ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-10-14 / 112. szám

wag úWkWA SBBHHHF SBHHHHi " ^iwiiiiiiii i *^HBk ESZTER Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap, Ára vasárnap 16 I ill Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom. Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.' — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdaválíalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 112. szám. Péntek, 1932. október 14 Gróf Klebelsberg Kuno és Esztergom. Esztergom, 1932. okt. 14. Egységes a nemzet abban a mélységes gyászban, amely gróf Klebelsberg Kunó halá­lával következett be, és en­nek a gyásznak nem utolsó részese Esztergom, az ősi prí­mási város, vagy inkább az új Esztergom, a középületek­kel szépült, iskolavárossá fej­lődött Esztergom. Gróf Klebelsberg Kunó nél­kül az iskolaépítés terén meg sem mozdulhatott volna a trianoni Esztergom, és ha Esztergomot elképzeljük azon szép kultúrépületek nélkül, amelyek Klebelsberg gróf hat­hatós támogatásával létesül­tek, akkor a mainál jóval szegényesebb kép tárul elénk a Bazilika alatt. Elvitathatat­lan tény, hogy Klebelsberg Kunó gróf neve, amelyet új, hatalmas kultúrintézményeink falán olvashatunk, ott fog ra­gyogni Esztergom fejlődés- és kultúrtörténetének lapjain is. Esztergom hálája és elis­merése nélkül tehát nem volna tökéletes gróf Klebelsberg Kunó dicsőséges nekrológja, amelyet ma a nemzet kegye­lete a magyarság legnagyobb és legderekabb fiait megillető babérkoszorúval fon körül. Amennyi dicsőség és elis­merés fényeskedik ebben a nekrológban, annyi tragikum, csalódás és fájdalom szomor­kodik benne. Gróf Klebelsberg Kunó, aki szinte rajongója volt a ma­gyar nemzeti kultúreszmék­nek, a magyar nép művelő­désének, aki a szó szoros ér­telmében pozitív kultuszmi­niszter volt és aki nehéz idők­ben annyit alkotott a magyar kultúra és iskolaügy terén, amennyi összes elődeinek együttvéve nem sikerült, aki ötezer népiskolát épített, egye­temeket, új kultúrcentrumo­kat létesített stb., stb., — mind­ezért életében csak rosszin­dulatú kritikákat, gúnyt és bántalmakat volt kénytelen elviselni. Az előre nem látott gazda­sági összeomlás, általános le­szegényedés és pénztelenség kora, amely természetesen a munkák és alkotások szüne­telésével és ennek következ­tében kereset- és kenyérnél­küliséggel jár, felkorbácsolta a lelkeket is és kitermelte a saját nagyhangú politikai kre­ációit, hogy bűnbakot állítsa­nak a felzaklatott közvéle­mény számára. Ám vegye méltó büntetését az igazi bűnös, mint ahogy a törvényes igazságszolgálta­tás megállapításai alapján vet­ték is néhányan. Viszont itt is meg keli mondanunk most már az igazat: valóságos di­vatot csináltak abból, hogy rendszeresen vádolták, gán­csolták és gúnyolták azokat a férfiakat, akik a legnehe­zebb időkben legtöbbet dol­goztak a közért. íme: alig ötesztendős ez a vádoló és felelősségrevonó közvélemény, és — legutóbb már Klebelsberggel együtt vallotta ez is, hogy ha nagyot nem alkothatunk, akkor al­kossunk kicsit, de dolgozzunk, éljünk!. — a koporsónál pe­dig már egyek vagyunk a gyász­ban és az egyik legnagyobb magy ar kultuszminiszter ér­demeinek elismerésében. Az idő fut, a nemzet öregebb lesz, és a történetíró tisztán fogja látni Klebelsberg korszakal­kotó szerepét, — a történet­író alantas szenvedélyek nél­kül dolgozik, dátumok és té­nyek között, eszmék sugár­özönében... Mi, esztergomiak, hálás ke­gyelettel adózunk gróf Kle­belsberg Kunó emlékének, — miközben visszagondolunk arra az időre, amikor a nagy Csernoch prímáshoz volt be­járatos a magyar kultuázmi­niszter terveinek, eszméinek megbeszélésére, — visszagon­dolunk arra az időre, amikor! Esztergom a munka és alko­tás városa lehetett. Mire mindenfelé kitűzik al­kotásainak ormára a gyász jelét, a fekete zászlók erdeje borítja ezt a csonka országot. Gróf Klebelsberg Kunó, aki talán a legtöbbet tette a ma­gyar feltámadásért, nincs többé, — de dús örökségéből él tovább nemzete. (g.) Komárom—Esztergom megye táviratilag üdvözölte Gömbös Gyula miniszterelnököt. A kereskedelmi köztartozások meg­szüntetését és a kamat leszállítását kéri a vármegye. Mint már rövid közleményünkben megemlékeztünk róla, a vármegyei közigazgatási bizottság f. évi októ­ber hó 11-én tartotta meg rendes havi ülését, amelyen a hivatalos ügy­ben távollevő főispán helyett Pal­kovics László alispán elnökölt. Ugyancsak ő elnökölt az ugyan­aznap megtartott vármegyei kisgyű­lésen is. Az elnöklő alispán mindkét gyű­lésben lendületes szavakkal emlé­kezett meg vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnökről és a kormányról, amelynek nemzeti munkaterve a hazafias gondolkodású és nemzeti érzésű lakosság osztatlan érdeklő­dését és reménykedését keltette fel. A sokat szenvedett magyar nemzet és nép megérdemelné azt, hogy ezen reménye valóra váljék. De minden jogunk megvan ahhoz, hogy vitéz Gömbös Gyula vállalkozásának si­kerében bízzunk, az ő és legszoro­rosabb munkatársainak személye és eddigi közéleti szereplése kellő ga­rancia ahhoz, ho; y bennük csa­lódni nem fogunk. Mindkét gyűlés táviratiratilag üdvözölte a miniszter­elnököt és kormányát, és vállakó­zásukhoz sikert kívánt. A vármegyei kisgyűlés tárgyáoro­zatát dr. Sajó Lajos vm. t. főorvos, Vizváry Viktor és v. dr. Zsiga Já­nos vm. aljegyzők ismertették. A kisgyűlés elhatározta, hogy a kormánytól a törvényhatósági bi­zottság útján feliratilag kéri a me­zőgazdasági termelésre nézve szer­felett káros, ennek anyagi erejét lé­nyegesen kisebbítő és ennek követ­keztében az ipar és kereskedelem érdekét is hátrányosan érintő kivi­teli kereskedelmi devizaforgalmi korlátozások legsürgősebb megszün­tetését, illetve olyan irányú módo­sítását, hogy a termény- és állatkivi­telből származó előnyök teljes mér­tékben biztosíttassanak a termelők és állattartó gazdák részére. Ez alkalommal figyelmébe ajánlja a kormánynak, hogy úgy ennek a kérdésnek célszerű elintézése, mint az ország égető gazdasági és pénz­ügyi kérdéseinek megvizsgálása ügyében ajánlatos lenne más or­szágok példájára olyan világtekin­téllyel bíró szakemberek vélemé­nyének kikérése, akik teljesen füg­getlenül minden előírástól, vagy megbízástól, véleményt adnának a követendő eljárásra nézve. A viszo­nyok súlyos voltára való tekintettel ez megnyugtatólag hatna a közvé­leményre és annak egységét haté­konyan fokozná. A kisgyűlés foglalkozott a Nem­zeti Bank hivatalos kamatlábának és az ehhez igazodó magánkamat­lábnak kérdésével, amelynek mér­téke nem felel meg az ország mai gazdasági helyzetének, nem alkal­mas arra, hogy a termelő munkát elősegítse, a fogyasztást növelje és a lakosság megélhetését elviselhetőbbé tegye. Miért is a kisgyűlés rámu­tatva a vármegye lakosságának, de különösen a földdel foglalkozó né­pességének mai állapotára és arra, hogy a mai gazdasági helyzetben a Öregcserkészek szinielőadása I Október 15-én este fél 9 órakor • Október 16-án délután 6 órakor Szinre kerül EDES ELLENSÉG Színjáték 3 felvonásban, Néz re meg!

Next

/
Oldalképek
Tartalom