ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-10-09 / 110. szám
Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XKXVIi. évfolyam, IIO. szám. Vasárnap, 1932. október 9 1 't J »"»^ |f W^%^"*'^V'ii_^* 1 ^j<* > ' A kormányzat munkaterve szolgálatába állít minden gondolatot, amely egyrészt alkalmas arra, hogy a nemzeti egység jegyében egész erőnk felhasználásával meginduljon a munka, másrészt határozottan szembefordul azokkal az irányzatokkal vagy jelszavakkal, amelyek üdvös eredményre nem vezethetnek, hanem csak ártalmasak lehetnek, mert a figyelmet elterelik az egyetemes céloktól. ezidőszerint világszerte gazdasági kérdések uralkodnak a helyzeten — hiszen az előző kormány leköszenését is azok idézték fel — önként értUődik, hogy az ezekben mutatkozó súlyos bajok kezelése és gyógyulása nagyon magához lűzi a közfigyelmet. Nos, ami a külföldet illet 5 , némiképpen reménykeltőbb híreket termel, mint eddig. A világgazdaság javulása iránt ébredő bi zalom kissé elevenebb, mint néhány héttel ezelőtt és valamelyes föllendülés előjelei mutatkoznak. A nemzetközi pénzpiacokon hitelkötésekre kedvezőbb légkör alakult ki, aminek külső jele az, hogy egyes állami járadékkonverzió műveletek voltak keresztülvihetők. A magyar pénzpiaci és gazdasági élet zsibbadtsága, sajnos, nehezen enged feszültségéből, de változatlannak mégsem mondható, mert hiszen, hogy egyebet ne említsünk, a kincstár helyzete - a rossz gazdasági viszonyok közepette is jobb volt szeptember végén és lényegesen jobb ma is, mint ahogy júliusban és augusztusban jövendölgették, noha például a közigazgatás deficitje augusztusban (sökkenést mutatott más hónapokéihoz viszonyítva. Mivel pedig az október és november hava az állami bevételek szempontjából rendszerint emelkedéssel jár, remélhető, hogy az új pénzügyminiszter nem lesz kénytelen minden gondját, idejét, erejét a budge! egyensúly biztosítására lekötni, hanem más alkotó tevékenységbe is belebocsátkozhatik. Úgy véljük, szignaturául szolgálhat ez a viszonyok megítélésében, valamint az a látszólag csekély méretű jelenség is, hogy a gépiparunkban foglalkoztatott munkáslétszám az utóbbi hetek során, mindössze néhány százzal is, de tényleg növekedett. A búzatermés gyöngeségét meg erősen ellensúlyozza mezőgazdasági egyéb terményeink, pl. kapásterményeink bősége. Mindezeket nem azért hoztuk fel, hogy a közeljövőért való gondolatnak fittyet hányjunk, hanem azért, mert e henyevészve idevetett né hány adat is azt bizonyítja, hogy kishitűségre a kenyérkérdésben sincs okunk, sőt azoknak sincs arra okuk, akik a maguk és az ország boldogulását tőlünk független körülményektől várták és várják. Az idő lassanként nekünk is dolgozik, helyesebben mondva, nekünk is segít. Mert a munka a mi vállainkra j nehezedik. Sült galambok nem röpködnek. Magunknak kell dolgoznunk. Magunkért, nemzetünkért. A gazdasági, a politikai, a társadalmi élet minden vonalán. Egy akarattal, harmonikus erőfeszítéssel, pihenés nélkül, gyorsan. dr. Idegenforgalom. Válasz dr. Takács István cikkére. Nagy érdeklődéssel olvastam azon cikksorozatot, amelyet dr. Takács azon a címen tett közzé: Lehet-e Esztergomban számmottevő idegenforgalom? Annál is inkább érdekeltek cikkíró fejtegetései, mert hiszen az idegenforgalom fellendítése érdekében évek óta szorgalmasan dolgozik minálunk (így kis gárda, amelynek jómagam is egyik buzgó tagja vagyok. Miután ebben a tárgy k irben az évek során némi tapasztalatot és gyakorlatot szereztünk, engedtessék meg nekem, hogy a jóindulatú, de a helyi viszonyokkal kissé tájékozatlan cikkíró megállapításaira néhány szóval válaszolhassak. Már a cikk címe is arról tanúskodik, hogy cikkírónak nincsen arról tudomása, hogy városunkat vasár- és ünnepnapokon hajón, vonaton és autón nemcsak százai a kirándulóknak keresik fel, hanem ezrek, hiszen 5—6.000 zarándok és kiránduló is volt már egy napon itt s a nyár folyamán nem egyszer volt 3.000 idegen Esztergomban. Ez évben csak vasúton 257.000 idegen érkezett Esztergomba. Tehát a számottevő idegenforgalom nemcsak lehetséges, hanem már meg is van. Van-e Csonkamagyarországnak még egy városa, amelynek csak megközelítőleg is hasonló idegenforgalma volna? Az idegenforgalom jelentőségét talán sehol sem ismerték fel ha zánkban olyan korán, mint Esztergomban. Boldog emlékű dr. Kőrösy László — akinek ebbeli érdemeit a város egy róla elnevezett utcával h< norálta — már a 80-as évek elején élénk tevékenységet fejtett ki ezen a téren, s az ő tollából jelent meg a Wörl's Reischenbücher kiadásában, mintegy 50 évvel ezelőtt egy német és magyar nyelvű esztergomi kalauz. Melyik magyar nyelvű városnak volt abban az időben városismertető kalauza s jelent meg e azóta is egy világcég kiadásában más magyar városról önálló ismertető füzet? Azóta elég kifejlett ismertető irodalom fogl lkozik Esztergommal, legyen elég a Dvihallyféle pompás könyvre, a Lepold— Homor-féle esztergomi kalauzra, valamint a Vécs és Vitái-féle ismertetőkre és a Nemzeti Újság mellék léteként kiadott Magyar-féle ismertetőkre rámutatnom. Azóta Esztergom a város és a Takarékpénztár áldozatkészségéből belekerült nem egy idegennyelvű Bädekerbe s a propaganda plakátok és brosürák ezrei hirdetik nemcsak hazánkban, hanem külföldön, sőt Amerikában is Esztergom nevezetességeit. Tudtommal egyetlen magyar vi déki városnak sem volt még idegenforgalmi hivatala akkor, amidőn a mionk már eredményesen működött és felvette a kapcsolatot az összes idegenforgalmi tényezőkkel. A cikkíró bizonyára nem tudja azt, hogy más városok hozzánk jöttek idegenforgalmi hivatalunkat tanulmányozni. Az idegenforgalmi propaganda manapság egész tudomány és aki csak némi pillantást is nyert annak titkaiba, az tudja jól, hogy nagyon sok pénzbe is kerül. Ha a cikkíró városunk költségvetését áttanulmá nyozza, csodálkozni fog, milyen kicsi összeg van ott erre a célra beállítva. Hol vagyunk mi csak Egertől is ebben a tekintetben? Dacára a szűkös eszközöknek, mégis eljutott a híre Esztergomnak nemcsak a csonka haza minden zugába, hanem a külföld is tudomást szerzett rólunk. Ezt az eredményt csak kitartó, céltudatos munkával lehetett elérni. Mielőtt idegenforgalom megteremtéséről beszélünk, elsősorban vizsgálnunk kell, melyek azok a tényezők, amelyek vonzerővel birnak az idegenekre, s másodszor milyen tömegekre számíthatunk? Adottságainál fogva Esztergom számára a közelfekvő főváros és a belső vándorforgalom jön tekintetbe. Az a kisszámú idegen műértő, amely hazánkat felkeresi, még akkor sem bir jelentőséggel, ha egyik sem kerüli el városunkat. Marad tehát a szórakozni, kirándulni és üdülni vágyó fővárosi közönség. Kétségtelen, hogy mindenki, aki városunkat felkeresi, megtekinti a bazilikát, kincstárt és a gyűjteményeket, azonban egyedül ezekért nem sokan és akkor is csak egyszer keresnék fel városunkat. Mindezek a látnivalók évtizedek óta megvannak, de vájjon volt e néhány év előtt még Esztergomnak idegenforgalma, vagy van-e akár a jelenben is a téli hónapok alatt ? Bizony nincsen. Megállapítható tehát, hogy a tömeges idegenforgalom — s egyedül ennek van csak gazdasági jelentősége — más tényezők kedvéért keresi fel újabban Esztergomot. Ezek a tényezők csak néhány év óta keletkeztek s mióta megvannak, azóta a fáradságos idegenforgalmi propaganda sem eredménytelen. Amit a cikkíró a bazilikáról, a kincstárról, vagy amit a várhegy környékéről megírt, azt az Országos Idegenforgalmi Tanács, (amely 4—5 évvel ezelőtt itt tartotta meg kongresszusát) hivatott bírálóként régen megállapított; sőt ezen túlmenőleg is. Ha hébe-hóba felkeresi az ember a szülőföldjét, amit már régen nem látott, talán elsősorban azt illenék észrevenni, ami új létesült, nem azt, ami még kifogásolható. A Fürdő Szállodától a prímási palotáig terjedő útszakasz a cikk megírásakor tényleg nagyon rossz állapotban volt, de vájjon miért nem vette észre a Kossuth Lajos és Ferenc József-út keramitját és aszfaltját és a Csernoch János-út topekáját? Vagy talán nem vettünk példát a fővárosban gomba módon a földből kinövő virágágyakról és gyepesítésekről? Ej-ej? A hozzánk jövő budapestiek gyönyörködve szemlélik „tragédiás" erőfeszítéseinket, csak egyedül a cikkíró nem akarja azokat meglátni. Pedig mennyi munka, koldulás, harc és gáncsoskodás után születtek meg ezek a dolgok, amelyekre már az esztergomiak is kezdenek büszkék lenni. Dr. Takács el van telve azzal a jószándékkal, hogy a maga közreműködésével is növelje az idegenforgalmat. Nagyon megbecsülendő szándék, de édes Istenem, szabad-e akkor rólunk, akik csekély eszközökkel eddig is nagy eredményeket értünk el, úgy írni, hogy: „mindenütt meg is csinálják, ahol értenek az idegen megfogásához", másszóval az idegenforgalomhoz. Lehet, hogy még nem értünk annyira, amennyire kellene, de azért ilyen kézlegyintéssel még sem lehet elintézni annyi munkát, fáradságot ós áldozatot, amennyi az eddigi eredményekben benn fekszik. Esztergomi újságokban mindent lecsépülő cikkek fölös számmal jelentek Október8-9-én STROGOFF MIHÁLY KORZÓ SZOmbat — VaSamap Ju i es Verne örökbecsű regénye filmen 16 felv.-ban. Főszerepben: MOZGOSZINHAZ. 7 és 9 órakor; 3, 5, 7 és 9 órakor. IVAN M0SJ0UKIN- ~ Folytatólagos előadások! - Hangos hiradó. (SZÉCHENYI-TÉR)
