ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-01-17 / 6. szám

3. Pilismarón' országút a vám-[ házig, 4. Dr. Körösi László-utca, valamint a Körösi László-utca, Hársfákútja, Basa-utca, Káptalan-tér és Dobozi Mihály-utca által határolt terület, 5. Csarnok-utca, 6. Népkert-utca, 7. Bárány-út, 8. az Aranyhegyi; és Téglaházutca vízmedence vonala, a Bárányút és Csarnok-utca által határolt része, 9. a Csernoch János-útnak az Árok-utcától a Komáromy-fatelepig terj edő szakasza, 10. az alsó szigetnek a Mária Valéria-út, a Kis^ és "Nagy Duna által határolt része; c) az összes épületeket a JLÖvetkező területeken: 1. az Űri-utca szélesbítendő területe, 2. a Gyár-utca baloldala, 3. a Mező-utcának a Gyár-u. és Duna közötti szakasza, 4. az Arany János-utca folytatásául a Kossuth Lajos-utca és Simor János-utca között nyitandó új út, 5. a szélesbítendő Magyar-utca, 6. a szélesbítendő Angyal-utca. II. Amennyiben legkésőbb 1933. év végéig teljesen lakható állapotba helyeztetnek, 20 évi rendkívüli ideiglenes házadómentesség illeti meg az új épületeket a következő területeken: A Csernoch János-úton a tűzoltólaktanya és Árok-utca közötti szakaszon emelt új, földszintes lakások, az Árvaház-utca jobboldala, a Felsőszérűsor és Táti-út között nyitandó új utca, a Kenderföldek alatti Mély-út a pincesorig, a pincesor a Galagonyási-útig, a Petőfi-utca baloldala a Rozália-kápolnától a Mély-útig, a Hetvenhatos-utca, Mátyás király-utca, Szent László-utca, Villany telep-utca, Kertész u í ca, Árok-utca. 5. az épület az építési szabályrendeletben előírt nagyságú telken épült. A telek nagysága épületeknél azonban (kivéve az I. a) 1—6. pont alatt felsorolt területeket) 200 négyszögölnél kisebb még akkor sem lehet, ha azt az építési szabályrendelet esetleg kivételes esetekben meg is engedné, 6. ha az épület legalább cseréppel, palával vagy egyéb tűzbiztos anyaggal van fedve és a felrrenőfalak, valamint az oromfalak is mészhabarcsba rakott kőből, vagy égetett téglából készültek. IV. A rendkívüli ideiglenes házadómentesség kedvezménye a lebontott épületek helyére emelt új épületek egész terjedelmére kiterjed. V. A jelen rendeletemmel engedélyezett rendkívüli házadómentesség kedvezménye csak állami adókra terjed ki. Felhatalmazom azonban a város képviselőtestületét, hogy azokban az esetekben, amikor a telektulajdonos az utcanyitás céljaira telkének több mint 10 °/o-át köteles átengedni, az új épületet 1—5 évig terjedhető rendkívüli községi pótadómentesség kedvezményében részesíthesse. Budapast, 1931. évi dec. 28-án. A miniszter helyett Vargha s. k., államtitkár. * * * E nagyértékű rendeletet fontossága miatt a fentiekben egész terjedelmében közöltük. A vármegyei kisgyűlés a vasárnapi munkaszünet mellett. Éppen a nagy munkanélküliség indokolja a vasárnapi munkaszünet pontos betartását. Sopron törvényhatósági bizottsága felirt a kormányhoz, hogy terjeszen az országgyűlés elé oly törvényjavaslatot, amely az eddiginél szigorúbban és pontosabban rendezi a vasárnapi munkaszünetet úgy azS ipari, mint a mezőgazdasági munkára vonatkozólag. E feliratát hasonló állásfoglalás végett megküldötte a törvényhatósági bizottságnak. A vármegye alispánja III. A rendkívüli házadómentesség kedvezményében azonban a felsorolt területeken emelt új épületek is csak abban az esetben részesíthetők, ha 1. A telektulajdonosok az utca szélesbítéséhez, illetőleg utcanyitáshoz szükséges területeket a városnak díjtalanul engedik át, 2. a vízvezetékkel és csatornával ellátott, illetőleg az építkezés évének folyamán ezekkel elláttatni rendelt utcákban emelt új épületekben a kétszobás és ennél nagyobb lakások vízöblítéses klozettel és fürdőszobával vannak ellátva, 3. minden alapfalon, a földszinti padló alatt 15 cm. mélységben vízszintes szigetelőréteg alkalmaztatott ; szigetelőrétegül közönséges kátránypapír nem alkalmazható, 4. azoknál a lakóhelyiségeknél, amelyek alápincézve nincsenek, a padló burkolata alatt 10—15 cm. vastag betonburkolat alkalmaztatott, kikérte a vármegyei mezőgazdasági bizottság és az esztergomi ipartestület véleményét, j Az előbbi az akció pártolását javasolta, az utóbbi bár elvileg helyeselte a feliratot, a jelenlegi viszonyokat s az iparosok mai elkeseredett, ideges lelkiállapotát nem tartja alkalmasnak a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó rendekezések megszigorítására, mert ma minden ipari érdekképviseletnek legfőbb gondját képezi, hogy tagjai részére munkaalkalmat biztosítson, és amikor minden dolgozni akaró munkásnak, minden alkalmat akkor kell megragadni, amikor jön, hogy önmagát és családját fenntarthassa. Az ipartestület azért kéri a törvényjavaslat tárgyalásának nyugodtabb időkre való elhalasztását. A vármegyei kisgyűlés ez utóbbi javaslattal szemben a társtörvényhatóság álláspontjára helyezkedett és annak akcióját a törvényhatósági bizottság utján illetékes helyen feliratilag javasolni fogja, mert épen a munkások mai rendkívüli nehéz helyzete, az általános munkanélküliség teszi indokolttá azt, hogy a legpontosabban tartsuk be a vasár- ós ünnepnapi munkaszünetet, mert amikor a munkások nagy része még hétköznap is munka- és kereset nélkül van, amikor olyan nagy a kínálat a munkaerőben, nem indokolt, hogy egyesek vasárnap is dolgozzanak és dolgoztassanak. Egyelőre nincs segitség a tőkeszegénységre és pénzhiányra, de infláció nem lesz. Gróf Károlyi Gyula miniszterelnök Hegymegi Kiss Pál képviselőnek adott írásbeli válaszában a következőket mondja: Eleve ki kell jelentenem, hogy a fizetési eszközöknek megfelelő fedezet nélkül való szaporítását, vagyis az inflációt a kormány határozottan ellenzi és ettől tartózkodni fog. A gazdasági élet számára ugyanis ez nem jelentene új erőforrásokat, hanem természetszerűen a pénz vásárló erejének a csökkentését és amint ezt már a múltban is láttuk, éppen a már meglévő értékek, tőkék elpusztulását eredményezi. A tőkehiányon nem lehet inflációval segteni, hanem a lehetőséghez képest vagy új tőkék előteremtésén kell dolgozni, vagy minden lehető eszközzel oda kell hatni, hogy a gazdasági élet a meglevő tőkékkel arányosan méreteztessék, illetőteg üogy a meglevő tőkék a leggazdaságosabban és legmegfelelőbb módon állíttassanak a gazdasági élet szolgálatába. — Gazdasági életünk ez idő szerint, sajnos, aligha számithat új tőkékre. A jelenleg mutatkozó nehézségek, különösen a devizaellátás terén mutatkozó nehézségek, nagymértékben lévő külföldi kölcsönök törlesztése túlságos terhet rá az országra és fizetési merlegünk állandó kedvezőtlen alkulusát okozza. — Számottevő újabb külföldi tőke igénybevétele tehát már ebből a szempontból sem mutatkozik lehetségesnek, eltekintve attól, hogy a nemzetközi pénzpiac jelenlegi helyzete erre egyébként sem nyújt lehetőséget. A belföldi tőkeképződés viszont meglehetősen lassú, úgyhogy újabb erőforrásokra, legalább is átmenetileg, a gazdasági élet ezen az úton sem számithat nagyobb mértékben. — Az adott helyzet mellett tehát a kormány főtörekvése csak az lehet, hogy az ezidőszerlnt rendelkezésre álló tőkék továbbra is biztosíttassanak a gazdasági élet számára. tehát a külföld által nyújtott rövidlejáratú hitelek is általában meghosszabbíttassanak,— továbbá, hogy a tőke meg nem engedett módon ne használja ki a fennálló helyzetet és elégedjék meg olyan haszonnal, amilyent gazdasági életünk megrázkódtatás nélkül elbir. FARSANG Csatározások a Cserkészbál körül. Lapunk mult szombati számában jeleztük, hogy a farsangi báli fronton az öregcserkészek csapatai hatalmas offennzivára készülnek, fittyet hányva Genfben, Hágában és az összes hasonló békemetropolisokban lefolyt és még lefolyandó leszerelési konferenciáknak. A főhadiszállásról érkezett legújabb jelentéseink a következők: „A karnevál haditudósító jelenti: „A Fruska körüli előcsatározok fényesen sikerültek. Az önkéntes műkedvelő „gárda" változó szerencséjű csatározások után tömörült és lázasan készülődik a döntő küzdelemre. A felderítő járőrök jelentései biztatóak. A hercegi könnyű táncos haderő napról napra erősödik, egymás után foglalja el az „Atyai"és „Anyai ellenállás" nevű különbözően megerősített és fontos stratégiai pontokat. A „konfetti rohamcsapatok" kiképzése lázasan folyik, a „szerpentinszóró alakulatok" már gombolyítanak, sőt megalakította a hercegi hadvezetőség „a hólabda bombavető osztagokat" is. A municiószállító különvonatok útban vannak a hadiszintér felé. Ezen hadivonatok szállítják a gyarmati haderők legfontosabb egységeit, a harcosokat immár bebizonyítottan legjobban lelkesítő „jazz zenekarokat" a délkeleti vidékekről. A belső védelmet előmozdítandó, harcba vétettek „az aggodalom elhárító" titkos szervezetek is, melyeknek célja főleg a felszerelések körül elterjedt esetleges rémhírek