ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-05-15 / 53. szám

uralmon a politikában, a magán-1 gazdaságot pedig csupa nagyhírű nemzetgazdász vezette volna — ak­kor is előállott volna a mai helyzet, azon egyszerű oknál fogva, mert hasonlót, mint a letűnt tíz esztendő, nem ismételt még meg a világtörté­nelem és igy a bajok szérumát senki nem ismerhette. Távol áll tőlünk, hogy a konjunk­túra lovagjait, a síberek hadát, a politika kalandorait védeni óhaj­tanánk. Nem vethetünk azonban követ azokra, akik a közért való lelkese­désből, emberszeretetből dolgoztak, hogy akarásuk nem vezette őket a kitűzött cél felé és hogy a világ­válság rettenetes zátonyán megfe­neklett hajójuk — nem lehet ok arra, hogy az ismeretlenségből előtörni akaró emberek bűnbakjai és ugró­deszkái legyenek. b. Éjjeli szolgálatot május 14-től 15-ig Takács István; 16—20-ig Kerschbaum­mayor Károly gyógyszerfára teljesít. Egyház zenetörténeti hangverseny a baziliká­ban. Csütörtökön délután 4 óra tájban szokatlan élénkség uralkodott a bazilika környékén. Világiak, papok, apácák, férfiak, nők vonultak fel egyenkint, társaságban, az iskolák növendékei pedig testületileg, hogy hallgatói legyenek ama egyházzene­történeti hangversenynek, amely megkoronázta az Országos Magyar Cecilia Egyesület esztergomi köz­gyűlését s amelyet a magyar rádió is közvetített. A hatalmas bazilika lassan telik. A vidéki vendégek már együtt van­nyűbb pazarlás, amikor egy sze­gény ország ilyen kincseket paza­rol el. Ki tartsa fenn a magyar kul­túra szinvonalat ? Ki képviseljen ben­nünket a népek versenyében, ha legnagyobb kulturális értékeinket éhen engedjük veszni, vagy favágó­munkára kényszerítjük ? — Azt mondod édes barátom, hogy te ezt mind tudod, magad is keseregsz rajta, de hát hogyan se­gíts te, gondokba merült fejeddel, ezen a nagy bajon? Segítsen az állam, segítsenek a gazdag embe­rek ... — Hát nem. Az állam nem se­gíthet, mert az irodalomnak szabad­ságra van szüksége, nem hivatalos pártfogásra. A gazdag emberek nem segíthetnek, mert a mecénások ideje lejárt. Olyan írók kellenek nekünk, akik mindenkihez szólnak, nem egy­két pártfogó kegyeit lesik. Csak te segíthetsz. Magadon is, mert kell neked a könyv; az írón is, a ma­gyar kultúrán is, mert mindezeknek egyetlen éltető talaja te vagy és a hozzádhasonlók : egy pengőtökkel, két pengőtökkel, — nagyot mond­jak? — három pengőtökkel. — Pünkösd ünnepe után menj ki az utcára, járj emeli fővel, láss meg engem, végy kezedbe és vigyél ma­gaddal : magadért és hazádért cse­lekszel akkor. ... Igy beszél a könyv, Pünkösd ünnepe után, megihletett nyelvvel. Benedek Marcell. nak, amikor helybelit még alig látunk. De hamarosan jönnek az eszter­gomiak is. A tanítónőképző, tanító­képző és a reáliskola növendék serege, a vármegye és a város tisz­tikara, a papság és számos helybeli zenekedvelő. A közönség sorában látjuk töb­bek között Seyler Vilmos m. kir. gazdasági főtanácsos, főkáptalani jószágkormányzót, akinek édesatyja és dédatyja ma nagyhatású műveik­kel újra megjelennek az esztergo miak emlékezetében. Pontban fél 5 órakor dr. Serédi Jusztinián bíboros­Aercegprímás jön Shvoy Lajos szé­kesfehérvári megyéspüspök társasá­gában. Ahogy a helyüket elfoglal­ják, rögtön felhangzik a nagy kö­rültekintéssel egybeállított műsor első száma, Büchner Antal: Tu es Petrus-a, amely XI. Pius pápa név­ünnepe alkalmából került e napon műsorra. A főszékesegyházi ének­es zenekar a szerző vezénylésével gyönyörűen adta elő ezt a hatásos műsort, amelynek egyre fokozódó crescendói, dallamemelkedései nagy­szerűen érzékeltetik az Egyház győ­zelmes szilárdságát a pokol táma­dásaival szemben. A pokol szűnni nem akaró — erőlködését fúgajáték és a nagydob hangjai érzékeltették, míg az éneknangok finom harmó niája és a hegedűk, harsonák szinte földöntúli erővel zengték a kőszikla erősségét, szépségét és diadalát. Ezután gregorián korális énekek következtek a papnevelő-intézet énekkarának precíz előadásában Béres István teológiai tanár vezény­lésével. Hallottunk egy XI. század­ban már felhangzott Glóriát a grad­uálkönyv korális miséi közül, majd az ősrégi antifonák legrégibb ismert dallamait. Az Egyház ősi zenéjének szellemében még most, 900 év mul­tával is tudunk gyönyörködni, mert ami e dallamokat szülte, a benső áhítat ma is él még az em­beri lélekben. Majd a vokális, tehát kizárólag az emberi hang kifejező erejével operáló zenei műfaj három XVI. századbeli nagy mesterének, az u. n. Palestrina-stilus művelőinek, Pales­trinának, Da Vittoriának és J. Handl­nak egy-egy klasszikusan szép mo­tettája került műsorra a főszékes­egyházi énekkar kitűnő előadásá­ban. Utána a tanítónőképző ének­kara Béres tanár vezetésével két régi magyar ének 3 szólamú finom előadásával gyönyörködtette a hall­gatóságot. Liszt Ferenc „Libera"-ja nemcsak a hangverseny megérdemelt köz­pontja volt, hanem velőkig megrázó akkordjaival oly élmény is, amely egymaga megérte, hogy hallgatására a főszékesegyházba zarándokoljunk. Büchner karnagy vezénylésével a főszékesegyház férfikara adta elő. Utána Büchner rendkívül kifejező, f-mollban készült Ave Mariája hang­zott fel B. Nyárasdy Ilona úrnő tiszta csengésű szopránján Melles Béla hegedűszólójának és a főszé­kesegyházi vegyeskarnak kísérete mellett. Ezután az érs. tanítóképzői ifjú­ság énekkara állt a mikrofon elé, hogy dr. Pántol Márton hittanár vezénylésével a Harmat—Sik-féle „Szent vagy Uram" c. népénektár két értékes darabját mutassa be a hallgatóságnak. Mindkét énekszám precíz, finom kidolgozottságával hatott. A műsorban most az esztergomi főszékesegyház négy karnagyának szerzeményei következtek, Seyler Józsefnek (1778—1854) a főszékes­egyház legelső karnagyának „Alma Redeniptoris Mater" c. szerzeménye dallamilag szép, nyugodt folyású zenekisérete azonban Mozart stílusát j juttatja eszünkbe, a finom rokokó­csipkék lágy finomságát, a kor mu­zsikájának vibráló, virtuóz jelleg­zetességét. Fiának, Seyler Károly­nak (1815—1884.) „Benedictus a XXIV. miséből" c. szerzeménye már a romantikus kor gazdag hangszere­lésére adott alkalmat. Dús, harmo­nikus kiséret festi alá a szöveget mindvégig hatásosan. Kersch Ferenc (1853—1910.) „Pa­ter noster" c. műve már a komoly, ceciliánus egyházi muzsika kultuszá­ban született meg. A műsor utolsó száma Büchner Antalnak, a jelenlegi főszékesegy­házi karnagynak „Afferentur Regi" c. hatalmas instrumentális szerze­ménye volt 4—8 szólamú vegyes­karra, amely a főszékesegyház tá­gas csarnokaiban csodás erővel ér­vényesült. Mintegy a kitörő öröm zsolozsmája volt, melynek felemelő hangulatában távozhatott a hálás hallgatóság a sokáig emlékezetes és tanulságos templomi hangverseny­ről, melyet a pápai és a magyar himnusz lelkes éneklése zárt be. Őszinte köszönetünk a fáradhatat­lan rendezőjbizottságnak, Dr. Lepold Antal elnöknek, Béres István, Büch­ner Antal, Geyer Béla, dr. Pántol Márton helyi bizottsági tagoknak, és az ő fővárosi támogatóiknak. Az ő nagyarányú buzgalmuk, fáradozá­suk és áldozatkészségük nélkül aligha emlegethetnők e hangver­senyt, mint Esztergomban az utóbbi évek egyik legszebb és legemléke­zetesebb művészi élményé. Bérmálás a főszésesegyházban. Pünkösd vasárnapján a bérmálás a főszékesegyházban d. e. 9 órakor kezdődik. A bérmálás szentségét Dr. Serédi Jusztinián bíboros-her­cegprímás és Dr. Breyer István se­gédpüspök osztja ki. Pünskösd hét­főn Őeminenciája a bíboros-herceg­prímás Dr. Bárdos Rémig pannon­halmi bencés főapát temetésén vesz részt s e napon a fővárosban meg­kezdődő bermálást Dr. Breyer Ist­ván félsz, püspök végzi. Dr. Bárdos Rémig pannon­hami főapát halála. Az esztergo­mi bencés székház ormán gyászlo­bogó leng. Bárdos Rémig dr. a Szt. Márton hitvalló püspökről nevezett Pannonhalmi Szent Benedek-rendi egyházmegye főpásztora és a ma­gyar szent korona alá tartozó ben­cés apátságok főapátja, örökös el­nöke és a felsőház tagja csütörtö­kön hosszas betegség után, 65 éves korában szívszélhűdés következté­ben meghalt. Bárdos Rémig dr. Szent Benedek-rendi főapát 1868. február 28-án született Hont várme­gyében, Ipolyságon. A Szent Bene­dek-rendbe 1885. augusztus 2-án lé­pett be, ahol az egyszerű fogadal­mat 1888. június 28-én, az ünnepé­lyes fogadalmat pedig 1891. június 30-án tette le. Áldozópappá 1892. jú­lius 3-án szentelték s ezután 15 éven keresztül mint középiskolai tanár tanította az esztergomi bencés­gimnáziumban a latin és magyar nyelvet. Itteni tanársága alatt igen nagy társadalmi munkásságot is fej­tett ki. A Katholikus Körnek hosz­szú éveken keresztül nagyon is agilis titkára volt, mely idő alatt aranykorát érte a kör. 1907-ben házfőnök és gim­náziumi igazgató lett Kőszegen, ahol igen tevékeny irodalmi és tár­sadalmi működést fejtett ki, mely­nek elismeréséül a város díszpolgá­rává is választotta. Főapáti méltósá­gába 1920. június 29-én iktatták be. Dr. Bárdos Rémig főapát halála mély részvétet keltett Esztergomban is, ahol nemcsak hosszú tanársága alatt, hanem ezután is tisztelték és szerették. DEJO MOLY- tS Liormrd! • 1* URJtl Kapható: ' Rottár Alfonz drogériájában Esztergom, Kossuth Lajos utca 20. sz. A vízivárosi zárdatemplom má­jusi ájtatosságainak e heti szó­nokai : 15-ón Dr. Horváth Detre ben­cés tanár, 16-án Dr. Csárszky Ist­ván prelátus-kanonok, 17-én Horváth Anzelm bencés tanár, 18-án Dr. Ma­gasi Artúr bencés tanár, 19-én Dr. Záborszky István szemináriumi ta­nár. Halálozás. Szemeti M. Genovéva Szent Vince-rendi fogadalmas nővér életének 30. évében 6 évi szerzetesi működés után május 12-én a vízi­városi zárdában elhunyt. Temetése f. hó 14-én délután 4 órakor a szentgyörgymezői temetőben folyt le bensőséges részvét mellett. Adományok. A Magyar Általá­nos Kőszénbánya r.-t, amelynek Csanády László a tokodi bánya­igazgatója 100 pengőt, az Eszter­gomi Takarékpénztár r.-t. pedig, amelynek Etter Ödön az elnökvezér­igazgatója, 30 pengőt adott az Esz­tergom-vidéki Régészeti és Törté­nelmi Társulat céljaira, amit köszö­nettel hozunk nyilvánosságra. Az Országos Credo kongresz­szus tudvalevőleg június 11-én és 12-én Szombathelyen lesz megtartva. Kedvezményes utazásról, elszállá­solásról és élelmezésről gondos­kodva van. Résztvenni óhajtó Credó­tagok legkésőbb május 20-ig az egyesület titkáránál jelentkezzenek, aki bővebb felvilágosítással szolgál. Az Esztergomi Ferences Reál­gimnáziumi Nevelőintézetbe megkezdődtek a beiratások. Sze­mélyes jelentkezés okmányokkal felszerelve Budapesten (IV., Ferenc­rendiek-tere 8.) május 16, 17. Esz­tergomban május 15, 19, 22, 23. Hi­vatalos órák 8—18 óráig. Gimnáziumi tornaverseny. Az esztergomi szentbenedekrendi kat. Szent István gimnázium ifjúsága f. hó 16-án, pünkösd-hétfőn, tartja évzáró tornaversenyét saját sport­telepén : a Prímáskertben. Kedve­zőtlen időjárás esetén a tornaver­senyt elhalasztják. Hangverseny a strandfürdő­ben. A helybeli levente-zenekar Pünkösd vasárnapján d. e. 11 órá­tól kezdve válogatott műsorral hang­versenyez a Szent István artézi Strand-fürdőtelepen. Takarékos háziasszony CSÁKVÁRY-nál vásárol. Gyomorbetegnek BSísr""' ' Parádi víz. Epebajoknál, a tüdő Ä déseinél nélkülözhetetlen gyógyszer. Elsőrangú asztali viz. — A parádi fröccs világhírű ! Mérsékelt árban teckokbanVs for­galomba kerül és vendéglőkben poharanként is kiszolgálják. Kapható minden Ott. Bővebb felvilá­gosítással szolgál a vezi'rképvíielő; Teleién ÉDESKUTY L. BRB 814.28 Ásványvíz Kereskedelmi Rt Budapest V, Erzsébet-tér 8

Next

/
Oldalképek
Tartalom