ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-23 / 103. szám

Ara köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill um ijijft iHfil IWI^XJ^IIIIJIIH^III.. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom. Kossuth Lajos utca :>><). szám alá küldendők. — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVIf. évfolyam, 103. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1832. szeptember23 A teli iitséaakció kérdését városunkban is csak összefogással, a hatóság és á társadalom vállvetett, közös munkájával lehet megoldani. A magyar városok inségakciós törekvéseinek egységes lebonyolítása céljából a Magyar Városok Országos Kongresszusa határozata alapján a városok szociálpolitikai előadói szeptember hó elején szak értekezletet tartottak. Ezen szakértekezleten a Vöröskereszt, Szociális Miszsziótársulat, Stefánia Szövetség képviselői, továbbá az egyházmegyék püspöki biztosai is megjelentek a városok képviselőin kívül. Az értekezletnek tulaj donképen nem az volt a célja, hogy a téli inségakció levezetésére fedezetet keressenek — bár ez a kérdés érdekelte volna a városok kiküldötteit legjobban —, hanem az, hogy a városok szociálpolitikai előadói ismeretanyagot gyűjtsenek a téli inség egységes levezetésére, a szegénygondozás és a munkanélküliség kérdését behatóan tárgyalják. A téli inségakcióra szükséges fedezeti összeg előteremtéséről nem a legkedvezőbb hírek érkeztek a pécsi értekezletről. Dr. Szekeres János belügyminiszteri tanácsos a városok kiküldötteinek a szakértekezlet végén kijelentette, hogy minden egyes városnak magának kell megoldani az inségakciós programm megvalósítását, az állam támogatására ne igen számítsanak. Közeljövőben kormányrendelet fog megjelenni, mely szerint a városok az állami adók bizonyos százalékát kitevő szükségadót vethetnek ki saját inségakciós céljaira. A pécsi szakértekezleten Schuller Dezső székesfehérvári tanácsnok a munkanélküliséget és ínséget előidéző okokról, Ramisch Ferenc OTI igazgató az ínségesek gondozásának történetéről és páter Oslay Oszvald tartományi főnök a szegénygondozásról és a világsikert aratott egri normáról beszélt. Azonkívül megbeszélés tárgyát képezte a munkanélküliek és inségmunkások nyilvántartása, környezettanulmányozás és munkaközvetítéssel járó ügykezelések és végül a munkaképes ínségesek ellátásának kérdése is. A pécsi inségakciós kongresszus a szociálpolitikai ügykezelésnél élesen szétválasztja a munkanélküliek kérdését a szegénygondozástól és ennek megfelelőleg mindegyik kérdés megoldására külön-külön j intézkedéseket tart szükségesnek. A munkanélküliséget ! munkaalkalom nyújtásával j kell megoldani és a munkáisokat nem szabad koldusokká lealacsonyítani, a szegénygom dozást pedig az egri norma alapján hatósági és társadalmi együttes munkával kivánja megvalósítani. Egységes rendszert kell bevezetni a szegénygondozásban — sürgették a szakértekezleten s erre vonatkozólag a legjobb megoldás az egri norma, melynek öt alaptétele a következő: 1. egységesség a szeretet gondozásában, 2. a szeretet közigazgatásának ethikai alapokra való helyezése 3. fegyelmes ellenőrzése az ellátottaknak, 4. politikai és felekezetmentes szociális gondoskodás, 5. leegyszerűsült egyének foglalkoztatása a szegénygondozásban. Ezen rendszer bevezetésével a szegénygondozás kérdése véglegesen megoldható s pedig a leggazdaságosabban, a legkisebb anyagi megterheléssel. E rendszer mellett a koldulásnak is véget lehet vetni. A munkaképes Ínségesek ellátása kérdésénél azon főelvnek kell érvényesülni, hogy ellátás csakis munka ellenében történhetik. Munkát kell biztosítani az Ínségesek részére s a munkateljesítés ellenében történhetik az ellátás. A létfenntartást biztosító ellátást illetőleg az az elv érvényesült, hogy a munkás csak egy részét kapja készpénzben (lakbére és egyéb szükségleti cikkekre), míg a másik részét terményekben. A munkanélküliség megszüntetésére szükséges fedezet kérdésénél megállapítást nyert, hogy a munkanélkülijSég kérdése, állam, vagyon és személybiztonsági kérdés s így ennek a kérdésnek a megoldásánál az államnak, a hatóságnak, a városnak és a társadalomnak össze kell fogni. Végül az értekezlet behatóan foglalkozott a beteg és az elaggott Ínségesek támogatását célzó szükséges intézkedésekkel, valamint a gyermekgondozással és a csecsemővédelemmel. Az értekezlet leszűrődött tanulságai, noha nagyrészt azonosak a nálunk követett elvekkel, mégis Esztergomra nézve is figyelemreméltók. A frontharcos közalkalmazottak gyűlése a városházán. Vitéz Benárd Ágost dr. ny. miniszter a frontharcosok sérelmeiről, a szervezet céljáról és munkájáról. Szerdán délután öt órakor az esztergomi frontharcos közalkalmazottak gyűlést tartottak a városháza nagytermében, amelyen az észter gomi tisztviselők és közalkalmazot tak csaknem minden ágából jelentek meg képviselők. Vitéz dr. Zsiga János az esztergomi hadviseltek nevében üdvözölte a gyűlésen megjelent vitéz dr. Benárd Ágost ny. minisztert, az országos szervezet elnökét, aki hosszabb beszédben tárta fel a hadviselt közalkalmazottak sérelmeit, ismertette a szervezkedés célját és a szervezet munkáját. Hangsúlyozta, hogy a nagy nyugati államok mindegyikében hatalmas kiépített, tekintélyes szervezet már évek óta a frontharcosok szövetsége, amelynek súlyos befolyása van politikai és társadalmi téren, és sziute elképzelhetetlen, hogy a nyugati országokban a frontharcosokat olyan mellőzések és sérelmek ér jék, mint amilyenekben a magyar hadviselteknek részük van. — Nálunk — sajnos — még mindig csak csecsemőkorát éli a hadviseltek szervezete, és a háború után tizennégy esztendővel jogos érdekeinket még mindig nem tudjuk kellően megvédelmezni! Ennek az az oka, hogy még mindig nincsenek egy táborban azok, akik pedig a házért való közös küzdelem és szenvedés alapján feltétleDÜI egy táborba tartoznak! — Mi nem forradalmi szervezet akarunk lenni — mondotta dr. Benárd Ákos — ellenkezőleg, mi a nemzet kipróbált, megbízható zöme és gerince vagyunk, akik pusztán igazságos bánásmódot, vérrel szerzett jogaink megbecsülését követeljük a törvény keretein belül, hogy meg ne inogjon a hit azokban, akik bizalommal harcoltak a hazáért, és az apák mellőzése miatt meg ne inogjon a hit a jövő nemzedékekben, ha majd ismét a haza védelmére kerül a sor! — Viszont az is igaz, hogy elsősorban saját magunk becsüljük meg magunkat, álljunk talpra és küzdjünk megbecsüitetésünkért! Ezután az országos szervezet újabb munkájáról szólt dr. Benárd Ágost és ismertette a miniszterelnökhöz juttatott memorandumot, amelyre már is bíztató válasz érkezett és amelyet a miniszterelnök szabályszerű tárgyalás alá vétetett. A memorandumban kérik a hadviselt közalkalmazottak, hogy a közszolgálatnál számítsák be a háborús éveket, tekintet nélkül arra, hogy a hadviselt mikor lépett hivatalba. Kéri továbbá, hogy a sérelmeket külön bizottság vizsgálja felül, és hogy létszámcsökkentés esetén hadviselt csak súlyos Szept. 24—25-én szombat vasárnap 7 és 9 órakor; 3, 5, 7 és 9 órakor. A veszedelmes leány KORZÓ Egy megszökött menyasszony viszontagságai 9 felvonásban. Rendezte: JOHANNES MEYER, a „Varsói bál" rendezője. Főszereplők: JENNY JUGO és HERMANN THIMIG. MOZGOSZINHAZ. (SZÉCHENYI-TÉR)