ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-19 / 114. szám

RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 114. szám. Idegenforgalmi feladatokNemes vita és verseny keretében tisztulnak a nézetek, a szóban forgó kérdés megoldása előrehalad. Igy vagyunk az idegenforgalommal szorítkozik, de már mutatkoznak jelek, hogy az év minden szakában is lesznek hívei tömegesen. Különösen akkor fog kibontakozni nagyobb aráis. Minél többen foglalkozunk nyokban, ha megfelelő, olcsó vele, annál jobban tökélete- és szórakoztató tartózkodást sedik a rája való berendez-j tudunk biztosítani a weekenkedés is. Az idegenforgalom- j dezők számára. E célra namal való foglalkozás ma már gyon alkalmas a sziget, szinte tudományszámba megy, Azonban nemcsak weekend a vele foglalkozók napról- telepek létesítése az egyedüli napra fejlesztik, kormányok gondoskodásának tárgyát képezi, mert felismerték hasznait s mint ilyennel, jelentős közgazdasági tényezővel számolnak. Érthető is. Igy Schweicz és Itália közgazdasági életében jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a lakosság nagy rétege kizárólag ezzel foglalkozik. A skandináv államok, különösen Norvégia, tekintélyes jövedelmet élveznek általa. Még Ausztria is a szomszédságunkban ez évben, amikor a külföldi nyaralás a valutanehézségek miatt erősen redukálódott, mintegy 300 millió schillinget vágott zsebre a magyar nyaraló közönségtől, ami ezévi búzafölöslegünk értékének felel meg. Nekünk ezt a pénzt valamiképen itthon kell tartanunk. Másképen viszont célt nem érünk, hacsak fel nem veszszük a versenyt a külföldi nyaraló- és fürdőhelyekkel. Ausztria már évtizedek óta berendezkedett az idegenforgalomra, amelynek legnagyobb kontingensét mindenkor Magyarország szolgáltatta, lakossága tisztában van mindazon előnyökkel, amelyeket idegenforgalmából húzhat. Úgyszólván beidegződött az ottaniak szervezetébe az idegenforgalom gondos ápolása, mi pedig igazában csak most kezdünk hozzá, hogy azt kiépítsük. Napjainkban külföldi mintára a folyton fejlődő hétvégi kirándulás örvend mindjobban kiszélesedő elterjedtségnek. Ez nálunk egyelőre inkább csak a nyári hónapokra eszköz arra, hogy idegeneket hozzunk városunkba, hanem az egész nyári évadra kell biztosítanunk üdülőket, nyaralókat. Ezt a célt szolgálja a napokban megindult kertváros-mozgalom, amely az előhegyet kivánja benépesíteni tetszetős villákkal. Nagyon helyes lépés az illetékesek részéről, bárcsak minél előbb megvalósulna! Nemcsak az idegenforgalom nyerne általa, hanem a helybeli építőés rokonipari szakmák részére is nyújtana munkát és keresetet. Az ilyen vállalkozás minden támogatást megérdemel, mert forgalmat, életet jelent. Ilyen eszközökkel azt hiszem sikerülni fog az eddig külföldet járó tömegek nagy részét itthon tartani, ha megtalálja mindazon igények feltételeit, amelyeket külföldön keres „és csak ritkán talál meg. Őstermelésünknek lassan, fokozatosan hozzá kell idomulnia a mai élet kívánalmaihoz, termelési rendszerünk gyökeres átalakítása a legfontosabb feladat, mert különben erőlködésünk meddővé válik, ha nem leszünk képesek jó és olcsó élelmezési viszonyokat teremteni. Ha itt élet támad, forgalom keletkezik, akkor a helybeli piac összes termelésünket képes lesz felvenni. Sopron városa ingyen telket, homokot és követ ad mindenkinek, aki az általa kijelölt helyen egy éven belül villát épít. Ezt olvassuk a Sopront ismertető csinos kis füzetben. Mi ilyesmit nem ígérhetünk, de nem is adhatunk, azonkívül nincs is rá szükségünk. Viszont tegyünk meg mindent, ami az itteni letelepülést elősegíti, ú. m. kedvezmény, közművek kiépítése stb.! Igy sikerülni fog a magyar Gráczot megteremteni, a nyugdíj majd Esztergom gazdasági életének felfrissítésére és élénkítésére szolgál, tőkét hozunk ezáltal városunkba, amelynek kamatszolgáltatása állandó és biztos. Cívis strigoniensis. m m Fokozatosan csökken a város költségvetése. További takarékoskodás a jövőben, megcsappantak az adójövedelmek. fennálló tartozásai. — Erősen A város A város képviselőtestülete f. hó megkönnyítése szempontjából más, 14-én, pénteken tartott rendes közgyűlésén — mint már {éleztük — vita nélkül, egyhangúlag fogadti el a város 1933. évi költségvetési előirányzatát, amelyet László István pénzügyi tanácsnok gondos és érdekes expozéban ismertetett. A költségvetés a miniszteri rendeletnek megfelelően teljesen a mult évihez hasonló beosztásban készült, csak az áttekinthetőség új formában. A képviselőtestület kívánságához képest a városi alkalmazottak névszerinti kimutatását az összes illetmények felsorolásával újból közlik és így teljes részletességgel mutatja be a költségvetés a város egész háztartását. A takarékosság jegyében készült az új költségvetés, a jövőre nézve pedig a pénzügyi tanácsnok egy Szerda, 1932. október 19 12 pontból álló javaslatot mutatott be a képviselőtestületnek a város kiadásainak és terheinek további csökkentésére. A javaslat ' pontjai között a kamatterhek csökj kentésére irányuló akciók, továbbá j a reáliskola államosításának sürgetése, az elemi és ipariskolában to; vábbi osztályösszevonások, tanítói állások beszüntetése stb. szerepelnek. A városi p. ü. tanácsnoki állás elfoglalása óta ez a 10. költségvetés, amelynek összeállításánál közreműködni szerencsém van — kezdte ismertetését László István. Ez alatt a tiz év alatt országunk, és így városunk is nagy gazdasági megrázkódtatásokon ment keresztül. Talán nem nagyitok ha azt mondom, hogy nagy gazdasági zivatarokat élt át! Először az infláció, mely alatt pénzünk teljesen elvesztette értékét, azután a takarékkorona, majd az aranykorona s végül jött a pengő. S mikor már azt hittük, hogy minden rossznak vége, akkor jött az új gazdasági válság, a termények elértéktelenedése, s ezzel a nagy pénztelenség, mely a közületek háztartásának egyensúlyát is megingatta. Minden élet a gazdálkodásból indul ki. Minden "család, minden testület boldogulása a helyes gazdálkodástól függ. A jó gazdálkodásnak elengedhetetlen kellékei először az előrelátás, aminek segítségével az élet különböző eshetőségeit előre figyelembe vesszük, s a rendelkezésünkre álló fedezetnek a szükségletek közti felosztásánál érvényesítjük, -- és másodszor a gazdasági élet hullámzásához való gyors és I megfelelő alkalmazkodás, amely[ nek segítségével kivédhetjük házj tartásunkat a gazdasági életben előI forduló változások esetleges káros következményeitől. Az első nagy élettapasztalatot, higgadt, nyugodt megfontolást, — a másik állandó, éber figyelmet és habozásnélküli gyors elhatározást igényel, de mindkettő józan számítást és olyan megfigyelést kivan, amelynek tapasztalatai a gazdaság egész vitelében érvényesitendők. A mostani gazdasági válság, mely világkrizisnek is nevezhető, márólholnapra olyan meglepetésekkel szolgált az intéző köröknek, melyek ellen védekezni előre lehetetlen volt, s melyek következményeikben is teljesen beláthatatlanok. Hogy a legközelebbi jövő mit hoz ránk, nem tudjuk ? Egyesek szerint a gazdasági válság elérte már a mélypontot, és már meg kell indulni a javulásnak. Ez a. bizakodó hangulat mind nagyobb és nagj obb tért hódit. 1 A helyes álláspont mindenesetre kvetlenül nézze meg az JJ EDES ELLENSEG"-et vasárnap délután 6 órakor a FÜRDŐ SZÁLLÓ szín ház ter m éb e n.