ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-06-01 / 58. szám

•BUBBBt iíibiiocí'iöd Jé doxa i Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvDyomdavállalatnál. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. XXXVII. évfolyam, 58. szám. Szerda, 1932. június 1 A kormányzó szózata. Nagybányai vitéz Horthy í nemzetközi konferenciáknak Miklós, Magyarország kor-1 lesz bátorságuk a nehéz hely­mányzója vasárnap Kőszeg zetet radikálisan meggyógyí negyszazeves jubileumi ün­nepségén beszédet mondott, amelyben a nemzet aktuális kérdéseire is kitért. — Ma nem a bástyafokon és a lövészárkokban, hanem a mindennapi élet, a létfenn­tartás küzdelmeiben van szük­ség a kitartás, a hősiesség erényeire — mondotta a kor­mányzó. — A hősök példája kell, hogy erőt adjon és bi­zalmat öntsön szivünkbe a megpróbáltatások mai, külö­nösen nehéz idejében. — Csodák nem történnek. Pénzügyi helyzetünk csak úgy javulhat, ha bízva a nem­zetközi helyzet jobbrafordu­lásában, mindenki odaadó munkával, takarékossággal igyekszik saját sorsán javí­tani és első becsületbeli kö­telességének tekinti, hogy az állammal szemben a pénz­ügyi követelményeknek, ha tud, megfeleljen. Vegyünk példát e tekintetben az angol nép bámulatraméltó magatar­tásáról, amely az ottani nehéz viszonyokat oly páratlanul gyorsan jobbra fordította. — Az államhatalom minden lehetőt megtesz, hogy a hibá­jukon kívül bajbajutottak so­rán könnyítsen, de ehhez szük­séges, hogy azok, akik a tör­vényes adókat fizetni képe­sek, ezt első kötelességüknek tartsák. Az olyan esetek, mint aminő Zala-vármegyében for­dult elő nemrég, felette saj­nálatosak, azonban ezeket arra felhasználni, hogy kiváló csendőrségünk ellen izgassa­nak, bűn. A csendőrség, mely az államhatalmat érvényesíti, hazánk büszkesége volt min­dig. Még ma is emlegetik és visszasírják a kakastollasokat mindazok, akik nem feledték el azokat az időket, amidőn felbomlott a rend és meghalt az igazság. Mindnyájan re­méljük, hogy az eljövendő tani. De ha ez nem sikerülne, akkor sem leszünk mi a leg­nehezebb helyzetben, mert agrárállam lévén, a nemzet megélhetése biztosítva van és a rendről és nyugalomról gondoskodni fogunk. Ha pe­dig beáll a nemzetközi gazda­sági helyzet javulása, minden okunk megvan a legjobb re­ményekre. Magyarország föld­rajzi helyzete nagyon ked­vező. Vizi úton Európa szi­vébe hozhatunk mindent, csak a szükséges segédeszközöket kell megteremteni. Saját me­zőgazdaságunk termékeivel pedig egy európai állam ter­melése sem versenyezhet. A jövő eme körvonalaiban látom a fiatalság ma annyira nehéz sorsának az orvoslását is. Ehhez azonban arra van szük­ség, hogy az ifjúság, bármely társadalmi osztályhoz tartoz­zék, ne a hivatali szobák felé összpontosítsa minden törek­vését, hanem menjenek kö­zülük minél többen a ter­melő pályákra és a kereskedői pályára is, amely nagy lehe­tőségeket fog nyújtani. — Legyenek meggyőződve; hogy azok, akik e válságos helyzetben az ország sorsát intézik, mindent elkövetnek a bajok lehető csökkentése és mielőbbi megszüntetése érdekében. Ne higyjenek azok­nak, akik a nehéz időket a csüggedés, a bizalmatlanság, a kétségbeesés mérgezett le­vegőjének terjesztésére hasz­nálják fel. Egymással össze­fogva, egymásban és a jobb jövőben bízva kell a ma gond­terhes napjain keresztülküz­deni magunkat, ezt követeli tőlünk a hősök áldozata, a hősök példája. Különben is a küzdelem erősít, acéloz és mindig kitermeli az ellenálló, kemény nemzedéket. a polgármester, hogy összes helyiségeiket a köztisztasági és közegészségügyi követelményeknek megfelelően tartsák rendben. Ezen helyeken az illemhelynek tiszta és bűzmentes fenntartására különös gond fordítandó. Életbelépett Esztergom nyaral­tatási és idegenforgalmi szabály­rendelete. Glatz Gyula polgármester most adta ki Esztergom nyaraltatási és idegenforgalmi szabályrendeletét, amely ennek folytán életbe is lépett. A rendelet elsősorban az összes vendéglősöknek, kávésoknak, cuk­rászoknak, korcsmárosoknak, ital­mérőknek és élelmiszerárusitók­nak szól. Esztergom szab. kir. megyei vá­rost a belügyminiszter körrendelete nyaraló, illetve fürdővárosnak mi­nősítette. Az e tárgyban alkotott szabályrendelet elrendeli, hogy a vendéglősök, kávésok, korcsmáro­sok és itatmérők feltűnő helyen, mindenki által láthatóan az ita­laik árjegyzését kifüggesszék. Ugyancsak elrendeli, hogy a fen­tebb említettek panaszkönyvet fek­tessenek fel s ezen könyveket az idegenforgalmi hivatal zsineggel átfűzve hitelesítse, azaz záradékkal lássa el. Ugyanezen helyeken a következő szövegű, V 2 ív nagyságú tábla függesztendő ki: „Figyelem! Az esetleges panaszokat vagy az itt felfektetett panaszkönyvbe be­írni, vagy a város idegenforgalmi hivatalával (Kossuth Lajos-utca 25. Telefon 44. sz.) közölni kérem. Pol­gármester." Ezen tábla minden helyi­ségben, terraszon stb. feltűnő helyen ugyancsak kifüggesztendő. Ilyen szövegű táblákat az idegenforgalmi hivatal nyomat s bocsájt önköltségi áron az érdekelteknek rendelke­zésre. A szabályrendelet elrendeli, hogy minden vendéglős, aki nagyobb számú vendég ellátására kapott megrendelést, azt azonnal az ide­genforgalmi hivatal vezetőjével kö­zölje. A szabályrendelet szerint szi­gorúan figyelmezteti érdekelteket A gazda baja és gondja. A mezőgazdaság nagy bajai és nehézségei szüntelenül foglalkoztat­ják az ország közvéleményét. A sajtó, a gazdasági érdekképvisele­tek, a parlament állandóan napi­renden tartja a mezőgazdasági ter­melés és értékesítés szövevényes kérdéseit, és csak természetes, hogy e folytonos vizsgálódás eredménye­ként ma már meglehetősen ismer­jük az agrárválság okait és ténye­zőit. Tudjuk, hogy miben áll ez a válság és hogy milyen pontokon kell az orvoslást keresni. A nagy krizis elsősorban abban éleződik ki, hogy a nehéz értékesítési viszonyok és alacsony árak mellett a másik oldalon a termelési költségek igen nagyok. Az értékesítési nehézségek egyrészt a kivitel megnehezülésé­ben, másrészt a lezuhant világpiaci árakban nyilványulnak meg. Viszont a termelési költségek felszaporodá­sát egyrészt a nagy közteher, más­részt az ipari cikkek aránytala­nul magas árszínvonala, tehát az agrárolló mind nagyobb kiszélesü­lése okozza. Ezeken a pontokon kell tehát a segítséget megtalálni. A Károlyi-kormány céltudatos ag­rárpolitikája ugyancsak ezekben a vonatkozásokban iparkodik megta­lálni a segítés módját és eszközeit. És mert a gazdaközvélemény, sőt az egész ország felfogása és a kor­mány kitűzött agrárpolitikája között nagy vonalakban nincs eltérés; az egész nemzet összefogása és vállve­tett munkája meg fogja alapozni és sikerre fogja vinni a kormánynak ezt az agrárpolitikáját. Hogy meny­nyire kialakult ezekben a kérdé­sekben az egyöntetű állásfoglalás, azt világosan tanúsítja a tiszántúli gazdasági érdekeltségek legutóbbi felvonulása és Károlyi Gyula gróf miniszterelnökkel folytatott eszme­és tánc-csoportja Június 1-én szerdán lép fel külföldre való távozása előttfALJOSA VASZILIEVICS ének­két órát betöltő rendkivül eredeti és szóra- * koztató műsorával. Ez alkalommal kerül vidé­ken először bemutatásra Szörény Árpád tréfája a Énekes, táncos, muzsikás, vidám életkép, melyben két öreg J cigány furfangja egygórán át harsogó kacagást vált ki. CIGÁNY VIG ALOM KORZÓ MOZGÓSZINHÁZ. Kezdete este 7,8 ós V-JO.

Next

/
Oldalképek
Tartalom