Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 42. szám

Niedermann Endre pénztárnok utal arra, amit már a pénzügyi bizottságban előadott, utal jelente­iére és kijelenti, hogy a tényleges viszonyok nem ingednek változtatást tenni a tanács javaslatán. Helcz Antal czélszerütlennek látja a váltózta- tást, számolni kíván a helyzettel s tekintve épen a személyes viszonyokat, ajánlja a tanácsi előter­jesztést. Brenner József egész szenvedéllyel lép so­rompóba a Burány féle javaslat mellett, ragaszko­dását jelentvén ki ahhoz. Burány János hivatkozik az átalános nyomasztó majdnem Ínséges helyzetre, jó alkalomnak ismeri el, az adófelügyelő átiratát, hogy megtakarítást lehessen eszközölni, részéről nem tartván a város tekintélyét sértőnek az adófelögyelő eljárását. Elnök declarálja hogy az illeték nyilvántartó állása szükséges, sőt nélkülözhetlen, az ad ófel ügyelő eljárására nézve megjegyzi, hogy sértésről szó sincs, de igenis .jogbitorlásról. Dóczy Antal újra reámutat a személyes ellen­ségeskedésre, ennek ellenében kénytelen kiemelni hogy a megtámadott állás nem csak nélkülözhetlen, de az azt betöltő egyén nagyon sok hasznot tett a közönségnek. Schwarcz József közvetítő inditványnyal lép fel, db szavai nem találnak figyelemre a zajban. A zaj lecsendesültével elnök felteszi a kérdést: Kik a tanács és bizottság újabb átdolgozásá-. ról tett jelentést elfogadják, álljanak fel: kik el nem fogadják, maradjanak ülve. A jelenlevő képviselők 4/5 része felállott, he­ten nyolezan ülve maradtak. Elnök kihirdeti a határoz ltot. Helcz Antal figyelmeztet, hogy az ezen újabb munkálat folytán megállapított összeg a nyomatott költségvetési tervezetben nem foglaltatik benne, e számnak megállapítására hívja fel a figyelmet. Az egyszerű figyelmeztetés zajos vitát kelt, melyben részt vesznek Pór Antal, Brenner József, Helcz Antal, Takács Géza és Dóczy Antal, végre megállapittatik az összeg 14065 írtban. A költségvetési tételeken ezután gyorsan halad a közgyűlés. A kegyuraság czimnél Takács Géza kedélyes megjegyzése Pór Antalt éles visszavágásra ragadta, melyet Takács nem érdemesített feleletre. A szemét összetakaritás adott még hosszabb vitára okot, végre az erdészeti tételűéi elnök az idő elohaladottsága miatt az ülést bezárja. Október .211 Elnök a csekélyen látogatott közgyűlést V21Q- kor megnyitja s folytattatok a költségvetés tárgyalása. Letárgyaltatott és elfogadtatott igen sokszor hosszú de meddő viták után az erdészeti, épít­kezési, kövezési, kataszteri, rendkívüli czimek alatt foglalt előirányzatok. Október 22. Képviselők alig határozatképes számban. A költségvetés tárgyalása némely számok megbeszélésé másoknak egyszerű jóváhagyása mellett folytattatok. Dr: Murinyi és társai által beadatott észrevé­telek tárgyalásra bocsájt attak, de Burány és Helcz urak érvelése folytán, mint alappal nem bírók mel- lőztetnek. Schwarcz József felszólal, miszerint részleges Osztályozás utján mutattassék ki, hogy a kir. város tényleg nem fizet többet 2,0% pótadón<ü, mi által megsemmisülne a nem csatlakozni akaró külvárosiak azon érve, hogy ők az egyesülés folytán több adót fizetni volnának kénytelenek. A bizottság ez ügyben nem határozott, hanem a sajtóra utalt. Az adófelügyelö előterjesztésére tett közigazga­tási átirat a legelőbér közigazgatásilag történt be­hajtása ellen a közgyűléstől tudomásul vétetik, azon megjegyzéssel, hogy; az eddigi eljárás a lakosság érdekében és régi szokás alapján eszközöltetett — de a közigazgatási bizottság felszólalása folytán a behajtás ezentúl a törvényszabta noha költségesebb utón fog eszközöltetni, azon hozzáadással, hogy a közigazgatási bizottság által a polgármester conpe- tentiája beismertetett. Ezen hozzáadás Pór Antalt bírja szerzőjéül. Polgármester maga részéről az adó­felügyelő eljárását illetéktelen föladásnak declarálja. Evvel a költségvetés tárgyalása véget ért. A kalvária-alap kozelése hosszabb discussióra nyújtott alkalmat, s több apróbb ügy elintézése után polgármester köszönet nyilvánítás mellett a gyűlést bezárja. H írek. — A polgármester urra és a közigazgatási bizottság átiratára vonatkozó múltkori hírünk kie­gészítéséül kötelességünk e helyen megjegyezni, hogy a közigazgatási bizottság határozata a közgyűlés alkalmával még kézbesítve nem volt, ennek folytán a polgármester erre vonatkozólag csak annyit nyil­vánított a közgyűlésen, hogy bár teljes de magán tudomása lévén a dologról, végleges elhatározását fentartja akkorra, ha a hivatalos értesítés is meg­történt. A viszonyok alakulása folytán azonban még a közgyűlés több napja alatt a kézbesítés megtörtén­vén, sikerült a polgármester urat annyira kien­gesztelni, hogy a nyilvánított szándék csak szán­dék marad és nem fogja városunkat még az is súj­tani, hogy Őt elveszítsük. — A város cselekvő követelései. A polgár- mester a város anyagi viszonyainak rendezésére vo­natkozólag elhatározta, hogy a lehető legnagyobb erélylycl annak tisztába hozatala eszközöltessék, vál­jon a város követelései közül melyek a behájthatók, melyek a kétségesek, melyek a behajtatlanok, a be­hajtat! aüok közül váljon mily körülmények és mily követelésekre működtek össze, hogy azok behajtat- lanokká váltak, ki ezek körül a hibás, ki vonandó felelősségre, ezzel kapcsolatosan a felelősségre vonást a legnagyobb szigorral akarván keresztül vinni. Va­lóban csak haszonnal járhat a város helyzetére és ércznél maradandóbb emléket fog magának állítani, ki ezt keresztül viszi. Kétszeresen örvendünk ezen elhatározáson, kivált „ez Ínséges időben!“ — Esztergomi zálogház. Igen sok körben beszéd tárgyát képezi újabb időben ez ügy, sőt hír­lapi czikk is foglalkozott vele. Leghitelesebb forrás­ból tudathatjuk az érdekeltekkel, hogy az „eszter­gomi kereskedelmi és ipar bank“ Kaán János ur derék igazgatójának kezdeményezésére még a múlt évben tartott egyik választmányi gyűlésen e tárgyat felhozá és a bank üzletkörébe vonni indit- ványozá. Az indítvány viszhangra talált és még azon bizottsági ülésből egy szükebb bizottság lett kiküldve, mely az ügyet tanulmányozza, erre vonat­kozólag adatokat gyűjtsön, készítse el úgy az erre vonatkozó kezelési szabályzatot, valamint az ennek folytán szükségessé váló alapszabály módosítási ter­vezetet. A kiküldött bizottság a reábizott feladatban a legnagyobb pontossággal és lelkiismerettel eljárt, érintkezésbe tette magát a hasonló intézetekkel nemcsak nálunk, hanem külföldön is, elkészité úgy a kezelési szabályzatot, mint az alapszabály módo­sítási javaslatot, tervet készített a szükséges pénzerő felől és a bank legközelebbi közgyűlésén ezen bizott­ság dolgozata a részvényesek elé fog terjesztetni, ennek elfogadása esetén a módosított alapszabályok a ministenumhoz felteijesztetni úgy, hogy a bank üzletköre a mondott irányban már a jövő tavaszon ki legyen terjesztve. Midőn egyrészről úgy a bank igazgatójának és választmányának elismerésünket kifejezzük, másrészt örülünk, hogy az életrevaló esz­mét oly intézet létesíti, mely elegendő pénzerővel rendelkezik és igy remélhetjük, hogy e tekintetben is fel lesz a nép szabadulva az uzsorások nyomá­sától, kivált ha, amiről előre is biztosítva vagyunk, a helyi viszonyok tekintetbe vétele folytán a bank a zálogházi tervezethez híven az uj üzletágat külön kezelteti. — Templomszentelés. A Bibornok-Herczeg­primás vasárnap szentelte fel Kökényen Nógrád- megyében a Forgách Antal gróf által építtetett igen csinos templomot, mely úgy a községnek dísze, mint a gróf áldozatkészségének igen szép jele. — A primási gépgyár Brzorád Rezső mogyo­rósi birtokos Bécsben lakó fiának fösz-öntvénye után igen sikerül dombormtívét készité el Mayer István praelatus urnák — vasból. A dombormű 25 kilo nehézségű -és úgy a hasonlatosság, mint a művészi kivitel tekintetében dicséretére válik úgy az ifjú művésznek, valamint az azt előállító gépgyárnak. A Tárgy maga István bácsink tulajdonát képezi, ki nem saját arczképét, hanem a fiatal művész tehetségének becses tanujelét őrzi benne. — Várhalmi Anna k. a. Múlt számunk párisi levelében a segély egylet tudósítója emlékezett meg igen szépen a kisasszonyról, a levelet azonban lapunk zárta előtt kapván, nem kísérhettük megjegyzéssel, pedig érdekelni fogja közönségünket, hogy a neve­zett kisasszony senki más, mint;'. Bruckner Anna, kit szép hangjáról és szép tehetségéről mi is ismerünk, a mi kedves örök derült Bruckner Péter bátyánk­nak, a casino legszorgalmasabb pagát-kergetőjének jeles tehetségű leánya. Midőn egyrészt gratulálunk az apának, más részről erőt és kitartást kívánunk a kisasszonynak, hogy megkezdett pályáján haladva mie­lőbb ne csak mi, de az egész nemzet büszke lehes­sen reá. — Lakodalom. Jeleztük, hogy hétfőn délelőtt fogja oltárhoz vezetni Matus Gyula ur Miedler Her­mán kisasszonyt. E lakodalom nyomdánkra nézve is ünnep lett, amennyiben egy födél alatt lehettünk orsz. képviselőnk Pór Antal úrral, ki jelenlétével szinte megtisztelé az ifjú pár örömnapját, megjele­nésével azonnal véghetetlenül fokozva a mennyegzői nép jó kedvét. Hiába, a jó kedv is ragadós ! Szabad­elvű párti reputatiója érdekében azonban ki kell jelentenünk, hogy a nyomda belsejét nem tisztelte meg, még azért sem, hogy — exorcisáljon. — Logika. Egy veszettnek tartott ötforintos bankó volt elmulatandó. A szándék teljesen sikerült, sőt még a teljességen is túl. Természetes, hogy a czigány is ki vette belőle a maga részét. Megakadt azonban rajta egyik polgártársunk, — talán csak azért, hogy ő nem vett részt, — meet panaszkodott hogy nem tudott aludni és meginterpeüálta másnap a mulatót. Feleletül azonban azt kapta: Én sem aludtam, minek aludt vona maga! Van helyesség a logikában. Magasabb philosophia. Kedden estefiié a lábtyűművészet egyik reményteljes növendéke, kit közönségesen suszterinasnak neveznek, végig rohanva a budautezán, úgy vágta magát a kövezethez, hogy alig tudott fölkelni. A segítség folytán talpra állott, sántítva, de mégis fütyörézve akarta útját folytatni, midőn egyik nézője a balesetnek nevetve kérdé:T@, ha téged más igy földhöz vágott volna! Annak kikaparnám, feleié a bölcselő fiú, a szemeit, de magamnak csak nem tehetem. — Megbokrosodott lovak, Kedden délben a helybeli izraelita templom előtt álló kocsiknál az egyik bérkocsi lovai megbokrosodtak és majdnem bajt okoztak. Sikerült azonban a lovakat megfékezni, mielőtt szerencsétlenség történt volna, bár igy is nem kevésbé volt zavarva a templomban épen ak­kor eszköziött esketési szertartás; a zsúfolásig tömve volt imaházból |ugy tódultak ki, mintha csakugyan történt volna valami nagy szerencsétlenség, — Baleset a gőzhajón. Vasárnap reggel a budapesti hajóra beszállt egy idevaló, de most Buda­pesten lakó hölgy, ki pár évvel ezelőtt Esztergom­ban lakott hogy haza utaz .ék. Midőn a jegyét meg­nézték, az ott álló jegyszedu nem mutat, a meg az első helyet. Alig tett azután két lépést, egy nyitva levő nyílásba lépett és leesett egész a hajó fenekére, eközben úgy összetörvén tagjait és oly sérülés két szenvedvén, hogy a rögtöni ápolás daczára Budapes­ten már képtelen volt lábára állni és úgy kellett kivinni széken a hajóról és kocsin hazaszállításáról gondoskodni. A balesetnek oka az volt, hogy sem a szolga nem adott utasítást, merre menjen, sem a nyílás rendes befedéséről nem volt gondoskodva, sem pedig a hajó földélzete csak egyetlen lámpa által is megvilágítva nem volt. Felhívjuk az illető közegeket, hogy ily hanyagságoknak vegyék elejét, nem kerül többe, mint egy parancs szóba. Ezúttal megemlítjük azon rend ellenességet is, hogy a hajó­terem tisztántartására hivatott szolga is mindig akkorra vár a terem kiseprésével, midőn már az utazók beszálltak és csak botrányra adnak okot. Hozzávagyunk szokva úgy az igazgatóság, mint az ügynökségek részéről az előzékenységhez, és igy nem tartjuk szükségesnek az ily állapotok illustrálására több szót vesztegetni. — Vonat összeütközés. A szerdára virradó éjjel Nagy Maroson, midőn a budapest — bécsi postavonat a pályaudvarba ért, a vonat összeütközött egy másik tehervonattal, melynek folytán a kocsik a sínekből kiugrottak és nagymérvű törések történtek. Személysérülések is jöttek elő s városunkból az épen hazautazó Gábris István is jelentékenyen megsérült. Bővebb értesítés a szerencsétlenségről még nem érkezett. — Az uj bor. Hogy az uj bornak van ereje, azt már igazolják a múlt vasárnap éjjeli ének elések, melyek utcza hosszat tartottak, a nyugalmasan aludni kívánók nem nagy örömére. Szerdán reggel pedig még 8 órakor is volt alkalmunk látni egyéniség« t, kinek a szenttamási főút keskeny volt és széles jó kedvében erős. népdalokkal dicsérte a hajnalt. — Katonai parancsnokságunkat figyelmeztet­jük egy botrányra, mely majdnem mindennapossá válik. A budautezai kaszárnya előtt a katonaság kiszokott jönni áldogálni az utczára és este, alig hogy besötétedik, az ott lézengő katonák nemcsak szemtelen megjegyzésekkel de tettlegesen is bántal­mazzák az arra menő, legtisztességesebb, legelőke­lőbb családok hölgyeit, amint kisérő nélkül találnak arra menni, sőt igy is. Ha szemtanúi nem lettünk volna hasonló botrányos vakmerőségnek, talán nem hinnénk és nem szólalnánk fel, de lehetetlen ezt szó nélkül hagyni. Meg vagyunk győződve, hogy erről a parancsnokságnak tudomása nincs, de arról is, hogy legalább is egy napi parancsban meg fog erről em­lékezni és megakadályozza a botrány további foly­tatását. Szerkesztői posta. Halmai Árpád urnák. Szíveskedjék kérem szép ígéreteiből valamint beváltani. Legközelebb várok valamit.. S z. urnák. A „levélliordó“ s „a professor ur“ után küldjön kérem holmi rövidebb zajta kis tárczaközleményt. Dr. MerénjA Lajos urnák. Köszönjük a külde­ményt ; lap megy; kívánt dolgok hasoulókép. Felelős szerkesztő : KÖrÖsy László. Nyilttér. Óvás! Alulírott a t. ez. közönség tájékozása végett kijelentem, hogy az „Esztergom és Vidéke“ ezimű lap, „Nyilttér“ rovatában Schwarcz Béla aláírásával megjelent közlemény a közönség félrevezetésére volt irányozva; a mennyiben nevezett az én tulajdonomat képező házat sem bérbe kiadni, sem magát az én la­kómnak tartani feljogosítva nincs. Miért is azon vakmerőségéért, hogy magát az én megbízottamként feltolta, a nyilvánosság utján ezennel rendreutasitom. Esztergom, 1879. október 22. P rok o p p János. Arthur! Mindszentek napján a Bazilikában leszek. J. Köszönet nyilvánítás. Kugyelka János szentgyörgymezei adószedő az adóbehajtás alkalmával oly brutális eljárást alkal­mazottirányomban, hogy a testemen levő fehérnem űm is veszélyben volt, ez alkalommal elveszett egy aranykereszt és egy aranygyűrű is. Panaszom folytán a tapasztalt gyors és méltányos igazságszolgáltatá­sért kötelezve érzem magamat, úgy a nagyságos alispán urnák, mint a tekintetes szolgabiró urnák leghálásabb köszönetemet nyilvánítani. Esztergom Szentgyörgymező 1879 október 20. Mis znéder Henrik. *) *) E rovat alatt köz lőttekért nem vállal felelősséget a Sz erk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom