ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-02-17 / 18. szám
Revíziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! ESZTERGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. ^•.••iili>r-il > ol t W^»iiiiimm»irrii.imM»ii»Wi<^M" ' • Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a ,JHunnia" könyvnyomda vállalatnál. XXX VIS. évfolyam, 18. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. február 17 Leszerelés? Soha véresebb szatírát nem produkált ennél a történelem. A világ hatalmasságainak képviselői összeülnek Genfben, hogy nyélbeüssék a régóta hangoztatott leszerelést és ugyanakkor ágyúk dörögnek, bombák robbannak Mandzsúriában, sebesültek, halottak ezrei hevernek a földön. Éppen olyan képmutató farizeuskodás ami Genfben történik a leszerelés kérdésében, mint mikor a „világbékét" megkötötték. Leszerelésről beszélnek és lázasan fegyverkeznek. Hogy teljes legyen a komédia, Japán is nyilatkozik, vigyorogva jelentve ki, hogy ő is hajlandó leszerelni. A kisebb államok képviselői azt követelik, hogy előbb a nagyok szereljenek le, a nagyhatalmak pedig egymásra tolják a kezdeményezést. Hiszen ha elvben el is határoznák a leszerelést, gyakorlatban kivihetetlen, mert a féltékenységet kiirtani nem lehet és titokban minden állam tovább fegyverkeznék. Megvalósulhatatlan ábránd a világbéke, mert a háború is csak a létért való küzdelem magasabb foka. A létért való küzdelem pedig csak az emberiséggel együtt szűnik meg. Japán és Kina nem politikai ellentétből, nem faji gyűlöletből gyilkolja egymást, hiszen annyira egyfajták, hogy alig lehet őket megkülönböztetni. A konc a fontos. Mandzsúria, legalább is egy része kell a japánoknak kereskedelmük, iparuk, tehát megélhetésük céljából. És ha megszerezték, majd a kinaiak fognak minden eszközzel arra törekedni, hogy visszaszerezzék. Ellentétek örök rendszere a világ. Fény és árnyék, nagy és kicsi, jó és rossz, erős és gyenge váltakoznak benne, kiegészítik egymást. Dúl a harc hol kenyérért, hol kalácsért; aki birja, marja. A világbéke n$m ezen a világon valósul meg. Nem hiszünk benne, ameddig gyilkolni küldik ;az embert és azután a véres kezű embernek a „béke" éveiben hirdetik a szeretet parancsait. Egyszer vérengző vadállattá nevelik a teremtés koronáját, máskor arra akarják kényszeríteni, hogy kezes bárány legyen. Ez a kettős idomítás sehogysem sikerül. Amíg emberek és állatok lesznek a földön, mindig lesz háború. A béke csak az újabb háborúra való készülődés ideje. parcellázása es kisembereink sérelmei. Már 1929. év szeptemberében szóvá tette gróf Esterházy Móric ny. miniszterelnök a vármegyei közigazgatási bizottság ülésében azon panaszokat, amelyek a Földhitelbank Dad községben eszközölt parcellázásaival kapcsolatban felmerültek. Az akkor elrendelt vizsgálat kétségtelenül megállapította, hogy a parcellázás a panaszosokra nézve igen előnytelen, a Bank holdanként 450 pengőért vette meg Laczkó és Herczel földbirtokosoktól a holdankint 1100 pengőért kiparcellázott földet. Az akkor felmerült panaszok azonban csak magánjogi természetűek voltak, úgyhogy a közigazgatási hatóságok csak a felvilágosítás és tanácsadás szerepét vállalhatták, valamint jelentést tettek a kormányhoz és az időközben csődbejutott bank likvidálásával megbízott pénzintézeti központot értesítették, és mindkét helynek közbenjárását kérték a panaszok méltányos orvoslása érdekében. A közigazgatási hatóságok továbbra is éber figyelemmel kisérték a kérdést, meglepetéssel értesültek, hogy a panaszosok bűnvádi útra terelték az ügyet, újabban pedig azt is állították, hogy alapos gyanú van arra, miszerint a parcellázó bank szándékosan félrevezette a panaszosokat és büntető törvénykönybe ütköző cselekedeteket követett el. Igy pl. a szóbeli megállapodásoktól eltérőleg töltötték ki az adásvételi szerződésblankettákat és az aláíráskor megtagadták anaak felolvasását, sőt az sincs kizárva, hogy az aláírás után változtattak a szerződésen és a vevő tudta és beleegyezése nélkül újabb kiigazításokat eszközöltek — mint a panaszosok egyöntetűen mondják. Beigazolást nyert, hogy a parcellázok által a vételár ellenében adott váltókat a Földhitelbank külföldi és hazai pénzintézeteknél leszámítolta, a korábbi földtulajdonosok javára időközben esedékessé vált vételárat nem fizette ki, úgyhogy ezek a jelenlegi telekkönyvi tulajdonostól jelzálogilag biztosított követelésük alapján a földet visszaperlik. A parcellavevők a váltó lejáratkor a vételár egy részét törlesztették, a hátralékos összegről újabb váltót adtak., a régit nem kapták j vissza, a bank az újabb váltót más pénzintézetnél leszámítolta anélkül, j hogy az első váltót bonifikálta volna, jlgy vannak panaszosok, akiket az [eredeti vételár kétszeresére, sőt ' háromszorosára perelnek különböző pénzintézetek. Az is előfordult, hogy a kölcsönös megegyezéssel a parcellázási szándékától elállt panaszos, aki időközben már váltót adott, a Bank írásbeli ígérete ellenére nem kapta vissza a váltóját, úgyhogy bár egyáltalában nem vett földet, ma egy hazai vagy külföldi pénzintézet az ott elhelyezett, leszámítolt váltója alapján a Földhitelbank eljárása folytán pörli. A panaszosok egyértelműleg mondják, hogy a bank kötelezettséget vállalt a parcellák teljes tehermentesítésére, ezzel szemben a helyzet az, hogy a földbirtokot a mai nap is 100.000 pengő forgalmi értékű évi 5000 pengő haszonértékü kegyúri teher, a Laczkóék javára 450.000 pengő vételárhátralék és a kőszénkutatási és kiaknázást jog terheli. A panaszosok feljelen-j tést tettek a budapesti kir. ügyészségnél, amely az eljárást megindította. A panaszosok nagy része Mf~\ nyékbeli kisgazda és korábbi gaz- í dasági cseléd vagy munkás, akikl fáradságuk, életük minden gyü-1 mölcsét, egész vagyonukat e vállalkozásba fektették. Most nemcsak a Banknak már kifizetett összegek méheinek veszendőbe, de váltóik révén még összes ingatlanaikat is elárverezhetik. De érdekelve van cca 40 csallóközi magyar, akik a megszállott területről az idegen hódítók elől menekültek a magyar fennhatóság alá. Csak a legnagyobb fokú aggodalommal lehet gondolni azon pusztításra, amelyet a megszállás kínjai elől menekülő és a magyar fennhatóság alá vágyó magyar véreink lelkében és hazafias érzésében végez az a tudat, hogy egy előkelő pénzintézet panaszolt eljárása folytán Csonkamagyarország területén veszítik el a megszállók elől megmentett vagyonuk roncsait. Fenti adatokat Palkovics László alispán terjesztette elő és ismertette a közigazgatási bizottságban és természetesen a megállapítások annál komolyabbak, mert az alispáni jelentés felelősségével birnak. Úgy a csallóközi, mint pedig az itteni magyarok teljes bizalommal tették le ügyüket a közigazgatási hatóságok kezébe, békés türelemmel várják az intézkedést és zúgolódás nélkül viselik az izgalmakat. A vármegyei közigazgatási bizottság gazdasági albizottsága f. évi február hó 4-én tartott ülésében és a vármegyei közigazgatási bizottság f. év február hó 9-én tartott ülésében indokoltnak tartotta, hogy fentiekről kimerítő helyzetjelentést tegyen a m. kir. földmívelésügyi, igazságügyi és pénzügyminiszternek és küldjön a Pénzintézeti Központnak és felkérje a m. kir. kormányt, hogy saját hatáskörében mindent kövessen el a folyamatba tett bűnvádi és polgári peres ügyek soronkívüli elintézése és a beigazolt vétségek példás megtorlása érdekében. De különösen szükségesnek tartják a bizottságok a szenvedett jogsérelmek orvoslását és a károsultak méltá: yos kártalanítását, valamint a további károsodásuk megelőzését, e célból a panaszlott részvénytársaságért anyagilag felelős igazgatóság felelősségrevonását s a szükséges óvintézkedések és biztosító rendszabályok haladéktalan foganatosítását. Bízni lehet abban, hogy e felirati kérelem illetékes helyeken teljes megértésre fog találni. Addig is a helyi hatóság tátékoztatja a panaszosokat a történtekről és bízni lehet abban, hogy a panaszosok a nyert felvilágosítás után türelemmel várják be az intézkedéseket és azok eredményét. A város külső részeinek rendesése és csinosítása. A rend, csín nemcsak esztétikai fokmérője valamelyes közületnek, hanem művelíségének külső megnyilatkozása is. Esztergom sz. kir. megyei város, különösen amikor megcsonkításának és magárahagyottságának tudatára ébredt, nagyobb, szinte áldozatos gondot fordított belső csinosítására. Parkok, virágos, fásított utcák keletkeztek egyesek és a város eléggé nem dicsérhető áldozatkészségéből. A csinosítás mozgató rugója az idegenforgalom volt Pénteken, febr. 19-én 7 és 9 érakor m \g»m^vJ%w%9 Bk Szombaton, febr. 20-án 7 és 9 órakor ~~~ m 111 1 VIBVlUKlA Vasárnap, febr. 21 én 3, 5, 7 és 9-kor Földes Imre, Hármain Imre és Ábrahám Pál operettje 10 felvonásban a Korzóban
