ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-16 / 113. szám

Reviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak ! SZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. október 16 XXXVII. évfolyam, 113. szám. Kollektív termelés és kereskedelem. Esztergom, 1932. okt. 16. A cipészek mozgalma dicséretes és a többi iparosszakma részéről követésreméltó. A közönség a kol­lektív alapon megszervezett kisipar termékeivel igényeit épen olyan jól kielégítheti, sőt bizonyos tekin­tetben — mint tartósság, egyéni Íz­lés stb. — még jobban, mint a gyár­ipar termékeivel. A kisiparnak védekeznie kell a mindent elnyelő, hatalmas tőkével rendelkező gyáriparral szemben, már csak azért is, hogy elproletá­rosodásának gátat vessen, önérzetes, hitéhez és hazájához hűséges pol­gárokat neveljen, akik a nemzet szilárd gerincét képezik, akiknek gondolkodásán és egészséges törek­véseiD minden társadalmat bom­lasztó mozgalom meghiúsul. Nem pár száz jólétnek örvendő és nye­részkedő nagytőkésre van a nem­zetnek szüksége, hanem a tisztes­ségesen dolgozó és gondolkodó kis tőkés polgárok százezreire.. A fran­cia nagy pénzintézetek tőkeállomá­nyának több mint fele a kispolgá­rok millióinak apró betéteiből tevő­dik össze s ez az oka annak, hogy a francia kispolgár a nemzet leg­értékesebb államfenntartó eleme. Milliók létét, sőt jólétét kell meg­teremteni azzal, hogy az élet javai­nak elosztása a tökéletest megkö­zelítse. Ez nem jelenti azt, hogy ne legyen tőke, vagy minden ember egyformán legyen részese a földi javaknak, hanem azt, hogy mun­kája után mindenki emberhez mél­tóan megélhessen, sőt az előre nem látható rossz napokra egy kis fél­retett vagyonkával is rendelkezhes­sék, amely illetékes biztos helyen némi gyümölcsöt hoz. Akinek bármi csekély vagyonkája van, az a nem­zet részesének érzi magát, annak van félteni valója, az a nagy nem­zeti érdekek iránt fogékonyabb, azt könnyelmű és bomlasztó mozgal­makba beugratni nem lehet, mert végső eredményben ő róla van szó, ha bármi is történik. Kis emberek lehetőleg kis emberektől vásárolja­nak, tartsanak össze, fonódjanak egy láncba, támogassák egymást és így segítsenek egymáson. Az a kis pénz, amely a vékony erecskékben kering, keringjen csak azokban, vigyen életet mindenki számára. Újabban gazdasági tevékenységen a spekulációt, a nyerészkedést, a tömegek kíméletlen kihasználását értik világszerte az úgynevezett gaz­dasági főtényezők, kartellekbe tö­mörülnek, diktálják az árakat, nin­csenek tekintettel a fogyasztók mil­lióira, számukra csak a „bussincs" létezik. Innen van az, hogy — ha valamely cikk az általuk előírt áron nem kelendő, egyszerűen leépítik az üzemeket, vagy időlegesen be is szüntetik a termelést és a munka­nélküliek légióit teremtik meg má­ról holnapra. Innen van az, hogy kAvéval mozdonyokat fűtenek, vagy tengerbe süllyesztik azt, búzát és gyapotot égetnek el, milliók pedig éheznek vagy éhenhalnak, didereg­nek, mert nincs rongy, ami testüket befedné. A pénz hatalom, a nagypénz nagy­hatalom. Egészségtelen dolog, ha a pénz csupán kevesek között oszlik meg, míg a nép nincstelen. Ez a diktatúra legkíméletlenebb alakja, jóra nem vezethet. Magas kamato­zási viszonyok mellett egészséges gazdasági élet el nem képzelhető, mert mindent a kamat emészt fel. Tetézi a bajokat még az is, ha a pénz elrejtőzik a páncélszekrények mélyén és nem termékenyíti meg a gazdasági életet. Megbénul minden, kezdetét veszi a sínylődés, amiben jelenleg is vergődünk. A közvetítő kereskedelem is vál­ságba kerül, ha az árút nem képes elhelyezni, mert a fogyasztás szá­mára megfizethetlen. Fokozza az értékesítés megnehezítését az a saj­nálatos és betegségre valló körül­mény, amikor az árú sok kézen át jut el végső rendeltetési helyére, a fogyasztóhoz. Látjuk ezt a szén­nél, ennél a mindennapi szükség­leti cikknél, amely végső állomásán, a fogyasztó pincéjében mégegyszer annyiba kerül, mint amennyiért a bánya adja, jóllehet már az is ke­resett busásan rajta. Ez csak egy példa, de így vagyunk valamennyi elsőrendű szükségleti cikkeinkkel is, a sokszoros közvetítés oly drá­gává teszi azokat, hogy szinte alig szerezhetik be. A szövetkezeti alapon megszerve­zett értékesítés a közvetítést kizárja, a termelés közvetlenül juttatja áru ­ját a fogyasztóhoz, tehát olcsób­ban szállít, képes konkurálni. Ez az előnye a közvetlen árubabocsá­tásnak, ezért érdemli meg a közön­ség részéről a támogatást, mert így mindkettő jól jár. Kövessék a cipészek példáját a többi szakmabeliek is, elsősorban a szabók, végezzenek ők is konfek ciós termelést, tömörüljenek csopor­tokba, segítsenek önmagukon és a fogyasztón. Vegyék fel a versenyt a gyáriparral szemben és reméljük, hogy számításuk és vállalkozásuk be fog válni. Cívis strigoniensis. Jó mellékkereset gazdaságokat látogató biztosítási ügy* nökök (vagy mások) számára fais­kolai-képviselet, Kolauch faiskola, Szeged. A mult havi meleg és száraz ido csokkentelle a terméskilátásokat Komárom-Esztergom megye területén. A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint a mult havi abnor­misan meleg és száraz idő a még földben levő termények terméskilá­tásait csökkentette és a vetési mun­kálatokat nagymérvben megnehezí­tette és késleltette. Az őszi repce kelése egyenetlen. Az őszi rozs és buza vetése megkésett, a tengeri és burgonya betakarítása jó eredmény­nyel folyik. A szeptember havi szá­razság a burgonyában minőségileg és mennyiségileg nagy kárt okozott. A tengeriből 11 q, a burgonyából 48 q katasztrális holdkénti átlag­termést remélhetünk. A takarmány fejlődése szintén visszamaradt. A határszéli utiigazol­ványok kiállítása. Az esztergomi rendőrkapitányság hirdetményt tesz közzé, melyben fölhívja Esztergom város lakosságát, hogy az úgynevezett permanens ha­társzéli utiigazolványaiknak a jövő 1933. évre való megújítása, illetőleg ilyen igazolványok kiállítása iránti kérelmüket november hó 1—15 kö­zötti időben feltétlenül terjesszék elő a rendőrhatóságnál. A megye- és határbirtokosok pe­dig (rózsaszínű) permanens igazol­ványaiknak a jövő gazdasági évre való megújítását, illetőleg ilyen új igazolványoknak kiállítását a jövő évi január hó 1-től február hó 15-ig terjedő időben kérelmezzék. Ezen meghatározott időkön túl be­érkezett kérelmeket a rendőrségnek nem lesz módjában kellő időben le­tárgyalni. A kérelemben be kell jelenteni az átkelés célját és okát. A túloldali munkaadónál vagy üzemnél való alkalmaztatást a szol­gálati szerződés felmutatásával vagy más hivatalos bizonylattal; az át­keléskor átvinni szándékozott szer­számok, munkaeszközök, munka­gépek, műszerek, járművek tulaj­donjogát pedig a vonatkozó utasítás értelmében a polgármesteri hivatal által bélyeg-, illeték- és díjmentesen kiállított bizonylattal kell igazolni. Valamint be kell jelenteni a magá­val vinni szándékolt 14 éven aluli gyermek nevét is. A gazdálkodók kérelmük előter­jesztésekor igazolni tartoznak a fek­vőség tulajdonjogát, a bérleti vi­szony fennállását, a gazdálkodás té­nyét és a magukkal vinni szándé­kolt gazdasági felszerelés stb. tulaj­donjogát. Ezen igazolás ugyancsak a polgármesteri hivatal által kiadott bizonylattal történik. A kérelemhez csatolni kell egy újabb keletű 4X5 = 5 cm. nagyságú fényképet. Ha az igazolványban 14 éven aluli gyermek is lesz felvéve, úgy olyan fényképet kell becsatolni, amelyen a gyermek is rajta van. A fénykép alsó szélét a kérelmezőnek sajátkezű aláírásával kell ellátni. Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete Esztergom város közgyűlésén. Egyelőre a gazdaság házi kezelése mellett döntött a képviselőtestület. — Javaslat Esztergom törvényható­sági jogának visszaállításáról. Esztergom szab. kir. város kép­viselőtestülete f. hó 14-én, pénteken délután 4 órai kezdettel rendes köz­gyűlést tartott, amelyen Glatz Gyula elnöklő polgármester elismeréssel nyilatkozott az új kormányelnökről, Gömbös Gyuláról és kormányáról, és javaslatára a város közgyűlése elhatározta, hogy Gömbös Gyulát és kormányát bizalommal üdvözli. Kegyeletes szavakkal emlékezett meg ezután a polgármester gróf Klebelsberg Kunóról, az elhunyt nagy kultuszminiszterről, aki kor­szakalkotó alkotásaival Esztergom­nak is nagy jótevője volt. Dicső emlékét jegyzőkönyvben örökíti meg a város, és a gyászoló családnak részvétiratot küld. A tárgysorozat első számaként Frommer Ferenc főszámvevő a polgármester jelentését olvasta fel a városi hivatalok 1932. első félévi tevékenységéről, amelyet elismerés­sel vett tudomásul a képviselőtes­tület. A jelentés egyebek között meg­állapítja, hogy a tisztviselői létszám­csökkentés folytán a város ügyme­netében sok helyütt torlódás állott be annak dacára, hogy a tisztvise­lők délután is bejárnak hivatalukba és időn túl is dolgoznak. A felek állandóan keresik fel a hivatalokat, ezért az előírt fogadási időt nem tarthatják be a tisztviselők. Elisme­réssel nyilatkozott a polgármester a tisztviselői karnak a lecsökkentett fizetés dacára végzett buzgó mun­kásságáról. Szombaton és vasárnap október hó 15. és 16-án 7 és 9-kor. 3, 5, 7 és 9-kor I Noszti fiú esete Tóth Marival I a Korzó Rendezte : Bolváry Géza. — Folytatólagos előadások! — Hangos hiradók ! mozgószinházban! —

Next

/
Oldalképek
Tartalom