ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-08-05 / 85. szám

rendszeresen itta már ezt a bor­zasztóan erős italt és csak 10 száza­lék volt köztük olyan, aki nem volt állandó alkoholmérgezésben. Igy igazán el lehet feledtetni a multat: a régi polgári világ emlékét. Igy igazán rózsássá khet tenni a jelent. Aki megszokta az alkoholt, az már nem lesz ellenforradalmár. Annak már nem lesznek szebb gon­dolatai és nemesebb kívánságai. Minden alkoholista jó barátja ma­rad annak, aki neki az alkoholt biz­tosítja. Az alkohol rabszolgája a szovjetnek is hű tagja marad. A belügyminiszter rendeletet adott ki az engedélynélküli tánemulaságok ellen. Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter érdekes leiratot küldött le a városokhoz. A belügyminiszternek ugyanis tu­domására jutott, hogy egyes klubok, kaszinók, egyesületek rendőrható­sági engedély nélkül táncmulatsá­gokat, tánccal egybekötött teaesté­lyeket, műsoros délutánokat s szo­arékat rendeznek, amelyeken köte­lező fogyasztás, műsormegváltás, ruhatár stb. cimén dijakat szednek s ezeknek megfizetése ellenében az összejövetelekre bárki bemehet. Ez­zel szemben az alaprendelet min­dössze annyit enged meg, hogy a klubok, egyletek, kaszinók csupán tagjaik és azok családtagjaik ré­szére rendezhetnek ilyen mulatsá­gokat. Dijat szedni semmi cimen sem szabad. Amennyiben pedig az összejöveteleken mások is részt­vesznek, úgy az elnökség azokat a rendőri szabályokat köteles betar­tani, amelyek a rendes táncmulat­ságokra érvényesek. Rögtönözött tánc még vendéglőkben, kávé­házakban sem szabad, sőt az elkü­különitett helyiségekben sem, csak akkor, ha valamelyik zárkörü tár­saság csinálja azt kizárólag a tag­jai részére. A belügyminiszter azzal iadokolta rendelkezését, hogy az eféle tánc­mulatságok a hivatásos tánctanitás­sal foglalkozó táncmestereket, a szó­rakozó mulatóhelyek tulajdonosait károsítja meg, de ugyanakkor az államot is, amennyiben az ilyen tácmulatságck illetékmentesek. Épp ezért a belügyminiszter nyomatéko­san figyelmezteti a rendőrséget, hogy a kihágási eljárást minden al­kalommal indítsa meg azokkal szemben, akik a rendeletet nem tartják be. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 30-tól aug. 5-ig Rochlitz-örökösök „Szent István"­hoz címzett gyógyszertára (Kossuth L.« I utca és Széchenyi-tér) teljesít. Seipel kancellár halála. Seipel Ignác dr. volt osztrák kancellárt, aki f. hó 2-án kedden reggel Pernitzben meghalt és akinek temetése pénte­ken, f. hó 5-én lesz Bécsben, nem­csak Ausztria gyászolja, — amely­nek egyik legnagyobb fia volt —, hanem részvéttel fordul az újabb idők egyik legnagyobb államférfia felé az egész művelt világ. Főként a keresztényszocialista irányzat, a keresztény politika veszítette el benne kiváló vezéregyéniségét. A magyarországi keresztényszocialis • ták Túri Béla esztergomi prelátus­kanonokot bizták meg a temetésen való részvétellel. Vármegyei gyűlések. Komárom és Esztergom közigazgatásilag egye­lőre egyesített vármegyék törvény­hatósági bizottsága f. hó 9 én, ked­den kisgyűlési és utána közigazga­tási bizottsági ülést tart. Temetés. F. hó 3-án, szerdán délután volt a tragikus körülmények között elhalt Havrancsik tűzoltó őrparancsok temetése Bajóton nagy részvét mellett. Temetésén testüle­tileg képviseltette magát a várme­gyei tűzoltóság László István váme­gyei tűzrendészen' felügyelő vezeté­sével és elbúcsúzott a kiváló baj­társtól. Havrancsik Istvánt hetekkel ezelőtt kocsin baleset érte össze­ütközés közben, úgy hogy egy ko­csi rúdja hátán súlyos sérülést oko­kozott. A gondos kórházi ápolás sem tudta megmenteni az életnek, a balesetnek áldozatául esett. Új teológusok. Július 1 én volt Serédi Jusztinián dr. biborn 3k-her­cegprimás elnöklete alatt \z eszter­gomi szemináriumban a papnöven­dékek felvétele Felw;itek összesen huszonthetet, huszonnégyet a teoló­giára és hármat a gimnáziumba. A növendékpapok a teológián : Ádám György, Balog András, Berta László, Bittenbinder Miklós, Bodor Pál, Czet­hofer Sándor, Czumpf Ferenc, Eglis István, Hajas János, Hajdú Ferenc, Horváth József. Ilovanecz JáDos, Koczán István, László Gábor, Ma­gas Miklós, Mészáros József, Navra­til Tibor, Pölczer Frigyes, Sifter Ist­ván, Szombathelyi László, Sztrizs István, Vissi Lajos, Weber Géza és Zipser Sándor, a gimnáziumban: Fábián János, Szeliczky Dezső és Varga Béla. Iskolai szünet Szt. Imre és Szt. Erzsébet napján. A magyar püs­pöki kar elrendelte, hogy a főható­ságuk alá tartozó összes intézetek­ben és iskolákban és pedig a ka­tolikus fiúiskolában november 5-én, Szent Imre napján, a leányiskolák­ban pedig november 19-én, Szent Erzsébet napján szünet tartassék. Ugyanezen napokon a tanulóifjúság tanáraik, tanítóik vezetése mellett tartozik ünnepélyes szentmisén meg­jelenni. Szentmise után pedig a tan­testület a tanulóifjúsággal gondosan előkészített iskolákban mindkét na­pon szünetel a tanítás. Győrött augusztus 14. és 15-én megtartandó frontharcos ünnep­ségek iránt nemcsak Dunántúlról, hanem az ország többi részeiből is igen nagy az érdeklődés. Az ünnep­ségek kapcsolatosak az Országos Tűzoltó Nagygyűléssel. A külföld több állama máris bejelentette rész­vételét a nagygyűlésen. Kiemelkedő események lesznek aug. 14-én a győri frontharcos otthonavatás, hősi halált halt bajtársak örökmécsének meggyújtása, néhai József királyi As iskolai tanszerek egységesek és olcsóbbak lesznek. Turistakirándulás. A Magyar Turista Egyesület f. hó 7-én, vasár­nap Zsigmondy-emlékünnepélyt ren­dez a Phisvaskapu sziklánál. Az esztergomi osztály is bekapcsolódik az ünnepélybe. Indulás a 6 óra 48 perces vonattal Klotild) igetig, ahon­nan Pilisszántón és a Trézsikúton keresztül a ritkaszép sziklaalakulat­hoz érnek a kirándulók. Délelőtti gyaloglás két és félóra. Vissza a Pilíshegy legremekebb részén, Pilis­szentléleken keresztül. Gyaloglás 3 óra. Élelmezés hátizsákból. Vizet a Trézsikútnál lehet venni. Vasúti költség 1 P. A kultuszminiszter rendeletet bo­csátott ki az iskolai Írószerek, füze­tek és egyéb tanszerek egységesí­tése és olcsóbbá tétele érdekében. A miniszter hivatkozik arra, hogy az iskolai iró- és tanszerek oicsóbbá­tétele céljából megtartott értekez­leteken az érdekelt ipar és keres­kedelem képviselői bemutattak na­gyobb számban olyan irófiizeteket, amelyeknek fedőlapján az iskoia neve és épületének, vagy valamely városnak, illetve egyes épületeinek a képe látható. Ezeket a füzeteket önként értetődően más iskola, illetve más városban működő iskola nem használhatja, minek következtében az előállítási költségek nem oszla­nak el szélesebb vevőkörre és igy az ipar és kereskedelem a füzetek árát az átlagon felül kénytelen megállapítani. Tudomásomra jutott ezenkívül az is — mondja tovább a miniszter—, ho;4y ugyanahhoz az iskolaí'ajhoz tartozó és ugyanabban a városban működő iskoláknak, intézeteknek egész sora egymástól minőségre és méretekre nézve is teljesen elütő, nem ritkán igen költséges iró- és taneszközök beszerzésére kénysze­ríti tanulóit, ami a szülők körében nagy visszatetszést és elkeseredést kelt. Ennek a lehetetlen állapotnak egyszer s mindenkorra véget aka­rok vetni. Az iskoláztató szülők súlyos ter­heinek csökkentése érdekében a fentiekre való hivatkozással elren­deli a miniszter, hogy az elemi is­kolákban, szakiskolákban, közép­iskolákban , tanitóképzőintézetekben az 1933—34. tanévtől kezdődően a később kiadásra kerülő rendeletben részletesen körülirt egységesített, normalizált irő- és tanszereket hasz­náljanak, annál is inkább, mert ezt az egységesítést maga a közvetle­nül érdekelt ipar és kereskedelem is kérte és a július 21-én a minisz­ter elnöklete alatt megtartott érte­kezlet is egyhangúan emellett fog­lalt állást. Az egységesített iró- és tanszerek ára annak idején a keres­kedelmi minisztérium kebelében mű­ködő árvizsgálóbizottság javaslatá­nak figyelembevételével nyer sza­bályozást. Mérlegelve azonban a hazai ipar­és kereskedelemnek a mai rendkí­vüli gazdasági viszonyok között fi­gyelmen kivül ugyancsak nem hagy­ható érdekeit, megengedi a minisz­ter, hogy az eddigi iró- és tansze­rek meglévő készlete az érdekelt gyárak és üzletek részéről jövő év január 15-ig beterjesztendő statisz­tikai kimutatások adataihoz mért időhatárig kiárusítható legyen. Súlyt helyez azonban a miniszter arra, hogy az iskoláztató szülők terhei már a küszöbön lévő tanévben is csökkentessenek, ezért az összes iskolai iró- és tanszerek egység­árának megállapítása az érdekelt iparnak és kereskedelemnek, vala­mint az árelemző bizottságnak meg­hallgatása után hamarosan meg­történjék. herceg szoborleleplezése a tűzoltó­laktanya udvarán, monstre cigány­hangverseny, cigányzenés lampio­nos szerenád, városháza tetőzeté­nek mesterséges lángbaboritása és oltása, velencei est a Rábán, hárfa-, cseló-, fuvolaművészek hangverse­nye; aug. 15-én pedig zenés éb­resztő, tábori mise, zászlószentelés és avatás, tűzoltóság nagy diszelvo­nulása a városháza előtt, Dunán­túli frontharcos nagygyűlés és nép­ünnepély. Említésreméltó, hogy a lacikonyhákon például egy ebéd: leves, sült és tészta 60 fillér. Az esztergomi leányokhoz! Nagyboldogasszonykor a díszfelvo­nulás legfestőibb csoportját mindig a magyar díszruhába öltözött asz­szonyok és nemzeti ruhás leányok képezték. Az idegenek sokasága gyönyörködik a látásukon. Az ő részvételüket az idén is kérjük, de már a saját ruhájukban. A csinál­tatáshoz elég idő van és az sokba sem kerül. Héregről harmadéve száz leány jött el a saját ruhájában. Ezt az esztergomiak is megtehetik. Elmaradásuk kínos feltűnést keltene. Helyük a Szent Korona szép cso­portjában lesz. Gyülekezés augusz­tus 15-én reggel 8 órakor a Széche­nyi-téren levő Kath. körben, ahol a Magyar Nők Szent Korona Szö­vetségének és az Oltáregyletnek tagjai is gyülekezni fognak. A rendezőség. Lecsökkent a gabonapiacunk. Esztergomnak soha sem volt valami nagy gabonapiaca. Most, azt lehet mondani, semilyen sincs, ami nem­csak a vidéki gabonatermelőknek kára, hanem forgalmi szempontból a város is meg van ezzel rövi­dítve. Ez évben Esztergom kör­nyékén jó gabonatermés volt és annak nagyon jelentékeny részének városunk volna az eladási piaca, azonban oly kereskedelmi nehézsé­gek merültek fel, hogy a városban egy bizományoson kívül egyetlen­egy gabonakereskedő sincs. A ga­bonapiac, mint halljuk, átsiklott Dorogra. Felkéretnek a csónaktulajdo­nosok, hogy a nagyboldogaszonyi dunai ünnepély megbeszélése vé­gett aug. 7-én, vasárnap déli 12 órakor a városház nagytermében megjelenni szíveskedjenek. A rendezőség. A víz sugarán keresztül ha­lálrasújjtott a villamosáram egy munkást. Különös és tragikus sze­rencsétlenség történt Győrött a Réthy Gyula-féle kőfaragótelepen. Itt dolgozott az egyik csiszológépen Németh József 28 éves nős napszá­mos. A csiszológépet — melyen a napszámos dolgozott — transzmisz­szió hajtja. A gép lapjára, melyre a csiszolásra kerülő követ helyezik el, a 220 voltos villanyhuzal mellett el­húzódó vízvezetékcsőből állandóan víz folyik, hogy a megmunkálásra kerülő tömb — szaknyelven mondva — puhábbá váljék. Ennél a gépnél dolgozott Németh József, mikor hir­telen fölkiáltott, aztán teljes hosszá­ban végigvágódott a földön. A kő­faragótelepről azonnal értesítették a mentőket, akik hamarosan megér­keztek és a mentőorvos megállapí­totta, hogy a szerencsétlen embert villanyáram sújtotta. A mentők több mint fél óra hosszat próbálták mes­terséges légzés útján magához térí­teni Németh Józsefet, munkájuk azonban hiábavalónak bizonyult. A rendőrségi vizsgálat valószínűnek tartja, hogy a szerencsétlenség úgy következhetett be, hogy a villamos­vezeték valahol érintkezhetett a mel­lette elhúzódó vízvezetékcsővel és az áram a vízen keresztül sújtotta halálra a szerencsétlen munkást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom