ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-12-11 / 131. szám
R eviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. —Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomda vállalatnál. XXXVII. évfolyam, 131. szám. Felelős szerkesztő : GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. december 11 SCHMIDT SÁNDOR A soproni bányászati és erdészeti főiskola hosszú évek küzdelmei után tudvalevőleg tavaly végre megkapta a doktoravatási jogot s mint már röviden közöltük, az első doktori szigorlat a főiskolán mult hó 23-án folyt le. A vizsgázó bizottság előtt társadalmunk egyik közismert kiválósága: Schmidt Sándor m. kir. bányaügyi főtanácsos állt, aki a szig oilatot fényes eredménnyel, egyhangú kitüntetéssel tette le, és legközelebb ünnepélyes keretek között a bányászati tudományok doktorává fogják avatni. Amidőn ezt a rövid és az avatatlanok szempontjából talán szürkének látszó hírt regisztráljuk, nem mulaszthatjuk e szigorlat kétféle vonatkozású jelentőségéről megemlékezni. A selmeci ősrégi Alma Mater, melynek alapítása Mária Terézia uralkodásához fűződik, tulajdonképen bölcsője volt a modern bányászati tudományoknak; egészen ter mészetes tehát, hogv hallgatói között ott találjuk Európa minden számottevő nemzetének fiait, kik közül később sokan mint világhírű tudósok lettek ismertté, és tevékenységük révén ékes tanúságot tettek a Selmecbányái főiskola magas színvonaláról. Ennek ellenére mégis az volt a helyzet, hogy míg a külföldi bányászati főiskolák, amelyek csak akkor létesültek, amikor Selmecen a kiegyezés után a német nyelv a katedráról kiszorult, már régesrégen egyetemi jellegűek voltak, a régi selmeci főiskola, mely az 1918 iki örökké gyászos esztendőben Sopronba menekülni kényszerült, doktort nem avathatott s így a külföldi hasonló főiskolákkal szemben igazságtalanul alsőbbrendűségbe került, ami a bányászati tudományok magyar művelőiben érthető lelki fájdalmat váltott ki, amíglen 1931ben ez a visszás állapot orvosol tátott. A soproni első doktoravatás tehát már ezért is kiemelkedik a mindennapi élet sablonjának kereteiből, és a főiskola annaleseiben bizonyára maradandó nyomot fog hagyni, de különös jelentőségét abban látjuk, hogy az examen rigorosumra ezúttal olyan bányamérnök vállalkozott, aki rendkívüli nagy és felelősségteljes elfoglaltsága mellett pihenésének rovására mégis tudott időt szakítani magának arra a nagy elméleti tudományos felkészültségre, amellyel a doktorátus megszerzése jár. Schmidt Sándor mérnöki képességeit ehelyütt külön méltatni fe lesleges munkát jelentene, mert hiszen mindnyájan tudjuk, hogy a dorogi bányászat felett a múltban már nem egy ízben megkondult a lélekharang, s ha, ma végignézünk azokon az alkotásokon, amelyek Schmidt Sándor bányaigazgatói érája alatt létesültek és szemlélet tárgyává tesszük a termelésben elért óriási fejlődést, mely utóbbi a bánya életképességének a legmegbízhatóbb fokmérője, akkor méltán elismeréssel kell adóznunk nemcsak a magyar bányamérnöki kar ezen jeles reprezentánsának, hanem Schmidt Sándornak, mint embernek is! Meg kell ugyanis állapítanunk, hogy Schmidt Sándor sohasem gyümölcsöztette nagy konc epciójú szaktudá sát kizárólag csupán abból a szempontból, hogy a reája bízott nagy üzem anyagilag fényesen prosperál jon, hanem kifinomodott szociális érzékké l mindenkor egyúttal összhangba tudta hozni alkotásait a vezetésére bízott munkásság érdekeivel, mintahogy az is bizonyos, hogy sohasem feledkezett meg arról, hogy hiábavaló minden tudás és akarat, ha az nem párosul az Istenbe vetett rendíthetetlen hittel! Ebből a mély hitből merítette Schmidt SánJ dor mindenkor azt az emberfeletti! erőt és azokat a szerencsés inspi- , rációkat, amelyek szükségesek vol-1 tak ahhoz, hogy a dorogi bányászatot válságos időkben megmentse és azzá fejlessze, ami ma. Schmidt Sándor ereiben, aki 1882ben született Felsőbányán, régi bányászvér csörgedezik. Édesatyja szintén bányaigazgató volt. Középisko Iáit Selmeczbányán, tehát a főiskola légkörében végezte, ahol 1899 ben érettségit tett és ugyanabban az évben beiratkozott a főiskolára. 1902. évben a főiskolát elvégezve mint gyakornok Nagybányára és Felsőbányára kerül az állami érc bányászathoz. Majd katonai kötelezettségének tesz eleget és ugyan azon idő alatt, 1904-ben szerezte meg a bányamérnöki oklevelet. Később a Salgó-Tarjáni Kőszénbánya R.-T. petrozsényi bányamű' veinél nyer alkalmazást, ahonnan 1905. év október hó 1-én Dorogra helyezik át. Itt 1909-ben főmérnökké lép elő és 1912-ben, tehát alig 30 éves korában már bányaigazgató. Rendkívüli nagy szaktudása, mély és kifelé is ható vallásossága, páratlan szociális működése felhívta felettesein kívül más magas méltóságok figyelmét is. 1923. július 31-én a Kormányzó Úr Őfőméltósága bányaügyi főtauácsosággal tüntette ki. Alig múlott el néhány év és Róma adta figyelmének rr kitüntető jelét. 1928. dec. 13-án Őszentsége a pápa a Szt. Gergely-rend lovagkeresztjével tüntette ki. Nem mulaszthatjuk el, hogy eme magas helyekrőljött kitüntetések mellé oda ne jegye z z ü k ama kitüntetéseket, melyeket láthatatla nul tűzött mellére a dorogi bányász világ éppen a legkritikusabb időben. Ez pedig akkor volt, abban a szomorú időben, amikor porba hullott minden tekintély. A tekintélyromboló, minden nemzeti és emberi érzésből kivetkőzött hatalmasságok hiába ostromolták alattomos, mérges gázaikkal Schmidt Sándor tekintélyének falait. Minden támadás megtört Schmidt munkásainak nagyrabecsüléséu. Nem voltak hajlandók Schmidt tudása, személyes működése nélkül leereszkedni a fekete gyémánt mélyen fekvő, veszélyes birodalmába. Meg kellett hátrálnia a vörös tekintélyrombolásnak. Azt hisszük, eme láthatatlan, jelvénynélküli, külsőségekben kifejezésre nem jutott kitüntetésre büszke, nagyon büszke lehet Schmidt lelke. Ugyancsak ilyen kitüntetése az új doktornak a vármegye közönségének ama teljes elismerése és becsülése is, amelyben mindenkor része van. Amikor pedig mind a magas, mind a munkásság és a vármegye közönségének fentemlített kitüntetéséről írtunk, tettük ezt azért, hogy reámutassunk mindezek eredeti forrására : — magára Schmidt Sándorra. Olyan tüneményes pályafutás ez, amely ritkítja párját. Rohamosan felfelé ívelő pályafutásával egyidejűleg párhuzamosan haladnak nagy szerű alkotásai és korszakalkotószámba menő felfedezései a bányákat veszélyeztető földalatti elemekkel való küzdelem terén. Ezen utóbbi munkássága a külföldön is nagy érdeklődést keltett. Fentieket előrebocsátva, meg vagyunk győződve, hogy Schmidt Sándor, aki ma élete delén álló férfiú, korántsem merítette még ki sohasem pihenő elméjének kincsestárát és éppen azért bányásziparunkban bizonnyára még számos éven át továbbra is befogja tölteni azt a fontos missziót, amelyre nagy tudása predesztinálja. Az egyhangú kitüntetés jegyében letett szigorlat alkalmából őszinte szívvel köszöntjük. A Movero elnöke Esztergomban. Madaras Aurél a helyi Movero elnöke által kitűzött gyönyörű eszme, s a nemzeti szempontból oly fontos sportrepülés meghonosítása városunkban gyors ütemben halad a megvalósulás felé. r ,. Madaras Aurél legutóbbi budapesti útja alkalmával a központi elnökségnek beszámolt eddigi munkája eredményéről s kérte a terep megvizsgálását. Kérésére f. hó 7-én kiszállt Esztergomba Bernhardt Mátyás ny. alezredes, elnök, aki a sportrepülés terén kiváló szaktekintély. Kíséretében voltak: Madaras elnök, vitéz Dudás mérnök, Bodnár titkár és Heincz oktató pilóta. A terepet bejárva, a legnagyobb precizitással megvizsgált minden fontos tényezőt. Bernhart elnök örömmel jelentette ki, hogy bár egyesületünk tizedik az országban, de ilyen, minden szempontból (vitorlázó repülés céljait is szolgáló, változatos) kiváló terep nem sok van az országban. A város által kijelölt terepet sportrepülési célra kiválóan alkalmasnak minősítette. A hangár, mint a tervező vitéz Dudás mérnök javasolta, a városi kőbánya közelében épül fel a javító műhellyel egyetemben. Felmerült a nemzetközi lepülőtér létesítésének gondolata is. Ennek megvalósítását is melegen ajánlotta Bernhardt alezredes. Semmi különösebb anyagi áldozat nem kell ennek létesítésére, csupán 1 km 2 sík terület szükséges, ami megvan a Strázsa környékén. Városunk így szerepelne a nemzetközi aviatikai térképen, mint leszálló hely. Az az intenzív megértés, energikus munka, mellyel társadalmunk Madaras elnök vezetésével dolgozik, a| központban is elismerést érdemelt. Aznap este az intéző-bizottsági ülésen részletesen beszámolt Madaras elnök, bejelentette, hogy a konstruktőré kiképzendő Mitter Lajos már két hete a Movero budaőrsi telepén tanul. Majd Dudás mérnök részletesterveit mutatta be és tett javaslatot arra, hogy a munka mielőbb meginduljon. Ezután az egyesület tisztikarát egészítették ki.
