Esztergom és Vidéke, 1879

1879 / 34. szám

Nom ismételjük az ezen darabról mór egy íz­ben adott véleményt, csak Alszeghy Ilonnak kívánjuk mondani, hogyha a közönség ez alkalom­mal nem is tüntető ki, legyen meggyőződve arról, hogy sok kellemes estét szerzett nekünk, s az esz­tergomi közönség nagyobb része mindig örömmel fog róla megemlékezni. Kedden mint Beodyék búcsú és Mi kei juta­lomjátéka Au gier nagyhírű irány drámája, aFou r- chambault csal ád adatott. Beody társulatának itt működése, minden irányban meggyőzött arról, hogy egy jeles pártolásra méltó színtársulattal van dol­gunk, melynek egyes tagjai nem csak jó színészek, hanem művészek, kiket nem a kényszer, hanem a hivatás és ihlet vonzotta pályájukra. E jó vélemé­nyünket teljesen igazolá ismét a keddi búcsú elő­adás. Kivált a szereplő hölgyek voltak azok, kik minden tekintetben kifogástalan, művészies játékuk által oly műélvezetet nyújtottak, hogy valóban ne­hezünkre esik a gondolat, hogy ime válnunk kell. :J '■ '-Még azok előtt is, kiknek Priel le Korné­lia, P au 1 a y n é és H e 1 v e y Laura alakításai lebegnek szemök előtt, B e ődyn é, (Fourchambaultné) B erky né (Bernardné) és Follinusné (Lettelier Marie) bevégzett művészies magaslatra emelkedett játéka kell, hogy hatást gyakoroljon. Örvendünk, hogy a dráma e három avatott képviselőitől, ily szeren­csés körülmények közt volt alkalmunk búcsút vehetni. A mi pedig Gr e r ő Lina kisasszonyt illeti — bátran felhívom tanúnak az eget, hogy mutasson egy kritikust, ki elfogulatlanul tudna róla szólam. 0 egy Caesar női alakban, kinek csak meg kell jelennie és — a győzelem az övé. És épen e rendkívül bájos megjelenése nehezíti a bíráló helyzetét, és takarja el a netalán felmerülő hiányokat. Tegnapi alakítása Blanche szerepében meggyőzött minket, hogy a kisasszony nemcsak természeti bájjal, hanem szép tehetséggel is meg van áldva, s mi fődolog, ez utób­bit szorgalmas tanulmányozás által fejleszteni is igyekszik. Távozzék a kisasszony azon öntudattal, hogy közönségünk nemcsak férfi, hanem női részé­ben is, mint átalános kedveltje maradandó emléket tudott magának biztosítani. A férfiszereplők részéről nem szólhatunk oly osztatlan tetszéssel mint imént. Follinus, kit kü­lönben igen kedvel a közönség, elejté Leopold szerepét, és Somló, e tehetséges tragikai színész sem tudta elénk állítani Bemard nemesen egysze­rű és mégis annyira szenvedélyteli alakját. Nem kí­vánunk ez alkalommal a részletekbe bocsátkozni, csak azon véleményünknek adunk kifejezést, mintha Bemard nem Somló szerepkörébe vágna. Ki kell emelnünk ez alkalommal Somlónak azon önzetlen szerénységét, melyet ez estén két Ízben tanúsított, midőn a szép kezekből neki szánt csokrot, mindany- nyiszor nem magának tartotta meg, hanem a jelené­sen lévő hölgynek adta át. Nem akarjuk azonban ez eseményt felhasználni, hogy belőle következtetést vonjunk. Boros báró Rastiboulois rövid szerepé­ben a haszonleső báró alakját kitünően, nagy gond­dal egyénité és teljesen érvényre emelte ezen, még a nemzeti színházban is elejtett szerepet. Végre szólunk a jutalmazandóról, Mikeiről, kit mint jó kémikust annyiszor volt alkalmunk meg­tapsolni, de ki mint Fourchambault papa jó dr ámai színésznek is bizonyult. A teli ház sűrű tapsai, az arczokról sugárzó gyönyör érzet és valódi meg­hatottság legjobb kifejezői valának a hatásnak, me­lyet e kitünően sikerült előadás aratott. És most Isten veletek, derék igazgató és de­rék társulat!. Fogadjátok a közönség nevében egy­szerű, de őszinte köszönő szavunkat ama kellemes órákért, miket szereztetek, fogadjátok köszönetünket főleg azért, hogy sikerült nektek városunkban újra helyreállítani a magyar színészet már-már veszendő­nek induló jó hir nevét, hogy sikerült fölszitani ama lelkesedést, lángra éleszteni ama szent tüzet, mely kell, hogy minden magyar szivében amagyar szí­nészet iránt honoljon. Legyetek meggyőződve, hogy midőn leforog az idő kereke, és ismét visszatértek majd körünkbe, azon osztatlan rokenszönvvel és barátsággal fogunk fogadni, melylyel most a távozóknak szorítjuk jobbjait. Éljen' a derék Beody! Éljen derék társulata! Anatole. Hírek. — Lapunkra október hó elsőtől uj előfizetést nyitunk. Felhívjuk olvasóink figyel­mét a lapunk homlokán olvasható előfize­tési feltételekre. — A földadókivetési munkálatok serényen foly­nak ; a bizottság a legnagyobb figyelemmel és a kö­rülmények számbavételével jár el nehéz munkájában. Baj azonban, hogy köznépünk, ha nem is szegül el­lene a munkálatoknak, de gyanakodó szemmel kiséri őket, bár még a közöny is megrovandó lenne, mert saját érdekünk parancsolja, hogy e felvételek a leg­igazságosabbak legyenek és hogy minő gyorsan csak lehet, a munka befejeztessék, azért igen ajánlatos volna a lehető legnagyobb előzékenység az érdekel­tek részéről. A kis duna „itató-nak“ nevezett lejárását, melyre miüt számunkban hívtuk fel a kapitányság figyelmét, hétfőn tisztogatni kezdték és mire soraink világot látnak, a tisztogatás be is lesz fejezze Öröm­mel vesszük tudomásul a gyors intézkedést. — A dorogh és leányvári fogyasztási adó bérbeadására kitűzött árverés megszűnt, miről az érdekelt közönség értesittetik. Lapunk mai hirdetései közt olvasható figyelmeztetés szerint Süllőn 1879 évi szeptember 29-éu délelőtt megtartandó árverésen 3054 frt. 20 kra. becsült vörös márvány, homok kövek, kifaragott tölgy­fák és 100 mázsáim nyers vas fog olcsó áron el­adatni. A kövek közel a Dunához fekszenek és el­szállíttatásuk kevés költségbe kerül. Üzlet embereink figyelmébe ajánljuk az erre vonatkozó hirdetésünket. — A csévi kántortanitói állomás hogy lété­ről kaptunk egy hosszú siralmas tudósítást. Annyit a tanügy érdekében kötelességünk megemlíteni, hogy a volt kántortanitó megyei karhatalommal kitétetett a tanítói lakásból, hogy uj tanító még nincs, a kán­tori teendőket pedig végzi a kidobott kántor még mindig. Tanítóra okvetlen van szükség; nincs ment­ség, hogy eddig miért nincs. Furcsa dolog továbbá, hogy ha a volt kántortanitó állásától elmozdittatott, hogyan végezheti tovább is functióit és ki fizeti érte ? A dolog személyi oldalával, váljon kinek van igaza, az esperesnek-e vagy a kántortanitónak nem foglal­kozhatunk. — Tüzkárosultaink közül azok, kik az első m. általános biztositó társulatnál voltak biztosítva, . a mai számunkban köszönetét nyilvánítanak a társu­latnak, úgy a társulat helybeli ügynöke Frey Ferencz urnák a gyors és lelkiismeretes kártérítésért. Első ilynemű hazai intézetünk hírneve, soliditása annyira meg van állapítva, hogy nem csak nálunk, de a külországokban is oly bizalmat élvez, mely páratlan. A jelen esetben újra csak azt mutatta meg, hogy nem soliditása rendithetlen, hanem hogy határozot­tan a közönség igényeit tartja szem előtt, midőn a kár megtörténte után ügynöke által értesitteti ma­gát azonnal, azonnal kiküldi becslő biztosát, és a kár felvétele után azonnal kifizeti a biztosított össze­get, anélkül, hogy apró méltatlan kifogások által csak legkevésbé is igyekeznék önmagának hasznára alkudozni. Frey Ferencz ur a kereskedői pályán any­ujára kivívta polgártársai becsülését és szeretetét, hogy megbántanánk mind őt, mind olvasóinkat, ha dicséretére kelnénk. — A bajnai ünnepély. A múlt hétfőn mint jelezve volt, megtörtént a pusztagyarmati családi sírbolt beszentelése. Az egyházi személyzet vezetése alatt először kiemeltettek gróf Sándor Móricz, ennek elhunyt neje és fia hamvai, mind a három koporsó föltétetett a budapesti entrepris des pompes funeb- res dicskocsijára, s ekkor a menet megindult Puszta Gyarmatra. Szép látványt nyújtott a hat gazdasági tisztviselőből alakult bandérium, mely egyenlő disz- magyarban képezte a koporsókat vivő díszkocsi ke­retét. Puszta-Gyarmaton a teljes készen álló családi mausoleum felszentelése képezte az ünnepély kezde­tét, utána gyászmise, és ezután a koporsók leeresz­tése az uj nyughelyre. Ekkor érkezett meg Metter­nich Richard herczegné férjével és tábornok sógorával, több főtiszt kíséretében. Az uraságok megérkezte után diszmise vette kezdetét, melynek végeztével a herczegi pár vendégeivel megszemlélte a mausoleum helyiségeit, annak minden részletét, dicséretekkel hal­mozva el a stylszerü szép épület megteremtőjét, Prokop János mérnök urat, kinek terve szerint készité Mayer ácsmester a tető munkálatokat is. A beható szemle után még megtekiuték az uraságok a gazdasági épületeket is, melyeknek, mint az egész minta gazdászatnak állapota — országos híréhez méltóan, — elragadtatást tanúsító dicséretekre készté a herczegi párt. Az egyházi ünnepély befejezte után a herczeg nejével, sógorával és vendégeivel Bajnára tért vissza, a szép számmal megjelent helybeli és vidéki közönség pedig egy szép emlékkel gazdagab­ban szétoszlott. — Megtiszteltetés. Keglevicli Ödön gróf, a budapesti czitera clubb elnöke igen hízelgő levélben kérte fel a városunkban is közszeretetben álló czi­tera művészt, Blaha Károly urat, hogy az egylet 5 éves fenállása alkalmából rendezendő ünnepélyt ő is, mint Magyarországnak legjelesebb cziteramüvésze közreműködésével emelje, egyidejűleg megkínálván őt az egyleti disztagsággal. Mint értesülünk, Blaha Ká­roly ur a megtisztelő felhívásnak eleget fog tenni. Egyúttal megemlítjük, hogy Blaha Károly ur nem csak e téren jeleskedik, hanem babérokat gyűjt mint zeneköltő is, czitera-darabjai az egész müveit világ­ban közkézen forognak, ezenfelül a festészetben is kivívta már eddig a műértők figyelmét. Festményei közt kiváló helyet foglalnak el Beethoven, Wagner Richard, Hero és Leander, a Bibornok Herczegpri- más, Takács Imre és saját arczképei, pár tájkép, munka alatt van egy női arczkép, ha nem leszünk indiscrétek, eláruljuk, hogy a legszebb esztergomi hölgy arczképe sat. Valóban örvendhetünk, hogy vá­rosunk ily tehetséggel dicsekedhetik. — Bucsu estély. Színészeink elokelőbbjei teg­nap délátán Ivanics István ur vendégszeretete által a pinczéjébe lettek hivatalosak, hol is igen szép férfi társaság gyűlt össze. Kedélyes és fesztelen mulatság közt múlt el az idő, mig a válás órája ütött. — Beody Gábor és társulata a tegnapi buda- pest-bécsi hajóval hagyták el városunkat, hogy jövő működésük színhelyére Győrré utazzanak. Kedves emléket hagynak maguk után, de ők is szívesen fognak vissza emlékezni Esztergomra és annak mű­kedvelő és műértő közönségére. Nikó Lina és Alszeghy Ilon urhölgyek délután a becs-budapesti hajóval utaztak le Budapestre. — Bajuszos hölgy. Bizonyos Miss Minna, Németország csodája mutogatja bájait a három fekete szerecsen egyik vendégszobájában, melyek egy hat hüvelyk hosszú bajuszban és megfelelő szakáiban állani mondatnak. Nem átalljuk bevallani, hogy nincs egyhamar valami pikánsabb mint szép ajkak fölött diszeskedő hamiskás pindurka kis bajuszka —- amely körülmény a szakértők véleménye szerint nagyban fokozza a csókolódzás élveit és physiologikus hajla­mnak vallomása szerint egyéb bonyolult következte­tésekre is szolgáltat alkalmat. Mindazonáltal nem hisszük, hogy az ily bájaknak oly nagyban való kifej­lődése, mint ez Miss Minna németországi csodán szemlélhető, képes volna elég vonzerőt gyakorolni és a jó ízlés megtagadásával elég bámnlót csoportosí­tani maga körül. — Gyász. Schönbeck Imre helybeli kereske­dőnket és kedves nejét gyász érte. Három éves kis Pista fiuk kedden reggel 5 órakor diphteritisben meg­halt. Temetése általános részvét mellett szerdán déle­lőtt 10 órakor történt. Vigasztalja a szomorodott szülőket a rokonok és jó barátok önzetlen és mély részvéte. — Tiszti vizsga tartatott Komáromban, mely tiszti vizsgára az esztergomi múlt évi önkénytesek közül nyolczan jelentkeztek és Hajdú Kálmán, Hajdú Géza, Feichtinger Ernő, Paulovics Károly és Kiss Mihály urak a vizsgát sikerrel állották ki. A többiek vissza lettek utasítva. — Boszniába I öt az ezredtől leküldött had­apród 12 emberrel, kik betegség miatt szabadságolva voltak, múlt hétfőn a sorezredhez küldettek le Bosz­niába. Boldogok mi, hogy ki nem fogyunk u boszniai hírek registrálásából. — Öngyilkossági kísérlet. F. M. a duna gőz­hajózási társulat verőczei ügynöke, múlt vasárnap délután a fürdő vendéglő egyik szobájában pisztoly- lövéssel akart véget vetni ifjú életének. Még életben van, de felépüléséhez kevés a remény. Rokonai és mindazok, kik a derék ifjút ismerték, élénk részvét­tel vannak a szerencsétlen iránt. Az indok állítólag életuntság volt, mit a hátrahagyni akart levelek igazolnak. Egyik ily levelébe alkalmunk volt bele­pillantani, de a család iránti tekintet miatt közöl­nünk tiltja még most az illem. — Tűz eset. Tegnap délután 2 órakor vész­lövések riasztók fel polgárságunkat. A tabánban egy kertben tűz ütött ki, sikerült azonban a gyors felfe­dezés folytán minden további veszély nélkül elnyomni. — Eltemetett, de megtalálható kincs. Szent­tamáson vesztették el, ott is lehetne megtalálni. Bécs- ből, Haasenstein és Vogler hirdetési irodájából jött lapunk számára egy hidetés, melyben —- mint mai lapunk hirdetési rovatában olvasható, — egy vállal­kozó ásványvíz forrásokat keres, hogy azokat értéke­síthesse. Ha jól emlékszünk, Szenttamáson a mostani Paitly és Lővy-féle szomszédos házak kútai keserű­vizet szolgáltatnak, oly keserűvizet, melyet volt idő, midőn a leghíresebb keserüviz helyett elfogadtak és használtak. De nem csak e két házban, hanem még igen sok helyen gazdag forrása van hasonló kutak­nak. Hogy mi az oka annak, hogy ma alig tud efe- lől valaki, azt nem tudjuk, a kutatásai pedig semmi hasznot el nem érünk. Azt hisszük azonban, ez oly körülmény városunkra nézve, mely, ha értékesíthető lenne, végtelen sok hasznot lehetne belőle kiaknázni. Nem sok bizalommal szoktak lenni bár a hirde­tésekben nyilatkozó vállalkozási szellem iránt, ez esetben azonban koczkáztatni való semmi nincs, ha az illető tulajdonosok érintkezésbe tennék magukat a czim szerint, mindössze egy levél lenne koczkáztatva és ennyi áldozatot megér a remény is; hátha lehetne egy oly kereseti ágat meghonosítani városunkban mely maga is kiszámithatlan hasznot hozna. De mellékkereseti ágai is lennének. Nagyon emlékszünk még, midőn hírneves keserüviz vétel után mosolyogva mondogatták az emberek: Szenttamási viz. Csak di­csőségünkre és hasznunkra lenne, ha egy vállalkozó működése utján az „Esztergomi keserüviz“ is világ­forgalmat nyerne. Lehetetlennek pedig nem lehetet­lenség, csak a tulajdonosok ne rösteljenck egy leve­let megírni. Szerkesztői posta. B. G. urhölgyne k, Engedje meg kérem, hogy sike­rült költeménye a kegyed neve alatt lásson világot, mert így annál értékesebbnek találjuk. Prózája is megérdemelte volna. Kérve kérjük szives nyilatkozatát. B. Etelka oki. tanít ón ő n e k. Tiszteljen meg leg- közelébb másik küldeménynyel, mert az első költemény ugy- látszik csak „első költeménye“ volt. De tehetségre valló elő­leg. Klauzál Emma urhölgynek. Fogadja szívességé­ért köszönetünket. Csinos kis költeménye nemcsak, hogy meg fog jelenni, hanem testvéreit is lapunkba hívogatja. Aradi József urnák. Budapest. Látogass meg néhány sorral s küldj valamit Faust-forditásodból. Szabó Mihály urnák. Budapest. Herczegi rajzo­dat várva várom, L. A. Budapest. Tárczádat légy szives mielőbb — megírni. Lakos Gyula urnák Budapest. „Úgy szeretnék élni“ czimű költeménye még meg nem élhet lapunkban. Aj au latát szívesen fogadjuk, ha valami gondosabbat küld. — Nagy János nyug. számtiszt és őrnagy urnák helyben. Beküldött czikkét, sem alapban, sem a nyílt Briten, sem a hirdetések közt, bárminő jó pénzzel kívánná is n egfi- zetni, nem közöljük. Személyeskelésre sem helyünk, sem kedvünk. Sajnáljuk , hogy a múltkori visszautasítás után is hozzánk fáradt, midőn másutt azt is közölték. ___________ F elelős szerkesztő: Körösy László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom