczy-levelet lefordítottam s jegyzeteztem. Azonban csak deczemberben közölhetném; mert több régibb közleni valóm van másoktól, régiebb czikkezőktől. Egyébiránt bő­vebbel lftvelem szolgál. Győr ff y János urnák. Nagyon óhajtanám, ha működését lapunkba [ első czikke után] nem a “Mézeshetek,, tünékeny rövidsége jellemezné. ... k ... f. A tisztelet példányt más vidéki lapok erkölcsi váltónak veszik. Kötelezettség van irányában. Mi t. munkatársaink iránt való csekély elismerésünknek veszsziik mert nekünk nem váltó mulasztóink, hanem a szó valódi ér­telmébe értendő munkatársaink vannak. Még pedig díszes számban, úgy bog}' a kegyed ajánlatát, beküldött dolgozatai után, nagyon sajnáljuk, de nem vehetjük igénybe. Felelős szerkesztő : Kőrösy László. Ny i Ittér.*) Felhívás az esztergomi munkás segédekhez! Van szerencsém önöket értesíteni egy nem régen alakult üdvös intézményről, t. i. az Eszter­gomban létesült „Munkás segédek beteg és temetkezési egyletéiről, mely a legfényesebb sikert ajánlja saját érdekünkben. — Mert ha álta­lán valami balsors által képtelenek volnánk működni üzletünkben, tehát van segély, mely nem hagy ben­nünket a nyomor karjai között. Volt oly eset saját életem folyásában, midőn idegen tartományban elha­gyatva betegen feküdtem; mily enyhítő volt reám nézve, ha valaki csak meglátogatott, hát még az egylet, mely tettlegesen is nyújtott segélyt betegség­ben szenvedő tagjának. Vagy volna olyan egyén kö­zöttünk, ki betegség esetén szülei támaszára biza­kodnék ? de hány van közöttünk, ki ez édes szót : anyám, vagy atyám, már rég elfeledte. De meg a szülők is úgy örvendnek távolból haza jövő fiuknak, ha épen és egészségesen szoríthatják keblükre; nem pedig sápadt arczczal és betegen. — És ha bekö­vetkeznék azon eset, — mely elkerülhetetlen —t. i. a halál, úgy legalább emberhez illően és részvét mellett fogunk eltakarittatni. — Tehát felszólítom a t. munkás segédeket, hogy lépjenek be ez ujjonan alakult egyletbe, mely a betegsegélyen kívül még az önművelődéssel is foglalkozik és tagja lehet min­den munkás segéd. — Beiratkozni lehet Fekete Géza egyleti pénztárnok urnái. (Öreg-utcza 245. sz.) Maradok tisztelettel Waldner Márton kovács segéd. *) E rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a S 'L erk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom