ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-03 / 59. szám

2 1932. június 3. tézményét. A polgár és állam egy­másra van utalva és elképzelhetet­len olyan helyzet, hogy ellentét al­jon elő a polgár és az állam ér­deke között. Éppen az a helyes fel­fogás, hogy minden kérdésben szo­lidaritásban, együttérzésben, a kö­zös érdekek egymásrautalságában éljen a polgár az állammal és az állam a polgárral. Az angol rendőr egész megjele­nése azt bizonyítja, hogy Angliában a rendőrség a polgárok lelkében élő, megbecsült és szeretett intéz­mény és ha igazságossággal és tár­gyilagossággal vizsgáljuk a magyar rendőrséget: el kell ismernünk, hogy a mi rendőrségünk úgy rátermett­séggel, mint buzgalmával, lelemé­nyességével, szorgalmával és ön­feláldozásával kiérdemli mindnyá­junk tiszteletét és becsülését. Elegendő utalnom a mult egyes nagyobb bűncselekményeire, amikor Európa rendőrségével szemben a magyar rendőrséget érte az a dicső­ség és érdem, hogy valóságos zse­nialitással, önfeláldozó buzgalom­mal kiderítette a tetteseket. A múltban a bírósági Ítéletek is sokszor tévesen magyarázták a rendőri fegyverhasználat jogát. A fegyverhasználati jogban tudniílik két elem találkozik ; az első, a min­den embert megillető, jogos véde­lem támadás esetében, s e tekin­tetben nem lehet a rendőrnek ke­vesebb joga, mint bárki másnak, csupán azért, mert rendőr. A má­sodik pedig a közbiztonságnak ér­deke, amelyet azután megkoronáz az állami tekintély megvédésének erkölcsi paragrafusa. A rendes jogi védelemtől abban is különbözik ez a védelem, amely a rendőrnek nem mint magánembernek, hanem mint a közbiztonság megtestesítőjének jár, hogy a jogos védelemben a törvény szerint saját életét, testi ép­ségét, vagy vagyonát látja megvédve a polgár. A rendőr azonban nem­csak saját életét tartozik megvédeni, hanem a mások életét is, ezenfelül pedig azt az eszmei és erkölcsi ja­vat, amit a közbiztonság magasabb tekintetbevétele általában jelent. Az új törvény azt az újítást tar­talmazza, hogy törvény útján ha­tározza meg a fegyverhasználati jogot. Tárgyilagosan csak annyit állapítok meg, hogy nincs a világ­nak egyetlen állama sem, ahol a rendőrség ne volna felfegyverkezve, mert különben nem volna képes a rendet és a közbiztonságot fenntar­tani. Szabályoznunk kellett a fegy­verhasználatnak jogát éppen a kö­zönség érdekében, hogy a rendőr ne tetszése, szenvedélye, vagy ger­jedelme szerint élhessen a fegyvérrel, hanem szigorúan a törvény korlá­tain belül. A mai nehéz viszonyok között, amikor érthető kétségbeesés, gond és agggodalom szállja meg a lel­keket, amikor a nyomorúság, a ke nyértelenség kétségbeesésbe kerget egyént és tömegeket, ez a szomorú állapot természetszerűleg fokozza a rendőrség teendőit. Láttuk, hogy az utóbbi esztendőkben éjjel, nap pal talpon volt a derék rendőrsé­günk. Megtörtént sokszor az az eléggé nem sajnálható tragikus eseí, hogy rendőröket kötelességük telje­sítése közben gonosz kezek meg­öltek. Nemrégen történt az a szo­morú eset, hogy amikor a rendőr a rablót elfogta, saját fegyverével oltotta ki a gonosztevő a rendőr életét. Az én jogászi és polgári meg­győződesem szerint, mivel most törvényben szabályoztuk a rend­őrség jogát, szemben a rendeleti szabályozással, ez már maga is elvi és eszmei haladást jelent. Ha pedig összehasonlítjuk az eddigi rendel­kezést avval a szabályozással, ame­lyet az új törvény előír, tárgyila­gosan nem lehet más eredményre jutni, mint arra, hogy a törvény nemcsak közbiztonság, nemcsak a rendőrség szempontjából, hanem a polgári szabadság, a szabad moz­gás szempontjából sokkal értéke­sebb, sokkal szabadelvűbb, mint a rendeletben történt szabályozás. Ünnepségsorozat Esztergomban a ferencesek rendezésében. Páduai Szent Antal megdicsőülé­sének hétszázados évfordulója alkal­mából a helybeli ferencrendiek gaz­dag és sorozatos ünnepségekkel kivannak kedveskedni az eszter­gomiaknak, melyek városszerte a legélénkebb érdeklődésre és bekap­csolódásra tarthatnak igényt. Az összünnepség a templomban, hangverseny és matiné keretében lepergő programmot foglal magában. Bekezdő nyitányul szolgál június 11-én, szombaton délután 5 órakor dr. Drahos János prelátus, oldal­kanonok szentbeszéde, melyet ünne­pélyes litánia követ. Este 8 órakor a vármegyeház nagytermében pom­pás műsorú díszhangverseny lesz, Pfeiffer Alfonz páter, a kitűnő fe­rences zongoravirtuóz, a szombat­helyi előnyösen ismert MÁ V „Hala­dás" dalkör és zenekar, továbbá helybeli énekesek sokat igérő köz­reműködésével. Június 12-én d. e. 9 órakor a fő­papi mise alatt König Péter szegedi (zeneszerző karnagy „Á-moll"misé­íjét, betétként egy muzsikás Ave Máriát és Beethowen: „Ó szent éj" cimű kórusát énekli a szombathelyi MÁV „Haladás 1 ' Jarisch János har­mester vezényletével. Szentmise köz­ben dr. Lepold Antal prelátus­kanonok fogja magasztalni Pádua és a katholikus világ közkedvelt I szentjét. Délelőtt 11 órakor a vár­I megyeház nagytermében jubiláris ! matiné következik rendkívül váito­j zatos tárgysorozattal. Záradékképen jún. 13-án, a szent ünnepén 9 órakor a ferencesek tar­tományi főnöke, Vinkovics Viktor atya végzi a segédletes szentmisét, nemkülönben a vele kapcsolatos szentbeszédet és liliomszentelési szertartást is, mialatt a feren­'ces reálgimnázium növendékeinek I énekkara Du Mount hires Missa í Regiáját adja elő. Az egész ünnepségsorozat részle­tesebb programmjával legközelebb szolgálunk olvasóinknak. Ot év óla ötvenszer szerepeltek a er Antal szerzeményei Aki figyelemmel kiséri a rádió műsorát, a napokban ismét örömmel pillantotta meg abban Büchner An­tal esztergomi főszékesegyházi kar­nagy nevét, akinek legújabban a „Kis kazetta" c. darabját adta elő a Mándits-szalonzenekar. Sokszor örül­tünk már a rádió zenei műsorának Büchner nevével kapcsolatban, de igazán nem gondoltuk, hogy ez már ötvenedik alkalom volt, hogy illusz­tris esztergomi zeneszerzőnk gyö­nyörű zenei gondolatait a magyar rádió a világgá röpítette. Öt év előtt az Esztergomi Turista Dalárda felejt­hetetlen rádiószereplésének műsora ban foglalt helyet Büchner egy bá­jos dala az „Esti harang." Ez volt az első Büchner-szerzemény, amelyet a rádión hallgattunk s a Hajnali Kálmán karnagy vezetése alatt álló Esztergomi Turista Dalárda volt az első vidéki dalárda, amely a rádióba énekelt. Azóta a neves szerzőnek már 31 műve i angzott el a mikro­fon előtt különféle alkalmakkor. A turista dalárdán kivül Buchner­szerzeményeket adtak elő a rádió műsorán: A budapest-kőbányai rk. templomi ének- és zenekar Kelemen Ferenc a budapest-belvárositeuijlomi Harmat Artúr, az Opera zenekara Berg Ottó, a rádió zenekara és a rádió házi kvartett, a budapesti Vakok énekkara Schmitzl Gusztáv, a József Nádor katonazenekar Szeghő Sándor, az 1. sz. honvéd­zenekar Fricsay Richárd karnagyok vezetésével. Pvlaga a szerző a dorogi bányász ének- és zenekart, valamint a főszékesegyházi ének- és zene­kart vezényelte a rádió által köz­vetített miséinek előadása alkalmá­val. A legtöbb előadás a budapesti Stúdióból, történt, több fővárosi tem­plom, valamint az esztergomi bazilika és a dorogi bányatemplom mellett azonban a veszprémi székes­egyházból is volt már Buchner­szerzemény közvetítés. Legtöbbször hozta a rádió a szerző Bölcsődalát, Prelude Pastoral-ját, Imáját, Gavotte­jét, s az „Örömnek éje" c. kará­csonyi énekét. A szólószámok elő­adói közül megemlítjük az eszter­gomiak és az egész ország kedven­cét, Laurisin Lajos operaénekest, Sonkoly István hegedűművészt és az előadóművészét számos kiválóságát. Miséi közül a remekszép kará­csonyi Pastoral-mise már két izben bemutatásra kerölt. A „Kis Kazetta" c. jubiláris előadás a szerzőnek a „Harangszó" c. operettjéből való, amit Esztergomban, a Kath. Legény­egylet nagytermében adtak elő a tanítónőképző növendékei BenkőM. Szeréna főnöknő 50 éves szerzetesi jubileuma alkalmából. Ugyanaz a kedves szám tehát, amely annak­idején egy félszázados jubileumra készült, szerencsés véletlen folytán most a szerző félszázados rádió jubileumának örvendetes hirdető­jévé is vált. Az esztergomi Stefánia Szövet­Májrs 5-én, áldozócsülörtökön folyt le az Esztergomi Stefánia Szövet­ség utcai árna- és persely gyűjtése. A gyűjtésben szives buzgalommal resztvettek: Posta saroknál: Özv. gróf Stern­berg Józsefné vezetésével: dr. Décsy Ferencné, dr. Frey Vilmosné, Glatz Gyuláné, dr. Gönczy Béláné, Pal­kovits Lászlóné. Perselyező kisleá­nyok: Décsi Zsuzsa 4-27 P, Frey Kató 15-84 P, Bernáth Éva 47 fill., Hirsch Stefi 83 fill, Hirsch Gizi 2"64 P, Hunka Mária 596 P, Iványi Ká­roly 67 fill., N. N. 7-80 P, Pelcz­mann Bözsi 215 P, Székely Péter 6'57 P. Urnába befolyt 2257 P. Összesen: 69*46 P. Rochlitz saroknál: Kornháber Samuné vezetésével: dr. Hamza Józsefné, Hollóssy Mátyásné, Lang Györgyné, Roszival Rudolfné, Rum­my Lajosné, vitéz Zámbéky Pálné. Perselyező kisleányok: Dankovits Róza 270 P, Fidler Ilona 10 fill., Magda 461 P, N. N. 10 fül., Zsám­béky Edit 10-06 P. Az urnába be­folyt 14 56 P. Összesen: 32'13 P. Bérpalotánál: Vécsey Kálmánné vezetésével: Brancs Mihályné, Ferkó Edéné, Reviczky Gáborné, Rochlitz Elemérné, Sarvay Jánosné, dr. Schleiffer Mátyásné. Perselyező kis­leányok: Ferkó Lili 554 P, Foltin Gizi 271 P, Kovács Erzsi 3*99 P, Sajó Csöppi 811 P, Tóth Gyuszi 3-79 P, Zséger Piroska 11-67 P. ^Az urnába befolyt: 4'39 P. Összesen : 40-15 P. Kaszárnya saroknál: Berencz Györgyné vezetésével: Dr. Horeczky Gézáné, Kerschbaummayer Ödönné, Országh Józsefné, Vezér Mária, Zsé­ger Gyuláné. Perselyező kisleányok: Fiala Mária 66 fill. Mitter Erzsi209 P, Skultéti Mária 88 fül., Szabó Róza 71 fill., Pacolai Boriska 2'84P, Tin­gyela Jolán 172 P. Az urnába be­folyt 27-31 P. Összesen: 36"21 P. Bibliotékánál: Bellovits Gyuláné vezetésével: Bergmayer Rudolfné, özv. dr. Berényi Gyuláné, Beck Jánosné, Burány Arabrusné, Gener­sich Béláné, dr. Mike Lajosné, Reusz Ferencné. Perselyező kisleányok: Antal Ottó 5*44 P, Berényi Mária 1-98 P, Dottyán Erzsi 217 P, Gener­sich Esztike 6 P, Garay Boriska 302 P, Zajácz Tibi 3"31 P. Az ur­nába befolyt 8-97P. Összesen: 30*89 P. Bazilikánál: Dr. Brenner Antalné vezetésével: Bartal Alajosné, Bodor Zoltánné, Homor Imréné, vitéz dr. Zsiga Jánosné, dr. Zákonyi Mihályné. Perselyező kisleányok: Bálint Júlia 375 P, Bábszky Ilona 2*69 P, Bren­ner Baba 317 P, Brenner Miki 519 P, K. Strobli Erzsi 1036 P, Szűcs Erzsi 214 P, Az urnába befolyt: 1530 P. Összesen: 4290 P. A család-, az anya- és csecsemő­védelem nevében hálás köszönet illeti Esztergom megértő közönsé­get, hogy segítő közreműködésével és adakozásával lehetővé tette, hogy az anya- és gyermekvédő szövetség nagy mánkáját eredmé­nyesebben végezhesse. Isten fizesse meg. Illemhelyek és A folyton változó élet új és újabb problémát vet fel, amelyeket a szük­ségesség sorrendjében és a rendel­kezésre álló eszköz'jk mértéke sze­rint meg kell valósítani. Mióta idegenforgalommal foglal­kozunk, állandóan szorgalmaztuk a nyilvános illemhelyek kérdését s újabban egy-két közkútnak létesí­tését. Nincsen szándékunkban a város teherbíróképességét megha­ladó meggondolatlan követelések­kel fellépni, de mégis azt hisszük, hogy egy egyszerű illemhely a Csernoch János-úton a Mattya­sóvszky-ház alatti bástyafalhoz tá­maszkodva, valamint a Mária Valéria­úti töltés oldalában nem tartozik a lehetetlenségek közé: téglánk, ho­mokunk, meszünk van, csináljuk már meg legalább ezeket! Nyilvá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom