ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-26 / 117. szám

Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős : GÁBRIEL ISTVÁN. Szerda, 1932. október 26 XXXVH. évfolyam, 117. szám, Nemzeti zaf az ínségesekért. A súlyos gazdasági viszonyok, a munkanélküliség terjedése kötelességévé teszi államnak és társadalomnak egyaránt, hogy a tél küszöbén gondoskodjanak az Ínségesekről. Az állam jelenlegi pénzügyi helyzetében, sajnos, nem tudja előteremteni e gondoskodás anyagi eszközeit, egyedül a társadalmi jótékonyságra bízni pedig a nyomorenyhítést nem lehet, mert ez intézményesen nem segít. A kormány most az Ínségesekről való gondoskodás nehéz kérdésének megoldását egy inségjárulék kivetésében találta meg, amely a városok lakosságára nehezedik az egyenesadó pötlékolása formájában. Az elgondolásnak az az alapja, hogy minden város polgársága szívesebben segít a maga ínségesein, akik hozzá közelebb állnak, mert egy közülethez tartoznak. A belügyminiszter rendelete értelmében a városbeli adófizetők a jövedelemadó 20 százalékát, a társulati adónak ugyancsak 20 százalékát fogják fizetni ínség járulék címén, a keresetadö után pedig az egyes várósok szükségletéhez képest á pótlék 1, másfél, illetve 2 százalék lesz. Az egyes városok már pontosan megállapították a • segélyezés programmját, ismerik a pénzbeli szükségletet és a rendelkezésre álló fedezetet. Ezért j az inségjárulék elasztikusan van elgondolva és a városoknak jogukban áll, a tényleges szükséghez képest, vagy teljesen mellőzni a járulék kivetését, vagy a rendeletben megállapított járulékkulcsot leszállítani, természetesen mindkét esetben a belügyminiszter ; előzetes hozzá járulása után., A járulékokból a városok a különböző segélyezéseket, valamint a célbavett közmunkákat fogják keresztülvinni. Az új inségjárulék egyszeri tehernek van szánva és hozama teljesen a városokat illeti meg, azonban az inségj á r u 1 ék -bev ételei k et kizárólag a progzammszerűen megállapított és kormán\ hatóságilag jóváhagyott segítő programm költségeire fordíthatják. A vidéki lakosság segélyezésére szükséges fedezetet a kormány beállította az állam költségvetésébe, és ezenkívül bizonyos közmunkák útján is foglalkozáshoz és kenyérhez juttatja a földsegélyre szoruló népet. * Pontosan kidolgozott terv szerint fög végbemenni a vidéki ínségesek segítőakciója is. Minden remény megvan tehát arra, hogy az országban nem lesz éhező, nyomorgó ember. tagadhatatlan, hogy a városok polgárságára ez az új 'inségjárulék ismét súlyos terhet jelent. A rendelet azonban gondoskodik, hogy a fizetendő járulék három részletben váljék esedékessé és pedig az első részlet november 15-én fizetendő, a másik részlet január 15-ig és a har, madik részlet február 15-ig, I még pedig kamatmentesen. Akinek tehát például évi 120 j pengő a jövedelemadója, az j 24 pengő szükségadót fog fijzetni és pedig három-nyolc pengős részletben. A keresetadó után járó pótlék még ennél is enyhébb lesz. A rossz gazdasági helyzetben és nehéz megélhetési viszonyok között a városi polgárságra nézve kétségtelenül újabb nagy áldozatot jelent az inségjárulék. De ha meggondoljuk, hogy ezzel az áldozattal sok szerencsétlen magyar testvérünkön segítünk, aki a munkanélküliség és nyomorúság szomorú sorsára került, majdnem mindig saját hibáján kívül, ha nem fordulunk el érzéketlenül embertársaik szenvedéseitől, ártatlan gyermekek nélkülözéseitől,úgy bármily nehezen, de szívesen meg fogjuk hozni ezt az áldozatot, valósággal a nemzet áldozatát az Ínségesekért. Tanulságokraz esztergomi szürettel kapcsolatban. Szőlőnövényünkre a száraz, hoszszú, meleg időjárás kedvezően hatott. A beérés a mult éviekhez képest oly jól sikerült, hogy a középérésű fajták fürtjeiben töppedt szemek is elég bőven találhatók. A későbben érők is jó képet adtak. Ezen kedvező állapotot a nem bortermelő vidék közönsége is tudomásul vette. Következménye lett a kereslet megélénkülése. Sok; szőlő súly szerint került forgalomba. Másrészről kisebb tételekben a must is kelendő lett. Ezek a kisebb mustvásárlók nem kereskedők, hanem a házi szükségletet kielégítő vevők voltak. Bevásárolták a lakodalmakhoz kívánatos bormennyiséget. Örülnünk kell ezek megjelenésén, mert a természetes fölyamatú árakat a termelök javára — nem várt mó don — felemelték. Igaz azonban, hogy a legjobb minőségű, legérettebb, legfejlettebb rüríöket, tehát a javát vitték el, melyek hivatva lettek volna arra, hogy a tőke közepe táján nőtt fürtök silányabb minőségét megjavítva az átlagos minőséget emeljék. Eme jelenségekből tanulságokat lehet levonni. A két-jelenséget elválasztom. A töppedt szemekkel bővelkedő fürtök egyszerűen a többivel együtt a zúzókba kerültek. A zúzómalom hengereit annyira közel hozni nem szabad, hogy a töppedt szemek felfakadjanak, meit a fürt-nyeleK anynyira összezúzódnak, hogy a fanyarságot feltárva, a mustot tűlsavanyűvá, szinte fanyarrá tennék a nyerendő must és bor nagy kárára'. Ha a töppedt szemek kiválogatására, szemzésére és külön összegyűjtésére időt szánunk és így költséget is áldozunk, úgy azt külön kezelve — f elf akasztás után mustban felhígítva állni hagyjuk — külön sajtolva és szűrve vagy a meglevő mustunk feljavítására, vagy mint csemegebort lehetett volna értékesíteni. Mind a két esetben a reá fordított költség, fáradság bőven megtérült volna, sőt elveszett jó hírnevünk visszaszerzéséhez is járulunk. Tekintsük meg a második jelenséget. A szőlőtermésünk javarészét súly szerint eladtuk. Mi ennek a következménye? A fejlett, egészséges, érett, cukorban, ízben, zamatban kifejlődött fürtök mint asztali gyümölcs, csemegeszőlő értékesítve lett oly tisztességes áron, hogy a világháború előtti időben sem lehetett magasabb értékhez jntni. Igaz, akkor még az asztali szőlőnek oly keresettsége nem is volt. Örülhet a termelő, mert termését kétféle úton hozhatja forgalomba már őszkor. Vannak a szőlőnek más módokon való értékesítési lehetőségei is, a különös berendezkedést igénylőkből felemlítem a must besűrítését, fagyasztását, kocsonyák, ízek, csemegeborok készítését,; melyek mindinkább nagyobb tért hódítanak. A szőlőből készült szesznélküli édes italok is találnak, a hölgyek között főképen, fogyasztó közönséget. A szőlőtőkének napsütötte részén termett fürtök tömege tehát, súly szerint fogyott meg. A tőke belsejében, az árnyékban növekedettek azonban a napsugarat nem kapták meg, értékes anyagai nem is fejlődhettek ki. A selejtes minőség megmaradt a termelőnek. Mindenki tudja, hogy a gyümölcsfák termését sem egyszerre szedjük le, hanem részletekben kerül arra sor. A déli oldal előbb is virágzik, mint az északi, így termése hasonlóan nem egy időben szedhető. A szőlőszüretet is így kellene részletekben foganatosítani, legalább két heti időközzel és akkor a^nem piacképes szőlőfürtökből jobb minőségű bor volna előállítható. Gazdaközönségünk ily gondolattal, ily részletes munkával mai felfogásában és szokásaiban megbarátkozni még nem tud. Legfőbb indokát — a böngézőket nem tudja elhessegetni. Az erkölcsi felfogás nem ment köztudatba, a másét nem becsüljük meg. Pedig, ha elfogadnánk ezen hegyközségi törvény által is szentesített becsületbeli kötelezettséget, termelésünk jövedelmezősége jó néhány percenttel emelkedne. Sz. Gy. Felöltők,, ruhák* kabátok, öltönyök Balog-ná