ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-22 / 79. szám

A háborút az okozta, hogy a német és angol kapitalizmus az exportpiacokon összeveszett. Ha a világ termelésében az egyensúlyt helyre akarjuk állítani, akkor nem szabad a fejlődést az egyéni szabadság szeszélyére bízni, hanem át kell térni a közgazdasági élet tervszerű kiépítésére. A krizis eredete megadja a kibontakozás útját. A kapitalizmusnak, a kényelmes export helyett, át kell térnie a tervgazdaságra és vele kapcsolatban a nemzeti belső piacok megszervezésére s a nagyvárosi élelmiszer-kereskedelmet össze kell szerveznie a mezőgazdasági termeléssel. A gőzgép feltalálása előtt nem volt szabad az ipar. A XIII. század végéig az iparosság két-három százaléka volt az összlakosságnak és a céhrendszer nem engedte az ipart nagyobbra nőni, mint amenynyire szükség volt. Hatvan-hetven év óta szabad ipar van s ez alatt a rövid idő alatt úgy elszaporodott az iparosság, hogy 150 millió specialista hivatalnok, mérnök és munkás felfegyverkezve évi 1600 milliárd kilowattórával önti az iparcikkeket és a fogyasztók nagyrésze 1700 millió ember, olyan, kiknek fele vadember módjára él és gép nélkül dolgozik. A nagy aránytalanságot a munkamegosztás társadalma nem bírja ki. Amerikában a mezőgazdaság 25 %-a kapitalisztikus kezekben van s az élelemárusító üzletek 30

e

/o-át nagyvállalatok vezetik. A kapitalizmusnak a nagyvárosok élelmezésén keresztül kell a mezőgazdazdaság reorganizálásába belefogni. Nem kell félni az élelmezés nemzetközi kartelljeitől és monopóliumaitól. A városok történelme igazolja, hogy például a gázgyárak mindenütt monopóliumok voltak és technikailag mégis nagyszerűen fejlődtek : ezzel szemben látjuk, hogy például a tejellátásban szabad verseny van s a tejtermelés évtizedeken keresztül mégsem tökéletesedik. A megoldás tehát az, hogy a tejellátást koncessziós üzemmé kell tenni s akkor felfejlődik úgy, hogy megfelelőbb lesz s a gazda is megtalálja a számítását. Hasonlóan kell megoldani a kenyér, hús stb. ellátás óriási problémáit. A kapitalizmus megmentheti a nagyipar pozícióit azáltal, hogy a városok élelmezésén keresztül az egész világ mezőgazdasági lakosságát fogyasztóképessé teszi. Nem szabad elfelejteni, hogy az egész mezőgazdaság pénzforgalmát a városi lakosság tartja fenn és hogy csak a pénz és a kapitalizmus képes a modern tervgazdaságot is megvalósítani. A földtulajdonosoknak egy évig nem kell földadót fizetni. A pénzügyminiszter rendelete értelmiében a f. évi július 1-től kezdődő állami költségvetési év folyamán a földtulajdonosoknak nem kell földadót fizetni. Az összes birtoko tsok földadóját a gabona értékesífési alap téríti meg, melyet a liszt orgalmi adóból létesítettek. 'A csemegeszőlő és a gyümölcs értékesítése. A csemegeszőlő és a gyümölcs bel- és külföldi értékesítése tárgyában ankétet tartottak. Az előadói jelentés érdekes exportadatokat tárt fel. Szőlőexportunk 5 év alatt 6.000 métermázsáról 185.000 métermázsára emelkedett, ámde míg a szőlő kg-ja 1927-ben 90 fillér volt, ma ez az ár lezuhant 22 fillérre. A legfontosabb exportpiac Németország volt, ahová a szőlőexport 53%-a irányult, utána Ausztria következik 40%-al. Sajnos, a vámháború kitörése óta a Csehszlovákia és Ausztria felé irányuló gyümölcsexport teljesen szünetel. Lelentős piacot vesztettünk Lengyelországban is. Franciaország az utóbbi időben némi érdeklődést mutat a magyar gyümölcs után és jelenleg egy vaggon cseresznyénk van útban Paris felé. Az ankéten megjelent szakemberek véleménye szerint az export belterjesebbé tétele érdekében a Mávnak a díjszabást mérsékelnie kell, már csak azért is, mert a gyümölcsárak jelentékenyen csökkentek. A friss gyümölcs gyors exportja szempontjából nemzetközi menetrendi megállapodások elkerülhetetlenek, és a Mávnak szaporítania kell úgy a gyümölcsszállitók, mint a hűtőberendezéssel ellátott vaggonok számát. Jelentős nemzeti érdek fűződik ahhoz, hogy elsőrendű gyümölcs szakavatott csomagolásban kerüljön a külföld piacaira. A valutáris nehézségek áthidalására foglalkozni kell az árucsere-forgalom lehetőségeivel. (Magyar Hiradó.) Sárisápi levél. Az alábbi sorokat kaptuk: Igen tisztelt Szerkesztő Úr! Szíveskedjék soraimnak egy kis helyet biztosítani nb. lapjában. A szükség és a mostanában észlelhető záporesők keserves nyomai késztetnek soraim megírására, mert úgy látom, hogy a vármegyének talán legelhagyatottabb községe vagyunk. Sárisápról van szó, arról a községről, melyről az esztergomi lapok pártpolitikai különbség nélkül annyi szépet és nemeset írtak, azt gondolná az ember, ez a vármegye szemefénye. Az újságok helyi riporterei sokat írtak e községről, de a szomorú valóságról kevés feljegyezni valójuk akadt. Riport nélkül, a való tények megírását szeretném lapjában olvasni, hogy e község panaszai ne fulladjanak bele a záporesők árjába s ne némítsa el a több centiméteres iszap, hanem olvassanak rólunk szerte a megyében. Talán olyanok kezébe is elkerül levelem, akik panaszaink, bajaink orvoslásának szükségességét azonnal belátják és segítségünkre jönnek, nehogy elkeseredésünk nyomán esetleg a gonosz lélek legyen szövetségtársunk, mint ahogy hallatszik is a nép között. Van ugyanis a község körül egy ú. n. malomárok, mely valamikor 3 malom számára szolgáltatott vizet. Míg a malmok meg nem szűntek, addig az árok jó karban is volt, mert az árok fenntartója, a Metternich uradalom, évről-évre kitisztította azt. Megszűntek a malmok, megszűnt a malomárok szükséges sége, megszűnt az ároktisztítás és így megtörtént, hogy megmaradt az elhanyagolt árok, mely közben a község vízlevezető csatornájává lett, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a víz lefolyása a beiszapolt árok medrében ellentétes irányban történik a régi lefolyással. Tehát nincs malomárok, nincs levezető árok, de van a községnek ez árok medrével olyan jó iszapolója, hogy vezuv kráterének lávája nem végzett oly gyorsan a körülötte levő városokkal, mint amilyen gyorsan fog végezni velünk a csak egy kicsit is esőnek nevezhető csapadék folytán a hegyekről lerohanó árral együtt az iszap. S miért vár reánk ily szomorú kimenetelű biztos jövő ? Azért, mert évek hosszú során át folynak a tárgyalások, a levelezések, a kiszállások, ki legyen e régi malomárok fenntartója, az uradalom-e, a parti tulajdonosok-e, vagy a község. A döntés késik, az árok gazdátlan, elhanyagolt, iszappal telített s képtelen levezetni a hepehupás községben leesett esőmennyiség vizét s ez a fájdalmas pont is, mert ilyenkor szegény, nyomorult helyzetben levő gazdáink kertjei a víz alá kerülnek, ami nekik tetemes kárt is okoz s nincs senki, aki ezen segíteni tudna. Persze a türelem, a várakozás megy egy pár évig, de hogy azután mi lesz, azt előre megjósolni senki sem tudná. Az igaz, ha az egész községnek lett volna kára, talán máskép volna sok minden, de, mert csak 5—6 kisgazdáról van szó, azoknak nagy kára nem bánt senkit; jóllehet, talán a döntések oka is közismert. A tavalyi útépítésnél az egyik átvezető csatorna oda lett nem a legbölcsebb módon kihelyezve, ahol soha sem volt s épen ez intézkedés után eszközölt levezető csatorna az oka a folyton megismétődlő iszapolásnak, mert ennek fenékszintje alacsonyabb a malomárokénál s így a malomárok vize visszanyomja amannak vizét. Talán a legközelebb, minden közbenjárás nélkül is remélhetünk valamit, még pedig akkor, ha már az eddig is alaposan kimosott iskolaudvari betonfal is beomlik s ha katasztrofális eseményeket fog hozni magával. Lehet, hogy az érdekeltség megállapításáig ez is meg fog történni, azonban attól tartanak, hogy az érdekeltség megállapításának halogatásával odáig jutunk, hogy Sárisápot ásatások után lelhet k fel egynehány év múlva s az iszapban megfulladt emberek ajka a halálban is panaszra nyílik meg azzal a kérdéssel, mikor lesz már rendezve ez a malomárok. Azért írom e sorokat, hogy siettessem ez árokügy elintézését, mert a késlekedéssel oly szomorú eseményeknek lehetünk tanúi, amik nem okoznának kellemes perceket senkinek. A nép elkeseredésében segítséget könnyen kereshet azoknál, akik az elégedetlenség szitásával szokták megnyerni az embereket. Quod Deus avertat! Ez úton kiáltunk tehát segítségért, melynek késnie nem szabad. Hallják meg panaszunkat azok, akikhez eddig el nem jutott síró szavunk, hallgassák meg kérésünket azok, akik segíteni is tudnak rendezői ezt a fájdalmas ügyet és ismerjék meg nyomorult elhagyatottságunk

at azok, akiknek talán tudomásuk sem volt arról, mily epedve várják a károsultak ez ügynek mielőbbi renelőzését Tisztelettel Sárisápon, 1932. júl. 19. az „Esztergom" egyik olvasója. R KB IC« Nagydunai strandfürdő. A Move esztergomi Sport Egyesület nagydunai strandfürdőjét megnyitotta és egész nap folyamán a fürdőző közönség rendelkezésére áll. Büffé, csónakátkelés a Kisdunán. Szives pártfogást kér a Vezetőség. Éjjeli szolgálatot július 16-tól 23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Förster Gyula báró temetése nagy részvét mellett szerdán délután volt a^szentgyörgymezői temetőben. A temetésiszertartást Keményffy K. Dániel vízivárosi plébános végezte. A kiváló tudós és jeles férfiú végtisztességén a főpapságot dr. Breyer István felszentelt püspök, Dedek Crescens Lajos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és dr. Csárszky István prelátus-kanonok, a hatóságokat szenkviczi Palkovics László alispán és dr. Reviczky Gábor megyei főjegyző képviselték. Gyászzászló alatt vonult ki a főgimnázium ifjúsága dr. Kemenes Illés igazgatóval, jelen voltak a bencéstanárok és sokan mások is az elhunyt tisztelői közül, akit a családi sírboltban helyeztek el örök nyugalomra. A leánygimnázium igazgatója. Serédi Jusztinián dr. bíboros hercegprímás Blaskovics Piacid bencéstanárt a leánygimnázium igazgatójává nevezte ki. Blaskovics Piacid eddig mint helyettes igazgató vezette az intézetet. Kinevezés. Schiller Henrik váci állampénztári főtanácsost a kormányzó a pénzügyminiszter előterjesztésére állampénztári igazgatóvá neveztetett ki a VI. fizetési osztályba. Schiller több éven át a helybeli adóhivatalnál dolgozott, s ezen idő alatt sok jóbarátot és tisztelőt szerzett magának. Egy gyakornoki állás a megyénél. A belügyminiszter KomáromEsztergom k. e. e. vármegyében egy közigazgatási gyakornoki állás betöltését engedélyezte. Ennek folytán az alispán a betöltendő közig, gyakornoki állásra pályázatot hirdet. A kérvényt 15 napon belül kell a főispánhoz címezve az alispáni hivatalban benyújtani. A tábori zászlóalj új parancsnoka. Szili Ede alezredes, a tábori 4. kerékpáros zászlóalj parancsnokát áthelyezték és helyébe Röder Jenő alezredest nevezte ki parancsnokká a honvédelmi miniszter. Pályázat bábái állásra. Úny községben lemondás folytán megüresedett községi bábái állásra a községi elöljáróság pályázatot hirdet. Pályázati határidő f. hó 25-ének déli 12 órája. Középiskolai diákok olcsó, felelősségteljes előkészítése magánvizsgákra és érettségire. Teljes ellátás havi 100 P. Magánelőkészítő Budapest, VII., Rákóczi-út 86. Telefon : 356—76. Járási értekezlet. Reviczky Elemér főszolgabíró szerdán a járás jegyzői karával járási értekezletet tartott Taton. Nem lesz havi lakbér, sem kéthetenkinti fizetés a köztisztviselőknél. A közalkalmazottak illetményeinek augusztusra történő számfejtését a pénzügyi kormány rendelettel beszüntette. A rendelkezésnek nagyobb jelentősége nincs, ez csupán a számvevőségek más természetű elfoglaltságában leli magyarázatát és már ki is ment a rendelkezés az illetmények számfejtésének folytatására. Ezzel kapcsolatban mégis hírek terjedtek el arról, hogy a kormánynak új tervei vannak a tisztviselői fizetéssel kapcsolatban és arról van szó, hogy a havi fizetést két részletben, a lakbért pedig havonként kapják meg a köztisztviselők. Illetékes közlés sze-