ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-06-24 / 68. szám
népek itt a magyar nagybirtokosság legtöbbjének mezőgazdászata is. Mert mi tudjuk, hogy a magyar „kánaáni" talajon a magyar mezei munkás világszerte legelsőrendűnek elismert munkaereje ésszerűen felhasznált és szervezetten kifejtett alkalmazásával Magyarország földhozadéka még többre is lesz emelhető, mint az eddigi tényleges búzatermés értékének kétszeresére. ?el kell emelkednie, fel lehet emelkednie és fel is fog emelkedni az egész vonalon nem csak 30 P-re, do 45-re, 50-re is. Aki ezt nem hiszi, ennek lehetőségeiről nem gondolkozott, aki nem ismeri közvetlen meg! igy élésből — mint jó magam HO esztendőn át — az alföldi kisgazdaságokban parlagon heverő nagy termelési erőt és annak okszerű munkába állításába, bajának elhárításába belefogni nem akar, vagy nem tud, az ne beszéljen magyar gazdaságról, a magyar nemzeti vagyon gyarapításának mikéntjéről. Ha iparosítani akarjuk a mezei gazdálkodást, amennyiben az ipari termelés jövedelmezőbb mint a nyerstermelés, úgy ez nem annyit jelent, hogy a mezőgazdaság kikapVálasz a szenttamási iskolával kapcsolatos képzelt sérelmekre és a támadásokra. A szenttamási iskola elintézett foglalkoznunk kellett Keményfy K. ügyével kapcsolatban vagyunk kénytelenek ismét olvasóközönségünk elé lépni, hogy az E. és V.-ben megjelent Keményfy K. Dániel-féle cikk ferdeségeivel szemben rámutassunk a valóságra. Esztergom város elemi iskolái — tehát a szenttamási' is — községi jellegűek. Az iskolák fenntartásáról a város gondoskodik, a tanítók részint a várostól, részint az államtól kapják fizetésüket. A községi iskolákra vonatkozó törvényes utasítás a mérvadó a^város összes elemi iskoláira, így a szenttamásira is. A hitoktatóknak törvényes jogai és kötelességei tekintetében a szenttamási iskolánál, ahol Keményfy K. Dániel plébános a hitoktató, hiány és sérelem nincs, sőt — a katolikus szellemű iskolaszéki irányítás s a tanítóság udvariassága folytán — a plébános-hitoktatónak pasztorizációs működése is inkább hozzásegítésben, dásban részesül Dániel képzelt sérelmeivel, amelyek már kezdenek bosszantóan unalmasak lenni. H IDE" If I IÁ H WH Éjjeli szolgálatot június 18—24-ig 1 Kerschbaum may er Károly „Megváltó"I hoz címzett gyógyszeriára (Kossuth Lajos-utca) teljesít. Változások a pannonhalmi Szent Benedek-rendben. Kelemen Krizosztom koadjutor az 1932/33. iskolai évre a következő változásokat rendelte el a bencés rendben: Pannonhalmára kerül Gosztonyi Nándor jószágkormányzó, Legányi Norbert házgondnok, továbbá Nagy Kelemen és Nemes Vazul, mígVlasics. Róbert plébános lesz Tényőmint akadékosko-! falun * Buda P estre me gy Esztergálos az úI énüleTben Tibor ' R szte ^'°mba jönnek dr. Vid külön elhelyezett MbaS. % Vértes Zoárd Győrbe Az új iskolaépület a város összesP^ÜKAJ^ií?^™ nyertek beosztást dr. Zoltán Vereiskolásgyermekei, az gomi községi iskola egész eszterde elsősor solódjék a magyar közgazdaságból i oa n a szenttamási iskola részére épült, amelynek épülete megérett a lebontásra és ipariskolának is szégyenletesen alkalmatlan. Ha és a kisbirtok tetemes munkaereje beolvadjon, feloszoljon az ipari termelés szolgálatába, hanem megfordítva azt, hogy az ipar és kereskedelem érdekeit szervesen összefűzze a mezőgazdaság érdekeivel. Mert Keményfy K. Dániel a szenttamási iskolát külön felekezetinek akarja látni, akkor az intézet felekezetivé tótele iránt tessék akciót indítani, uilönösen airrárorszáffbafi i> P n v.J V ?F tetszett volna előbb, talán | .uionosen agrarorszagban igen ve-* akkor, amikor az intézet községi lett I A vonatkozó iskolaszéki gyűlésről , írt beszámolónk minder* állítása j megfelel a valóságnak. Ha nekünk 1 nem, az ott jelenvolt tagoknak tailán hinni fog Keniényfy K. Dániel. Í zedelmes és kártékony helyzet az, ha szorosan egymásra utalt, egymástól függő három nemzetgazda: ági tényező ahelyett, hogy egymás órdekeit kölcsönösen előmozdítaná, Kezére dolgoznék nemcsak más irányú külön utakon keresi gyarapodását, de egymás érdeke és törekvése ellen gátat vetni is kész. Magyar ország közgazdaságának maradjon meg agrárjellege. Hiszen ez természetszerűleg nem is lehel máskép. Kell tehát, hogy összes köz<>azgasági tényezője ne keresse konjunktúráját a levegőben, a fantáziájában, a bizonytalanságban, oly nyersanyagok beszerzésében és feldolgozásában, amelyeket külföldről lehet csak drága péazen beszállítani, a kereskedelem ne exportálja termékeinket nyers állapotban küllőidre, de járuljon hozzá oly iparnak megteremtéséhez, mely azokat itt az országban fogja feldolgozni. mund, Németh Bernáth és Sümegh Lotár,. Pápára kerül Gálos Lázár és dr. Kokas Endre. Sopronba megy Kuczogi Marcell. Bakonybélbe kerül Kuzmits Virgil. Tihanyba kaptak beosztást Molnár Ervin, Karle Sándor és Fehér Bálint. Celldömölkre diszponálták dr. Szabó Farkast, Zalaapátiban dr. Kálovits Adorján lesz a plébános. Primícia- Szabó József újmisés f. hó 26-án„ vasárnap, d. e. 9 órakor mondja, első szentmiséjét a szentgyörgyinezői plébánia-templomba. Glattfelder püspök negyvenTessék megkérdezni <lv. Fehér Gyula éves találkozáson vett részt Esz nagyprépost, iskolaszáki elnök urat,' tergoniban. Az esztergomi bencéső meg fogja mondani, hogy a szenttamási hitközségi elnök ajakáról a megállapítás Keményfy K. Dániellel kapcsolatban: „Nem helyeslem a plébános úr személyeskedését", — szóról-szóra elhangzott. Ránk gimnáziumban 40 év előtt érettségizettek szerdán találkozóra jöttek össze Esztergomban. Ideérkezett Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök, aki szintén a gimnázium növendéke volt, továbbá Trikál József dr., a vonatkoztatott sértegető támadásai j budapesti Pázmány Péter Tudománytehát — amelyekben különben saját í egyetem magnicus rektora, Jeszavaival élve „önmagái leplezte Je' L í szenszky Kálmán prelátus-kanominden alapot nélkülöznek. | nok és Major Ödön dr. ny. árvaSajnáiattal olvastuk a személyes- i széki elnök és többen. Reggel fél 10 keció cikket az E. és V. hasábjain \ órakor Glattfelder Gyula dr. püspök lökent azért, mert folytatólagosania főoltárnál, két plébános pedig a méteresre is felmenő kendereinkből \ dolgozása és forgalomba tétele a világ legerősebb hajóköteleit, a legjobb vitorláit, a mi lenünk finom lOFitjából épp-en olyan csipkéket; és szöveteket készíthetnénk ittHiszen ezentúl már a kis búzánkat &on, mint a belgák és a hollandusom fogjuk tudni külföldön haszonJ sok, akiknek mi azt a mi boni szövés^etünk kárára kiszállítjuk, — miért kell a mi marháinknak bőrét, hogy csizmát, cipőt viselhessünk és azonban már nem a mezőgazdasági termelő kezébe való. Itt bele keli kapcsolódnia az iparnak és kereskedelemnek. Mert ha nincs senki, aki mint biztos vevő, minden körülmény közt átveszi a kisgazdától és készpénzzel hetenként vagy naponta, mint a hetipiacon, kifizeti az általa csak kis napi adagokban pinái másképp eladni, mint liszt alakjában, persze, mint oly kitűnő, minőségű lisztet, aminőnél jofefeaí- sehol a világon termelni neu* birnak egyéb bőrárut készíthessünk beíőle, iacra szállítható termékeit, úgysem s amely után a civilizált világ ösz-/külföldre potom áron küldenünk,!miféle kisgazda nem fog ilyeneket ;;zes pékéi, szakácsai, cukrászai és! hogy azután kikészített állapotban termelni. Viszont: sem a gyáros, háziasszonyai úgy fognak nyúlni* drága pénzen visszavá sároljuk? Mi- sem a kereskedő nem fog odaülni mint specialitás, mint unikum után, ért nem lehetne a mi. konyhakor-ja piacra, kogy az ilyen termékeket mint akik ehhez jobban értenek, 1 tünk és gyümölcsöse írtunk olyan "megvegye, ha nincs szerződésileg mint a politikus urak és a genfi dip- termékeit, amelyek n k yers állapot-! biztosítva arról, hogy az egész gazJomatak. De a Liga nemcsak a bu- ban messzire nem szál lithatók, olyan dasági korzeí termelői mindannyiknak iparosítását akarja eiőmozdí- j konzervekké felgyárt, mi, mely nem-* an arra a piaci központra, ahol ő csak oly országokban., ahol ilyenek »megállapodott, fogja beszállítani nem teremnek, de az; egész művelt [termékeit. európai világban kapkodva megvé-| idb. gróf Csáky Gyula tetnének ? Mind e fC ildtermékek fel- I, az Országes Gazdasági Liga társelnöke. íani. Csak a kendernek, lennek, gyapjúnak, állati bőröknek is miért kell nyers állapotban a külföldre Lzállíttatnia, mikor mi, a mi három mellékoltárnál mondott misét az elhunyt tanárokért és osztálytársakért. Szent mise után a találkozóra összejöttek Glattfelder Gyula dr. püspök vezetésével látogatást tettek Kemenes Illés dr. igazgatónál, akinél hálájukat és köszönetüket fejezték ki. Kemenes illés dr. igazgató válaszában azt juttatta kifejezésre, hogy boldog öröm tölti el, amikor ilyen találkozón illusztris vendégeket, mint az intézet volt növendékeit, üdvözölheti, és ezáltal a bencés szellem érvényesülését láthatja. A vendégek látogatást tettek ezután Serédi Jusztinián dr. hercegprímásnál is, majd a temetőbe mentek kegyeletüket leróni volt tanáraik sírjánál. Molnár Ervin bencéstanár nyugalomba vonul. A bencésrend esztergomi tagjai közül Molnár Ervin bencéstanár nyugalombavonulását kérte. A bencésrend koadjutora a kérelemnek megfelelően cselekedett és az érdemes tanár Esztergomból Tihanyba távozik. Molnár Ervin a legkiválóbb tanárok közül való, nevét országosan tisztelik, több tankönyvet is írt, a hálás tanítványok generációinak sora emlegeti nevét „a szigorú, de jóságos, atyai modorú tanár úrnak". Esztergomban, ahol közel 20 esztendőt töltött, sok tisztelője, jóbarátja és hálás tanítványa van. Távozását őszintén sajnáljuk és megérdemelt nyugalmába jókívánságaink kisérik. Győri cserkészek vármegyénkben. A Gárdonyi Géza polgári fiúiskola cserkészei június 21-én, kedden Sámson József tanár vezetésével indultak el Győrből esztergomvármegyei útjukra. Egyházi hangverseny Héregen. Az idei héregi Szent László búesú alkalmából Bányász József plébános az ottani plébánia-templomban jún. 26-án, vasárnap délután fél 3 órakor egyházi hangversenyt rendez. Autóbuszjárat a búbánati sörözőhöz. A közönség kényelme szempontjából a városi autóbuszüzem vasár- és ünnepnapokon két járatot fog indítani a búbánati sörözőhöz. Az autóbusz indul d. u. 3 és 5 órakor, indulás onnan vissza d. u. 4 óra 35 perckor és este 7 órakor. A viteldíj oda és vissza 70 fillér. Az esztergomi OTI-nál kilenc alkalmazottat helyeztek rendelkezési állományba. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnél megtörténtek az elbocsátások. Az igazgatók közül 2, az aligazgatók közül 7, a titkárok közül 11, a segédtitkárok közül 10, a fogalmazói karból 13 fogalmazó és 10 segédfogalmazó. Az orvosi szakon 1 főorvost, 1 helyettes főorvost és 13 orvost. A számvevőségi szakban 2 elsőosztályú főtanácsost. 7 másodosztályú főanácsost, 11 tanácsost, 8 számvizsgálót, 18 számellenőrt és 20 számtisztet. A kezelési szakon 1 irodafőnököt, 6 irodafőtisztet, 8 irodatisztet, 11 irodasegédtisztet és 18 kezelőt. Elbocsátásra került még 56 díjnok, 2 orvosgyakornok, 17 altiszt és 10 kisegítő szolga. Az elbocsátottak között van Kubinyi László és Csengeri János is, kik Esztergomban voltak ügyvezetők. Az esziergomi pénztártól elbocsátották Máthé Emil segédfogalmazót, Bálás Lajos ellenőrző orvost, Margó István számtanácsost, lványi Lajos és Schönner Ottó számvizsgálókat, Bona Jenő István és Horváth Bertalan számellenőröket és Gampell Roránd számtisztet. Az elbocsátottak egyelőre rendelkezési állományba kerültek, a teljes fizetést kapjak, mnjd vagy visszahívják őket, vagy végkielégítik, illetve nyugdíjazzák.
