ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-04 / 96. szám

ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. ••• iMWM^iMMlMMM «i« " . i. • «•• i • • - - ....... IYÍT 1 tiTtTl—|--|" ~ 1.11HT 1 1 \i 0 ~f ' 1 ~n H.W.1T1I 1 J~i .JDUnfiH 11 w.^^MJlUMl»W»_W_«J»jJUUWWl»-«-l Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom. Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 96. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. szeptember 4 Huszonhatos emlékünnep. Esztergom, 1932. szept. 4. A mai nap a huszonhato­soké. A mai nap a dicsőséges múlté, a nagy magyar emlé­keké, — a dicsőséges és köny­nyes megemlékezésé. A magyar erény, tisztesség, buzgóság és önzetlenség su­gárkévéi vetődnek vissza a Hősök emlékkövére a másfél­évtizedes mult nagy napjai­nak nagy magyar teljesítmé­nyeiről, amikor a félvilágon zúgott veszettül a nagy vér­zivatar, és amikor idehaza mégis biztonság hangulata uralkodott a magyar tűzhe­lyeken, amikor mégsem volt veszve semmi, mert a Kár­pátok felett, az Adria alatt és a Királyhágón túl feszült izmokkal küzdött a magyar. Akkor az ország pénzére vé­sette a király: „Bizalmam az ősi erényben!" A huszonhatosok pedig ott voltak északon és délen a becsület mezején. Hányszor Esztergomiak Kőszegen. Jurisich Miklós, a vitéz várkapi­tány négyszáz évvel ezelőtt meg­védte Kőszeg várát és elkergette on­nét a törököket. Ezen hősi fegyver­ténynek ünnepli Kőszeg városa az idén négyszázéves fordulóját, és ju­bileumi Jurisich-évet tart. Majdnem minden vasárnapra hirdet valami olyan programmot, mely — a jubi­leumon felül is - odavonzza az ide gent Augusztus 28.-ra például a kő­szegi Kath. Legényegylet fennállá­sának 50. évfordulója és az Orszá­gos Kath. Szövetség katolikus napja volt kitűzve Apponyi Albert gróf .ünnepi szónoklatával. ilyen körülmények közöit s azon­felül roppant szivélyes meghívás nyomán az esztergomi Kath. Legény­egylet is úgy érezte, hogy ezeken az ünnepségeken neki is képvisel­tetnie kell magát. Nehezen indult ugyan a dolog, mert sem a filléres gyorshoz nem volt csatlakozásunk, sem egyéb vasúti kedvezményünk, de mégis, hogy ezek a dolgok az utolsó percben rendbejöttek, — amit természetesen országgyűlési képvi­selőnk közbenjárásának köszönhet­tünk — a szombat reggeli füzitői vo­zengett végig az esztergomi | utcákon a huszonhatos banda és hányszor masíroztak kifelé a századok ?! Emlékezzünk csak vissza! Hányszor masí­roztunk dobogó szívvel, köny­nyes szemmel a mieinkkel, — miközben szépen szólt a huszonhatos banda?! Tengernyi küzdelmen, vé­res harcon, szenvedésen és natnál 9 tagú jókedvű társaság ál­lott készen az indulásra. Mátéffyi Viktor prépost egyházi elnökünkkel az élen, Jakobek Jenő világi elnök, Pézsa Mihály és Varga József dé­kánok, Szedmer József és Pézsa István háznagyok, Holop István szám­vizsgáló, Sipeki Gyula és a jelen so­rok irója. Az út odáig ? 228 kilométer, na­gyon hosszú volt s a hőség rekkenő. Legfeljebb még azt jegyezhetjük fel róla, hogy Győrött összetalálkoztunk a keresztényszocialista pártvezérei­vel, Ernszt Sándorral, Turi Bélával és Czettler Jenővel, kik aznap tar tották ott országos pártnapjukat s vasárnapra ők is Kőszegre készültek. Kőszeg vasúti állomásán már ün nepélyes fogadtatásban részesültünk. Ott várt minket Pintér József pápai káplán, budapest-központi elnök, Bauer Ödön káplán helyi elnök és a kőszegi egylet teljes, jól megszer­vezett rendezőgárdája. Barátságos üdvözlések, ismerkedés, majd min­denki megkapja szállásutalványát s az ottani egylet fiai fürge kalauzok­ként vezettek szállásainkra. Szállást illetően mindannyian a város ven dégei voltunk. Az utipor lerázása után összeve­rődtünk s felmentünk a festői fek­halálon át az ezred mind­végig kitartott — példát mu­tatva az utókornak. Ma, a huszonhatosok nap­ján, próbáljunk áldozni a heroikus idők emlékének a huszonhatos bajtársakkal együtt! Nagy világ a huszonhato­sok világa, nagy temető a huszonhatosok temetője. vésű kálváriára. Az egyes állomá­sok domborművei fehér terrakottá­ból valók és nagyon szépek. Mind­egyik stáció fel van szerelve egy­egy villanykörtével. Pompás látvány lehet este a kivilágított kálvária! Mindjárt arra gondoltunk, milyen szép lenne ez a mi kálváriánknál is. Fenn a tetőn gyönyörű nagy ká­polna, azon túl szivet-lelket el­szorító szomorú látványosság. A buja erdők kellős közepén magyar — és osztrák — határbódék! Egé­szen Kőszeg város szivéig furakod­tak be jó osztrák sógoraink. Csak­hogy a kőszegiek legalább kálvá­riát járnak ugyanazért, amit mi min­dennapi életünk minden óráján és percén láthatunk és érezhetünk: a trianoni határért! Majd tisztelgő látogatást tettünk Kincs Istvánnál. Kincs István, kő­szegi apátplébános, az országos nevű író (ki ne olvasta volna még a boldog békeidőkben a „Leány­mamák fia" és más sok történetét ?) fogalom Kőszegen. Úgyszólván min­den ottani intézmény létesüiése az ő nevével — és áldozatkészségével — függ össze. Ezt a kis versikét csíptem el ott róla: Kincs — Kőszegnek nincs, Nélk.ile semmi sincs. valamint az öregek vándordíja : a cserkészszövetség történelmi serlege a „legügyesebb vizi öregcserkész­csapat" címével. A fatalok kajakversenyének győz­tese Aussin Mária vándordíját, az öregeké pedig a M. T. E. vándor­díját kapja meg. Az egyéni bemutatások alkalmá­val kerülnek kiválasztásra a jam­boreen szereplő cserkészek azon mutatványai, amelyek az idő leg­jobb kihasználása mellett a vizicser­kész .munkára jellemzőek és a laiku­sok számára is érthetőek és érde­kesek. Az itt legjobb eredményt elért csapat szintén értékes vándordíjban részesül. Az egyes számokban (egyéni versenyek, kirándulás, akadályver­seny stb.) nyertes és helyezett őr­sök csapatuk részére egyéb díjakat és oklevelet is kapnak. A vándordíjas őrsi versenyek (ki­rándulás, csónakakadályverseny, úszás, jeladás, térképverseny, egyéni versenyek u. m. molnárevezés, kor­mányzás, elsősegély nyújtás, csó­nakjavítás, vízből mentés és elmé­leti ismeretek) mellett az összerak­ható kajakok versenye, a merev kajakok versenye és a már említett bemutatások lesznek a három nap főeseményei. A rendezés és bíráskodás nehéz munkáját a 2. sz. budapesti kegyes­rendi gimnázium csapata, mint a legutóbbi versenyen legjobb helye­zést elért csapat és a 14. sz. Holló, mint házigazda csapat vállalta el, kiegészítve a versenyekben nem Saját tervezte szőlőhegyi villájá­ban fogadott s hogy mily szívesen és közvetlenül, arra csak annyit, hogy maga ment le a pincébe meg­szívni a lopót és sajátkezűleg töl­tött mindegyikünk poharába finom balatonmenti boraiból. Nyilván köz­rejátszott e szives fogadtatásnál az a régi jóbaráti viszony, mely az apátúr és egyházi elnökünk között fennáll. 1 livatalos programm szombaton nem volt, de este a kőszegi legény­egylet passiót adott elő megrázó realitással, ezt végignézték az addig beérkezett vendégegyesületek. Kőszegről lévén szó, nem szabad elfeledkeznünk annak a megemlíté­séről, hogy felette van az ország egyik legszebb — s tegyük hozzá, hogy egyik legnehezebb — turista kirándulóhelye: az Irottkő. S hogy ez milyen vonzóerő, mi sem bizo­nyítja jobban, hogy csoportunk két vérbeli turistája fittyet hányva az előző napi utazás fáradalmainak, vasárnap hajnalban az ünnepi prog­ramm helyett nekivágott a hegynek. Szerencsésen meg is járták a gyö­nyörű utat. Vasárnapra azután volt programm elég! Ügy kellett válogatni közötte, mire fogja időnkből futni. Reggel Országos vizicserkészverseny Esztergomban. Szombaton kezdődött Esztergom­ban a háromnapos országos vizi­cserkészverseny, amely a jövő évi jamboree-előkészület egyik legna­gyobb érdeklődéssel kisért mozza­nata. A magyar cserkészeknek min­dent el kell követniök, hogy a Jam­boreen megállják a helyüket a kül­földi cserkészek között is. Az esztergomi vizicserkészverseny már harmadik találkozója az ország vizicserkészeinek. Az első 1928-ban Tihanyban, a második 1930-ban Bu­dapesten, a Népszigeten folyt le. A mostani esztergomi versenynek az egyre jobban közeledő Jamboree ád különös fontosságot, mert főcélja a magyar vizicserkészek előkészí­tése a jamboreera és a rája való j készülés útján a csapatok egységes nevezőre való hozása. A versenyeket a 14. sz. Holló­cserkészcsapat meghívása folytán tartják nteg Esztergomban, a Primás­szigeten, amelynek felső csúcsán táboro nak az ország legjobb és legambíciózusabb vizicserkészei. A versenyek két főcsoportra o z­lanak-; fiatalok és öregcserkészek versenyére. A fiatalok versenyében olyan cserkészek vehetnek részt, akik 1914. január 1. után születtek ; az öregek versenyében kor meg­kötés nincs. A versenyek keretén belül kerül eldöntésre a fiatalok vándordíja: a főcserkész ezüstpajzsa a „legügye sebb vizicserkészcsapat" címével, Intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza

Next

/
Oldalképek
Tartalom