ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-24 / 91. szám

Az eszme Németországból plántálódott át hozzánk. Bár a nemzeti munkavédelemnek 1921. novemberében történt életrehívása előtt is nyomát leljük hazánkban a polgári önvédelem módjának: 1918 őszén, Szegeden, amikor a hadifogoly és idegen munkások tömegesen elhagyták a szegedi vízvezetéki és világítási üzemeket, egy lelkes magyar mérnök köré csoportosult technikusok és polgárok tartották azokat heteken át üzemben és védték meg a forradalmi elemek támadásaival szemben. A magyar nemzeti munkavédelem megszervezését, minisztertanácsi határozat alapján, a belügyminiszter rendelte el 1921. október végén. A felvett és nyilvántartott tagok száma a megalakulást követő első évben meghaladta a 20.000 főt és 1932-ben elérte a 149.527-et. Ezen felül vannak még az államvasút, a posta és a folyamhajózás üzemcsoportjainak szervezetei, amelyeknek tagjai mint hivatásos vasutasok, postások és hajósok az illető üzem nyilvántartásában szerepelnek. Számuk 34.302. A különféle közüzemekben, kivéve a vasutat, postát és hajózást, rendes kiképzések, ismétlő gyakorlatok voltak. Munkábahívások voltak: 1922 október 8-tól 10 ig a pesterzsébeti villanyvilágítási üzemnél szakmunkát végzett 16 tag, napi termelés 100.000 kv.; budapesti köztisztasági munkások sztrájkja alkalmával 1923. április 7-től 18-ig naponkint 16—56 főnyi tag dolgozott; a szombathelyi elektromos műveknél 1923 április 11-én munkában állt 5 tag; budapesti kenyérgyári munkások sztrájkjánál 1923 április 11-étől 16-ig szakmunkát végzett 220 fő, termeltek naponként 50.000 kg kenyeret; a Phöbus újpesti villanyvilágítási üzem szüneteltetésekor az 1923 április 11-én 240 nemzeti munkavédelmi tag 24 óra alatt 90.000 kv. villanyerőt produkált; A Bpesti Autóbusz Vállalat sztrájkoló soffőrjeinek pótlására 1923 április 12-től 16 ig naponként 3 nemzetvédelmi soífőr vezetett kocsit; a Bpesti Községi Élelmiszerüzem munkásainak 1923 április 11-től 16-ig tartó sztrájkjakor a szervezet tagjai naponkint 260 q kenyeret sütöttek; 1923 augusztus 1től 5-ig tartó országos mozdonyvezető és fűtősztrájk alatt az egész országban a nemzeti munkavédelem látta el a vasutbiztositási szolgálatot és ezenkívül a szervezet tagjai vezették a szükségvonatokat, összesen 10.076 tag állt ezen idő alatt a vasút szolgálatában; a fővárosi nyomdász-sztrájk alatt 1924 április 7-től május 5-ig naponkint 56 nemzetvédelmi nyomndász szedte a Reggeliés Esti Híreket; a budapesti nyomdász-sztrájk 1924 június 21-től 23-ig 26 nemzetvédelmi nyomdászt foglalkoztatott naponkint; a ceglédi hengermalom megállítása alkalmával 1924 június 25-től július 5-ig 12 munkahelyre került az intézmény szakmunkása; a balassagyarmati árvíz alkalmával 1926 június 5-től 8-ig minden nap 10 ember végezett gátjavítási és mentési munkát; a pilisvörösvári bányász-sztrájk 1928 november 26-tól december 7-ig tartott, mely idő alatt naponkint 200 nemzeti munkavédelmi bányász 308 vagon szenet, az* erőközpontban 780.000 kv. áramot termelt; a biatorbágyi merénylettel kapcsolatosan elrendelt vasutbiztositási őrszolgálat 1931 szeptember 15-től december l-ig átlag 500 nemzeti munkavédelmi tagot foglalkoztatott 102 őrségen a fontosabb műtárgyaknál. Az itt felsoroltakon kivül még több-kisebb jelentőségű munkábaállás is lezajlott az intézmény körében. Válasz a „Német óvónőképzőt Esztergomnak" c. cikkre. Sajátságos játéka a véletlennek, hogy egy és ugyanazon a napon az Esztergom „Cim nélkül" kezdődő cikkben a magyaros hangzású nevek felvétele mellett tör lándzsát, az Esztergom és Vidéke tisztelt laptársunk hasábján pedig „Német óvónőképzőt Esztergomnak!" című kéthasábos cikkben német tannyelvű óvónőképzőt követel Esztergom város részére egy cikk. Hogy meg is magyarázza tervének sima kivitelét, azt tartaná helyesnek, ha a helybeli Szent Vince apácarend német óvodát létesítene gyakorlóiskolaként a német óvónőképző részére. Teljesen meg vagyok győződve a cikkíró úr magyarságáról. Elismerem, hogy a deutsches Fräulein-ok kiküszöbölésében bizonyos nemzetgazdasági előnyt akar elérni. Igazat kell adnom abban is a cikkíró úrnak, hogy erkölcsi szempontból is sokban igaza lehet az importált Fräulein-ekkel szemben. Elvitázhatlan tény az is, hogy a magyar intelligenciának szüksége van a magyar anyanyelven kívül egy két idegen nyelvre is és mégis azt kell mondanom, hogy a cikk rendkívül elhibázott valami s önkéntelenül paripát adott azok alá, akiket éppen Esztergom környékén kifejtett pángermán üzelmek miatt megbélyegzett a törvényhatósági bizottság, eljárást indított ellenük a vármegyei közigazgatási hatóság, sőt két egyházmegyei hatóság is kénytelen volt eme kellemetlen ügyek személyeivel foglalkozni. Egy esztergomi törekvő hölgy ma is hirdetést tesz közzé, hogy német óvodát óhajt 10—20 gyermek részére felállítani. Privát akció. Senkinek kifogása ellene nem lehet. Azt sem gáncsolhatja senki, hogy városunkban francia, vagy angol nyelvórákat ad egyik-másik, aki e nyelveknek tökéletesen birtokában van. Azt követelni azonban, hogy Esztergomban Magyarország hercegprímása, vagy a Szent Vince apácarend nyilvános, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter felügyelete alatt álló német tannyelvű óvodát és óvónőképzőt, tehát szakiskolát tartson fenn, komoly kívánságnak komikus és komikumnak túl komoly. Ilyen kívánsággal Bukaresten, Belgrádban, Prágában előállani talán veszélyes lenne. Németországban és Lengyelországban sem vennék szívesen s francia, vagy angol földön bizonyára mosolyognának felette. A közoktatásügyi m. kir. kormány gondoskodott arról, hogy a magyar intelligenciának módja legyen elsajátítani a világnyelvekből egyetkettőt. A magyar intelligencia ama része, amely ambicionálta magának az idegen nyelvbea való tökéletesítést, vagy szüksége volt rá, minden deutsches Fräulein és német óvónőképző, vagy hasonló francia, angol stb. intézet nélkül is célt tudott a múltban érni és fog tudni a jövőben is. Mindig volt és lesz is magánintézet vagy személy, amely vagy aki elősegíti az idegen nyelv elsajátítását. Amikor ezek a lehetőségek adva vannak, akkor olyan kívánsággal, mint amilyennel cikkíró úr a nyilvánosság elé lépett, legalább is helytelen. Hogy miért, azt nyilvánosan tárgyalni nem tartom helyesnek, csak annyit kívánok megjegyezni, hogy inkább jöjjön be néhány deutsches Fräulein az országba, semhogy magunk üssünk nagyobb rést a magyar közoktatáson, mint amekkorát ütött azon a békediktátum. Figyelő. R

EK 1 Éjjeli szolgálatot augusztus 21 -26-ig Kerschbaummayer Károly „Megváltó"hoz címzett gyógyszertára (Kossuth Lajos-utca) teljesít Zirc nagy jubileuma. Hétszázötven évvel ezelőtt jöttek Szent Bernard fehérreverendás fiai magyar földre. A budai Mátyástemplomban pihenő Árpádházi nagy király, Ili. Béla telepitette le őket a Bakony rengetegébe, hogy a íöldmivelésre tanítsák s a munkás élettel járó magasabb kultúra fokára segítsék a magyar népet. A település helyét „Szrc"-nek, ami magyarul Sziv-et jelent, nevezte a környéken lakó szláv eredetű pásztor nép. A zirci atyák immár nyolcadfél századon át teljesítették az életet szétsugáraztató szívnek szerepét. A tiszti üdülő idei nyaralóit az alábbi névsorban üdvözölheti Esztergom: Hermann Géza tanács nok, Beile Ferencné ezredes özvegye, Gardovics Nárcisz ny. ezredes, Wizinger Viktor tanácsnok, vitéz Tilzer Jánosné alezredes özvegye, Tomaschek Sándor nyug. őrnagy, Cserépy Zoltánné ezredes özvegye, Korell Károly hadbiztos, Hanelkker István ny. ezredes, Or-Í zechowszky Győző főhadnagy, Me1 rényi Scholtz Kálmán ny. tábornok, Poltl Károly g. főelőadó, Szűts Lajos altanácsnok, Bán Gyula szkv. m. í tüzér alezredes, Szabó Győző szv.' sgtisztviselő, Poppel Gusztávné ez-j redes neje és leánya, Haitenberger Aranka, özv. Tagscherer Józsefné tüzérszert, főtiszt, özvegye, dr. Ma-1 rosfy Lajos főállatorvos, Boda Sán-i do:né tüzérezredes özvegye, Holvéd Hugóné ezredes özvegye, vitéz dr. Hetessy Miklós főelőadó biró, Zborovszky Béla ny. százados, Kirsch Mihályné szv. főtisztv. özvegye, Molnár Sándor százados, Molnár Sándorné ezredes özvegye, Horváth Pál ny. ezredes, Böck Zoltán ny. ezredes, b. Békássy Imre ny. ezredes cs. és kir. kamarás, Frauer Mihályné őrnagy özvegye, Kélley Rezső ezredes, vitéz Füleky Dezső ezredes vk. Verőczy Imre II. o. főhadbiztos, dr. Burghardt Péter II. o. főtörzsorvos, Beke Zsolt előadó, tarnói Tarnói István ny. ezredes, vitéz Jeney Zoltán altanácsnok, vitéz Szupkovics István ny. tábornok, Hornatt Győző ny. százados, Kanizsay Karg György ny. ezredes, Radoychich Lajos ny. ezredes, csikszentiványi Lakatos László vámőralezredes, Hajdóczy József, II. o. főhadbiztos, Szuchenyi LajosnéI. o. főhadb. özvegye, Krause Lajos ny. tábornok, vitéz Vasváry Frigyes, vkszl. százados, Udvardy Dezsőné őrnagy özvegye, Pigl Károly ny. tüzérszázados, Polgár Re zsőné ny. tábornok özvegye, Németh Géza altanácsnok, Jánossy Leóné ezredes özvegye, vitéz Szőllősy Sándor százados, Éry Béla főelőadó, nemes Raisz Miksa ny. ezredes, Madarász Bódogné százados özvegye. Német óvoda Esztergomban. Többek érdeklődésére október 1-i kezdettel német óvodát szándékozom nyitni. Az óvodás gyermekeket hétköznaponként délelőtt képesített óvónő segítségével szakszerűen fogom foglalkoztatni. Tandíj havi 10 P. Beiratás szeptember 5-én, 6-án és 7-én d. u. 3—6 óráig, Uri-utca 4. sz. alatt levő lakásomon. (A primási palota mellett.) Kérem az érdeklődő szülőket, hogy amennyiben gyermekeiket (a költséges Fräulein-tartás helyett) a német nyelvben ezúton óhajtják képeztetni, szándékukat a fent jelzett napokon okvetlenül jelentsék be ; egyrészt azért, mert az óvodát csak megfelő létszám mellett tudom megnyitni, másrészt pedig, hogy a megnyitáshoz szükséges előkészületeket időben meglehessem. A szives érdeklődőknek bármikor készséggel állok redelkezésre. Legyen szabad az érdeklődő szülők figyelmét felhívni arra is, hogy az előző évekhez hasonlóan német nyelviskolámat iskolás fiúk és leányok részére ez évben is fenntartom. Hetenként 2 tanítási és 2 gyakorló (játék) óra. Tandíj havi 5 P. Beiratás a fentemlített napokon. Ha egy családból több gyermek jelentkeznék, tandíjkedvezményt tudok nyújtani. Hornomé, Szkalka Anna. Mennyi az idei termés ? A gazdasági felügyelők a íölmivelésügyi miniszter meghívására értekezletre gyűltek össze. Az értekezlet megállapította, hogy Magyarország ezévi termésének eredménye a következő : búza .5,942.000 q, rozs 7,800.000 q, árpa 7,000.000 q, zab 2,090.000 q. Hullák a Dunában. Dunaalmás határában egy 26—28 év közöttinek látszó, 150—155 cm. magas, kerek arcú, fekete, bubira vágott hajú, barnaszemű, ismeretlen női hullát fogtak ki a Dunából. Az elhalt fehér vászon, női nadrágot és ugyanilyen, csipkésszélű inget viselt. Más ruha nem volt rajta. Külerőszak nyomát nem fedezték fel az elhalton. A győri kir. ügyészség engedélye alapján Dunaalmás községben eltemették. — Szőny község határában a Dunából kifogtak egy 60-65 éves, 179 cm magas, nyirott bajuszú, ősz, ismeretlen férfi hulláját. A holtest ruha nélkül, kb. 4 hétig lehetett a vízben. A hullák személyazonosságának megalapítása végett nyomozás indul. Pilis-Vértes Szövetség kiállítása Esztergomban. A Pilis-Vértes Szövetség előkészítő bizottsága elhatározta, hogy az alakuló közgyűlése alkalmából bemutatja a körzetébe tartozó egyes vállalatok készítményeit s ép ezért Esztergomban szeptember hó 8—19-ike között kiállítást rendez. Bővebb felvilágo-