ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-19 / 114. szám

RGO Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 114. szám. Idegenforgalmi feladatok­Nemes vita és verseny ke­retében tisztulnak a nézetek, a szóban forgó kérdés meg­oldása előrehalad. Igy va­gyunk az idegenforgalommal szorítkozik, de már mutatkoz­nak jelek, hogy az év min­den szakában is lesznek hívei tömegesen. Különösen akkor fog kibontakozni nagyobb ará­is. Minél többen foglalkozunk nyokban, ha megfelelő, olcsó vele, annál jobban tökélete- és szórakoztató tartózkodást sedik a rája való berendez-j tudunk biztosítani a weeken­kedés is. Az idegenforgalom- j dezők számára. E célra na­mal való foglalkozás ma már gyon alkalmas a sziget, szinte tudományszámba megy, Azonban nemcsak weekend a vele foglalkozók napról- telepek létesítése az egyedüli napra fejlesztik, kormányok gondoskodásának tárgyát ké­pezi, mert felismerték hasznait s mint ilyennel, jelentős köz­gazdasági tényezővel számol­nak. Érthető is. Igy Schweicz és Itália közgazdasági életé­ben jelentős szerepet játszik az idegenforgalom, a lakos­ság nagy rétege kizárólag ezzel foglalkozik. A skandi­náv államok, különösen Nor­végia, tekintélyes jövedelmet élveznek általa. Még Ausztria is a szomszédságunkban ez évben, amikor a külföldi nya­ralás a valutanehézségek miatt erősen redukálódott, mintegy 300 millió schillinget vágott zsebre a magyar nyaraló kö­zönségtől, ami ezévi búza­fölöslegünk értékének felel meg. Nekünk ezt a pénzt vala­miképen itthon kell tartanunk. Másképen viszont célt nem érünk, hacsak fel nem vesz­szük a versenyt a külföldi nyaraló- és fürdőhelyekkel. Ausztria már évtizedek óta berendezkedett az idegenfor­galomra, amelynek legnagyobb kontingensét mindenkor Ma­gyarország szolgáltatta, lakos­sága tisztában van mindazon előnyökkel, amelyeket idegen­forgalmából húzhat. Úgyszól­ván beidegződött az ottaniak szervezetébe az idegenforga­lom gondos ápolása, mi pedig igazában csak most kezdünk hozzá, hogy azt kiépítsük. Napjainkban külföldi min­tára a folyton fejlődő hétvégi kirándulás örvend mindjob­ban kiszélesedő elterjedtség­nek. Ez nálunk egyelőre in­kább csak a nyári hónapokra eszköz arra, hogy idegeneket hozzunk városunkba, hanem az egész nyári évadra kell biztosítanunk üdülőket, nya­ralókat. Ezt a célt szolgálja a napokban megindult kert­város-mozgalom, amely az előhegyet kivánja benépesí­teni tetszetős villákkal. Na­gyon helyes lépés az illeté­kesek részéről, bárcsak minél előbb megvalósulna! Nemcsak az idegenforgalom nyerne ál­tala, hanem a helybeli építő­és rokonipari szakmák ré­szére is nyújtana munkát és keresetet. Az ilyen vállalko­zás minden támogatást meg­érdemel, mert forgalmat, éle­tet jelent. Ilyen eszközökkel azt hi­szem sikerülni fog az eddig külföldet járó tömegek nagy részét itthon tartani, ha meg­találja mindazon igények fel­tételeit, amelyeket külföldön keres „és csak ritkán talál meg. Őstermelésünknek las­san, fokozatosan hozzá kell idomulnia a mai élet kívánal­maihoz, termelési rendszerünk gyökeres átalakítása a leg­fontosabb feladat, mert kü­lönben erőlködésünk meddővé válik, ha nem leszünk képe­sek jó és olcsó élelmezési viszonyokat teremteni. Ha itt élet támad, forgalom keletke­zik, akkor a helybeli piac összes termelésünket képes lesz felvenni. Sopron városa ingyen tel­ket, homokot és követ ad mindenkinek, aki az általa kijelölt helyen egy éven belül villát épít. Ezt olvassuk a Sopront ismertető csinos kis füzetben. Mi ilyesmit nem ígérhetünk, de nem is adha­tunk, azonkívül nincs is rá szükségünk. Viszont tegyünk meg mindent, ami az itteni letelepülést elősegíti, ú. m. kedvezmény, közművek ki­építése stb.! Igy sikerülni fog a magyar Gráczot megte­remteni, a nyugdíj majd Esz­tergom gazdasági életének felfrissítésére és élénkítésére szolgál, tőkét hozunk ezáltal városunkba, amelynek kamat­szolgáltatása állandó és biztos. Cívis strigoniensis. m m Fokozatosan csökken a város költségvetése. További takarékoskodás a jövőben, megcsappantak az adójövedelmek. ­fennálló tartozásai. — Erősen A város A város képviselőtestülete f. hó megkönnyítése szempontjából más, 14-én, pénteken tartott rendes köz­gyűlésén — mint már {éleztük — vita nélkül, egyhangúlag fogadti el a város 1933. évi költségvetési elő­irányzatát, amelyet László István pénzügyi tanácsnok gondos és ér­dekes expozéban ismertetett. A költségvetés a miniszteri ren­deletnek megfelelően teljesen a mult évihez hasonló beosztásban készült, csak az áttekinthetőség új formában. A képviselőtestület kívánságához képest a városi alkalmazottak név­szerinti kimutatását az összes illet­mények felsorolásával újból közlik és így teljes részletességgel mutatja be a költségvetés a város egész háztartását. A takarékosság jegyében készült az új költségvetés, a jövőre nézve pedig a pénzügyi tanácsnok egy Szerda, 1932. október 19 12 pontból álló javaslatot muta­tott be a képviselőtestületnek a város kiadásainak és terheinek további csökkentésére. A javaslat ' pontjai között a kamatterhek csök­j kentésére irányuló akciók, továbbá j a reáliskola államosításának sürge­tése, az elemi és ipariskolában to­; vábbi osztályösszevonások, tanítói állások beszüntetése stb. szerepel­nek. A városi p. ü. tanácsnoki állás el­foglalása óta ez a 10. költségvetés, amelynek összeállításánál közremű­ködni szerencsém van — kezdte ismertetését László István. Ez alatt a tiz év alatt országunk, és így városunk is nagy gazdasági megrázkódtatásokon ment keresztül. Talán nem nagyitok ha azt mondom, hogy nagy gazdasági zivatarokat élt át! Először az infláció, mely alatt pénzünk teljesen elvesztette értékét, azután a takarékkorona, majd az aranykorona s végül jött a pengő. S mikor már azt hittük, hogy min­den rossznak vége, akkor jött az új gazdasági válság, a termények el­értéktelenedése, s ezzel a nagy pénz­telenség, mely a közületek háztartá­sának egyensúlyát is megingatta. Minden élet a gazdálkodásból in­dul ki. Minden "család, minden tes­tület boldogulása a helyes gazdál­kodástól függ. A jó gazdálkodásnak elengedhetetlen kellékei először az előrelátás, aminek segítségével az élet különböző eshetőségeit előre figyelembe vesszük, s a rendelke­zésünkre álló fedezetnek a szükség­letek közti felosztásánál érvényesít­jük, -- és másodszor a gazdasági élet hullámzásához való gyors és I megfelelő alkalmazkodás, amely­[ nek segítségével kivédhetjük ház­j tartásunkat a gazdasági életben elő­I forduló változások esetleges káros következményeitől. Az első nagy élettapasztalatot, higgadt, nyugodt megfontolást, — a másik állandó, éber figyelmet és habozásnélküli gyors elhatározást igényel, de mindkettő józan számí­tást és olyan megfigyelést kivan, amelynek tapasztalatai a gazdaság egész vitelében érvényesitendők. A mostani gazdasági válság, mely világkrizisnek is nevezhető, máról­holnapra olyan meglepetésekkel szol­gált az intéző köröknek, melyek ellen védekezni előre lehetetlen volt, s melyek következményeikben is teljesen beláthatatlanok. Hogy a legközelebbi jövő mit hoz ránk, nem tudjuk ? Egyesek szerint a gazdasági válság elérte már a mélypontot, és már meg kell in­dulni a javulásnak. Ez a. bizakodó hangulat mind nagyobb és nagj obb tért hódit. 1 A helyes álláspont mindenesetre kvetlenül nézze meg az JJ EDES ELLENSEG"-et vasárnap délután 6 órakor a FÜRDŐ SZÁLLÓ szín ház ter m éb e n.

Next

/
Oldalképek
Tartalom