ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-10 / 87. szám

' ifrfl Párkány nélkül nem élhetünk! Igazságéi Magyarországnak! ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lapAra vasárnap 16 fül "iiijr"- imn iri n ^kft %n^ii j M-gjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők/ — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 87. szám. Szerda, 1932. augusztus 10 A vidék. Szegény városnak szegény a vidéke, — mondják sokan, amikor Esztergomról és a környező községekről van szó. Ezzel a megjegyzéssel el is intéztetett ezeknél a vidék sorsa. Pedig ez a beletörődés a stagnálásba, a boldogulás lehetetlenségébe, — a biztos pusztulást jelenti, az utat lefelé a teljes leszegényedés és nyo morúság felé. Ebben nem maradhatunk. Ebben meg nem nyughatik az akiben szemernyi lelkiismeret és előrelátás van és akiben a legkisebb szeretet lakozik családja, községe és városa iránt. Alig van ennek a csonka országnak még egy olyan szépséges és minden tekintetben kedvező fekvésű városa, mint Esztergom, amelynek olyan gyönyörű, természeti szépségekkel és kincsekkel megáldott vidéke lenne. A természeti adottság megvan ahhoz, hogy a küzdő ember itt megvethesse lábát és szívós akarattal, leleményességgel és minden nagy dologhoz, de főleg a szebb és jobb élet biztosításához feltétlenül szükséges olthatatlan lelkesedéssel felvirágoztassa és új életre ébressze ezt a vidéket. A megalakulás előtt álló Pilis-Vértes Szövetség nemes szándékait elsősorban ebből a szempontból üdvözöljük. A természeti kincsek adva vannak. A természeti szépségek előttünk nyiladoznak, — akár a hatalmas Duna partján járunk, akár kirándulunk a hegyekbe és erről vagy arról a csúcsról, kilátóról széttekintünk. Árnyas erdők, források, kirándulóhelyek hívogatnak ide is, oda is, — utak kívánkoznak mindenfelé, és a hegyek alja, vizek partja telepeket házhelyeket, sétányokat ajánl, — és a hasznot, megélhetést adó kultúra számára televények, gyümölcsöstalajok, gyógynövénykertek kínálgatják magukat. Persze a létesítéshez, a hasznosításhoz sok munka, és — ami még nehezebben áll rendelkezésre — pénz kell! Kérdezzük azonban, szabad-e erre elcsüggednünk és leeresztett fejjel és elernyedt karokkal tovább állnunk az élhetetlenség útján ?! A Pilis-Vértes Szövetség lelkes megalapozói azt felelik erre : nem! — és igazuk van! A munkára szervezkednünk kell, a munkába bele kell fognunk, és addig nem szabad nyugodnunk, amig a tervek megvalósításához szükséges pénzt elő nem teremtjük. Olyan nagyarányú, alkotni vágyó, munkaképes szervezet, amilyen a Pilis-Vértes Szövetség lesz, pénzt is fog szerezni alkotásaihoz. Az az általános komoly érdeklődés, amely a megalakulást kiséri, bizonysága annak, hogy nem épit légvárakat az, aki a szövetséghez csatlakozik, hanem reális alapokon indul el a csakis közös erővel megvívható testvéries boldogulás útján a szebb és jobb jövő felé. Az esztergomi idegenforgalom örvendetes fellendüléséről ad számot az alispáni jelentés. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesitett vármegye f. hó 9-én kedden délelőtt közigazgatási bizottsági ülést tartott dr. Lingauer Sándor főispán elnöklete mellett. Az alispán távollétében Reviczky Gábor dr. másodfőjegyző olvasta fel az alispáni jelentést, amely a következőket tartalmazza: „A gazdasági élet terén — sajnos — javulás még mindig nem állott be. — A munkanélküliség, — bár általánosságban némileg enyhült, — az építkezési szakmában erősen fokozódott s ezen iparágak úgyszólván teljesen munka nélkül vannak, ami a téli Ínségesek számát is növelni fogja. — A téli inségakció zavartalan lebonyolitására a szükséges és gondos előintézkedések, adatbeszerzések folyamatban vannak s bár erőforrásaink a tavalyinál előreláthatólag kimerültebbek lesznek s a tetemes rozsdakárok miatt a termés is várakozáson alul maradt, — bízunk benne, hogy az idén is sikerülni fog a munkanélkülieket munkához, — a munkaképteleneket pedig kenyérhez juttatni. — Az aratási munkálatok mindenütt zavartalanul, teljesen elvégeztettek, a cséplési munkálatok pedig immár befejezéshez közelednek a vármegye területén. — A bőséges gyümölcstermés és zöldségneműek a földmives lakosságnak némi jövedelmet biztosítottak, ami a nagy pénztelenségben jótékonyan éreztette hatását. — A társadalmi élet köréből örömmel jelenthetem, hogy a vármegyében, különösen pedig Esztergom városában az idegenforgalom a nyári szünidőben örvendetes lendületet vett. Különösen vasárnaponként ezrével keresik fel az idegenek természeti szépségekben bővelkedő székvárosunkat s a vasár- és ünnepnapi filléres kirándulóhajók állandóan cca 1000 utast hoznak a városba". A jelentés többi része látogatásokról szóló beszámolást és statisztikai adatokat tartalmaz. A dorogi vízbeömlés Értesülésünk szerint megfeszített munka eredményeképen sikerült a dorogi bányakörzet tokodi aknájában történt vízbeömlést eltömni. A vízbeömlés sikeres eltömése annál is inkább nagyjelentőségű, mert a bányaszerencsétlenség folytán közel ezer munkás volt kénytelen beszüntetni a munkát és vesztette kenyerét az amúgy is nagy munkanélküliség idején. A bányavíz eltömése folytán most már remény van arra, hogy a munka ismét megindulhat a bányában. A víz kiszivattyúzása előreláthatólag október haváig befejezéstfnyer. A Stadium jubileumára. A Hitel és Világ után megírta a legDagyobb magyar, gróf Széchenyi István harmadik nagy művét, a Stádiumot — magyarul Magyarország akkori helyzetét. Most augusztusban van 100 éve, hogy ez a mű megjelent. De sem Ausztriában, sem Magyarországon nem láthatott napvilágot. A cenzúra engedélyezte ugyan, de az udvari tanács már ellenezte, az akkor már nyomtatásban is meglevő könyv terjesztését, azt elkobozták. Az eredetiből alig maradt meg néhány példány. A könyv később Kölnben jelent meg és annak minden szava bizonyítja Széchenyi izzó hazafiasságát és nemzetének jogosultságát Isten napja alatt. Leírja a tényleges helyzetet, és nyilván ez volt az a bűn, amiért a könyv forradalminak tekintetett, de megírja benne a teendőket is, amelyek, sajnos, az elmúlt 100 évben nem tétettek meg. A szabadságharcban az eszmék kezdettek érvényesülni, annak leveretése után azonban annál inkább háttérbe szorultak. Tudjuk, hogy gróf Széchenyi Istvánt az udvar, mint súlyos lelki depresszió alatt álló embert a döblingi elmegyógyintézetbe internálta. Utolsó leveleiből, illetve naplójából kicseng ugyan egy megkínzott lélek fájdalmas kiáltása, de azt hiszem, hogy a legsötétebben látó pszihiater se birja belemagyarázni ezekbe a klasszikus írásokba, hogy egy Döblingbe való őrült írta. Ha meg egy kicsit merészebben is gondolkoznánk, hát felvethetnők ezt a kérdést, hogy egy ön és közveszélyes internáltnál hogy maradhatott az a pisztoly, amellyel Széchenyi István nagy szelleme kiszabadult Döblingből? A Stádium nagy gondolatai 24 évvel később kezdték éreztetni hatásukat és tartott a fellendülés a debreceni detronizálásig, azután jött az orosz és 1866-ig, Deák Ferencig a régi tespedés állapota következett be. Ekkor nagynehezen mégis egyetmást ki lehetett a Stadium eszméiből harcolni. 1914. augusztusában belekeveredtünk a világháborúba, amelynek végén néhány fegyháztöltelék és futóbolond megcsinálta a magyar kommünt. Ezt, és az erre következő gazdasági válságot már csak súlyos nehézségekkel bírjuk és mintha még kivezető út se lenne. Az ország a győzők prédájává lett, a lakosság végtelenül elszegényedett, ez a mostani stádium. Gróf Széchenyi István eszméit minden hazafias párt a zászlójára tűzi, a Keresztény Gazdasági Párt programmja talán legközelebb áll hozzá. De békókba verve, földre poloskairtó - vállalat vegyésze szerdán városunkban működik. A legbiztosabb és legolcsóbb féregirtás! „RAPID Akik lakásukat ciángázzal felelősség mellett féregmentesiteni kívánják, úgy szerdáig a ROttŰV Hatty Ű- dTOgéTÍdbafl -- - szíveskedjenek címüket tudatni Esztergom, Kossuth Lajos-utca 20. • Telefonszám 65