ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-10 / 87. szám

Vita a kutya kérdésről a vár­megyei kisgyűlésen. Radikálisabb szabályrendelet készül. tus 15-én reggel 8 órakor a Széche­nyi-téren levő Kath. körben, ahol a Magyar Nők Szent Korona Szö­vetségének és az Oltáregyletnek tagjai is gyülekezni fognak. A rendezőség. A lakbérek részletekben való fizetése esetén nem jár kése­delmi kamat. A háztulajdonosok országos szövetsége több napilap­ban közleményt tett közzé a rész­letfizetés kedvezményét igénybe­vevő lakók állítólagos kamatfize­tési kötelezettségére vonatkozóan. Illetékes helyen megállapítják, hogy a 880—1932. M. E. számú rendelet csak átmenetileg ezévi április 30-ig bezárólag állapította meg a részlet­fizetés kedvezményét igénybevevő lakók kamatfizetési kötelezettségét. Május 1-től kezdődőleg tehát a bér­összeg havi részletekben való fize­tése esetén késedelmi kamat nem jár. A gimnázium igazgatósága ez­úton szólítja fel helybeli növen­dékeit, hogy aug. 15-én d. e. fél 9 órakor gyülekezzenek a gimnázium udvarán, hogy a főszékesegyházba induló körmenethez csatlakozhas­sunk. Szentmisét mindenki már elő­zőleg hallgasson. Jézus szive. Nagyváradon egy régi ház homlokzatát Jézusnak tö­viskoszorúval övezett, vérző szive díszíti. A fal fehérre van meszelve, a töviskoszorú zöld, a vérző szív pedig piros. A háztulajdonos adó­hivatalnok. Valami kétségbeesett nagyromán honfi megdöbbent a piros-fehér-zöld szín láttára s följe­lentette a rettentő esetet. A napok­ban bizalmas felhívást kapott az érdekelt adótiszt, hogy a háza hom­lokzatát azonnal festesse át, mert különben elbocsátják. B. É. Az egyesített vármegye keddi kis­gyűlésen a póttárgysorozaton szere­pelt Jakus János esztergomi kis­gazda segély iránti kérelme, aki­nek két lova veszett kutya marása kö\ etkeztében elpusztult. A kérdés­hez hozzászólva vitéz Szívós­Wald­vogel József ny. tábornok, bizott­sági tag beszédében a kutyakérdés radikális rendezését követelte. Hang­súlyozta, hogy noha napirenden vannak Magyarországon a kutya­marásokból származó bajok, mégis azok, akik a kérdés alapos és sür­gős orvoslását követelik, nem bír­nak eredményeket elérni a hatósá­goknál sem. Közgazdaságunknak évente sok pénzébe kerül a kutya­védelem. Gondoljunk csak a veszett kutya által megmart ember gyógy­kezelési költségeire, és arra, hogy ha a veszett kutya megmarja a gulyának egy állatját, az egész gulyát ki kell irtani, vagy arra, hogy a gazda összes állatait elveszti a kutyaharapás következtében. — Különösen Esztergom az a hely — mondotta vitéz Szívós­Wald­vogel József, — ahol a kutyák ga­rázdálkodása konstantinápolyi mé­reteket ölt. Nemrégiben egy fiú halálával végződött ebmarás tör­tént Esztergomban. Emberek és állatok megmarása napirenden van és nem tudunk a dolog végére járni. — Amikor erélyesebb intézkedést határoztunk el, éppen a vármegye nem járult hozzá — hivatkozva a fennálló rendszabályokra. — A kutyatartás tekintetében is lehetetlen állapotok vannak Eszter­gomban. Ismerek olyanokat, akik segítségért folyamodnak, viszont két nagy kutyát is tartanak. Ahol borjú­nagyságú kutyákat tartanak, ott nem lehet inség. — Védjük meg végre az embe­reket és állatokat a kutyák ellen! Ghyczy Elemér a baj orvoslására ajánlotta, hogy szigorúan írják össze a kutyákat a községi elöl­járóságok, és azokat a kutyákat, amelyek után adót nem fizetnek, haladéktalanul irtsák ki. A kutya­tartókkal pedig kötelezvényt írassa­nak alá, amelyben a kutyáért fe­lelősséget vállalnak. Dr. Divéky István, vármegyei fő­ügyész azt javasolta, hogy a kutya­invázió megszüntetésére irtsák ki mindazon kutyákat, melyeket nem vezetnek pórázon. Elnöklő főispán hangsúlyozta, hogy hasznos kutyák is vannak, azért a két különböző véglet össze­egyeztetése alapján felszólalók köz­benjöttével új szabályrendelet volna kidolgozandó, amelyben biztosítani lehetne az emberek és állatok fo­kozottabb védelmét. A kérdés mielőbbi alapos elinté­zésére azért is szükség van, mert Esztergomban újabban ismét meg­szaporodott az ebmarások száma. Két héten belül 7 kutya került vizs­gálat alá és a városból több sze­mély jár a Pasteur-intézetbe. A kúria helybenhagyta a ko­csi apagyilkos büntetését. Mint annak idején megírtuk, Kocs köz­ségben Mohácsi Vince 33 évesföld­miveslegény mult év márciusában megölte apját, Mohácsi Józsefet, aki­vel rossz viszonyban volt. Éjjel együtt volt vei 3 a borpincében és amikor az öreg ittas állapotba ke rült, kötelet vett elő és azzal meg­fojtotta. Ezután, hogy az öngyilkos­ság látszatát keltse, a kötél egyik részét a holttest nyakán hagyta, a másikat a fölötte lévő gerendára hurkolta, mintha a kötél elszakadt volna. A helyszint azonban túlsá­gosan jól elrendezte, a holttestet szépen hanyattfektette, a kezeit a mellén keresztbe rakta. Ez a nagy rend gyanússá lett, a csendőrök nyomozni kezdtek és megállapítot­ták azt is, hogy a pincét kívülről zárták be és annak kulcsát Mohácsi Vincénél találták meg. Az orvos­szakértők megállapították, hogy a halált nem hurkolás, hanem zsine­gelés okozta. A legény a csend­őrök előtt eleinte tagadott, de ké­sőbb beismerte, hogy ő ölte meg az apját. Ezt a vallomást kés3bb visz­szavonta ugyan, de a törvényszék elitélte 15 évi fegyházra, amit a tábla is helybehagyott. Most foglal­kozott ezzel az üggyel a kir. kúria és a 15 évi fegyházról szóló Ítéle­tet jogerőre emelte. Porosz szén helyett fűtsön tatai kokszbrikettel, melynek hő­értéke megfelel a külföldi szénnek és speciális összetételénél fogva minden rendszerű kályhában a leg­gazdaságosabban használható, úgy hogy a külföldi szenet és kokszot a legjobban pótolja. Megrendelhető : Tamásnál, Kossuth Lajos- u. 52. sz. Telefon: 6 Takarékos háziasszony CSÁKVÁRY-nál vásárol. — Ha fáj a feje és szédüi, ha ha teltséget, bélizgalmat, gyomor­égést, mellszorulást vagy szívdobo­gást érez, igyék minél előbb valódi „Ferenc József" keserűvizet. Gyo­mor- és bélszakorvosok bizonyítják, hogy a Ferenc József víz remek természetalkotta hashajtó. A Ferenc József keserűvíz gyógyszertárakban drogériákban és fűszerüzletekben kapható. A Pesti Tőzsde 16 oldalas új számában az értéktőzsde közeli megnyitásáról, a Nováról, az új já­tékkaszinó tervéről stb. szenzációs információk számolnak be. Trafikokban árusítják majd a bejelentő lapokat. A dohány­kisárusok már több alkalommal az­zal a kéréssel fordultak a belügy­minisztériumhoz, hogy a rendőrségi bejelentőlapokat dohánytőzsdékben árusíthassák. Hangoztatták, hogy a közönség állandóan keresi a trafi­kokban a rendőri bejelentőlapokat. A belügyminisztérium most teljesít­hetőnek találta a trafikosok kérel­mét és el is készített egy rendelet­tervezetet, amelyben intézkedés van arra vonatkozóan, hogy a bejelentő­lapok trafikokban is kaphatók legye­nek. A rendelettervezethez, hir sze­rint, már csak a pénzügyminisztéri­umnak egy közbeeső intézkedésére van szükség, úgy hogy a dohány­kisárusok valószínűen még augusz­tusban megkezdhetik a bejelentő­lapok árusítását. Nehéz székelésben szenvedők, akiknek az agyvértódulás, a fejfá­jás és szívdobogás, az emésztési za­varok és különösen a végbélbajok teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este egy negyed pohár természetes „Ferenc József" keserű­vizet. Nincs többé fizetség kémény­égetésért. A belügyminiszter a földművelésügyi miniszterrel egyet­értőleg rendeletet adott ki, mely szerint a kéményseprő tartozik a kémények alsó nyílásánál össze­gyűlt kormot mindenkor eltávolí­tani. (Tehát nem szabad otthagyni a kémény előtt.) Ha a kéményt se­perni lehet, nem szabad égetni. Ha a kéménynek nincs padlásra ajtaja, akkor tűzoltónak kell jelen lenni az égetésnél és előzőleg vizet kell fel­vinni. Kéménykiégetésért ezentúl nem kell fizetni, nincs semmi mun­kadíj vagy költség. Az Esztergomi Gyümölcsérté­kesitő és Központi Szeszfőző Szövetkezet ajánl 50 fokos tör­köly-pálinkát literenként 2 P-ért. A megrendeléseket Tóth János (Simor J. u. 44.) veszi át. Napi három fillérért, évi tíz pengőért nyújt biztosítást 10.000 pengőre halál- és 20.000 pengőre rokkantság esetére a Fonciere ma­gyar biztosító intézet. Ezek a rend­kívül olcsó kötvények arra az es­hetőségre érvényesek, ha valamely járművet és vele az utast baleset éri. (Vasút, autóbusz, autótaxi stb.) Minden gyakran utazó embernek az ilyen, úgyszólván ingyenes biz­tosítás, egyenesen nélkülözhetetlen. Bővebb felvilágosítást nyújt az in­tézet : Lőrinc-utca 2. I. em. RÁDIÓ Kedd, augusztus 9-én d. u.: 6.00. A m. kir. Operaház tagjaiból ala­kult zenekar hangversenye. — 7.15. Kál­dor György: Ujságiró-betegségek. — 7.45. Magyar dalok. Előadja Goda Gizella és Cselényi József cigányzenekari kíséret­tel. — 8 45. Kabos Gyula vidám estje. — 9.45. Pontos időjelzés, hirek. — Utána: Jazz-zenekar hangversenye. — Majd: Ci­gányzenekari hangverseny. Dömös község kérelme. Buda­pestről Szentendrén keresztül Horthy Miklós telepig autóbuszjárat közle­kedik. Dömös község most azzal a kérelemmel fordult a HÉV igazga­tóságához, hogy a járatot terjessze ki Dömösig. A kérelmező község szerint ezen járatra különösen tu­risztika szempontjából van szükség. Dömös ugyanis nagy turistaátvonuló­hely és télen csaknem teljesen el van vágva Budapesttől, holott a sí­elők százai használják fel a dömösi utat Dobogókőre. Kedvezményes jeggyel utazók bármely állomásra retour je­gyet válthatnak a Menetjegy­irodában. Kossuth Lajos-utca 25. A Himnusz és a honvédség. Gömbös Gyula honvédelmi minisz­ter a Himnusz játszásának szabá­lyozásáról a következő körrende­letet adta ki: „Elrendelem, hogy a honvédség szabályzataiban és ren­deleteiben említett eseteken kívül a honvédzenék általában, illetőleg a honvédség által rendezett ünne­pélyeken, mint bálakon, díszebéde­ken közreműködő bármely más zenekarok a Himnuszt tiszteletadás­ként csak az alább felsorolt esetek­ben játsszák: az államfő, valamint az államfő képviseletében megje­lenő katonai vagy polgári személy érkezésekor és távozásakor, továbbá az államfőre tartott felköszöntők után. Ezúttal közlöm azt is, hogy az államfő személyének felköszön­tése az államfő születése napján és névünnepén kívül csak oly egyéb ünnepélyes alkalmakkor helyénvaló, amikor ezt a körülmények feltétlen komolysága indokolttá teszi." Budapest népe. Budapest lakos­sága 50 évvel ezelőtt 1830-ban 360.551 fő volt és 56.8 %-a volt a magyar. A legutóbbi népszámlálás szerint a lélekszám 1,006.184 főt ért el, a magyarság arányszáma pe­dig 94.3 %-ra emelkedett. Amint Thirrig Lajos a Magyar Statisztikai Szemle mostani számában kimutatja, ez a fejlődés legelsősorban annak volt a következése, hogy az utolsó félszázad alatt mindnagyobb szám­ban vándoroltak a fővárosba a szín­magyar vidékek lakói. Budapest nem magyar anyanyelvű lakosai között legnagyobb volt ezidő alatta németség vesztesége, amelynek arányszáma 34.2%-ról 3.8 %-ra ha­nyatlott. A tótok arányszáma 6.2%­ról 0.8%-ra esett. A magyarság abszolút száma majdnem ötszöröse az 50 év előttinek. Vallás szerint: 50 évvel ezelőtt a róm. katholiku­sok aránya 72.4 % volt, 1930-ban 60.8%, tehát majdnem háromne­gyedről alig kétharmadra csökkent. A róm. katolikusok után a főváros lakosságában a legnagyobb szám­mal az izraeliták szerepelnek, akik­nek aránya 1880-ban 16.6 %-volt, 1930-ban pedig 20.3 % és akiknek aaszolut száma e fél évszázad alatt — megkeresztelkedések, reverzáli­sok egyke, vándorlási hajlam, cio­nizmus „emigráci", numerus clau­sus stb. dacára — 44.890 főről 204.350 főre emelkedett, a görög­katolikus aránya 0.2%-ról 1.1 %-ra nőtt, a reformátusoké 4.8°/ 0-ról 12.1 %-ra, az ágostai evangélusok arányszáma csaknem egész időszak alatt lépést tartott a főváros fejlő­désével. B. É. A búzatermés összeírása. A földművelésügyi miniszter tiszta ké­pet óhajt nyerni, hogy mennyi és mily mennyiségű buza termett az országban. Ez okból a gazdasági felügyelőségek uradalomról-urada­lomra és községről-községre járnak, hogy a pontos statisztikát összeállít­sák, egyben figyelembevegyék azt is, hogy vetőmagszükségletek hol merülnek fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom