ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932

1932-03-18 / 31. szám

Magyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol! • i 11*1111 WW H—M •WilUllillli mm IIHII1II lllllll'IIIWIMIII'IHIMBII«««^ Willlli '~TTT L I üi JtllxU Ára köznap 10 fül. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 AH. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fülér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVJL évfolyam, 31. szám. A szerkesztésért felelős i GÁBRIEL ISTVÁN. Péntek, 1032. március 18 lazságos megítélésEsztergom. 1932. márc. 17. Emlékezetünkben jár a főispáni székfoglaló beszéd azon része is, amely az igazságos megitélés hiányáról szólt a kormány ténykedéseivel kapcsolatban. A közvélemény egy része ugyanis gazdasági nyomorúságunk okozójául a kormányt állítja oda, és — mint a főispán mondotta — egyáltalán nem akarja tudomásul venni azt, hogy a mi nyomorúságunk a világgazdasági bajok függvénye és nem veszi tudomásul azt, hogy pl. a buza tragikus áresése is milyen lesújtó hatással volt államgazdálkodásunkra. Sokan vannak, akik a letagadhatatlan nehéz körülményeket egyszerűen nem veszik figyelembe, a bajokkal való küszködést nem mérlegelik, hanem csupán a hibákat domborítják ki ország-világ előtt, — mert az ő mindennél előbbrevaló céljuk nem a bajokon való segítés, hanem bizonyos zavart szituációk teremtése, amikor a kormányon levők távozását lehet követelni és kormánybuktatást lehet előidézni. Ezen az alapon azután nincs igazságos megitélés, mert nem érdek és az ő szempontjukból nem eredményrevezető az igazságos megitélés. Mi, esztergomiak nagyon jól tudjuk, hogy mit jelent az igazságos megitélés hiánya. A közéletben minden békétlenségnek és tusakodásnak az igazságos megitélés hiánya az oka. Ebben a városban nagyon dívott az utóbbi időben az igazságos megitélés teljes hiánya mellett pellengérre állítani közférfiakat és a nyomorúság és bajok bűnbakjául jelölni meg közférfiakat, akik — ha itt-ott talán hibáztak is, itt-ott talán nem tehettek mindenkinek szájíze szerint — egész életük munkásságát a városnak, a népnek, a köznek áldozták. Itt is ugyancsak az az indok, ami az országos viszonylatban elmondottaknál: nem a bajok orvoslása, nem a nyomorúság enyhítése volt a főcél, .hanem emberhajsza, közéleti "férfak elüldözése. Nekünk itt tapasztalataink vannak abban a tekintetben, hogy mire vezethet az igazságos megitélés hiánya, és azért tudjuk azt is, amit hangsúlyozottan kell mondanunk, hogy az annyira óhajtott békességes közélet egyik legfőbb alapfeltétele az igazságos megitélés visszatérte és érvényesülése. As új főispán válássá a katolikus klérus, a vallásfelekesetek, a katonaság és a hivatalok küldöttségeinek üdvöslésére. Mult számunkban helyszűke miatt csak röviden emlékezhettünk meg azokról a bensőséges, meleg üdvözlésekről és válaszokról, amelyek a főispáni installáció után a küldöttségek fogadásánál elhangzottak. Az alábbiakban dr. Lingauer Sándor főispánnak az egyes üdvözlő beszédekre adott válaszából közlünk jellemző sorokat, amelyek a küldöttségfogadás felemelő hangulatáról tanúskodnak. Dr. Machovich Gyula érseki helynőknek a katolikus klérus nevében intézett üdvözlésére a kővetkezőket mondotta a főispán; — Mint az egyház hű fia igaz lelki örömmel látom, hogy a katholikus papság önfeláldozó munkája nyomán hogy terjed az igazi őszinte és mély vallásosság azokban a társadalmi osztályokban is, melyek eddig közömbösek voltak a vallással szemben. De örömmel és megelégedéssel tölt el e tény engem mint főispánt is, mert a vallásosság a polgári erények egyik legfontosabbika, s mint ilyen, a kormányzás egyik legszilárdabb bázisa. — Az állam és az egyház harmonikus együttműködése évezredes tradíció Magyarországon, legyünk továbbra is hűek- ehhez a tradícióhoz és akkor nyugodtan nézhetünk a jövő elé, mert az a nemzet, melyben az állampolgári hazafias kötelességtudás hittel párosul, el nem veszhet soha. A református lelkészség üdvözlésére a főispán az alábbiakat válaszolta; — Legyenek meggyőződve róla, hogy bennem az elfogultságnak még csak a nyoma sincs, ami biztosítja számomra az abszolút objektivitást és igazságosságot, — Ha szabad magamat úgy kifejezni, úgy azt mondhatnám, hogy én a kérdéseket történelmi perspektívából nézem. — Tudom, hogy míg nekem a Patrona Hungáriáé élő hit, addig az Önöknek egy bájos, tiszteletreméltó hagyomány. Ezzel szemben, míg Önöknek a reformáció mélységes meggyőződésen alapuló hit alapja, nekem a szellemi felszabadulás és a nemzeti függetlenségi törekvés soha el nem halványuló szimbóluma. — Mind a kettő azonban egyformán integráns része a magyar múltnak és egyformán erős bázisa a magyar jövőnek, melyre becsületes kézzel és tiszta lélekkel abban a tudat(ban építhetünk, hogy az erre épített [váron, melyben a magyar géniusz fog J lakni, a pokol kapui nem fognak erőt ; vehetni, mert felette ott van kitárva ;a Mindenható védő keze, azé a Jézus ! Krisztusé, kit mindnyájan egyformán [leborulva imádunk. Melegen köszönte az eyangéllkusok [üdvözlését, majd Spiegel Ármin fő\ rabbi köszöntésére a következőkben 1

válaszolt az izraelita hitközség tagjaihoz : — Legyenek meggyőződve, hogy az önök számára sincs más a lelkemben, mint megértés. Embertársaimat mindig egyénileg és elfogultságnélkül Ítélem meg. Garancia ez Önöknek arra, hogy kormányzatom alatt önök értékük szerint lesznek megbecsülve. Értéküket pedig az alatt az idő alatt, melyet a gazdasági életben töltöttem, megtanultam tisztelni és becsülni. Vitéz Lánghy alezredes rövid köszöntőjére a következőket mondotta a főispán: — Am. kir. honvédség, csendőrség és vámőrség a magyar nemzet büszkesége és reménysége. Zászlajuk a becsület zászlaja, szine hófehér. Ha folt van rajta, az csak vérfoit lehet, mit a Hazáért ontott. Lobogjon ez a zászló mindig büszkén legelői és magasan, s járjon nyomában győzelem és főleg béke, ami a hadsereg legnagyobb dicsősége. A társtörvényhatóságok jókívánságai után ár. Alapi Gáspár és Glatz Gyula köszöntötték a főispánt, ki az alábbiakban válaszolt: — Komárom és Esztergom-megyei városok közönsége és tisztikara nevében kifejezett jókívánságokat köszönöm. Viszonzásul szivem szerint sok mindent szeretnék Ígérni, sok vágyatokat szeretném valóra váltani. Sajnos, a mai nehéz gazdasági viszonyok között ezt nem tehetem. De egyet igérek és azt be is fogom tartani. — Minden nemes törekvésteket minden erőmből és a legjobb tudásommal támogatni fogom addig is, míg eljön az idő, midőn alkothatunk nagyot és maradandót. Adja a Mindenható, hogy ez az idő mielőbb itt legyen. A bíróság üdvözlésére a következőket mondotta • — A nie ,yar bíró a magyar néplélek megtestesülése: egyenes lelkű, hajthatatlan és igazságos. — A bírói palást a legdíszesebb palást, mert a legnehezebb viszonyok között is mocsoktalan marad. — Büszkék vagyunk a magyar bírákra, mert nevük fogalom, igazságot jelent. Különösen meleg hangon fordult a főispán az állami tisztviselők üdvözlő csoportjához: — Közületek indultam el pályámon és közétek jöttem vissza. — Vissza hozott az a mélységes meggyőződés, hogy — habár az ember mindenütt a hazáját szolgálja — mégis érte legtöbbet az állami szolgálatban tehet. — Ez a pálya nehéz és rögös, mert útja ma nélkülözéssel és lemondással van kirakva. De éppen ezért egész embert, egész jellemet kivan. — Ez tradíció az állami szolgálatban, és én tudom, hogy Ti ezt a tradíciót hűen őrzitek. Dr. Fehér Gyula nagyprépostnak, a társadalmi egyesületek szónokának szavaira a következőket mondotta a főispán : — Önök uraim különböző eszméket, gondolatokat, érdekeket és foglalkozásokat képviselnek és azoknak hivatott reprezentánsai. — Ezzel szemben én egy eszmét, az állam eszméjét képviselem. Ez a különbség azonban nem ellentét, hanem, a legtökéletesebb harmónia, mert az Önök partikuláris érdekeinek öszszesége adja meg az állam célját és szabja meg a kormányzás irányát. — Ha tehát én híven fogom szolSzombaton március 19-én 7 és 9 órakor, vasárnap márc. 13-án 3, 5, 7 és 9 órakor két sláger egyszerre! lótás fiúk. Szép Pongrácné krinolinja. Zenés színjáték 10 felvonásban. Magyarul beszélő, zenélő és éneklő film az 1848-as időkből 3 felvonásban. Korzó Mozgó