ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-29 / 70. szám

árban a Buzárovits könyvkereske­désben s a verseny alkalmával a pénztárnál kaphatók. E plakettek iránt máris nagy érdeklődés mutat­kozik a gyűjlők körében. A versenyi tiszteletdíjak és pla­kettek a verseny előtti napokon a Buzárovits cég kirakatában kerül­nek bemutatásra. ROVÁS Tótágas. ílejh ! ha mi még csodálkozni tud­nánk, nyitva maradna a szánk at­tól a nagy ide-oda harangozástól, ami most nálunk folyik. Eddig a ha rangzú^ás csak ünnepélyes alkal­makkor volt szokásos, de ime egy : — a politikában teljesen járatlan — újságszerkesztő jobb ügyhöz méltó szent hevületében a felkötött vezér­kolompokat a komáromi Szt. And­rás templom zsolozsmás harangzú gásának hallja, maga is elkezd csilingelni, közben megfeledkezik arról, hogy magamat népiesen fe­jezzem ki: „zabba mentek a lovak", mert lapjának vezetői éppenséggel osztják párttitkári lelkes önkívületét. Bizony kínos dolog lehet a szer­kesztő úr fiatalos súlyokelvetését magyarázgatni, men égetni. Bátran megállapíthatjuk azt is, hogy ez se­hogy sem sikerült, de hát nem is nagyon fontos; végre is a szerkesz­tői harangzúgás nem hallatszott a mennyországig. Mindenesetre érde­kes lélektani probléma marad az a kérdés, miként tudott egy a keresz­tény szociális és gazdasági alapon álló újság szerkesztője a komáromi gyűlésen annyira felgerjedni, ho y eliagadtatástól lelkendezve eléje harangozott annak a politikai Noe bárkájának, amelyre felkapaszko­dott a rasekoltól kezdve a három­pontos vakoló testvérig mindenki, aki az újra divatba jött „földműves párt" jelszavával készít bódító má­konyitalt a hiszékeny népnek. Mi sem keresgéljük azt, melyik keresztény felekezethez tartoznak azok, akik a mai -vészterhes idők­ben részt kivannak venni a nem­zetmentés nehéz munkájában. Azonban engedtessék meg nekünk annak a kijelentése, hogy a Rerum Novarum magasztos eszméi szerint a keresztény politikát mégis csak jobb kezekben látjuk gróf Zichy János, gróf Esterházy Móric, Ernszt Sán­dor, Czettler Jenő és Turi Béla ki próbált kezeiben, mint bárki más­nál. Mi tehát nem harangozunk sen kinek, hanem hűségesen és szilárdan kitartunk eddigi vezetőink mellett! Van egy pikáns része is az a( E. és V. második haran Ízúgásának, t. i. midőn azt mondja, hogy a ha­rangzúgásos dytirambusnak csak a helyi pártélet felelevenítése volt a célja. Legyen. Mi azonban úgy tud­juk, hogy a közelmúltban a „klikk" ­ben tömörült pártvezetőket arról az oldalról lebunkózni akarták. A vi­lágért sincsen szándékunk ezért most neheztelni, mert hiszen hála Istennek, mindnyájan egészségesek maradtunk. Ellenkezőleg, köszönet­tel vészük az élesztési törekvése­ket. Biztosíthatunk mindenkit, hogy ha idejét elérkezettnek látjuk, ott leszünk a gáton. A pártelnöki tét­lenségért azonban a többi pártve­zetők éppen úgy nem vállalják a felelősséget, mint ahogy nem vál­lalták akkor, midőn a pártelnök függetlenítette magát a pártakarat­tól, külön útjaira akkor sem követtük. Hát mi majd csak megvárjuk a háromórás vonatot, amelyre azon­ban az eddig szokásos átszálló­jegyek érvényesek nem lesznek. v. Sz. W. J. HIREK. Éjjeli szolgálatot június 28-tól júl. 1 ig Takács István „Fekete Sas"-hoz címzett gyógyszertára (Ferenc József út) teljesít. Péter és Pál napján. A magyar népnek vannak kivá­lasztott szentjei. Nem mintha a töb­bit is nem tisztelné, hanem azért, mert a kiválasztottakhoz különös tisztelettel vonzódik. Minden falunak van védőszentje. A szent napján ünnepe van a falunak. Búcsút tar­tanak, de még azok is, akik nem tartoznak a szentek tisztelői közé. Vendéget lát ilyenkor a magyar. Egy­forma örömmel fogadja a meghívot­tat és a véletlenül odavetődőt. Szent István napja alatt a magyar nem is ismer mást, mint augusztus 20-át. Mintha a karácsonyi, a vér­tanú szent István nem is létezne. Az augusztusi magyar és király volt, a másikat alig ismeri a magyar nép. Péter és Pál tisztelete és emléke erősen beedződött a .uagyar nép­lélekbe. A gabona, az „élet" érésé­nek ünnepét üli e napon a magyar nép. Hálafohász száll a magyar föld­műves lelkéből az Űrhöz. A szőke búzakalász már aranylik e napon. Az udvarok szederfaárnyékában, a kerti gyümölcsfák hűséből hangzik a kasza kalapálásának kedves csatto­gása és a kaszakő „csiszi-csoszi­csiszi csoszi" egyhangú, de a tarlón dolgozó marok verő leányok ajkán annyi vidám dalt fakasztó muzsikája. Péter és Pál napja a magyar nép aratásának bevezető ünnepe. Egy évi verejtékes munka, reménykedés és hála ünnepe. Még akkor is hála­ünnep, ha reményeiben csalódás érte, mert még rosszabb is leheteti volna a termés. Oh magyar, magyar népem ! mi­kor fogsz már végre széles Nagy­Magyarországon önmagadnak aratni? V. I. Lapunk legközelebbi száma a közbejött ünnnepre való tekin tettel szombaton délután a ren des időben jelenik meg. Dr. Torna Imre ezüstmiséje. Ünneplőruhás bányamunkások és földművesek, egyházi és világi tisz­telők, előkelő vállalatok vezetői, val lásos munkásegyesületek tagjai töl­tötték meg az elmúlt pénteken a Bakács kápolnát s a környező pa­dokat és vették körül meghatott lé­lekkel, hálakönnyes szeretetettel az oltárt, ahol az esztergomi munkás­vidék egyik leglelkesebb papja, dr. Torna Imre tokodi plébános mu­tatta be, pappászentelésének ne­gyedszázados évfordulóján, csendes ünnepi keretben ezüstmiséjét az Úrnak. Hogy a mai nagyszerű pasz­torális és szociális munka folyik az esztergomkörnyéki munkás vidéken, az a dorogi bányaigazgató mellett kiváló munkatársának, dr. Torna Imre tokodi plébánosnak elévülhe­tetlen érdeme. Ezért a szép jubile­um alkalmából megkülönböztetett szeretettel vették körül hívei, a kongregációk, az általa alapított mintaszerű egyházközségek tagjai az ünnepeltet. Ad multos annos! K.- S. Brenner Júlia tanítványainak nyilvános zong ravizsgája a köz­bejött akadály miatt elmarad. A A növendékek házihangverseny ke­retében fogják bemu atni szüleik előtt az iskolaévben tett haladásukat. A városi kéményseprő sza­bályrendeletet a kereskedelem­ügyi miniszter jóváhagyta és kihir­detés után életbe is lépett. Eddig sok panasz hangzott el a tekintet­ben, hogy a kéményseprési mun­kák nem végeztetnek oly } ontos sággal, mint kellene, viszont a szám­lák kiküldésénél, a díjtételeknél is bizonyos eltérések fordultak elő. A város képviselőtestülete a felsőbb jóváhagyás tudomásulvétele alkal inával elhatározta, hogy a szabály­rendeletet kinyomatja s az bárki által beszerezhető lesz. A szabály­rendelet elkészült s igy minden ér­dekeltnek módjában áll, hogy a vég­zett munkák pontosságát és a fel­számított díjtételek helyességét maga is ellenőrizhesse. Kapható a városi pénztárnál 40 fillérért. Betörtek a csolnoki község­házára. Csolnok község előljáró á­gát furcsa meglepetés érte kedden vízvezetéken észlelt lég­rendellenességet be kell eni a városházán. Sürgős vízelzárásért a tüzörségre kell üzenni. Minden háztulajdonos érdeke, hogy vízvezetékén hiba vagy cső­törés ne legyen, mert eltekintve at­tól, hogy felesleges vízpocsékolás, az épületet is veszélyezteti. A vízvezetéki szabályrendelet 26. §-a értelmében: „Az ingatlan tu­lajdonosának, vagy bérlőnek kérel­mére (artozik a mérnöki hivatal a vízvezeték megjelölt berendezéseit díjtalanul megvizsgálni és a vizsgá­lat eredményét a kérelmező féllel közölni". Erre hivatkozással a város mér­nöki hivatala egyenesen kéri a város közönségét, hogy nála min­den a vízvezetéki berendezésen ész­lelt rendellenességet jelentsen be, különösen pedig azt, ha a vezeték­ben súgást hallanak, mert ez rej­tett csőtörés jele. Megállapítást nyert ug\anis, hogy egyes hibákat csak akkor hoztak az illetékesek tudomására, mikor már a csőtörés kárt okozott. Amennyiben sürgős intézkedésre, az utcai főelzáró elzárására vagy az utcai főcső elzárására van szük­ség, a hivatalos órákon kívül a tüzörségre kell üzenni vagy tele­fonálni, ahol azután a további in­tézkedéseket megteszik. reggel. Betörők jártak a községi iroda helyiségében. Nagyobb bajt, kárt azonban nem okoztak. Úgy­látszik, a betörés terén teljesen já­ratlan emberek voltak. A megejtett vizsgálat megállapította, hogy |a páncélszekrényt fejszével akarták felnyitni, ami természetesen nem si­került. Hogy törvénytelen látogatá­suknak mégis lássák némi hasznát, felfeszegették az a>ztalfiókokat, de bizony ott sem volt érdemes keres­gélök. Aligha keresték meg óra­bérüket, mert néhány járlatlevél dí­ján, pár filléren kívül több pénzt nem találtak. Pénzkeresés közben összevissza dobálták és keverték az iratokat. A nyomozás természetesen megindult és már is az a vélemény alakult ki, hogy a betörést a helyi­viszonyokkal ismerős követhette el s így remény van rá, hogy a nyo­mozás eredménnyel fog járni. Nagyfeszültségű vezeték a Budapest—komáromi vonalon. Mivel a M. Kir. Államvasutak igazgatósága a Budapest keleti pá­lyaudvar és Komárom közötti fő­vonalszakaszt nagyfeszültségű vil­lamos felsővezetéki berendezéssel látta el, a vármegye ezzel kapcso­latosan szigorú óvóintézkedéseket léntetett életbe, amelyeket a sza­kaszmenti községekben kihirdettek. Érdekeltek itt: Komárom város, Tatabánya, Szomód, Baj, Ágostyán, Felsőgalla, Alsógalla, Vértesszőllős, Tata, Tó város, Szőny, Naszály, Du­naalmás, Bánhida és Ács községek. A tiltó rendelkezéseket, amelyek közül a legfontosabb az, hogy a vezetékeket semmiféleképen és semmiféle tárggyal megközelíteni nem szabad, mert már félméteres távolságban is veszélyes, a hivata­los lap részletesen közli és az egyes községek falragaszokon tudatják a néppel. Kedvezményes jeggyel utazók bármely állomásra retour je­gyet válthatnak a Menet jegy­irodában. Kossuth Lajos-utca 25. Üj autóbuszjáratok. A búbánati sörözőhöz vasár- és ünnepnap köz­kívánatra d. u. 2 óra 15 p. és 3 óra 30 p.-kor indulnak a Magyar Király szállótól s onnan vissza 4 óra 35 p., 7 és 9 órakor indul. A közbeeső megállóhelyeken, úgy jövet mint me­net, az autóbuszok megállanak. Vi­teldíj oda-vissza 70 fillér. Baleset. Bednar István dorogi gazdasági cseléd a rábízott fogattal Tömedékakna felé haladt. Az egyik j lóról leesett a patkó, amiért Bed­nar leszállott a székéről és felvette, de felszállás közben véletlenül el­kapta a kerék s alája került. Súlyos combcsonttöréssel a dorogi kórház­ban ápolják. A hadirokkantak és hadiözve­gyek értesíttetnek, hogy a hadigon­dozási ügyek júl. 1-től a honvédelmi minisztérium hatáskörébe kerülnek. A „Hadigondozási osztály" Budán, I. ker., Horthy Miklós-út 24. szám alatt lévő gróf Hadik-laktanya tiszti épületében lesz elhelyezve, amely­nek az útról külön kapuja van. A Hadigondozási osztályban felvilágo­sításokat hétköznapokon déli 12 órá­tól fél 3-ig, szombaton 11 órától 12 óráig adnak. Budapest— nyugati pílyaudvartól, illetve a Berlini-térről a 49­es villamoskocsi egyenesen odáig megy. Minden hadigondozási ügyet a Hadik-laktanyában intéznek el, kivéve a gyermekek árvaházi el­helyezési ügyét, amely nem oda, ha­nem a belügyminisztériumhoz tar­tozik. A „Honsz." igazgatósága. Hétfőn, július hó 4-ésí utolsó, búcsúelőadás nap. s Ferenc a szim ?ázban Lajos színjátéka 3 felvonásban. vendégfelléptével Kezdete este 8 V 4 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom