ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-25 / 104. szám

Reviziót! Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságot Magyarországnak ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 104. szám. Vasárnap, 1932. szeptember 25 Legyen végre megnyugvás és béke! — hangzott el csak úgy közbeszólás formájában a csütörtöki közgyűlésen! Megnyugvás, — a legszerényebb, legigénytelenebb szó, amely mégis nagy kincset jelent ma a közület számára. Béke, — a legcsendesebb, legáltalánosabb szó, de a legritkább tünemény a mai világban, amely pedig nélkülözhetetlen az emberi boldogulásnál, főként nélkülözhetetlen a köz javáért eredménynyel dolgozni akarók között. Legyen végre megnyugvás és béke! — ennek az őszinte szónak végre el kellett hangoznia, és ennek a becsületes kívánságnak végre is érvényesülnie kell a városi közgyűléseken is, amelyeken immár hosszú idő óta szenvedélyes, pusztán feltűnést és békétlenkedést keltő felszólalások fordulnak elő, minek következtében a közgyűlési tárgyalások nem érhetik el a tiszta közérdekszolgálat és a tárgyilagosság eszmei nívóját. Nem az ellenvélemények bűnösek itt — sőt azt kívánjuk, hogy az ellenvélemény és a tárgyilagos kritika egyetlen közgyűlésről se hiányozzék! — hanem igenis vádoljuk az ellenvélemények mögött meghúzódó tisztátalan szándékokat, a hangulati fűtőanyagot, a személyeskedések, a békétlenségek rugóit!... Működjenek a szakbizottságok, vizsgáljanak meg minden tárgyat és ügyet köteles lelkiismeretességgel, azután hangozzék fel az önzetlen kritika hangja, amely elitéli a rosszat és a közre ártalmasat, de helyesnek tartja a jót és elismeréssel illeti a tisztességes közéleti munkát! Legyen végre megnyugvás és béke minden téren, — és az ellenfelek legalább ne legyenek ellenségek többé !... Ez illene Esztergom közéletéhez ! Újjáalakították a városi szakbizottságokat. I Etter Ödön az ellenőrző-bizottság elnöke. — Miért {késik a pilisszentléleki űt elkészítése ? — Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 22-én, csütörtökön délután 4 órai kezdettel rendes közgyűlést tartott Glatz Gyula polgármester elnöklete mellett. A mindvégig élénk érdeklődéssel kisért közgyűlés tárgysorozata előtt dr. Darvas Géza interpellált a piliszentléleki út ügyében, amelynek tarthatatlan állapota valóban gyors cselekvést sürget. A közgyűlés tudomásul vette vitéz Dudás László városi mérnök felvilágosító jelentését, amely szerint az út elkészítése főként a kőfuvarozás késése miatt szenvedett halasztást. 250 érdekelt esztergomi fuvaros kötelezte ugyanis magát arra, hogy az útra egyenkint 3 m

3 követ szállít ingyen. A 250 fuvarosból összesen 69 szállította le az igért fuvart. Nagy akadálya volt az útépítésnek az is, hogy esztergomi munkásember nem akadt a kőtörésre, aminek folytán a kesztölci öregasszonyokkal kellett megtöretni a követ, akik a munkát vállalták. Mindennek dacára a jövő liét folyamán, amikor az államépítészeti hivatalnak rendelkezésre fognak állani a szükséges eszközök, az útépítési munka megindul a pilisszentléleki úton. A tárgysorozat első pontjaként üdvözlési ügyeket intézett el a közgyűlés, majd tudomásulvette a homokagyag- és kavicsbányászatra vonatkozó belügyminiszteri törvényrendeletet, amely a vonatkozó városi szabályrendeletet feleslegessé teszi. Egyhangúlag fogadta el a képviviselőtestület a városi szakbizottságok) újjáalakítására vonatkozó polgármesteri javaslatokat. A szakbizottságok újjáalakítására azért volt szükség, mert a belügyminiszter megsemmisítette a vonatkozó régebbi közgyűlési határozatot. A szakbizottságok tagjaiul csaknem teljes egészében a régiekkel azonos képviselőket választották meg. Kivétel az ellenőrző bizottság, amelynek elnöke Etter Ödön lett, a tagok közé pedig vitéz Szívós Waldvogel Józsefet és Toldy Jánost választották meg. A virilisták névjegyzékének kiegészítésére hivatott bizottság tag Herman Lajost, Kubovics Jánost, Matus Gyulát, Mátéffy Viktort és dr. Zwillinger Ferencet választották meg. A csatornaszabályrendelet módosításának tárgyalását dr. Etter Jenő főügyész javaslatára alaposabb előkészítés céljából a napirendről levéve későbbi közgyűlésre halasztották. A Hungária rt.-től a szanálási és villamosbérleti szerződésből kapott összeg elszámolását dr. Zwilliuger Ferenc javaslatára a megfelelő bizottságok elé utalta a városi közgyűlés. Mátéffy Viktor: Nagyon helyes 1 jaiul Etter Ödönt, Mátéffy Viktort ] Legyen már egyszer megnyugvás és Toldy Jánost, — a választókerüle-! e kérdésben is ! tek névjegyzéket összeállító bízott-1 A közgyűlés egyéb pontjairól hir síig tagjaiul pedig: Bartus Jánost, rovatunkban számolunk be! A „Korunk Szava" ellen indított sajtóper békés befejezése. Mint már rövidesen jeleztük, Mátéffy Viktor prépost-pJébános, városunk országgyűlési képviselője sajtórágalmazás miatt bűnvádi feljelentést tett a „Korunk Szava" c. Budapesten megjelenő időszaki lap ellen az abban megjelent támadó cikk miatt. Ezen ügyben a főtárgyalás f. hó 21-ére, szerdára volt kitűzve a budapesti büntetőtörvényszék Töreky tanácsa elé. A cikk íróját, Ballá Borisz budapesti hírlapírót dr. Markovich Miklós budapesti ügyvéd védte, míg Mátéffy Viktor képviseletében ezúttal is dr. Berényi Róbert ügyvéd, lupunk munkatársa jelent meg. Már a főtárgyalás megkezdése előtt felkérték Mátéffy Viktort, hajlandó lenne-e az ügy békés elintézésébe leleegyezni. Mátéffy kijelentette, hogy ő nem táplál haragot a cikk szerzője ellen és kész a megbocsájtásra, — azonban természetesen csakis úgy, ha az őt ért alaptalan támadásokért megfelelő elégtételt fog kapni. Erre a cikk szerzője késznek is nyilatkozott. A főtárgyaláson azután — melyen ezúttal dr. Méhes Ignác elnökölt, — ennek megfelelőleg hangzott el az alábbi deklaráció: „Nyilatkozat. A „Korunk Szava" 1932* márc. 1-i számában megjelent „Mátéffy Viktor papképviselő ülve maradt" c. közleményemet Mátéífy Viktor magára nézve sértőnek találta, ellenem emiatt sajtópert indított. Tudomást szereztem, hogy a cikkben említett szavazáskor Mátéffy képviselő úr politikai megfontolások eredményeképpen szavazott az általam kifogásolt módon. Belső politikai megfontolásait én bírálat tárgyává tenni nem kívántam, a cikknek személyi vonatkozású részeit pedig kérem meg nem történtnek tekinteni. Budapest, 1932. szept. 21. Ballá Borisz s. k." A nyilatkozat egy példányát a törnényszéki iratokhoz csatolták. Ballá Borisz kötelezőleg kijelentette továbbá, hogy a fenti nyilatkozat a „Korunk Szava" legközelebbi (okt. 1.) számában meg fog jelenni. Vállalta azonfelül a felmerült összes illetékek viselését. Miután ezen nyilatkozattal a cikkben foglalt mindennemű sértést viszszavonták, Mátéffy Viktor kijelentette, hogy a maga részéről az így nyújtott elégtételt megfelelőnek tartja és azt elfogadja, mire a bíróság az ügyet végzéssel megszüntette. Ezen aktussal tehát békés befejezést nyert ez a sajtóper, aminek a magunk részéről csak örülni tudunk, mivel nincs is semmi célja annak, hogy jó katolikusok egymás ellen hadakozzanak ahelyett, hogy befelé és kifelé is az erőt jelentő egységet dokumentálnák. szept. 24-25-én A veszedelmes leány KORZÓ szombat és vasárnap 7 és 9 órakor; 3, 5, 7 és 9 órakor. Egy megszökött menyasszony viszontagságai 9 felvonásban. Rendezte: JOHANNES MEYER, a „Varsói bál" rendezője. Főszereplők: JENNY JUGO és HERMANN THIMIG. MOZGOSZINHAZ. (SZÉCHENYI-TÉR^