ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-07-24 / 80. szám
TJ m O/J 1 Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvuyoindavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 80. szám. Vasárnap, 1932. július 24 A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt vezérférfiai Esztergomban. A „Keresztény Gazdasági és Szociális Párt" gróf Zichy János elnöklete mellett július hó 28-án (csütörtökön) d. u. 6 órai kezdettel a Fürdő Szálloda nagytermében vármegyei értekezletet tart. Az értekezleten megjelennek a párt vezetői: Ernszt Sándor dr., gróf Esterházy Móric, Czettler Jenő dr., Wolff Károly dr. és Túri Béla, akik a mai politikai és nehéz gazdasági helyzettel kapcsolatban mondanak irányító beszédeket a párt programmjáróL Esztergomba jönnek a keresztény politika vezetőférfiai nyilatkozattételre, tájékoztatásra, irányításra. A legnagyobb szükség idején jönnek. Nehéz időket élünk. Ha itt ebben a csonka országban a magyar nép józansága, türelme és a kormányzat ereje folytán politikailag biztos és ellenállóképes alapon is állunk, de a körülöttünk levő országokban politikai válságok dúlnak. Ha a legnagyobb erőfeszítések árán birjuk is még a harcot a gazdasági bajokkal, ha álljuk is még a harcot a megélhetésért, de ki tudja meddig győzzük még, és ki tudja, nem hiábavaló-e a küzdelem, és ki tudja, nem zúdulnak-e reánk a jobbulás helyett még nagyobb bajok. Ám ezer bajjal és veszéllyel szemben is élni akarunk, ezért tudnunk kell határozottan, hogy mit tegyünk a nagy megpróbáltatások idején. A keresztény politika vezérei akkor is Esztergomban bontották ki a zászlót, amikor a párt a szociális és gazdasági nevet felvette. Illő, hogy az ország katolikus centrumából, a keresztény magyarság bölcsője mellől hangozzék el a keresztény politika irányító szava mindenkor, amikor a nemzetnek vezéri szóra van szüksége. őrülünk, hogy Esztergomból indul ki most is a keresztény politikának ez az új megmozdulása, amely — úgy hisszük — első feladatául munkához, kenyérhez akarja juttatni a keíesztény magyar népet. Úgy érezzük, hogy a keresztény nemzeti politikára szociális és gazdasági téren most már új, sürgős cselekvések várnak. Igen nagy szükség van a keresztény politika határozott megmozdulására Esztergomban azért is, mert a nehéz időkben próbálkoznak és könnyen érvényesülhetnek a vármegye területén zavaros politikai irányzatok, amelyek a keresztény magyar népnek csak kárára vannak. Fontos az, hogy a legnehezebb sorsban se veszítsük el fejünket! Ennyi tanulsággal már a közelmúltból is rendelkezünk. Örömmel, megnyugvással és nagy várakozással üdvözöljük tehát az országos kereszténypárt megnyilatkozását Esztergomban. Problémák. Esztergom, 1932. július 24. Egy legutóbbi városi bizottsági ülés tárgyalásai közben igen érdekes — nem, ennél több -— igen fontos kérdés merült fel. Tekintettel a téli időre várható fokozott munkanélküliség ijesztő rémére, csak azokkal a kérdésekkel kívánunk foglalkozni most, amelyek hivatva volnának ezt a várható komor képet enyhébbé, elviselhetőbbé tenni. A mult akcióiból ismeretes, hogy komoly előkészités hiányában a télvizi szükségmunkák még akkor sem voltak idejében megindithatók, ha a pénzeszközök rendelkezésre állottak. Nagyon kevés előrelátásra vallottak a múltban azok az intézkedések, amelyeket az arra hivatottak a kiszámíthatóan bekövetkező események elháritására, illetőleg mérséklésére folyamatba tettek. Az előkészités hiánya miatt azután a sürgősen megindítandó munkák is rendszerint elmaradtak vagy olyan időben hajtattak végre, amikor az azonnali segítségnyújtás jótéteménye és a munkálatok kifejezetten „szükségmunka" jellege megszűnt. Elég rámutatni a laktanya tatarozására, aj csatornázási munkákra és a végleg elmaradt ármentesitési munkákra. Nálunk évtizedekre, vagy csak évekre előre gondolni ugyancsak nem volt szokásban, aminek a nyomait léptennyomon látjuk a városban, azonban a mostani nehéz idők kell, hogy megtanitsanak bennünket legalább pár hónapra előre gondolni és megfelelően cselekedni. Már erre is van példánk: a tiszti üdülő mult évi építkezése. Lám! a gondolat megfogamzása és az építkezések között alig mult el 5—6 hónap, de az alaposan kihasználtatott. Nem kell jóstehetség hozzá, mindnyájan látjuk előre, hogy az őszszel és a télen városunkban is tömegek fognak állani munka és ellátás nélkül. Meg szabad-e annak újra történnie, hogy bizonyos munkák csak azért ne legyenek végrehajthatók, mert a hivatalos eljárások, engedélyezések, tervek nem voltak készen, jóllehet azok már mind kényelmesen elintézhetők lettek volna ?Jóelőre el kell tehát készíteni azt a munkaprogrammot, ki kell dolgozni a terveket, folyamatba kell tenni a szükséges kisajátítási eljárásokat stb., ha azt akarjuk, hogyannak idején a munkák megkezdhetők legyenek. Mint ismeretes, mértékadó körök azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy a munkanélküliség megszüntetése céljából felállítják a „munkanélküliek hadseregét" és állami, valamint egyéb közületek segítségével végrehajtják azokat a munkákat, melyeket az érdekeltségek a nagy költségek miatt maguk megcsinálni nem tudnak, mintpl. ármentesítések, folyamszabályozások, hegyi útépítések és kopár területek befásítása. Az esztergomi ármentesítés, bármennyire is szükséges lett volna, mindeddig nem volt végrehajtható, mert az érdekeltségektől megkövetelt hozzájárulás oly nagyösszegű, hogy arra a jelenlegi viszonyok között alig lehet gondolni. Most itt van az alkalom, hogy az a mű, mint állami szükségmunka végre létesüljön. Minden eszközt meg kell ragadnunk, hogy a kormányzat figyelmét erre sürgősen felhívjuk és minden erővel azon legyünk, hogy ezek a munkák az ősz folyamán megkezdessenek. Nagyon sok embernek lehetne itt munkát és kenyeret adni és a veszélyeztetett területeket gazdaságilag jobban kihasználni. Egy másik, talán csekélyebb fontosságú kérdés a sziget mentén elhúzódó Dunaszakasz szabályozásának kérdése. Minden esztergomi ember előtt ismeretes, hogy a Duna a MFTR állomás feletti szakaszon állandóan mossa a partot, úgy, hogy könnyen kiszámítható, mikor harap bele a szigeti földekbe is. A parti jegenyefasor már ma is gyökereivel a levegőben lóg; az a kevés partvédelem, amelyet ez a fasor még jelent, teljesen elpusztul, ha ott nem történik sürgősen valami. Az állami folyammérnökségnél, úgy tudjuk, készen vannak a szabályozásitervek, végrehajtásukra fedezet hiányában eddig még nem került sor, bár annak szükségessége kézenfekvő. Itt is erélyes közbenjárásra volna szükség s remélhető, hogy eredmények is lesznek. Mérnököknek, fuvarosoknak, földmunkások százainak lehetne ilyenformán kenyeret adni és a terméketlen munkanélküli segélyek és egyéb könyöradományszerű segélyezések helyett munkát és kereseti lehetőségeket adhatnánk.