ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-12-04 / 129. szám

UQ7T RGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 20 fillér. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth L.-utca 30. alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" köuyvnyomdavállalatnál. Felelős szerkesztő : GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 129. szám. Vasárnap, 1932. december 4 Glatz Gyulától — Glatz Gyuláig az út időben rövid — alig két esztendő —, várospolitikai és hangulati változásban azonban igen hosszú. GJatz Gyula első jövetelét a szenvedély és gyűlölködés rivalgása előzte meg a fórumon, két év után ugyanaz a Glatz Gyula a béke és a szeretet jegyében érkezik be. Két év előtt Glatz Gyula személye volt az ütközőpont, Glatz Gyula felé röpködtek az eszeveszetten lövöldözők nyilai, és az ellentétkeltés és személyeskedés felajzott energiáival sorakoztak fel azok, akik abban élték ki magukat, hogy polgármesterségét ellenezték. Két év után íme Glatz Gyula személyében simultak el a várospolitikai ellentétek, és Glatz Gyula személyében békültek meg az emberek. Viharos idők szülték az ő polgármesterségét két év előtt, de ennek a viharnak szelét nem ő vetette, minek következtében amikor két év elmúltával lecsendesedett a háborgás, újabb viharok keletkezése helyett béke és megnyugvás találta őt a polgármesteri székben. Ha mindennek okát keressük, és ha elgondolkozunk azon, hogy miként jutott el Esztergom váiosa a polgármesteri szék betöltése során Glatz Gyulától Glatz Gyuláig, akkor nem szabad pusztán a passzivitásnál, az eseményeknek Glatz Gyulától való független, szükségszerű bekövetkezéseinél, az idő mindent begyógyító és behavazó munkájának szemléleténél megállanunk. Igaz, hogy Glatz Gyula nem jött világrengető, de még városrengető tervekkel sem, — nem hozott új problémákat és új megoldásokat. A városfejlesztés terén is a régi vágányokon haladt, és a szanálás után megállapított takarékossági szempontokhoz tartotta magát mindvégig, sőt sokszor úgy látszott, hogyl óvatosan került minden új j kérdést, kezdeményezést és ügyet, ha úgy érezte, hogy! azok tárgyalása ellentéteket,' vitákat keltene. Glatz Gyula nem tett egyebet, mint azt, hogy hűségesen teljesítette kötelességét, és mindent elkövetett abban az irányban, hogy békés munka folyjon a városházán. Finom, úrias, engesztelő egyéniségét annak a rendkívül fontos körülménynek szolgálatába állította, hogy a városháza, a képviselőtestület és a polgárság közötti jó viszony megerősödjön. A békés elintézések fanatikus híve volt és bizonyos ügyekben elégtételt szerzett mindenkinek, külön megbecsülte mindenki igazát. A támadásokra részéről csak szelíd elhárítás volt a válasz, és a szó szoros értelmében gyakorolta az evangéliumi tanácsot: „Aki téged kővel dob meg, dobd vissza kenyérrel!" A közéleti szereplésnek ez a stílusa, a békeszeretetnek és tapintatosságnak ez a cselekvése sokat segített azon az úton, amelyen Esztergom és közönsége Glatz Gyulától eljutott Glatz Gyuláig, — aki ime most a polgárság összbizalmára építheti további polgármesteri működését, (g.) Egyhangú lelkesedéssel ismét Glatz Gyulát választotta a képviselőtestület Esztergom polgármesterévé. F. hó lén, csütörtökön délelőtt 11 órára hívta egybe Palkovics László alispán Esztergom város képviselőtestületét polgármesterválasztó közgyűlésre. Ezt megelőzőleg tartott ülésen a közigazgatási bíróságnak az 1931. december 28 i választást megsemmisítő Ítéletét ismertették, amelyről lapunk legutóbbi számában már bő vebben írtunk. Teljesen tiszta helyzet előM állott a képviselőtestület, amely csaknem teljes számban volt jelen, amikor Palkovics László alispán szép beszéddel megnyitotta az ülést. Az elnök feltett kérdésére egy hangú közfelkiáltással Glatz Gyulát választotta meg a képviselőtestület Esztergom város polgármesterévé. Lelkes éljenzés fogadta a küldöttség élén a terembe lépő Glatz Gyulát, aki azonnal le is tette a hivatali esküt. Meleg szavakkal üdvözölte ezután az elnöklő alispán Glatz Gyulát. — Nem adok az új polgármesternek a jövőre nézve tanácsot, — mondotta az alispán — mert aki eddigi működésével rászolgált arra, hogy már harmadízben választja meg Esztergom város közönsége, annak nincs szüksége külön tanácsokra. A képviselőtestület nevében dr. Mike Lajos üdvözölte az új polgármestert. — Kétéves becsületes működésével megszerezte a polgárság bizalmát, erre építse jövő munkáját az új polgármester! A városi tisztikar nevében dr. Brenner Antal üdvözölte Glatz Gyula polgármestert meleg szavakkal, és megígérte a tisztikar ragaszkodását és együttműködését. Glaíz Gyula polgármester beszédében, amelyben megköszönte a képviselőtestület bizalmát és az üdvözléseket, rövid programmot is adott jövő működését illetően. — Hitet teszek arra, hogy becsülettel és hűséggel akarom továbbszolgálni ezt a várost — mondotta a polgármester. — A nemzeti egység gondolatának hive vagyok és hangsúlyozom, hogy Esztergomban annak a keresztény erkölcsi iránynak és szellemnek kell a közéletben érvényesülnie, amelyet a bíboros hercegprímás képvisel. — Bízom benne, hogy összefogással megerősödünk és boldogulni fogunk. — Működésem alatt az iparos, kereskedő és földműves társadalom segítségére akarok lenni, hogy mindenki eleget tudjon tenni adófizetési kötelességének. Az adóbehajtás terén vigyázni fogok arra, hogy senki egzisztenciája ne tétessék tönkre. — Kenyér és munka mindenkinek rendelkezésére fog állani ebben a városban — folytatta a polgármester. — A pótadó csökkentésére igyekszem. — A városfejlesztés tekintetében az iskolaváros, az idegenforgalom és a telepítés hive vagyok. Hiszem, hogy akinek szive Esztergomért dobog, az velem együtt fog dolgozni boldogulásunkért. Lelkes éljenzéssel fogadta a képviselőtestület a polgármester szavait, auiely után Palkovics László alispán tartotta meg záróbeszédét. — Most már én is azt mondom, hogy ne rekrimináljunk semmit, ami volt az elmúlt, éljünk most mára jelennek és a jövőnek összefogással, szeretettel. A polgármesterválasztó közgyűlést a Himnusz eléneklése zárta be. Komárom — Esztergom megye az országban a legkisebb pótadópercenttel dolgozik. Mult kedden Palkovics László alispán és Serényi Gyula vármegyei számvevőségi főtanácsos ismertetés mellett mutatta be az egyesített vármegye jövő évi költségvetését a m. kir. belügyminiszternél. Már a mult évben is a legnagyobb elismerésben volt része mind az alispánnak, mind a főtanácsosnak. Ez évben ezt az elismerést megtetőzte a miniszter azzal a megállapítással, hogy Komárom Esztergom-me^ye az országban a legkisebb vármegyei pótadó százalékkal dolgozik. Ezt a vármegyei községek is bizonyára szívesen hallják. Eddig ugyanis a közületek vármegyei hozzájárulással tartották fenn a vármegyét. Ezt talán igazságosabb formába öntötték akkor, amikor a kormány rendelkezése folytán visszatértek a régi vármegyei pótadórendszerhez. Ma az a helyzet egyesített vármegyénkben, hogy a két város 10, a kis és nagyközségek 14'5°/o-os vármegyei pótadóval tartják fenn autonóm vármegyéjük adminisztrációját. A négy egész és öttziedes különbözetnek magyarázata az, hogy a két város különálló nyugdíjintézménynyel bir, míg a kis és nagyközségek a vármegyei nyugdíjintézmény kötelékébe tartoznak. Talán nem lesz érdektelen, ha megírjuk, hogy az egyesített vármegye közönségének pótadóképes adóalapja összesen 2,428.170 P. És Szombaton, dec. 3-án Vasárnap, dec. 4-én I MINDENT TUD a KorzóMagyar vígjáték 10 felvonásban. Rendezte Székely István. MOZGÓKÉPSZÍNHÁZBAN