Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 47. szám

körirat: Emericus Észtérh áz y A.E:S. S. R. S. P. P.R. H. Az érem mezejében jobbra fordult mell­kép, morettában, fején biretum, mellén kereszt. Alul M. D. (Domer Mihály a bélyegmetsző neve) A hát­lapon kettős körben három lépcsőn bárok ízlésű ; oltár emelkedik, melyen lángok között bárány, bal­ról 3 búza kalász jobbról szőlővessző látható. Fel- ' irata Sacerdos It erűm, és a szelvényben az évszám MDCCXXXVIII.') Ugyancsak Schönriesnernél olvassuk, hogy ez alkalommal a császári futár drága kövekkel ékesen kirakott keresztet hozott a prímásnak, mellyel Pálffy János a császári referens diszité Őt fel. A hálás prímás e megtiszteltetését egy márvány emléklap felállításával viszonozta, mely a királyfalvai kápolná­ban máig is látható.2) Az 1790-ben elhalt s z t e r h á z y Miklós esztergomi érsektől több #Mérmet bírunk3) Ugyancsak e prímásnak egy aranyát, egy tallér­ját és féltallérját is ismerjük *) melyeknél az elő­lap) a prímás arczképét s a hátlap czimerét tartal­mazza körirattal. . Károly Ambrus osztrák főherczeg s 1785 —1809 időközben esztergomi prímástól szinte bírunk egy művészi becsű emlékérmet, mely halála alkalmá­ból veretett. Ez érem előlapján az érsek arczképe látható körirattal, a hátlap pedig őt halálos ágyán tünteti elő, mellette két angyallal, melyek közül az egyik lábánál áll, a másik feje fölött lebeg; az ágy fejénél egy párna, a földön bibornoki jelvények s a talapzaton 2 sorban: Ecce ego a peri am tu mul os v estr os et in du cam vos in ter­rain Israel. Egy másik ehez teljeson hasonló, de valamivel kisebb. Rudnay Sándor a basilika építésének kez­deményezője erdélyi püspök korában tiszteltetett meg a császár által egy szép emlékéremmel, midőn az 51-ik gyalog sorezred gyermekei számára egy fiú-tan és nevelő intézetet alapított. 1822-ből pedig, midőn a basilika alapkövét létévé, két érme is hir­deti örök időkre fönmaradó nevét. Ezek egyike két latos, a másik 3/4 latos, melyek elsején egy 19 soros, s másikán egy 14 soros feliratból tudjuk az alapí­tást; előlapjaik az érsek arczképét ábrázolják. Midőn aztán Scitovszky János 1856 aug. 31-én a basilikát —- egyházi műépitészetünk e leg­drágább kincsét — fölszentelé, ez ünnepély emlékére is több rendbeli emlékérem veretett ezüstből és fehér fémből, melyek közül az alább leirt a legszebbek egyike. — Az előlap körirata: Nagykéri Sci­to v s z k kér. János Card. Érsek Magya­rország H e r c z e g prímása; ezen belül meg­szakított körben és kisebb betűkkel: Szülét. 1 7 85. nov. 1. Érseknek kineveztetett 18 49 évben. Az érmen jobbra fordult mellképe, fején biretummal. Az érem hátlapja a basilikát tün­teti elő, alul a szelvényben ezen 5 soros felirat: Kezdetett 1822 évben, beszentel tett (sic!) 1856 augusztus 3 1-én nagykéri Szci­1) Schönviesner i. m. 572. 1. 2) Felirata következő : Heroi Joanno Pálffio Marschallo campi imperterrito Curiai Regiae per hungariam juclici etc. Quod secundo sacerdotio primatis in persona regis praefuerit, hoc grati animi amicum posuit raarmor prímás regni Eme­ricus Esztoras (sic) Anno 1739. 3) Schönviesner id. műve 573-ik lapján azon érmét ismerteti, mely az Erzsébet orosz czárnő által küldött orosz sz. András rendjel elnyerése emlékére vezetett s melynek kör- iratában „Coronae Hungáriáé Custos“-nak (koronaőr) nevez­tetik. Ugyanaz Széchenyinél: tab. mise. IV. n. 27. 4) Welzl: i. m. 1315—1317 sz,____________________ t o v s z ky Card. Érsek és M agy ar o rs z.á gi prímása által. Ez a felszentelési ünnep alkalmá­val osztatott szét. Van S zeitovszky-mtk azonfelül még arany­miséje emlékére vert érme is. Ennek körirata: Jöannes Bapt. Card. Szcitovszky Princ. Primas Aeppus StrigóX. A hátlapon e'^y kehely, fölötte fénysugarakkal körülvett ostya a két oldalon szalaggal összekötött buzakalász és venyige. Körirata: Saemisaecu,lo sacerdos és alul: VI. Novémbris MDCCCLIX. Egy másik kisebb ehez hasonló, de a hátlapon e 3 soros felirattal: Félszázados pap 1859-k nőve mb YI. Ezek volnának a primási érmek közöl a leg­szebbek s a n. múzeumban is meglevők. Van azonban még M. Therézia érmei közt is egy első sorban Esztergomot érdeklő, melyet a csá­szárné az 1768 évben ujonnan épült esztergomi plébániatemplom alapköve letételének e m l é kére vezetett. A primási szék üresedése (sedis vacantia) alatt. — Ennek előlapja a királynő arcképét mutatja körirattal, a hátlapon pedig a következő felirat olvasható: D. 0. M. (Deo omni­potent! maximo) Therézia. Aug. sede prima- tiali vacante, ut devotionem populorum promoveret, ac p i e táti Suae satisfaceret hac aedes paraeeiale divo Stephano dicatas erigi primumque hunc lapidem posteritati testem poni junit. Die VIE Jun. U768.1) Ezek mind azon emlékérmek, melyek az esz­tergomi emlékérmek neve alatt rendesen értetni szok­tak s melyek miután a gyűjtemények vagy érem- barótok szekrényeiben elzárva vannak, csak ritkábban kerülnek az esztergomi közönség .figyelmébe. Azt hiszem, hogy némi szolgálatot teljesítettem, midőn ez érmeket Esztergom közönségének, vázlatos és rövid leírásban az Esztergom és Vidékében bemutattam. Tergina Gyula. Az adófeliigyelőség. Lapunk múlt számának vezérczikke után azon­nal a következő sorokat kaptuk: Hogy miféle hivatal tulajdonképen az az adó- felügyeloség ? s menyiben felel meg a törvény szelle­mének? Yan-e annak létjogosultsága? Vagy csak amolyan fölösleges valami az állam gépezetében, melynek eltávolitása a gépezet előnyére szolgálna, többi között egy példával szolgálunk. Esztergom Mr. városának egyik lakosa ellen az esztergomi takarékpénztár végrehajtást foganato­sított összes ingatlanaira még 1876 évi Mártius 13-án, a mikor az összes ingatlanság elárvereztetvén, a sorrendi tárgyalás megtartatott 1877. évi Augusztus hó 23-án az esíftergomi kir. járásbíróságnak mint telekkönyvi hatóságnál 4572/77 sz. alatt. Alig kell mondanunk hogy a sorrendi tárgya­lásra az adófeliigyelőség is, mint bármely más hitelező végzésileg megidéztetik, hogy az árverést megelőző 3 évi netaláni adó hátralék követelését érvényesítse. Az adófeliigyelőség ezen esetben megkeresi a királyi városi pénztárt a hátralék kimutatása végett — mi meg történvén a fenti sz. a. jegyzőkönyvben 1) Therezia császárnő a nagy és hatalmas Isten tiszte­letére a népek épülésének előmozdítására és kegyessége kielé- gitésére, Sz. István tiszteletének felajánlott plébánia temp­lomot építtetni, s az alapkövet, — s múltban tanuul letenni rendelé 1768 jun. 7-én) Esztergom emlékérmei. II. Ha Esztergomnak nagy és fényes szerep jutott a történelemben, úgy nagy és fényes szerep jutott azon férfiúinak is, kik a primási széken ültek s kiket majd mint a kiskorú királyok gyámjait, majd mint a királyok tanácsadóit, az ország jólétének előmoz­dítóit, a tudományok és művészetek pártfogóit lát­juk szerepelni hazánk történetében.1) Az első érem, melyet esztergomi érsektől bí­runk : Bakácsé. A nagy hazafi és lelkes főpapnak Bakács Tamásnak (1497—1521), a köztisztelet örökité meg emlékét egy gyönyörű emlékéremmel, melyen Bakács arczképe fogalmat nyújt külsejéről, sőt arcz- kép hiányában legalább ábrázatáról. Az érem előlapja Bakács balrafordult mellké­pét ábrázolja e körirattal: Thomas. Car. Stri­gó n. Vnga.. Primas. A hátlap Fortunát e szerencse istenasszonyát tünteti elő, amint a háborgó szirtes tengeren delfinen állva bátran sajkázik, jobbjában vitorlát tartva. Kör- irata: Sum. I)ea, Virtuti. Sure. Locata. Comes. Az emlékérem ezüst, 315/jfi lat nehéz.2) Pázmány Péter volt a második érsek kitől emlékérmet bírunk, egy szép és most már ritka aranyat, mert a néha látható Pázmány-féle arany érmek legtöbbje utánzott és hamis. A Welzl i. műve II/2 43 1. 1318 sz. a leirt Pázmány érem aranyból van, évszám nélkül, előlapja a Pázmány sikerült arczképével, hátlapja pedig czimerét tartalmazza. A dalmát származású Vr ancsis Antal 1569—1573-ban ült a primási széken. A primási méltóságot valamint a kir. helytartói állomást és a nádori tisztet is jutalmul kapta Ferdinandnak tett azon szolgálataiért, melyeket a török portánál viselt császári követségei által szerzett. Fönmaradt érme a következő feliratú: Ant. Ve ran tius, Ar chi op. Strig. Hung. Primas. Ezen beiül balra fordult mellképe kopaszodó fővel, hosszú szakállal, papi öltönyben. A hátlapon félkörben Ex. alto Omnia, és egy czifrázat felhők és napsugarak alatt 3 rózsa, alul szallaggal összekötött bőségszarv, melyoől kü­lönféle növények emelkednek ki.3 4) Az érem kétféle, ezüst és bronzból, mindkettő azonban a legritkábbak közé tartozik. Utánna kortani rendben Eszterházy Imró­nék bírjuk szépen sikerült, művészi kivitelű emlék­érmeit. Ez a Galanthai Eszterházyaktól számazott. Apja Eszterházy Imre, anyja Bucsányi Zsuzsanna volt. Imre 1680-ban a pálosok rendjébe lépett, s 1072-ben már e rend főnöke volt. I. Józseftől 1706- ban váczi. 1708-ban zágrábi püspökké neveztetett és III. Károly által a jövedelmezőbb veszprémi püs­pökségre emeltetett. Két év múlva ország kanczel- lárja s 1725-ben pedig Esztergom érsek prímása. 1738 jul. 27-én mondá aranymiséjét, melynek em­lékét a következő érem tartá fenn. Az előlapon a 1) A Corpus Juris Hungarici csak futólagos áttekintésre is egész sorozaiát adja jogaik és állásuknak. így az esztergomi érsek: A megye örökös főispánja. 1351. 25. §. Magyarország prímása. 1741. 10. Rendes biró. Mátyás C r. 6. 8. Ulászló 1 r. 42. 1536 : 15 §. A királyi kettős pecsét őre 1741 10. §. Törvényszéken tisztje által tesz esküt 1550 : 64 §. Könnöczbányán pisetáriust tart 1522: 19. 1553: 23. §.1557: 15 §. 1563; 73 §. A királyt az esztergomi érsek koronázza 1871. 11. stb. 2) Török János: Magyarorseág prímása. Pest 1859. 1. k. 164. 1. 3) Kiadta Weszerle: t. XXXVIII. I. ________________ f eldíszítsenek két koszorúval! hisz azok az ifjak is, kik még egy koszorút mertek hantjaidra letenni, csak titokban, névtelenül áldoztak a szivükben felbuzgó kegyeletnek! — Volt hangversenyben is részünk. Nem ugyan az egész városnak, hanem csak nagyon kis részének, mert úgy a hölgyek és különösen ők! valamint a férfi közönség nagy része távollétök által tündö­költek. De hát kell is nekünk társadalmi mozgás! Egy társadalmi mozgásunk van csak és ez a: börze. A börze, igen! Pedig hogyan nyeli ez a pénzt! A részvényesek kezdik máris részvényeiket „kosztba adni,“ egyébfrondeurökkezdenek kiharangozás nélkül ki-kimaradni, sőt oly hírek is szálliügóznark, hogy egyik „agent de changes“ tévesztett speculatiók következ­tében szég.yenlett egyszerűen kimaradni, hanem en­nek kénytelenségszerű bekövetkezése folytán beugrott a Dunába Nagymaroson és csak Szobbnál sikerült a holttestet kifogni. Tudniillik a börzianeroknek az a különös tulajdonságuk van, hogy ha „úsznak“ is, fölfel é úsznak. Ugy-e különös sajátság? Pedig van nekik még sok különös sajátságuk, melyeket csak is telivér börziánerek értenek, például mikor nyáron vetnek és aratni akarnak télen. De hát közönséges ember nem értvén Őket, hagyjuk őket saját üzletüknél, mert utóbb az én papírjaimat sem honorálnák. Erre pedig, kivált ez idő szerint, nagy szükségem van, mert ha statisztikai hivatal volna Esztergomban és e hivatal kiterjesztené a támadt zavarok jegyezéáére is működését, nagyon sok dolga lenne. Különben jó, hogy nincs ilyen hivatalunk. Okvetlen kötelessége volna neki jegyezni a házasulá- sok szénát, idejét, módját sat. Ha azután úgy év végén a kimutatásokat végig tekintenénk, bizony nagyon meg kél lene ijedni sok embernek, minden­kinek, ki a város boldogulását és felvirágzását szivén hordja, mert a boldogulásnak és virágzásnak egyik fő feltétele a hölgyvilág, ez pedig elvitázhatlanul fogyó félben van Esztergomban. Agglegény létemre nem szégyenlem bevallani, hogy én is szeretem a szép hölgyeket — nézni. Már pedig ha az eddig tapasztalt adatok ugyanily arányban fognak ismétlődni mind eddig; ha a férj­hez menendő hölgyek majdnem ötven százalékát — Hölgyekről százalékban beszélni! nem szégyenli magát ? — a városból elviszik, hogy idegeneket boldogítsanak, akkor nem tudom, rövid idő alatt minő arezot fog ölteni a város. Valóságos rettegés fog él, midőn az eszter­gomi hymen-hirekróT kell tudomást vennem! Ha csak az uj nemzedék meg nem vigasztal majd!— Hogy az esztergomiak minden körülmények közt szeretik a rémes ritkaságokat is, lehetett újra tapasztalni szerdán. Hogy kapkodták a lapokat, hogy olvashassák Madarász kivégeztetés érői a tudósítá­sokat! És egy lap tudósítása kevés volt; el lett olvasva minden lapnak tudósítása, daczára annak, hogy kimerítő volt mindegyikben és igy mindegyik egyforma volt. Tessék azonban az Ízlés műveléséről, a kedély nemesítéséről beszélni és a hangzatos phrasisok nagyon sürü tapsokat fognak aratni, feltéve, hogy lesz hallgató közönségük is; mikor azonban a tan alkalmazása kerül szóba, akkor mind azt nézi: hol van valami botrány? Egyik ismerősöm ennek a Madarásznak kedvéért le utazott Budapestre. Nem gondolt vele, hogy az „elő­adásra“ a jegyek már mind elkeltek; bízott a körül­ményben, hogy miután ő is esztergomi, az „előadás“ színhelyének házi ura is esztergomi, tehát be fog­ják ereszteni. Természetes, hogy csalódott. No de mindegy. Megvette három krajezárért másnap az „Uj Buda­pestet“ és a képzelő erő -segítségével látott mindent, ! minek folytán büszkén lenézett mindenkit, ki itthon | négy krajezárért vette meg a lapot. Ht>gy ne, mikor Ő ott volt a kapunál! Hanem azért mégis hozott haza valamit az executióról, egy megjegyzést, mi nem volt egyik lapban sem kinyomatva. Midőn a közönség lázas izgatottsága már majd nem összenyomta a kaput őrző, közbe szorított egy század Schmerling-bakát, a mi emberünk látva hogy a baka nem enged, kezdett zúgolódásával belevegyülni a többi közönség panaszaiba és ekkor egyik szom­szédja azt a megjegyzést tette: — De boldog (!) ember ennek a háznak házi­ura ! őt okvetlen be kellett ereszteni! Pedig az a házi ur nem hogy nem volt oly boldog, mert le sem ment ez alkalomra, hatnom inkább nagyon furcsákat gondolt magában, hogy épen az ő háza az ily végrehajtások színhelye. Hanem aafért vigasztalódhatik. Ha nem is volt sikere sem a távirati megkeresvénynek, sem az írás­beli remonstratiónak, ki tudja, nem volt-e a kinszorult publicum között egy gazdag anglius, kinek a fogú fog fájni arra a házra, hogy esetleges alkalommal ő legye» a házi ur; megveszi a házat, megújítja a szerződést, eziránt még kész lévén felzavarni az egész ministeriumat, hogy szerződésébe bele­tétesse : minden akasztásnál a tulajdonos bérbe­adó részére egy ablak páholylyá alakítandó át. Kite­lik az ángliustól minden, és ekkor nem bánja rwíg a mostani háziúr, hogy mégis az államnak adta ki a házát. A curiositás kedvéért még feljegyzek egy másik megjegyzést is. „Minő szerencsések a Károlyok, hogy épen Károly napját teszi nevezetessé az esemény!“ És a megjegyzés után felirta, hogy a lutriba tegye, a három számot: 22. 4. 79. Azután ne hozzon be a fiuánczmiuister lutri adót! ! Agglegény.

Next

/
Oldalképek
Tartalom