ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-02-10 / 15. szám

Revíziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak! SZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadaBmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 íülér, negyedévre 4 pengő — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. 30CXVIL évfolyam, 15. szám Szerda, 1932. február 10 Ugyan mi Sett az eddigi jelentős eredménye a sok városi háborúskodásnak, ellenségeskedésnek és áskálódásnak, a nyilt és titkos személyi kampányoknak? Mindenesetre az, hogy ma pártokra szakadt ez a város, amely azelőtt nem volt pártoskodó. Azelőtt egyetlen párt volt Esztergomban, a kereszténypárt, és ez sem igen élt pártéletet, nem erőszakoskodott abban a tekintetben, hogy tagjainak számát növelje, nem vezetett be tagdíjfizetést, szóval egyáltalán nem kellemetlenkedett a polgárságnak. Ez az egyetlen párt is csak olyan „ad hoc"-intézmény volt, a melyhez alkalomadtán csatlakozhattak azok, akik különben pártéletet élni nem szerettek és pártszervezeti agitációt, pártpolitikát nem szivesen folytattak. Szóval nagyon ártatlan dolog volt ez mint párt mindenféle tekintetben: mind az ügyek keresztülvitele, mind a bátor porondralépés, mind pedig az ellenakciókkal való küzdelem tekintetében. Ez az úgynevezett esztergomi kereszténypárt mindenkor a spontán megnyilatkozásokra számított és természetesnek találta azt, hogy Esztergomban másféle elvek, másféle szellem és másféle irány, mint keresztény és magyar, nem is élhet és nem is érvényesülhet, de még csak nem is akar érvényesülni a közéletben. Ez a kereszténypárt tehát ebben a tekintetben elbizakodott volt, és ee elbizakodottságból származó lanyhaságnak is következménye az, hogy sok minden bekövetkezhetett, aminek nem lett volna szabad bekövetkeznie. Különben nem akarunk rekriminálni és visszafelé beszélni, — a tény az, hogy azelőtt abban az egy szervezetben mégis csak egyesült Esztergom polgárságának nagy része, — és nem volt pártoskodás, nem voltak pártok. Ma azonban a sok gyűlölködés, széthúzás következtében igenis van pártoskodás. Azelőtt csak kereszténypártról beszélt az esztergomi ember, ma az összetartó kezek és összetartó erők szétzúzása után pártokra szakadt a város. Ma független keresztény pártot akarnak alakítani, kisgazdapárt szervezkedik, Gaál Gaszton-párt gyűjti híveit, szaciáldemokrata párt nyit irodát és ki tudja — takommunista preparálják Ián valahol a párt számára is az embereket. Ez lett hát a sok hű-hóból, nyíltszíni és zártkörű csatározásból és emberfűrészelésből! Egyéb jóról egyenlőre nem tudunk! A vármegye kisgyűlése elutasí tolta a polgármesterválasztás ellen beadott fellebbezést. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegyék törvényhatósági bizottsági kisgyűlése, mint elsőfokú fellebbviteli fórum, Palkovics László alispán elnöklete mellett kedden tartott ülésén Zwillinger Ferenc dr. és társainak a polgármesterválasztás ellen beadott fellebbezését egyhangúlag elutasította. Karcsay Miklós vármegyei főjegyző egész terjedelmében ismertette a fellebbezés tárgyát. Ugyancsak egész terjedelemben felolvasta az elutasítás indokolását Is, mely törvényes intézkedéseken és dr. Fehér Gyula, dr. Etter Jenő, dr. Sántha József, dr. Brenner Antal, László István és Einczinger Ferenc kihallgatottak tanúvallomásain alapul. A fellebbezésbői kifolyólag vitéz Szívós- Waldvogel József indítványára a fellebbezésben foglalt, de utólag visszavont egyik tétel miatt, melynek tartalma a sajtóban is napvilágot látott, az alispán engedélyt adott László Istvánnak a fellebbezők ellen rágalmazási pernek megindítására. A vármegyei gyűlés egyéb tárgyairól jövő számunkban írunk. Az „Esztergom" tárcája. A jubiláló Esztergomi Belvárosi Kat. Olvasókör története. Irta : Mészáros László titkár. Az egyesület megteremtése az 1882. évhez fűződik. Az eszme megpefidítője a Szt. Anna-templom akkori javadalmas lelkésze: Ferenczy György volt, jelenben is élő, a megszállt területhez tartozó Szálka község esperes-plébánosa. 1882. január 16-án néhai Dóczy Antal lakásán történt meg az értekezlet az alakulás ügyében. Hogy az Olvasókör eszméje nem sok reménnyel kecsegtette a fáradozókat a megvalósulás irányában, bizonyíthatja (a jk. 18. old.) az eszme megpendítőjének szórói-szóra megörökített következő nyilatkozata: „Megvallom, hogy midőn néhányak előtt megpendítettem a kör eszméjét, azt a választ nv

ertem, hogy ne bolygassuk a d

^,got, nem oly állapotok vannak itt mint máshol, megkisérlették már ezt mások is, és dugába dőlt fáradozásuk." ötven évvel ezelőtt, azaz 1882. febr. 2-án történt meg az alakuló közgyűlés a városháza tanácstermében 35 résztvevővel; „Az eszt. polgári olvasó és társalgókör" címmel. Tisztikara volt: elnök: Dóczy Antal, alelnök: Hertelendi Gyula, jegyző: (Grubits) Gyarmati József, ügyész: Szenttamási Béla, pénztárnok: Szi lágyi Adolf, könyvtárnok : Ferenczy György. Az első választmány tagjai voltak: Brutsi János, ifj. Dudás János, Fekete Pál, Gyurkóczi Antal, Holop Ferenc, Horváth Ferenc molnár, Kis János, Kubovics Ignác, Kugyelka Ignác, Marosi József, Nagy Ferenc fdm., Niedermann József, Sullya Mihály, Szaller János, Szabó Rácz József, Szóda Mihály, Tóth József és Imre, Viszolai János. Hálás kegyeletünk szálljon az úttörőkhöz! Az 50 év legelső tagjai közül jelenben már csak id. Tátus János és Schiller Mihály élnek. A megalakult egyesület első helye a Dóczy háznak előbb egy, majd két szobája. Az első működési évében 109 tagja volt. Bevétele 323 frt.'50 kr., kiadása 284 frt. 20 kr., maradványa 41 frt. 30 kr., háíraléka 52 frt. 50 kr. volt. 1884. évben kapcsolódik be az egyesület működésébe — egyelőre mint vm. tag — dr. Fehér Gyula, jelenlegi nagyprépost. A megalakult szingárda oszlopos tagja és vezetője id. Tátus János volt. 1885. (ápr. 26.)-ben határozták el a Wald Román-féle ház megvételét 1500 frt.-ért, kölcsön felvételével és 10 vm. tag jótálló aláírásával. 1886. márc. 15.-Í vm. ülésben mutatták be az egyesület első jkönyvét, melynek címlapját Szölgyémy Gyula ny. ig.-tanító rajzolta s melybe akkor vezették be az előző évi adatokat. Okt. 28-án az E. üdvözlő irattal fordult Simor János hercegprímáshoz 50 éves aranymiséje alkalmából és résztvett az ünnepségeken. Dec. hóban alakul meg az E. kebelében az első dalárda néhai Miklóssy József ig.-tanitó vezetésével. 1890. ápr. 27-én az E. életrekeltője: Ferenczy György szálkai plébánossá neveztetvén ki, távozik városunkból. A szálkai beiktatáson az E. dalárdájával is részt vett. Az E.nél szerényen vállalt könyvtárosi tisztségét utódja Számord Ignác vette át. 1891. jan.-ban Simor János hercegprímás | halálával kapcsolatban gyászolt és résztvett a temetésen. Decemberben üdvözölték Vaszary Kolost hercegprímássá kinevezésével. 1892. jún. 8-án I. Ferenc József koronázásának 25 éves évfordulóját díszközgyűléssel is megünnepelte. Július 10-én Vaszary Kolos bíboros-hercegprímás elfogadta az Egyesület fővédnökségét. 1893. dec. 26,-i évi közgyűlésen választatott az Egyesület elnökévé dr. Fehér Gyula. Ez időtől fogva az évi közgyűlések mindig ezen napon tartattak. 1898. márc. 15-én a szabadságharc Ötvenéves évfordulóját ünnepelte meg. U. a. év nov. 6-án vm. ülésen Erzsébet királyné emlékének hódoltak. 1900. aug. 14. és 15-én a kereszténység és királyság 900 éves fennállása emlékére városunkban tartott országos jelentőségű ünnepségeken testületileg vett részt az Egyesület. 1902. febr. 2-án díszközgyűlés keretében ünnepelte 20 éves egyesületi jubileumát. Ez évi dec. 20,-i közgyűlésen a kör megalakítása és megszilárdítása érdekében érdemeket szerzett: Ferenczy György, Dóczy Antal, Gyarmati József és KulfPI Szombaton, febr. 13-án Vasárnap, febr. 14-én Jönnek az indiánok! izgalmas, látványos, originális. 24 fejezetben, az amerikai honfoglalók küzdelmes életéből. a KORZÓ MOZGÓBAN!