ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-21 / 115. szám

rendelő vezetője lesz, megvizsgálta az első osztályos gyermekek fogait. Az egyes gyermekeknél észlelt je­lenségeket feljegyezték. Ezen az ala­pon folyik tovább a munka. Jellemző, hogy 44 elsőosztályos gyermek közül alig 3—4 gyermek akadt, aki teljesen egészséges foga­zattal rendelkezik. A szülőket természetesen értesí­teni fogja; gyermekeik fogainak állapotáról. A fogápolás és ellenőrzés anyagi részét az intézmény vezetősége igyekezni fojj úgy megoldani, hogy a szülőket ne terhelje. Az elemi is­kolában nagyrészt ingyen lesz a fogápolás, a középiskolákban azon­ban a szülők részéről valamelyes hozzájárulás nem lesz elkerülhető. Az áldásos intézmény működésé­nek megindulásához még hozzá­tartozik az, hogy a fogorvosi rendelő helyiségét Esztergom városa adja, a felszerelést az Országos Közegész­ségügyi Intézet bocsátotta rendelke­zésre és a munka a vármegyei inségalap 1400 pengős adománya segítségével indul meg. Az intézmény sikeres működése szolgáljon gyermekeink javára és Esztergom iskola egészségügyének dicsőségére. Olcsóbb kamat. Még nincs két hete annak, hogy Gömbös Gyula miniszeterelnök prog­rammjában beígérte a hitelkamat leszállítását, és íme, ez az igéret már be is teljesült. A Magyar Nem­zeti Bank a hivatalos bankrátát öt százalékról négy és fél százalékra szállította le és ezt nyomban kö­vette a hitelkamat maximumának nyolc és fél százalékról nyolc szá­zalékra való csökkentése, sőt a bu dapesti nagy pénzintézetek részéről nyújtott hitelek maximális kamat lába nyolc százalékról hét és fél százalékra mérséklődött. Ha szám­bavesszük, hogy egy esztendővel ezelőtt a kormány még tizenkét szá­zalékban állapította meg a hitelka mat maximumát, hogy tehát a mos tani mérsékléssel egy év alatt a kamatmaximum egyharmadával csökkent, úgy a hitelek olcsóbbo­dása terén elért eredményt leki csinyleni nem lehet. Hiszen egy év vei ezelőtt a hivatalos bankráta még kilenc százalék volt, a gazdák pe­dig 15—16 százalékos uzsorakama­tokról panaszkodtak. Azóta a bank­ráta pontosan a felére szállott le, a hitelkamat pedig követte ezt az ol­csóbbodás és a mostani mérséklés­sel nyolc százalékig ment vissza. És ami nagyon fontos, ez a nyolc szá­zalékos kamatmaximum semmiféle mesterkedéssel, semmiféle járulékos felszámítással nem növelhető, mert ebben a kamatmaximumban már minden mellékes kölség és járulék benne foglaltatik, aminek túllépése büntetés alá esik. A nyolc száza­lékkal eljutottunk a békebeli szin vonalra, az uzsoratörvény által meg­engedett kamat határáig. Lesznek bizonnyára olyanok, akik ezt a félszázalékos kamatleszállí­tást keveslik és azt mondják, hogy a gazda 8 százalékos hitelkamatot sem tud fizet. Csakhogy a bank­kamatláb szabályozás rendkívül ké­nyes dolog, mert döntő kihatással van az egész hiteléletre és gazda sági fejlődésre. Elsősorban a hiva­talos bankkamadáb szoros összefüg­gésben van a külföldi jegybankok rátájával. Ezt a kapcsolatot erősza­kosan széttépni nem lehet súlyos meg­rázkódtatások nélkül. Márpedig azt látjuk, hogy a szomszédos államok­ban többnyire magasabb a hivatalos kamatláb. Ausztriában hat százalék, Romániában hét százalék, Jugosz­láviában hét és fél százalék a hiv i talos bankráta és szomszédaink kö­zül egyedül Csehszlovákiában van négy és fél százalékos hivatalos ka­matláb, mely ország ipari jellegé­nél fogva sokkal erősebb mint mi. Még Németországban is négy szá­zalék a bankká natláb, Olaszország­ban pedig öt százalék, holott mind­ezekben az országokban ugyancsak kötött devizagazdálkodás van ér­vényben, csak úgy mint nálunk, és ennek ellenére ők is alkalmazzák a diszkont-politika bevált eszközeit valutájuk védelmére, bizonnyára súlyos megfontolás alapján. Magyar­ország sem vonthatja ki magát az óvatos bankpolitika szabálya alól, hogy a bankkamatláb változásai csak fokozatos ütemben történhet­nek. A kamatcsavar hirtelen meg­húzása, vagy lazítása olyan kocká­kat róna az ország gazdasági éle­tére, amelyért sem a hitelszervezet, sem a kormányférfiak felelősséget nem vállalhatnak. Nálunk is elővigyázatosan, óva­tos lépésekkel megy végbe a kamat lebontása, ami az ország speciális tőkeszegénységében még szüksége sebb, mint egyebütt. Mert a mai gaz­dasági helyzetben a tőkeképződés egyedüli forrása nálunk a takarék­betét, de a takarékgyűjtést veszé­lyeztetné az, ha a betevők nem jut­hatnának megfelelő kamatozáshoz. A. magyarországi betétállomány négyötödrésze kisebb betevők pén­zéből adódik és ezeknek gazdasági érdeke, hogy betétjeik után megfe­lelő kamatot élvezzenek. Az adósok­nak mentől kisebb hitelkamathoz fűződő érdekét ellensúlyozza tehát a százezernyi betevőnek olyan be­tétkamathoz fűződő érdeke, mely még érdemessé teszi a takarék­gyűjtést. Régi igazság az, hogy a legdrá­gább az a kölcsön, amely niucs. A hitetéletben a hirtelen ugrások min­dig megbosszulják magukat és az átmenet nélküli kamatletörésnek okvetlen következménye volua a hi­tel teljes bedugulása. És ha igaz is, hogy a mai viszonyok között csak igen nehezen lehet hitelhez jutni, a kiapadó hitelforrásokat semmi­esetre sem lehet azzal felfakasztani, ha útját áljuk a betétképződésnek és egy túlalacsonyra szabott hitel­kamattal elzárjuk annak lehetőségét, hogy a még meglévő tőkék előbúj­janak és hitelnyújtásban keressenek elhelyezést. A mostani kamatmérséklés hatá­rait a gyakorlati élet fogja megmu­tatni és e tanulságok alapján fogja megszabni a kormány a követendő lépések irányát és tempóját mindig akként, hogy ne veszélyeztessük a hitelszervezet és gazdasági élet mű­ködését és nyugodt, de biztos fej lődését. Az is bizonyos, hogy maga a hitelkamat nem egyedüli és nem legfőbb problémája a mezőgazda­ság talpraállításának, mert hiszen az agrárkérdésnek tulajdonképpeni tengelye az értékesítés. A termelési költségek szempontjából továbbá legalább olyan fontos az iparcikkek egészséges áralakulása, mint a ka­mat. A kormány tudatában van an­nak, hogy az értékesítés és az ipari áralakulás problémái ugyancsak sür­gős rendelkezéseket tesznek szüksé­gessé és az agrárkrízis elleni harc ban egyszerre több fronton kell a támadást felvenni. A kamatmérsék­Személyl hir. A katonai szolgá­latra bevonult Kokass Dezső sári­sápi jegyző gyakornok helyébe Re­viczky Elemér főszolgabíró dr. Uh­lárik Nándor oki. jegyzőt osztotta be szolgálattételre. Kaszás Sándor győri szabó­mester lesz az új kisipari fő­rend. Körmendy Mátyás felsőházi tagságáról való lemondása folytán az érdekképviseleti alapon kézmű­vesipari illető vidéki felsőházi tag­ságra az annakidején megtartott vá­lasztások eredményeképpen Kaszás Sándor győri szabómester követ­kezik, aki annakidején a győri ke­reskedelmi iparkamarának alelnöke, illetőleg az iparosztály elnöke volt. Kisorsolt felsőházi tagok. A felsőházi törvény úgy intézkedik, hogy minden öt évben a választott felsőházi tagok közül a felét kisor­solják, akiknek ezzel az egyébként 10 évre szóló mandátuma megszű­nik. Szerdán délelőtt WJassics Gyula elnöklete alatt történt a sorsolás. Ghyczy Elemér Komárom és Esz­tergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék egyik felső házi tagja szintén kisorsoltatott s így felsőházi mandátuma 1933. év január elsejével megszűnik. A gazdasági cseléd- és mun­kás kitüntetések. Abból a célból, ho»y a gazdasági cselédeknek, gaz­HIREK .dasági munkásoknak és föld (ku­les után most már hamarosan ion. bikus) mimkásoknak ser kentő pél­a többi sürgős kormányintézkedés. | dát nyújtson és hogy a becsületes munka s hűséges szolgálat a gaz­dasági munkavállalók körében er­kölcsi elismerést is nyerjen az olyan gazdasági cselédek és mun­kások, illetőleg föld (kubikus) mun­kások részére, akik az egyhelyben Éjjeli szolgálatot október 15-töl 21-ig töltött hosszú szolgálat, illetve mun­Kerschbaummayer Károly „Megváltó"-- kásságuk, magatartásuk és ióravaló­íafos-uTcane?jes?t VSZería " ' Sa g uk által tarsaik közül kitűntek, hűséges szolgálatuk elismarésekép, I — az elmúlt évekhez hasonlóan, — Egyházi kinevezések. A herceg- az 1933. évben is pénzbeli jutalmat prímás Gyetven Pált Sárisápról Bu- j és elismerő oklevelet kivannak nyúj­dapest-Lipótvárosba segédlelkésszé tani. E célból felkéri az alispán a kinevezte. Sárisápra Balázs Györgyöt munkaadókat arra, hogy a fenti küldték admmisztrátornak, Vargha kategóriákba tartozó, kitüntetésre István s. lelkészt Bajnára. Kalmár j érdemes alkalmazottaiknak és mun­Lajost pedig Csévre adminisztrátor- kásáiknak nevét, lakóhelyét és sze­uak nevezte ki a bíboros-főpásztor. mélyi adatait szolgálati viszonyuk „ . . 'körülírása mellett november hó Ószi püspöki konferencia A 30 „ ig a hel , natosagok utjan az A katolikus nagygyűlés alkalmából; alis ° aimak jelentsék be. a magyarországi latin és gorogszer- r 15 tartású püspöki kar Serédi Juszti- j Betörtek a Balog-féle divat­nián bíboros-hercegprímás vezeté-1 áruüzletébe. Balog László Ferenc sével szerdán reggel kilenc órakor József-úti divatáruüzletének hétfő kezdte meg szokásos őszi tanácsko-! p n nyitasakor észrevették, hogy zasait a várbeli hercegnrimási pa-1 .. . „ , ... ,„ • , , ' , , lotában. A konferencián az érseke- az üzletben betörök jártak. A zárak ken és püspökökön kívül résztvett ugyan sértetlenek voltak, de a bolt Lindenberger János, a csonka-, fel volt dúlva, az áruk össze-vissza nagyváradi egyházmegye, Székely; dobálva. Azonnal értesítették a rend­Gyula, a csonka-szatmári egyház- őrgé t ame ly a vizsgálat folyamán megye apostoli kormányzója, Kele­men Krizosztom bencés főapáti ko­adjutor, Payer Ferenc kassai és Pájer János rozsnyói apostoli kor­mányzói helytartók. Távolmaradá­sát Fetser Antal győri megyés­püspök mentette ki. A konferencia során elhatározta a püspöki kar, hogy az inségenyhítő akciót a most következő télen is intenziven foly­tatni fogják a mult évben jól bevált szervezetekkel, majd foglalkoztak azokkal a sérelmekkel, amelyek a jogi oktatás reformjával kapcsolat­ban az egri érseki jogakadémia eddigi jogait csorbítani akarják. Foglalkoztak továbbá a középfokú iskolák fiúoktatás ügyével, a Szent István Társulat olcsó tankönyvak­ciójával és a jövő évi gödöllői cser­kész világtáborozás lelkipásztori megállapította, hogy a betörő, akinek társa is lehetett, a bejárat­tal szemben levő fal bal sarkában az állvány felett kibontotta a mennyezetet és így jutottak az áll­ványon keresztül az üzletbe. Itt azután alapos dészmálást vittek véghez, és a lehúzott redőnyök mö­gött kényelmesen dolgozva sok minden értékes holmit elvittek. A nyomozás folyik. Megtámadták az országúton. Varga József bajóti lakos, kőbá­nyászt Nyergesújfalu határában amint az országúton hazafelé igye­kezett, ismeretlen egyének megtá­madták s annyira megverték, hogy súlyos sérülésé/el a Kolos kórházba vonatkozásaival. A konferencia este kellett szállítani. A tettesek kézre­hét óráig tartott. kerítésére a nyomozás megindult Felöltök, ruhák, kabátok, öltönyök Balog-nál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom