ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-07-20 / 78. szám

ben a független kisgazdapárt álta­lános moratóriumot sürget, amely­nek elrendelése azonban a legna­gyobb veszedelmet zúdítaná az or­szág egész gazdasági életére. Egy­szerre megszűnne a gazdaság vér­keringése. A kormány tehát böl­csen cselekszik, amidőn az általá­nos moratóriumot a leghatározat­tabban visszautasítja. Ámde föl­téve, hogy a kormány ezt behozná, kétségtelen az, hogy az általános moratórium ellen is a legféktele­nebb izgatás indulna meg az or­szágban. Hogy milyen veszedelmes hajtása van a szakadatlan izgatásnak, azt világosan illusztrálják azok a hirek, amelyek az Alföld különböző vidé­kéről érkeznek hozzánk. Az arató­munka küszöbén és az aratás köz­ben arra izgatják a munkástöme­geket, hogy ne vállalják el a nekik felkínált munkát. Legutóbb Hajdú megye közigazgatási bizottságának ülésén panaszolták fel, hogy ilyen arányú izgatás folyik a mezőgazda­sági munkásság között. A kormány köteles gondoskodással kilátásba helyezte a téli inség enyhítését és jellemző, hogy az agitátorok éppen ezt a körülményt használják ki az izgatás anyagául, mondván : ne vál­laljatok munkát, ne gondoskodja­tok magatok a téli szükségletek ellátásáról, a kormány úgyis meg­fog segíteni benneteket s nem fogja megengedni, hógy éhen vesszetek. Hogy az izgatásban a szocialisták és a suba alatt a lappangó kommu­nisták járnak elől, az önként ért­hető. De valójában úgy áll a hely­zet, hogy az izgatás azért ölt olyan terjedelmes mértéket, hogy a me­zőgazdasági munkásrétegek között is talajra talál, mert az egész ellen­zéki politika az izgatásra van be­állítva és mert valamennyi ellen­zéki párt tevékeny részt vesz a lelkek feldúlásában. A gazdasági válság pusztító kihatásai folytán ter­mészetszerűen vannak nyugtalan lelkek az országban és ennélfogva egészen mindegy, hogy ki milyen címen rak minden lehető alkalom­mal és minden nap egy-egy hasáb fát az elégedetlenség tüzére, amely magától is ég. Az elégedetlenség tüzét felszítani: ma nem nehéz mes­terség. De lelkiismeretlen politikai elemek és hivatásos felforgató ele­mek nem érik be az egy-egy ha­sáb fával, hanem petróleumot ön­tenek a lappangó parázsra. A lelkiismeretes, hazafias politi­kának manapság az volna a fel­adata és a kötelessége ebben a vészes, nyugtalan időben, hogy megnyugtassa a lelkeket, hogy csil­lapítsa az elégedetlenség hevét, hogy belátásra, türelemre és kitartásra serkentse a nemzetet. Mert ki kell bírni, el kell viselni és át kell küz­deni áldozatos magyar lélekkel ezt a nehéz korszakot, hogy meg le­hessen menteni az országot a jobb és szebb jövő számára, amely jönni fog, ha az ország továbbra is meg­óvja nyugalmát és ha a nemzet maga nem hagyja el magát és nem veszti el történelmi rendelte­tésébe vetett ősi bizalmát. A kartellek túlkapásai bénítják a kereset lehetőségét. Az ország legrejtettebb zugából is kihallatszik a munkanélküliség pa­nasza. Most, a nyár derekán is van földművelő területeken munkanél­küliség. Iparvidékekenj hatványozot­tabb mértékben érezteti rendkívül nyomasztó hatását a keresetek le­hetőségeinek nagymérvű korláto­zása. Az elmúlt tél után az elkövet­kezendő sokkal sötétebb árnyékát veti már most is előre. Az illetéke­seknek igen nagy gondot okoz a bekövetkezendő tél bajainak leküz­dése. Szinte lehetetlennek látszik az inségakció elégségessége a mind­mindjobban elhatalmasodó nyomor­ral szemben. Pedig mindjárt meg­szűnnék minden nyomor és felesle­gessé válnék az inségakció, ha mun­kaalkalmat tudnánk teremteni. És volna is bőségesen munkaalkalom, ha annak lelkiismeretlenül, mester­séges úton gátat nem vetnének. A gátépítők pedig nem mások, mint a kartellek. Egy magyar közgazdasági lap csaknem állandóan foglalkozik a kartellek túlkapásaival. Nemrégiben megírta, hogy a eukorkartell mint nyert tízmillió pengőt. Megírta, hogy kartellérdekből leállítottak egy cukorgyárat, melynek munkásai kereset nélkül maradtak. Amikor a cukorfogyasztó ilyen rendkívüli tíz­milliós nyereségről olvas, lehetetlen hogy a világon a legdrágább ma­gyar cukornak ne legyen keserű az íze. Legutóbb a cementtel foglalkozott ez a lap. Kimutatta, hogy hat év alatt 3'11 pengőről 7'90 pengőre emelkedett a cement ára. Szinte azt kell kérdeznünk, hogy a cement­gyáraknak közterhei emelkedtek ily mérvben? Aligha kapnánk e kérdésünkre olyan választ, mely indokoittá tenné ezt az óriási áremelést. Indokolttá teszi azonban ezt a kartelltőke és az igazgatósá­gok lelkiismeretlen kapzsisága s a kartelitörvény enyhesége. Ugyancsak ez a lap foglalkozott a szénkartellel is. Ez is győztesen került ki az ellene indított akcióból. Kimutatja a többi között, hogy a Magyar Általános Kőszén 2*80P-ért adja ab bánya az 5.100 kalóriás szenet, holott a sziléziai bánya a 7000 kalóriás szenet szintén ab bá­nya 2*35 P-ért bocsátja árúba. Váj­jon ott olcsóbban dolgoznak a munkaerők, vagy pedig nálunk fizetik túlostúl a bányamunkásokat ? Aligha! Nemkülönben vagyunk a vas, fa, tégla, mész, textil stb. kartellekkel is, meiyeknek termékei a magas színvonalon tartott árak miatt csak csökkentett mértékben kerülnek mnnkáskezek feldolgozása alá. Ebből pedig világos következtetés az, hogy a magas, indokolatlan árak teszik lehetetlenné a munkaalkalmakat. Ha ezekhez hozzáadjuk a rossz hitel­viszonyokat is, világosan állhat min­denki előtt munkásságunk nyomo­rának, a munkanélküliségnek oka. Nem inségakció kell nálunk, ha­nem erős érdektelen kéz, mely le­töri a kereseti lehetőségeket korlá­tozó kartelleket. V. I. HIREK. Éjjeli szolgálatot július 16-tól 23-ig Takács István „Fekete Sas"-hoz cím­zett gyógyszertára (Ferenc József-út) teljesít. Förster Gyula báró t­A ma­gyar tu­dományosságnak és közéletnek nagy gyásza van báró Forster Gyula v. b. t. t. a volt főrendiház örökös jogú tagjának hétfőn d. u. 86 éves korában történt elhunytával. Fors­ter Gyula báró városunk szülötte volt s élete végéig tartotta a kap­csolatot szülővárosával, amelynek gyakori vendege és múltjának egyik legalaposabb ismerője volt. Mint műtörténész, hazánk egyik elismert tekintélye volt minden műtörténeti szakkérdésben. Művei a magyar műtörténelem klasszikus alkotásai. A műemlékek Országos Bizottságá­nak 1884-től kezdve helyettes el­nöke, utóbb tiszteleti tagja volt. Igazgatósági és tiszteleti tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiá­nak és a Szt. István Akadémiának, és számos más előkelő tudományos kör­nek. Esztergomban a Régészeti és Történelmi Társulat és a Balassa Bá­lint Irodalmi és Művészeti Társaság kezdettől fogva tiszteleti tagjává vá­lasztotta Förster Gyulát, aki a Balassa Bálint Társaságban annakidej én szék­foglalót is tartott. Temetése szerdán, f. hó 20-án lesz a szentgyörgymezői temetőben levő családi sírboltba. Aranymise. Csendes, meghitt, szűk rokoni körbe visszavonultan, 1 mutatta be Zoltvány Irén dr. ba-| konybéli szentbenedekrendi apát j aranymiséjét Tóvároson, f. hó 11-én a kapucinusok templomában. Az ( aranymisés főpap Tatatóvároson 01ti nyári pihenőjét és itt érte meg a nagy napot, amikor hálatelt szív­vel lépett az Úr oltára elé, hogy bemutassa jubileumi áldozatát. A templomban sokan jelentek meg az ájtatos hivők, akiket az aranymisés főpap a szentmise után áldásban részesített. Előléptetés. A kormányzó Zeke Imre műszaki tanácsos, iparfelügye­lőt a kereskedelmi miniszter előter­jesztésére műszaki főtanácsossá ne­vezte ki. Esküvő. Szombaton, f. hó 16-án déli fél 12 órakor esküdtek egymás­nak örök hűséget a belvárosi plé­bánia-templomban Molnár József gör. katolikus hitoktató és Borz Jolán oki. tanitónő, Borz Lajos kir. s. tanfelügyelő leánya. Az esketési szertartást dr. Ruttkay Miklós szé­kesfővárosi hittanár végezte nagy papi segédlettel. A templomot meg­töltötte az esztergomi közönség, amely meghatottan nézte végig a városunkban ritkaságszámbamenő, szép görögkatolikus esküvői szer­tartást, majd a tisztelők és ismerő­sök serege jókívánságokkal hal­mozta el az ifjú párt és az öröm­szülőket. Áthelyezés az OTI-nál. Az OTI igazgatósága dr. Nemesszeghy Kor­nélt és feleségét sz. Borbély Jolánt a munkásbiztosító esztergomi ke­rületi pénztárától a budapesti köz­pontba helyezte át. Halálozás. Gláser Miksa köböl­kúti orvos hosszabb betegeskedés után elhunyt. Halálát kiterjedt ro­konság gyászolja. Búcsúztatás. Meleg szivélyesség­gel búcsúzott el Kirva község la­kossága Pallagi Pál volt jegyzőjé­től, akit most Nagysáp község jegy­zőjévé választottak meg. A képvi­selőtestület élén a bíró mondott ünnepi búcsúztatót, amelyben meg­köszönték a jegyzőnek a község érdekében kifejtett munkásságát, majd értékes ajándékkal lepték meg' a távozó köztisztviselőt. I Dunántúl kereskedői és Ipa­rosai is rendeznek tüntető sztrájkot. Az a tüntető sztrájk­mozgalom, amelyet a pestkörnyéki kereskedők és iparosok indítottak, országos jelentőségűvé fejlődött ki. A szegedi kereskedők elhatározták, hogy július 20-án egész nap zárva lesznek az üzletek és műhelyek. Ugyanakkor naggyűlésen tárgyalják meg a kereskedelem és ipar kí­vánságait. A pécsi ipartestület most felhívta somogy-, tolna-, valamint a délzalamegyei kereskedő- és ipa­rostársulatokat, hogy csatlakozzanak a mozgalomhoz. A felhívás ered­ménye az lett, hogy a pécsi, szek­szárdi, kaposvári és nagykanizsai kereskedők és iparosok is elhatá­rozták, hogy közös mozdulással hív­ják fel a kormány figyelmét súlyos helyzetükre. A közeli napokban ér­tekezleltre gyűlnek össze a dunán­túli kereskedők megbízottai, hogy megbeszéljék a tüntető sztrják napját. Negyedére csökkent ebben az évben a méztermelés. A Magyar Méztermelők Országos Szövetke­zete megállapította, hogy ebben az évben az akácméztermelés, más évekhez viszonyítva, negyedére csökkent. Az őszi méztermelés se biztat kedvező eredménnyel a szá­raz időjárás miatt A szövetkezet a méz árát 1 pengő körül véli meg­állapítandónak. Komárom—Esztergom-megyé­ben kielégítő az egészségi álla­pot. Dr. Schleiffer Mátyás várme­gyei tb. tiszti főorvos jelentette a közigazgatási bizottsági ülésen, hogy a vármegye egészségi állapota álta­lában kielégítő volt, — jobb, mint az előző hónapon. Tatatóvároson volt kanyarójárvány egyszerre 35 eset­tel, de ez is enyhébb lefolyású. A Néptanítók Lapja új kiadó­hivatala. A vallás- és közoktatás­ügyi minisztérium kebelbéli sajtó­orgánuma, a hatvanötödik évfolyam­ban megjelenő Néptanítók Lápja, nyomdai és kiadóhivatali teendői­nek ellátásával a vallás- és közok­tatásügyi miniszter július hó 1-től Franklin- Társulat- ot bízta meg. A Néptanítók Lapja kiadóhivatalá­nak új címe: Bndapest, IV., E&ye­tem-utca 4., Franklin-Társulat. A lap adminisztrációjával kapcsolat­ban mindennemű levelezés ide in­tézendő. A gyümölcstermelők ankétje. A „Gyümölcstermelők Országos Egyesülete" most tartotta Budapes­ten dr. Kállay Miklós országgyű­lési képviselő elnöklete alatt nagy­szabású ankétjét, amelyen Gyömö­rey György főispán, az egyesület alelnöke beszámolt arról a fő- és alispáni értekezletről, amely a meg­alakulást megelőzte, közölvén, hogy a Gyümölcstermelők Országos Egyesületének ügyét úgy a földmive­lésügyi miniszter, mint a belügy­miniszter, de a közigazgatási ható­ságok is magukévá tették. Rámuta­tott arra, hogy a gyümölcstermelés­ben oly nagy vagyon rejlik, hogy az a mai viszonyok mellett a búza­termelést és állattenyésztést messze túlhaladja. Kijelentette, hogy a Gyümölcstermelők Országos Egye­sülete számit nemcsak a közigazga­tási, de a közgazdasági tényezőkre is, azonkívül az iparra és kereske­delemre, valamint a vegyi iparra. Az egyesület egész Magyarországot munkára hivja fel, hogy feltárja a magyar gyümölcsben rejlő kincset és ezzel előmozdítsa a nyemzet va­gyonosodását. Sternád István, az egyesület ügyvezető alelnöke be­számolt mindazon összeköttetések­ről, amelyeket az alakulás óta lé­tesített, tehát mind a termelőkkel, mind a vegyi gyárakkal, valamiat

Next

/
Oldalképek
Tartalom