Esztergom és Vidéke, 1879
1879 / 28. szám
pártoló helybeli takarók pénztár s kereskedelmi és iparbank is szívesek voltak aláírási iveket elfogadni és részvények ott, valamint alulírottnál is jegyezhetők. Adja Isten, hogy a vidékünkön is hasonló vállalatok keletkezzenek ! Rudiik Géza. A szőlő kivitel. A * szőlőgazda“ levelére legyen szabad néhány észrevételt tenni. Tagadhatatlan, hogy a szőlőfürt, mint gyümölcs az egész világon kedveltetik és ennek ellenében Észak-Német, Anglia, Svéd és Norvégia , Dánia és Oroszország igen nehezen, csak üvegházakban bírja a szőlőt megérlelni. Ebhez járul hogy Dél Németország, Schweicz és legkivált Fran- cziaország nem ad el szőlőfürtöt 50—60 krért sem kilogrammjával, mi pedig, ha 8—12 krért egy kilogramm szőlőt eladhatunk, még mindig több nyereségünk van, mintha borrá dolgozzuk fel. így állván a dolog a fürtexporttal, szükségesnek tartjuk megismertetni azon feltételeket, melyek közt a fürtkivitel emelkedhetik; nevezetesen meg kell beszélnünk: mily szőlőfajok alkalmasak e czélra s mily csomagolási mód a legczélszerübb. Mindenekelőtt a szőlőfajokat igyekezzünk ezután ültetni és szaporítani, melyek kivitelre alkalmasak. E czélra oly szőlőfajok fürtjei alkalmasabbak, melyeknek bogyói húsosak, vastagabb héjuak; melyekben az alacsony (5—7°/00) savtartalom arányban áll a szintén nem igen magas (16—20%) czukortartalom- mal s végre, a melyek jól teremnek. Megkülönböztetünk közönséges s sokat termő asztali fürtöt s finom csemegét szolgáltató fajokat. Ezeknél ismét megkülönböztetünk korai és későieket. a) Majdnem minden talajban jól diszlő s közép érésű szőlőfajokul ajánlhatók: A mézes fehér, a rak- szőlo (világos Balatonmelléken) a zöld és piros vel- telini, a fekete kis Clárner, Kozma, Tódor, Orleáns sárga, ropogós sárga, piros fehér és tüdő színű bakator, oportókék. b) Majdnem minden talajban jól diszlő s késői érésű szőlőfajokul ajánlhatók: a kecskecsecsű fehér piros és kék, a fehér és kék ökörszem (Arramont), trollingi kék, semendriai fehér nagyobb szemű, fürj- mony, halhólyag fehér, bakszem kék, vörös és kék hajnos, nagy fiigér cserbajor fehér körteszőlő. c) Csak jó közép kötöttségű tápdus s nyirkos altalaju talajban termelhető korai fajok: Madelaine Augevine, Precoce de Maiingre, Madelaine noir, Madelaine Royal, Margit Augustana, a Chasselas számos válfajai közül a koránérők mint pl. a Chasselas d’oré, Chasselas Vibert, a piros és fehér Chasselas, valamint ezeknek királyi (Koyal) és ropogós (croquant) változványai, a kék korai Wild- baclii, a Pássá Tutti, korai piros kecskecsecsű, korai piros stb. más fajok. d) Ugyancsak ily minőségű talajban diszlő s közép- vagy késői érési fajokul ajánlhatjuk a szagosak közül: a Muscat Lunelt, M. Frontignan fehér piros és fekete fajtáit. Musc.Croquant, Quadrat mus- quét Cyprusi és Bergamotte szagosat, Muscat brunt (t. i. nagyszeműt), Muscat Primavist, Muskat Per- sicot és Citronellet, Fleur d'oranget; — a Chasse- lasok később érő fajai közül a Chasselas Napóleont, Cli. des Nantest, Ch. Duhamelt, a Chass. gros Cou- lardot, Buchleuclv Barillet Cambridge és több értékes fajokat, melyeket itt, mind névszerint felsorolni nem is lehet feladatunk. Az ország legtöbb részében jelenleg még csak mézes fehér és rak sző löt szaporitnak a kivitelre; a köz. Chassellas és a kék ökörszem már csemege szőlőnek tekintetik. — Megelégszünk 8—16 krajczár- ral egy kilogramm fürtért, pedig finomabb fajokért 4—5-ször annyi árt kaphatnánk s e fajok fürtjei igen nagy keresletnek örvendenek a külföldi körökben. Igaz, hogy a finomabb fajok kevesebbet teremnek a közönségeseknél, de jó talajban s kellő trágyázás s hosszabb metszés által módjában lesz az okszerű szőlésznek termését emelni. A termelésre vonatkozólag alkalmilag visszatérünk, és akkor kifejtendjük, hogy mikép kell a tenyésztésnél kiválogatni a fajokat, most az idő nem erre, hanem az eladás kezdeményezésére lévén kedvező, szükségesebb a csomagolásról részletesebben beszélnünk. A fürtök leszedését derült, tiszta időben és a délutáni órákban végezzük, midőn a harmat felszikkadt; mert a nedvesen elrakott fürtök egymást meg nyomnák. Csomagolás előtt minden fürtöt átnézünk, és a rothadt, törődött bogyókat ollóval eltávolítjuk. A csomagolás kosarakba, ládákba és' hordókba történik. — A kosár, mely leginkább van használatban, ne legyen nagy vagy magas; mert a felső fürtök az alsókat igen megnyomnák; de másrészt az igen nehéz tárgyakkal nem igen szoktak vasúti és gőzhajói embereink kíméletesen bánni; a mit megtakarítanánk tehát a kosarak árán, elvesztenénk igen könnyen egész küldeményünk tönkretétele által. — A kosarak beszerzése nem kis gondot ád évenként a termelőnek; össze kell szednünk mindenféle kosarat , s sokszor semilyent sem vagyunk képesek kapni. — Addig is tehát, mig kosárfonási iparunk annyira fejlődik, hogy saját kosarainkban exportálhatunk, kénytelenek vagyunk a termelő közönséget néhány jobb s olcsóbb külföldi czégre figyelmeztetni. — Nevezetesen pedig beszerzési forrásul legjobban aj álhatjuk a brünni kosárfonodát, és Prizsek Yenczel fonodáját Olmützben. A budapesti déli gyümölcskereskedők is adnak el évenkint 30—40000 kiürült olasz kosarat. A kosarak ára százaként 50—56 írtba kerül. — A kosarakról természetesen már jó eleve júliusban kell gondoskodnunk. Nagy-Maroson például már 40—50 ezer üres kas várakozik a csomagolásra. Rövidebb, 8—-10 napig tartó útra a legczélszerübb csomagolás az, ha a kosár fenekére és oldalára szárától megfosztott szőlőlevelet rakunk és minden fürtöt ismét egy levél közepébe téve, — a mennyire veszély nélkül lehet — szorosan egymás I mellé a kosárba helyezzük. Az első rétegre követke- ! zik aztán a második, erre jön a harmadik, igy folytattatik a csomagolás mindaddig, mig a kosár megtelt. így elrakva, minden egyes fürt körül lesz véve levéllel s ha netalán egyik-másik rothadásnak indulna is, a levél nem engedi azt tovább terjedni. Azt, hogy csomagolásra szintén szikkadt, kissé a napon meg- lankasztott leveleket kell vennünk, talán elég indokolás nélkül is egyszerűen megemlítenem. Ennyi ismertetés elegendő uj mutatáséi, és most csak óhajtjuk, hogy az illetők ragadják kezükbe a kezdeményezést. Elöhegyi. Színházi szemle. (KLyó.) Beődyék második előadása gyönyörű publicum részvételével folyt le. Eszünkbe jutott Győr Pozsony és Sopron derék szellemi intelligentiája, mely mindig figyelmére méltatta az előkelő társulatot. Sorozzák be Beődyék kedves emlékük negyedikéül Esztergomot. De hogy is történt? Honnét az a díszes közönség? Összevarázsolták. Kik? A többek közt Muki bácsi is. Muki bácsi csak akkor veszi föl salonját, mikor a vár romjain mozsarak durrognak. Tehát országos ünnepélyekkor. És akkor, mikor kérőbe megy. Tehát országos ügyekben. Pénteken is, Szombaton is fölvette. Mert országos ügyben járt. Közönség kérőbe ment. nya. Jövőre az egylet szervezéséről, eddigi eredményeiről s azon előnyökről fogok szólani, melyeket ezen egylet más hason intézmények ellenében nyújt. Pártoljunk egy életre való honi vállalatot! Elszegényedésünk egyik főoka abban rejlik, hogy igen sok millió vándorol külföldre évenként oly iparczikkekért, a melyek édes magyar hazánkban ép oly jó minőségben állíttatnak elő vagy pedig, ha honi vállalataink irányában közönyösek nem volnánk, előállittathatnának, mint külföldön. Mint már egy Ízben több évtized előtt legnagyobb hazánkfiának kezdeményezésése folytán, úgy újabban is igen dicsérendő módon megindult a hazai iparvédmozgalom. Bizonynyal minden igaz honfi keblét őszinte örömmel tölti el e mozgalom, melynek czélja az, hogy szükségleteinket belföldi gyártmányokkal födözzük. Ezt meg is tehetjük, mert hisz a legköze- lébb megtartott szélesfehérvári országos kiállítás bizonyossá tett bennünket arról, hogy honi iparunk úgy szólván minden tekintetben kiállja a külföldivel a versenyt. Anyagi tekintetben oly rosz- szul álló édes hazánknak pedig vajmi nagy szüksége van arra, hogy a magyar pénz Magyarországban maradjon, hogy a magyar munkás keresse meg azt, a mit a külföldire elpocsékolunk. Első sorban gróf Zichy Jenőé az érdem, a ki megmutatta nekünk, mire képes belföldi iparunk és megtanított bennünket arra, hogy becsüljük saját gyártmányainkat. Két iparág van, mely nálunk igen csekély mértékben, lehet mondani egyátalán nem gya- koroltatik s ez a diszmű és fegyver töltény hüvely gyártás; pedig bizony sok, igen sok az, a mi ilyen iparczikkekért külföldre vándorol. Egyike nemes gondolkodású s minden szép, jó és hasznosért buzgó főurainknak gróf Zay Albert nagybirtokos, ki már eddig is zay-ugró- czi birtokán posztó gyárt tart főn, majd most már virágzás és keresetnek örvendő faszeg, fa áru és séta bot gyárat létesített, kinek léteiét köszöni az ottani faragó iskola, ezt átlátta és azért legújabban egy igen életre való vállalat létesítésén fáradozik, melynek czélja a fenti két iparágba vágó czikkeket belföldön előállítani, elárusítani és igy az azokért eddig a külföldre kiadott pénzt önmagunknak megtartani. E végből több tekintélyes s közbecsülésnek örvendő honfival egyesülve, kiknek már neve is a vállalat életrevalóságát s virágzását biztosítja, egy részvénytársaság megalapításán fáradozik, mely olcsó 25 forintos részvényekre alakul. Nem kétkedem, hogy a nemes törekvésű fáradozásnak megérdemlett eredménye el nem marad s azért minden hazafias érzelmű ügybarátot fölkérek e hasznosnak Ígérkező vállalat támogatására, egyszersmind tájékozásul megjegyezni bátorkodván, hogy a minden jót és hasznosat tottan sietnek szobájukba, követi Őket a papa is, a ki még egy parancsolatot intéz szemeivel Jancsihoz. — Élőre tekintetes ur! — kiáltja Jancsi, a kiben föltámad a régi gyűlölet — ugy-e mikor a Kati még magánál szolgált, milyen gorombán bánt el velem. — Agyonlövetlek himpellér! — Előre tekintetes ur! Erre karon ragadja s végig ránczigálja Józsi urat a holdvilágos utczán, mely teli volt sétálókkal. Országos gyalázat. Elérnek egy ház elé, Jancsi meghúzza a csengőt s átadja egy fehérszemélynek a dühösen fenyegetőző, támolygó agglegényt, kinek legutolsó refrainje is csak az, hogy — Agyonlövetlek himpellér! Másnap reggel két kisvárosi dandy jelent meg az agglegény lakásán. — Elégtételt! Fegyvert vagy rögtön való elutazást. — Hogy értik uraim? — Önnek nem szabad tovább városunkban maradnia. — De az istenre kérem — rebegé a félig gutaütött agglegény. — Magánzó lehet máshol is, de nálunk mint becstelen ember nem maradhat. Józsi bácsi reszketni kezdett. — Kérem már sértegetni méltóztatik. — Válaszszon gyorsan. — Nem volnának olyan kegyesek néhány óra múlva jönni. Föl se öltöztem, meg se reggeliztem. — Józsi bácsi a rendőrségre gondolt. — Nem lehet. — De hát hová menjek? — Csak innét el. — És ha betegségem miatt nem tehetném? — Akkor elvitetjük. — Még a következő órákban fürdőre utazunk. Velünk tartson! Józsi bácsi elsápadt, de a revolver csövektől még inkább, melyeket a fiatalok asztalára tettek. Gyorsan összerakosgatott valamit. Azután sírva kijelenté, hogy inkább tizenkétszer lőjék agyon, de ő egyszer se megy el lakásáról. Majd megígérte, hogy ezentúl soha életében leányzóra vagy menyecskére nem tekint. — Megesküdnék rája? — Apáim lelkére. — Tehát üljön le s Írja, a mit mondok: — Én Parókavári József becsület szóval fogadom, hogy ezentúl soha életemben nem avatkozom férjhez való hölgyek dolgába. Ellenkező esetben bármilyen elégtételnek alá vetem magamat. Aláírták s a két kisvárosi dandy diadallal elrobogott. Józsi bácsi megsemmisülve rogyott az egykorú pamlagra. xY halálraítéltek hideg verítéke gyöngyözött sápadt arczán. Panni jézusmáriázva rohant a szobába, mikor az a két veszedelmes pisztolyos ember eltávozott. — Boldogságos szűz Mária! mit csináltak a tekintetes úrral! Józsi bácsi a kitűnő liízatú szakácsnőm megindulva tekintett s ellágyult hangon szólította magához. •— Térd ej e'j mellém ! — Soha lyraibb hangot. Panni azt gondolta, hogy valami végrendeleti jelenet következik és zsíros, nagy kényeket hullatva borult le. — A mig élek nálam maradsz! — sohajtá Józsi bácsi olyan hangon, mint a megszabadult rab, mikor az első madarat üdvözli. Sohasem házasodom meg. Nőtelen maradok. Hiszen te Pannikám megér- demled, hogy csak éretted éljek. A mi az enyim, az a tied lesz. A mi a tied, az az enyim lesz. Panni sziklalágyitó zokogásba tört ki s három napig nem is tett egyebet csak sirt. Józsi bácsi pedig lemondott a világról, sehová se ment s vigasztalta Pannikáját. Egy hónap múlva Józsi bácsi kidugja a fejét szobája ablakán és fényes hintósort lát a templomba robogni. — Te Panni nézd csak mi ez! — Esküvő, tens ur. Még pedig Juliska kisasz- szonyt veszi el az az ur, a ki egyszer pisztolylyal fenyegette tensurat, itt a maga szobájában. — Panni térdepelj mellém! Újra ismétlődött az a tragicomicus jelenet s Józsi bácsi most kimondhatlan sentimentális hangon rebegé hangosan könyező Pannijáriak. — Mai naptól fogva ki vagy nevezve gazdasz- szonynak. Jól vedd az eszedbe, hogy a mi az enyim az a tied s a mi a tied az az enyim. Azóta Józsi bácsi agglegényesen megnősülve, mégis nőtelen maradt egész a koporsó beszegzéseig. De hát ilyenek az agglegények! Kőrösy László. A szépirodalmi rovat vezetője: Körösy László.
