ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-23 / 103. szám

fegyelmi vétség miatt legyen elbocsátható. Kéri a memorandumban azt is, hogy a hadviselteknél szüntessék meg a fizetéscsökkentést és mielőbb a régi fizetést állítsák vissza. Ez méltányos és jogos kívánság, mert a hadviselt tisztviselő — ha szemérmetességből nem is nyilváníttatta magát rokkantnak — a háborúban megviselt, betegségekre inkább hajlamos szervezettel bir és nagyobb fáradsággal végzi munkáját, de meg valószínű, hogy élete is rövidebbre van szabva a háborús szenvedések miatt és igg csak nehezen érheti el a magasabb fizetési osztályokat. Kézenfekvő igazságtalanság, hogy ők hátramaradjanak és még inkább szenvedjenek azért, mert harctéren voltak. A memorandumnak fontos kérelme az is, amely a szolgálati pragmatika megalkotását kéri. Ez biztosítaná a köztisztviselő függetlenségét és szabad joggyakorlatát. Vitéz Benárd Ágost di. felhívta a jelenvoltak figyelmét arra, hogy most az idő igen alkalmas arra, hogy a hadviseltek egy táborba tömörölve kivívják jogos kívánságaikat. A kormányban több hadviselt miniszter ül, a minisztériumokban is igen sok hadviselt van. A mult kormányzat és az elmúlt ]0 esztendő nem sok jót hozott a hadviseltekre, — reméljük, hogy a jövő kedvezőbb lesz ránk nézve a kormányzati belátás tekintetében! Meleg szavakkal küldötte azután üdvözletét vitéz dr. Benárd Ágost az összes esztergomi hadviselteknek, majd a jelenvoltak töub sérelmet ad.ak elő, amelyeket összeírtak, — végül elhatározták az esztergomi szervezet kiépítését. Tudjuk jól, hogy a bajokat meg nem szüntethetjük, de legalább arra kell törekednünk, hogy enyhítsük a helyzetet és lehetőleg távolítsuk el azokat a káros elemeket, amelyek nem pusztán a viszonyokból fakadnak, hanem az emberi gyarlóságokból, tévedésekből, bűnökből, vagy hibákból. Az ország hitelének megítélése szempontjából is végtelenül, fontos, hogy tiszta légkört teremtsünk, mert a külföld aszerint itéíi meg az ország erkölcsi állományát és hitelképességét, hogy vájjon polgárai anyagi, szellemi és erkölcsi tekintetben milyen értéket képviselnek, vájjon az igazság mérlegén a bizalom és hitel serpenyőjét egyensúlyban tartja-e a teljesítés serpenyője, vájjon az állam polgárai a jogok érvényesítése mellett teljesítik-e kötelességeiket és különösen, hogy az adott szónak és az írott kötelező erőnek szentsége uralkodik-e a gazdasági életben. A gazdasági életet gyakorta befolyásolják olyan tünetek, amelyek nagy számuknál fogva alkalmasak arra, hogy miattok helytelenül és kedvezőtlenül Ítéljék meg az ország erkölcsi és gazdasági helyzetét. Az a téves felfogás kerekedhetik szárnyra, mintha nálunk nem tisztelnénk, általában, a mások jogát, mintha a törvénynek nem volna elegendő ereje arra, hogy megvédje a jogot és igazságot és megtorolja a jog és igazság ellen elkövetett cselekedeteket. Az uzsoratörvény megalkotásával az adóst védjük meg az őt a hitelezők részéről érhető viszszaélések ellen, amikor szorult helyzetét kizsákmányolják és megrendült anyagi helyzetét még végzeteAz új hiteltörvény. Iria : Dési Géza országgyűlési képviselő. A termelés és a fogyasztás krizi- sebben érintik. Azután alkottunk ziséhez hozzájárul a hitel és a bizalom válsága. Ez a mai gazdasági viszonyok között az elszegényedés, a munkanélküliség, a nyomorúságnak ezer gondja, gyakran olyan hátrányosan befolyásolja, hogy bizony az erkölcsi lecsúszás lejtőjét is sokszor láthatjuk. Az mondják némelyek, hogy a gazdasági vonatkozású reformokra nincs szükség, mert ezek zavarólag hatnak ; állítólag az orvosság rosszabb volna a betegségnél ; egyes körök, orgánumok, érdekképviseletek támadják a törvényhozást azért, mert időnkint belemerészkedik nyúlni a gazdasági vonatkozásokba. Szerény nézetem, de teljes meggyőződésem szerint az igazság épen az ellenkező oldalon van. Nyugodt, csendes időkben, amikor minden szinte magától megy, fölösleges volna a törvényhozás éber őrködése és gyámkodása, de a mai időkben könnyelműség, sőt megbocsáthatatlan bűn volna, ha nem gondolkoznánk a gazdasági élet helyes kormányzásáról és irányításáról. A hitelsértésről alkotott és most életbe lépett törvényünk is számol ezekkel a viszonyokkal, egy másik törvénye kket, amely most került törvénytárunkba; ez védelem a hitelezőnek, az adósok részéről érhető támadások és visszaélések ellen. Ügy az uzsoratörvény, mint a hitelsértési törvény nem egyoldalú érdektörvény, ezek a törvények mindenkinek az igazát védik, védik az egyetemesség jogát. Az a törekvés, hogy tisztultabb, higienikusabb gazdasági levegő legyen, hogy minél kevesebb rossz töltse be az életet kereteit. Ez az új törvény, meggyőződésem szerint, kitűnően megszerkesztett jogi munka. Erősíteni fogja az ország gazdasági erkölcsét. Feltétlenül dísze lesz törvénytárunknak. Űgy elméleti, mint gyakorlati szempontból hézagot pótol és megvagyok győződve arról, hogy a gyakorlatban az az elmélet, amelyet ez a törvény megvalósít, üdvösnek bizonyul, hogy az elmélet és a gyahorlat harmóniában egészítik ki egymást és javára válik a nemzetnek, a gazdasági életnek és amit sohase hagytunk figyelmen kívül: a gazdasági erkölcsnek is. Ne higyjük azt, hogy a gazdasági élet merőben anyagi szempontokból meríti erejét, mert igenis az erkölcsi erő a gazdasági életben is kell, hogy vezető, irányító szerepet játszék! mm Gyümölcseink veszedelme. Több ízben volt alkalmam hírt adni arról, hogy határunkban milyen Örvendetesen szaporodik a nemes gyümölcs. A határ minden részében nemes gyümölcsösök létesültek. Különösen az őszibarack vált már termőre, de látni is a piacon olyan nemes őszibarackot, mely megállaná a helyét bármelyik fővárosi üzlet kirakatába is. Álma és körte is kezdi leadni nemes termését. Szóval Esztergom határában te rem már nemes, finom, piacképes gyümölcs, ami népünk újabb megélhetését fogja biztosítani. Ám alig vagyunk a kezdet kezdetén túl, már is jelentkezik gyümölcsöseink legnagyobb ellensége: — a kaliforniai pajzstetű. Az alföldi faiskolákból idehozott gyümölcsfacsemetékkel hozták be a város határába ezt a veszedelmes élősdit s már is rendkívül elszapoMagyarország július havi importja az elmúlt évinek 50 százalékára, exportja pedig 60 százalékára esett vissza. A Magyar Statisztikai Szemle jelentése szerint Magyarország behozatalának értéke 1932. július havában 23.7 millió, a kivite pedid 22.9 millió P volt. Külkereskedelmi mérleg tehát 800.000 P-ős behozatali többlettel zárult. Az elmúlt esztendő ugyanezen hónapjához viszonyítva a behozatal 23.6, míg a kivitel 17.3 millió P-vel esett vissza. Az ilymód aktivá tett kereskedelmi mérleg nem lehet jelentős propagandája az egyes államok ama törekvésének, hogy kereskedelmi méregeket aktívvá tetörődik 1 gyék. A behozatali adatokon átteezeknek a sebeknek orvoslásával, kintve megállapítható, hogy a leg-lpek, készülékek nagyobb visszaesés a fánál álott be (3.8 millió P), a szén is jelentékeny exportvisszaesést mutat (2.9 millió), a nehézipar cikkei közül másfél millióval ment vissza a gép és készülékbehozatal, a felvevőképesség visszaesésének ijesztő mérvét tárja fel az a körülmény, hogy a pamutssövet behozatala csaknen teljes egészében megszűnt, 1.2 millió P-ről 40.000 P-re esett. Félmilliónál na- i gyobb csökenést mutatnak még a gyapjúszövet, a mutfonál és cérna,' papiros és papíráru, tengeri, selyem I és selyemfonál. Végül villamosgérodott és érezhetően kezdte meg pusztító munkáját. A mult héten kiküldetésben járt a városban Jeszenszky Árpád dr. a Kertészeti Lapok szerkesztője és több gyümölcsöst meglátogatott. Különösen a szigeten találta a kaliforniai pajzstetű nagymérvű elszaporodását. Valószínű azonban, hogy a határban is pusztít az eddig ismeretlen, szabadszemmel alig látható élősdi. Tekintettel arra, hogy népünk egy újabb megélhetési ágazata forog veszélyben, nagyon kívánatos volna ha a város gazdasági bizottsága komolyan és erősen foglalkoznék a kérdéssel, s koronként javaslattal állana elő, illetve célravezető módozatot dolgozna ki az élősdiek irtására vonatkozólag. Gondoskoduék annak kötelező keresztülviteléről is. Egyesek, ha nem is teljesen hiábavalóan védekeznek a kártékony rovarok ellen, alapos munkát nem végezhetnek még felszaporodott költség mellett sem. Ha az irtás általános lenne, teljes sikerrel járna és amellett aránytalanul olcsóbban is volna keresztülvihető. Sem fáradság, sem pénzáldozattól visszariadni nem szabad, hisz egy új jövedelmi forrásról van szó, amelynek megmentése érdekében országos akciót kellene kifejteni. V. I. HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 17-23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Honvéd kesergő.. „ (Háborús emlékeimből.) Nem térek én többé vissza A hazai tájra, Nem borúi rám soha többé Akáczlombok árnya; Kék ibolya, kék nefelejts Nem virul már nékem, Itt domborul majd a sirom A ttngerparf szélen 1 .. Közös sírba ha letesznek Elhunyt társaimmal, Nem gondolok, nem törődöm Semmi földi gonddal; Hü hitvesem s kicsinyeim Sorsát Isten bírja : Idegenben néma, csendes Magyar honvéd sírja ! ... Sírom felett nótát dalol Majd az esti szellő Könnyet ejt rá szemeiből Az átszálló felhő ; Panaszomat rábízom a Zöld olajfa lombra, Bánatomat a tengernek Az majd elzokogja !.. , Kék Adria habos fodra, Panszom ha hallja, Keservében hullámait Égig korbácsolja S perbe száll a nagy Istennel. Tőle kéri számon : Miért hunyt el ifjú éltem Idegen határon ! ? .. . De ha egyszer zimankó gyúl Megint a hazára, Egy honvédnak se lesz itten Csendes álmodása; Alvó porunk életre kél, Hadba szállunk újra S megmutatjuk a világnak, Hol a Hadak útja! M. H. Albánia, 1916. Gyarmathy József. Intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza,