ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-09-21 / 102. szám

pességét. Igen sok akadályt kell majd legyőzni, hogy eljuttassuk a mezőgazdaságot egy olyan hitel­standardhoz, amelyet a csökkent rentabilitás mellett még el tud vi­selni. A kormányférfiak eddigi nyilatko­zatai alapján azonban már egészen bizonyos, hogy az adósságrendezés az imént körvonalazott keretek közt a legközelebb végbe fog menni. Nincs szükség tehát semmiféle agitá­cióra, mert hiszen nyitott ajtókat döngetnek azok, akik pártpolitikai szempontokból, vagy népszerűség­hajhászásból adósságrendezést és ka­matleszálítást sürgetnek. A kamat­leszállítás útján már a közel jövő­ben jelentős lépéssel haladhatunk tovább, mert mihelyt a Nemzeti Bank a rátát újból leszállítja, ami már a közel jövőre várható, a hi­telkamat önmagától ismét tovább fog olcsóbbodni, éspedigautomatice. Amennyiben ez a leszállított kamat­láb is meghaladja a gazdák teljesítő­képességét, a kormány el van ha­tározva még ezentúl is lenyomni a hitelkamatot. Egészen felesleges ezzel az eltökélt szándékkal szemben az agráradós­ságok problémájából politikai kér­dést csinálni, mert abban semmi po­litikum nincsen, amikor vélemény­különbség nélkül minden párt, a kormány, sőt valamennyi gazdasági ágazat és társadalmi osztály egy­aránt elismeri a gazdaadósságok végleges rendezésének halasztha­tatlan voltát. Mihelyt ez a végleges rendezés a kormány legsürgősebb programmjává lépett elő, megszűnt annak minden politikai vonatkozása és most már csakis a gazdasági és pénzügyi szempontok azok, ame­lyek irányadók és mérlegelendők a nagy feladat megoldásánál. Az országos front­harcos találkozó programmja. Mint már közöltük, a frontharcos szövetség október hó 2-án Buda­pesten rendezi még aIV-ik országos frontharcos találkozót, amelyen ün­nepélyes keretek között veszi át a kormányzóné Ő Főméltóságának, mint zászlóanyának kézéiből a ma­gyar' társadalom által ajándékozott országos frontharcos lobogót. A ta­lálkozó további célja, hogy dekla­rálja az élő hősök napját és ünne­pélyes nyilvános megmozdulásával bizonyságot tegyen a nemzeti gon­dolat ereje és a frontharcos élni­akárás mellett. A kitűzött cél érde­kében arra kéri a szövetség tagjait, a világháború magyar frontharco­sait, hogy lehetőleg'minél nagyobb számban vegyenek részt a talál­kozón. A programm szerint október lén történik a külföldről bejelentett nagyszámú frontharcos ünnepélyes fogadása. Október 2-án d. e. 9 óra­kor állnak fel az egybegyűlt front­harcosok és vonulnak fel az újon­nan felavatandó hősök terére (a vá­rosliget bejáratánál levő hősök köve körüli tér) ott fogják ünnepélyesen fogadni a zászlóanyát és a többi elő­kelőségeket. Ezután díszmenetben el­vonulnak a zászlóanya, a vitézi, a rokkant és frontharcos zászlók előtt a királyi várba, hol a szövetség örö kös fővédnöke a Kormányzó Ő Fő méltósága tart díszszemlét, majd tisztelgő elvonulás lesz a szövetség örökös díszelnöke József kir. her ceg előtt. Bajtársi közebéd fejezi be a programmot. A vidékről érkező bajtársak a Máv. törzs és beolvasztott vonalain 50 százalékos vasúti kedvezmény­ben részesülnek. E kedvezményt igénybe venni óhajtók forduljanak a szövetség országos elnökségéhez (Budapest, Rottenbiller-u. 26) vagy a vármegyei megbízotthoz (v. dr. Zsiga János, Esztergom, vármegyeház) vagy a szövetség helyi vezetőségé hez. Az igénylés alkalmával kiállí­tási és kezelési illeték címén 30 fil­lért kell mellékelni póstabélyegekben. A vidékről érkezők részére a je lentkezés sorrendjétől függően in gyenes vagy kedvezményes 1 pen gős szállást bocsájt rendelkezésre a rendezőség. Az ingyenes éjjeli szál­láshely az Üllői-út és a József­körút sarkán lévő Mária Terézia laktanya, a kedvezményes pedig a Keleli pályaudvar közelében a Fi­umei-út 4. szám alatt levő kiván­dorlási hivatal helyiségeiben törté­nik. Mindkét szálláshely kaszárnya­szerű, cca 20 személyes szobában, katonai vaságyakon, szalmazsák fej­párna, lepedő, takaró. Szállodai el helyezés cca 3.50 P. A bajtársi közebéden egy teríték ára cca 160 P. A megjelenés lehe­tőleg bajtársi egyenruhában, vagy sötétszinű utcai ruhában történjék, frontharcos, vitézi és rokkantjelvé­nyek, katonai kitüntetések, érmek feltűzendők. Hárommillió hektóliter lesz az idei musttermés. Megbecsülés sze­rint az uradalmi szőlőkben kataszt­rális holdanként 21 hetktóliter, az úgynevezett polgári szőlőkben pedig 7 hektoliter lesz az idén. Ha ezt az átlagot megszorozzuk a magyaror­szági összes szőlők területével, ak­kor a termés 3,626.000 hektoliter­nek felel meg. Á bejelentések alap­ján a polgári szőlő átlagtermése 14 hektoliter ugyan holdankint, de te­kintettel arra, hogy a szőlőket a pe­ronospora is megtámadta kisebb-na­gyobb mértékben, a magántermés­becslés ennek az átlageredmények csak ötven százalékát fogadja el. De nagynak tartja ezt az ötven szá­zalékkal csökkentett mennyiséget is, mert ezek közül a gyengén vagy egyáltalában nem termő szőlők jó­val nagyobb mennyiséget jelenthet­nek. Ha a fentebb kimutatott meny­nyiségből 500.000 métermázsa szőlő­ként eladott termést is leszámítunk, úgy 3—32 millió hektóliter marad az 1932. évi magánbecslós első ered­ménye, ami még nem lehet végle­ges, mert a szüretig sok minden történhetik még. HIREK. Éjjeli szolgálatot szeptember 17—23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Dal egy orgonabokorról... Fekete éjszakán útra kél a lelkem, Édesanyám sírján, hogy megpihenhessen; Lassan repül, lassan, hisz törött a szárnya S olyan mély fájdalom nehezedik rája ! .. . Idegenben porlad az én édesanyám, Egy kis temetőben a Kárpátok alján ; Ahogy meghagyta, mikor eltemettem, Sírjára egy bokor orgonát ültettem ! . .. Tavasz jöttén, titkon, ameddig tehettem, Az orgonabokrot könnyemmel öntöztem S könnyemtől minden ág dús virágba szökkent, Az alvó szive is megérezte ott lent I . . . De a sírtól átkos hatalom eltiltott, Rajta, az orgona azóta se'nyillott; Hantja is behorpadt s róla az orgonát Átkos cselák kezek szerteszéjjel hordták !... Várj csak cselák, várj csak ! Ez nem mehet tovább ! Viszek én a sírra, viszek még orgonát ; De nem magam megyek, Turul madár szárnya Mutatja az útat hajnalhasadásra, Magyar virradatra, a feltámadásra !. .. Gyarmathy József. Városi közgyűlés. Esztergom város képviselőtestülete f. hó 22-én, csütörtökön délután 4 órai kezdet­tel közgyűlést tart bőséges tárgy­sorozattal. Kinevezés. A m. kir. pénzügy­miniszter újjászervezte a vármegyei adófelszólamlási bizottságokat és az esztergomi adókörzet elnökévé ki nevezte Etter Ödönt, az Esztergomi Takarékpénztár R.-T. elnökvezér­igazgatóját. Az esztergomi adótár­gyalások e hó 23-án veszik kezde­tüket. Eljegyzés. Etter Magdát, Etter Ödön takarékpénztári elnök-vezér­igazgató és neje Legény Irén le­ányát vasárnap délben eljegyezte dr. Mailász Tibor m. kir. honvéd­főorvos, belgyógyász, a helybeli kerékpáros zászlóalj vezető orvosa, Mailász Ernő m. kir. dohánygyári igazgató és neje Heyduck Anna fia. A hivatalos lap fogja közölni a szénárakat. A kormány az ár­elemző bizottság vonatkozó vizs­gálatai és a tárgyalások befejezése után a hivatalos lapban közölni fogja valamennyi szénbánya ható­sági tájékoztató árát. Ez rövid időn belül meg fog történni. Balassa Bálint monográfusa meghalt. Dr. Dézsi Lajos egyetemi nyilvános rendes tanár, a szegedi tudományegyetem rektora, aki Ba­lassa Bálintról eddig a legterjedel­mesebb monográfiát írta és összes műveit is kiadta, szombaton elhunyt. A megboldogult tudós tiszteleti tagja volt az esztergomi Balassa Bálint Irodalmi és Művészeti Társaságnak, melynek elnöksége táviratban nyil­vánította részvétét a magyar tudo­mány nagy halottjának elhunyta alkalmából. Spórolós gazdasszony VARGÁ­nál vásárol. Rákóczi-tér. Az esztergomi hadviselt köz­szolgálati alkalmazottak baj­társi szövetsége f. hó 21-én szer­dán d. u. 5-kor a városháza nagy­termében gyűlést rendez, ame­lyen dr. v. Benárd Ágost ny. mi­niszter országos szövetségi elnök is résztvesz. Turisták vándorgyűlése. A Ma­gyar Turista Szövetség őszi vándor­gyűlését október 16-án Sopronban tartja meg. Felkérte az Államvas­utak igazgatóságát, hog/ filléres vonatot indítson a vándorgyűlés alkalmából. Szent Gellért emlékezete. Szep­tember 25-én, vasárnap a székes­főváros évtizedes szokásához híven, védőszentjének, Szt. Gellértnek, az első magyar vértanúnak emlékeze­tét ünnepli. Az Osztge mint haza­fias vallásos egyesület Szt. Gellért szoborünnepe emlékére az ottani oszlopos félkört stílszerűen díszítteti a székesfővárosi s nemzeti lobogók kai, címerekkel. Előttünk fekvő fel­vételek örökítik meg az évforduló ünnepségeket. A szobor mögötti oltár felett dr. Breyer István püspök, díszelnök által megáldott kép majd az idén is hirdeti, hogy Gellért püspök megjövendölt vértanúhalá­lát e helyen szenvedte. Igy erősíti meg a kereszténység csemetéit s ment meg attól, hogy mint nomád szilaj vad nép Európa térképéről letörültessünk. E szellemben buzdí­tanak a vasárnapi s az előesti ke­gyelethelyi alkalmi beszédek integ­ritásunk kivívására. Gabányi János tábornok: „Hőseink szentje". Er­délyi Gyula: „Szt. Gellért szobor nál" c. verse. Kiss Menyhért: „Ma­gyar Miatyánkja" az összhangzatos énekszámokkal lelkesítenek hazafias vallásos szerveink megvalósításánál. A közreműködő kiválóságok ismer­tetése beszámolónk feladatát képezi. Most csak azt jegyezzük meg, hogy a szeptember 24-iki kegyelethelyi kultuszórát az Osztge este 6 órakor a sziklatemplomi litánia után, — a a szeptember 25-iki Szt. Gellért szobor ünnepet pedig déli 12 órakor tartja meg. A Szt. Gellért egyházi ünnepséget, a főpapi misét, a Szt. Gellért ereklyekörmenetet október 2-ikára halasztotta el, hogy a szept. 25-iki d. e. fél 11-es Erzsébet ki­rályné emlékmű leleplezésen (Szt. Gellért szoborral szemközt levő piarista ünnepségi színhelyen) jelen lehessen. Elnökség. Országos szüreti ünnep. Okt. második felében nagy szüreti mu­latságra k észül Toka j hegyalj a, am ely­nek festői, a békebeli tokaji szüret­nek minden látványosságát felölelő programmja négy napig tart. Szerencsétlenség. Szombaton délután végzetes baleset érte Kiss Tibor reáliskolai III. osztályú ta­nulót, aki mint a Move úszószak­osztály tehetséges tagja a napi tré­ning befejezése után valószínűleg szabálytalan ugrás következtében fején súlyos sérülést szenvedett, melytől eszméletét vesztve, a társai által már elhagyott férfiuszoda medencéjében a víz alatt maradt. Eltűnését a jelenvoltak egyike sem vette észre és a szerencsétlenség csak akkor derült ki, mikor a me­dencéből a vizet szokás szerint le­eresztették. A kis diák ekkor már halott volt. Úszótársai és a jelen­voltak véleménye szerint a kis diák saját vigyázatlanságának lett áldo­zata. A szomorú véget ért Kis Ti­intézeti ruhaszükségletének legolcsóbb forrása Balog László divatárúháza"

Next

/
Oldalképek
Tartalom