ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-04 / 96. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. ••• iMWM^iMMlMMM «i« " . i. • «•• i • • - - ....... IYÍT 1 tiTtTl—|--|" ~ 1.11HT 1 1 \i 0 ~f ' 1 ~n H.W.1T1I 1 J~i .JDUnfiH 11 w.^^MJlUMl»W»_W_«J»jJUUWWl»-«-l Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom. Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 96. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. szeptember 4 Huszonhatos emlékünnep. Esztergom, 1932. szept. 4. A mai nap a huszonhatosoké. A mai nap a dicsőséges múlté, a nagy magyar emlékeké, — a dicsőséges és könynyes megemlékezésé. A magyar erény, tisztesség, buzgóság és önzetlenség sugárkévéi vetődnek vissza a Hősök emlékkövére a másfélévtizedes mult nagy napjainak nagy magyar teljesítményeiről, amikor a félvilágon zúgott veszettül a nagy vérzivatar, és amikor idehaza mégis biztonság hangulata uralkodott a magyar tűzhelyeken, amikor mégsem volt veszve semmi, mert a Kárpátok felett, az Adria alatt és a Királyhágón túl feszült izmokkal küzdött a magyar. Akkor az ország pénzére vésette a király: „Bizalmam az ősi erényben!" A huszonhatosok pedig ott voltak északon és délen a becsület mezején. Hányszor Esztergomiak Kőszegen. Jurisich Miklós, a vitéz várkapitány négyszáz évvel ezelőtt megvédte Kőszeg várát és elkergette onnét a törököket. Ezen hősi fegyverténynek ünnepli Kőszeg városa az idén négyszázéves fordulóját, és jubileumi Jurisich-évet tart. Majdnem minden vasárnapra hirdet valami olyan programmot, mely — a jubileumon felül is - odavonzza az ide gent Augusztus 28.-ra például a kőszegi Kath. Legényegylet fennállásának 50. évfordulója és az Országos Kath. Szövetség katolikus napja volt kitűzve Apponyi Albert gróf .ünnepi szónoklatával. ilyen körülmények közöit s azonfelül roppant szivélyes meghívás nyomán az esztergomi Kath. Legényegylet is úgy érezte, hogy ezeken az ünnepségeken neki is képviseltetnie kell magát. Nehezen indult ugyan a dolog, mert sem a filléres gyorshoz nem volt csatlakozásunk, sem egyéb vasúti kedvezményünk, de mégis, hogy ezek a dolgok az utolsó percben rendbejöttek, — amit természetesen országgyűlési képviselőnk közbenjárásának köszönhettünk — a szombat reggeli füzitői vozengett végig az esztergomi | utcákon a huszonhatos banda és hányszor masíroztak kifelé a századok ?! Emlékezzünk csak vissza! Hányszor masíroztunk dobogó szívvel, könynyes szemmel a mieinkkel, — miközben szépen szólt a huszonhatos banda?! Tengernyi küzdelmen, véres harcon, szenvedésen és natnál 9 tagú jókedvű társaság állott készen az indulásra. Mátéffyi Viktor prépost egyházi elnökünkkel az élen, Jakobek Jenő világi elnök, Pézsa Mihály és Varga József dékánok, Szedmer József és Pézsa István háznagyok, Holop István számvizsgáló, Sipeki Gyula és a jelen sorok irója. Az út odáig ? 228 kilométer, nagyon hosszú volt s a hőség rekkenő. Legfeljebb még azt jegyezhetjük fel róla, hogy Győrött összetalálkoztunk a keresztényszocialista pártvezéreivel, Ernszt Sándorral, Turi Bélával és Czettler Jenővel, kik aznap tar tották ott országos pártnapjukat s vasárnapra ők is Kőszegre készültek. Kőszeg vasúti állomásán már ün nepélyes fogadtatásban részesültünk. Ott várt minket Pintér József pápai káplán, budapest-központi elnök, Bauer Ödön káplán helyi elnök és a kőszegi egylet teljes, jól megszervezett rendezőgárdája. Barátságos üdvözlések, ismerkedés, majd mindenki megkapja szállásutalványát s az ottani egylet fiai fürge kalauzokként vezettek szállásainkra. Szállást illetően mindannyian a város ven dégei voltunk. Az utipor lerázása után összeverődtünk s felmentünk a festői fekhalálon át az ezred mindvégig kitartott — példát mutatva az utókornak. Ma, a huszonhatosok napján, próbáljunk áldozni a heroikus idők emlékének a huszonhatos bajtársakkal együtt! Nagy világ a huszonhatosok világa, nagy temető a huszonhatosok temetője. vésű kálváriára. Az egyes állomások domborművei fehér terrakottából valók és nagyon szépek. Mindegyik stáció fel van szerelve egyegy villanykörtével. Pompás látvány lehet este a kivilágított kálvária! Mindjárt arra gondoltunk, milyen szép lenne ez a mi kálváriánknál is. Fenn a tetőn gyönyörű nagy kápolna, azon túl szivet-lelket elszorító szomorú látványosság. A buja erdők kellős közepén magyar — és osztrák — határbódék! Egészen Kőszeg város szivéig furakodtak be jó osztrák sógoraink. Csakhogy a kőszegiek legalább kálváriát járnak ugyanazért, amit mi mindennapi életünk minden óráján és percén láthatunk és érezhetünk: a trianoni határért! Majd tisztelgő látogatást tettünk Kincs Istvánnál. Kincs István, kőszegi apátplébános, az országos nevű író (ki ne olvasta volna még a boldog békeidőkben a „Leánymamák fia" és más sok történetét ?) fogalom Kőszegen. Úgyszólván minden ottani intézmény létesüiése az ő nevével — és áldozatkészségével — függ össze. Ezt a kis versikét csíptem el ott róla: Kincs — Kőszegnek nincs, Nélk.ile semmi sincs. valamint az öregek vándordíja : a cserkészszövetség történelmi serlege a „legügyesebb vizi öregcserkészcsapat" címével. A fatalok kajakversenyének győztese Aussin Mária vándordíját, az öregeké pedig a M. T. E. vándordíját kapja meg. Az egyéni bemutatások alkalmával kerülnek kiválasztásra a jamboreen szereplő cserkészek azon mutatványai, amelyek az idő legjobb kihasználása mellett a vizicserkész .munkára jellemzőek és a laikusok számára is érthetőek és érdekesek. Az itt legjobb eredményt elért csapat szintén értékes vándordíjban részesül. Az egyes számokban (egyéni versenyek, kirándulás, akadályverseny stb.) nyertes és helyezett őrsök csapatuk részére egyéb díjakat és oklevelet is kapnak. A vándordíjas őrsi versenyek (kirándulás, csónakakadályverseny, úszás, jeladás, térképverseny, egyéni versenyek u. m. molnárevezés, kormányzás, elsősegély nyújtás, csónakjavítás, vízből mentés és elméleti ismeretek) mellett az összerakható kajakok versenye, a merev kajakok versenye és a már említett bemutatások lesznek a három nap főeseményei. A rendezés és bíráskodás nehéz munkáját a 2. sz. budapesti kegyesrendi gimnázium csapata, mint a legutóbbi versenyen legjobb helyezést elért csapat és a 14. sz. Holló, mint házigazda csapat vállalta el, kiegészítve a versenyekben nem Saját tervezte szőlőhegyi villájában fogadott s hogy mily szívesen és közvetlenül, arra csak annyit, hogy maga ment le a pincébe megszívni a lopót és sajátkezűleg töltött mindegyikünk poharába finom balatonmenti boraiból. Nyilván közrejátszott e szives fogadtatásnál az a régi jóbaráti viszony, mely az apátúr és egyházi elnökünk között fennáll. 1 livatalos programm szombaton nem volt, de este a kőszegi legényegylet passiót adott elő megrázó realitással, ezt végignézték az addig beérkezett vendégegyesületek. Kőszegről lévén szó, nem szabad elfeledkeznünk annak a megemlítéséről, hogy felette van az ország egyik legszebb — s tegyük hozzá, hogy egyik legnehezebb — turista kirándulóhelye: az Irottkő. S hogy ez milyen vonzóerő, mi sem bizonyítja jobban, hogy csoportunk két vérbeli turistája fittyet hányva az előző napi utazás fáradalmainak, vasárnap hajnalban az ünnepi programm helyett nekivágott a hegynek. Szerencsésen meg is járták a gyönyörű utat. Vasárnapra azután volt programm elég! Ügy kellett válogatni közötte, mire fogja időnkből futni. Reggel Országos vizicserkészverseny Esztergomban. Szombaton kezdődött Esztergomban a háromnapos országos vizicserkészverseny, amely a jövő évi jamboree-előkészület egyik legnagyobb érdeklődéssel kisért mozzanata. A magyar cserkészeknek mindent el kell követniök, hogy a Jamboreen megállják a helyüket a külföldi cserkészek között is. Az esztergomi vizicserkészverseny már harmadik találkozója az ország vizicserkészeinek. Az első 1928-ban Tihanyban, a második 1930-ban Budapesten, a Népszigeten folyt le. A mostani esztergomi versenynek az egyre jobban közeledő Jamboree ád különös fontosságot, mert főcélja a magyar vizicserkészek előkészítése a jamboreera és a rája való j készülés útján a csapatok egységes nevezőre való hozása. A versenyeket a 14. sz. Hollócserkészcsapat meghívása folytán tartják nteg Esztergomban, a Primásszigeten, amelynek felső csúcsán táboro nak az ország legjobb és legambíciózusabb vizicserkészei. A versenyek két főcsoportra o zlanak-; fiatalok és öregcserkészek versenyére. A fiatalok versenyében olyan cserkészek vehetnek részt, akik 1914. január 1. után születtek ; az öregek versenyében kor megkötés nincs. A versenyek keretén belül kerül eldöntésre a fiatalok vándordíja: a főcserkész ezüstpajzsa a „legügye sebb vizicserkészcsapat" címével, Intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza