ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-30 / 106. szám

Magyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol! ZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVIL évfolyam, 106. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1932. szeptember 30 iy jó­akarat csendül ki azon közférfiak tanácsaiból és azon államfér­fiak szándékaiból, akik az új magyar kormány megalaku­lásánál és az új kormányzati politika megjelölésénél a párt­uralmi rendszer kizárását ké­rik. Megnyugvással és megelé­gedéssel tölt el bennünket az a tény, hogy ebben az irány­ban elsősorban a keresztény­párt vezetőférfiai foglaltak ál­lást és igy tanúságot tettek arról, hogy azokat a komoly politikusokat, akik a keresz­tény politikai és a keresztény szellemű gazdasági és szoci­ális elvek zászlaja alatt kép­viselik a nemzetet, nem ha­talmi törekvések és érvénye­sülési lehetőségek, hanem első­sorban az ország és a nép java vezetik. Az ország és a nép érdeke pedig ezekben a nehéz, nyo­morúságos időkben az, hogy ne legyen pártoskodás és egy­más elleni harc, hogy ne le­gyen ebben az országban párt­rendszer, hanem együttmun­kálkodás, összefogás, komoly munka a gazdasági bajok megszüntetésére. Ez nem az elvek feladását jelenti, hanem azt, hogy azok is, akik vala­mely es politikai csoportba vagy szervezetbe tömörültek és azok is, akik ezt nem tet­ték, keressék meg a boldogu­lás közös útját, amelyre a gazdasági és szociális bajok megoldásának józan, egész­séges, megalkuvásnélküli poli­tikája vezet. Kitartóan, önzetlenül, ke­resztényi lélekkel, sokszor a jeruzsálemi templom kúfárai ellen használt korbács alkal­mazásával, — becsületesen kell szolgálnunk az összefo­gásnak ezt a politikáját, — különben elveszünk. A gazdasági élet körébe vágó fontos ügyeket tárgyal a vár­megye őszi közgyűlése. A központi választmány ujjáalakitása. — Az 1933. évi megyei költségvetés tárgyalása. Komárom és Esztergom köz­igazgatásilag egyelőre egyesí­tet vármegyék törvényható­sági bizottsága f. hó 30-án d. e. fél 11 órakor rendes közgyűlést tart. A közgyűlés tárgysorozatá­nak érdekesebb pontjai a kö vetkezők: A földművelésügyi minisz­ter leirata a műtrágyafogyasz­tás elősegítése tárgyában. ­A pénzügyminiszter leirata a pálinkafőzés után fizetendő állami szeszadó és kincstári szeszeladási árrészesedés ösz­szegének 50 százalékos leszál­lítása tárgyában. A közgyűlésen sorra kerül a vármegyei központi vá­lasztmány újjáalakítása is. A törvényhatósági átiratok között szerepel a munkasza­badság rendezése, a szakszer­vezeti reform, a termelőknek a pénztulajdonosokkal szem­ben való megvédése, továbbá a főváros átirata a hadirok­kantak, hadiözvegyek és ha­diárvák sorsának törvényho­zási úton való rendezéséről. Komárom—Esztergom vár­megyék háztartási alapjának 1933. évi költségvetése is a pénteki közgyűlésen kerül tár­gyalásra. A póttárgysorozat is több érdekes ügyet foglal magá­ban. Az őszi megyegyűlésen, amelyen még szó lesz egye­bek között a ifjúság elhelye­zésének kérdéséről, gróf Zichy Ernő bizottsági tag fel fog szólalni a gazdasági hely­zetről. A közgyűlés iránt nagy ér­deklődés nyilvánul meg. Pettes József képkiállítása az esztergomi városáhzán. Vak Bottyán egykori palotájában fészkel Peties József, jeles magyar festőművész esztergomi tartózko­dása alatt. A városház kis tanács­termében rendezte meg képkiállí­tását és vasárnaptól kezdve ide várja a város közönségének a mű­vészet iránt érdeklődő részét, mind­azokat, akik szeretik a szép képet és gyönyörködni tudnak a művészi ecset becsületes alkotásaiban. Kedves, meghitt hangulat várja a látogatót a kis tárlaton, amelyen jó megvilágításban, finom elrende­zésben sorakoznak a falon Pettes József művészetét leginkább jel­lemző képek. Peties József őszinte, igazszavú, nemesgondolkozású művész, aki tárgykörének megválasztásánál is vigyáz arra, hogy tiszta, emberi ideáljaihoz hűséges maradjon. Sö­tét tónusokkal dolgozik, de emellett nagyszerűen ért hozzá, hogy képei élénkek, színesek legyenek. A való magyar élet szépségei elevenednek meg vásznán, — szí­vesen keresi fel a népélet tiszta megnyilatkozásait, de ellátogat a magyar úri otthon kedves, meghitt, hangulatos rejtekeibe is. Erőteljes, szines, élethű portréi bizonyítják, hogy Pettes József a portréfestés művészetében is teljesen otthonos és a portréfestésnek kiváló műve­lője. Erről beszél a tárlaton levő „Arckép", amely Hortobágyi kir. tanfelügyelőt ábrázolja. Különben a közönség figyelmébe ajánljuk a „Kútnál" c. nagyméretű képet, továbbá „Leány a korsóval 0 a „Mosónők" c. érdekes alkotáso­kat. Külön figyelmet érdemel a „Piros interieur" és az „Olvasó parasztember". Pettes József hosszabb időt óhajt Esztergomban tölteni és itt — dol­gozni akar. Valóban megérdemli, hogy becsületes szándékait siker kisérje. Szent Gellért ünnepségek. Általános érdeklődéssel néznek elébe az október 2.-i Országos Szt. 'Gellért ünnepségnek, melyet a szé­I kesfőváros védőszentjének [ emlé­Ikére ereklyekörmenettel kapcsolat­: ban tart meg a Szt. Gellért szobor­nál. A d. e. 10 órai főpapi misét Hász István dr. tábori püspök a tabáni templomban pontifikálja, míg a szoborbeszédet Strommer Vikto­rin bencés gimnáziumi tanár mondja. Ez országos ünnepséget a tabáni rk. egyházközség s az Orsz. Szent Gellért Egyesület felkérésére az Országos Katolikus Szövetség ren­dezi a hívők ezreinek buzgó rész­vételével. Bevezetőt jelent e seregszemlé­hez — az Orsz. Szent Gellért Egye­sület szept. 24-i előesti ünnep­sége a Szent Gellért kegyelethelyen — és a szept. 25-én déli 12 órakor tartott kultuszóra a Szent Gellért szobornál — visszaemlékezéssel, hogy Gellért püspök 900 évvel ezelőtt ép e napon és ép e helyen szenvedte el vértanuságát. Ezért foglalkozott Kamenszky Orsz. elnök kultuszismeretetőjében az egyesület védőszentjével, mint az első magyar vértanúval. Szekeres Bónis bencésgimnáziumi tanár tartotta az ünnepi beszédet. Dr. Huszár Ferenc és ár. Szabad Antal mélyértelmű írók tanulmá­nyaikból adtak elő. Cz. Baán Jolán előadóművésznő szerepelt még, majd a fogadalom megerősítés az évenkénti szept. 25-i szoborünnepség megtartására az ereklyehódolattal kapcsolatban a himnus hangjai mellett történt. Majd ezután zászlójuk alatt le­szombat és vasárnap 7 és 9 órakor; 3, 5, 7 és 9 órakor. i_2:Én A spanyol légy (KIKAPÓS FÉRFIAK) Arnold és Bach bohózata 10 felvonásban. Zenéjét szerezte: Jean Gilbert. Főszereplők : Fritz Schultz, Ralph Arthur Roberts. — Hangos hiradó. KORZÓ MOZGOSZINHÁZ. (SZÉCHENYI-TÉR)

Next

/
Oldalképek
Tartalom