ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-03-13 / 29. szám
Magy ar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikket vásárol 1 ESZTERGOM Ára köznap 10 fill. Keresztény politikai és társadalmi lap. Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előfizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.* — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVH. évfolyam, 29. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932. március 13 Hiábavaló minden próbálkozás a jelek szerint abban az irányban, hogy ember és ember között ne legyen különbség társadalmi és rangi tekintetben, nem sikerül elérni a tökéletes egyformaság utópisztikus állapotát. Nemcsak azért, mert a cél eszközei tökéletlenek ahhoz, hogy velük érdemi eredményeket el lehessen érni, hanem és legfőképpen azért, mert az uniformizálás törekvése egy olyan ösztönt talál magával szemben, amelynek elemi erejű ellenállását az semmiképpen sem képes leküzdeni. Ez az ösztönös különbözni akarás, a szuperióritás vágya, amely oly mélyenfekvő és annyira szellemi és testi alkattól determinált, hogy mindaddig, amíg az emberi testek mind a 26 trillió sejtjükben teljesen egyformák nem lesznek, szó sem lehet arról, hogy ezt az ösztönt inaktiválni lehessen a tömegélet érdekében. Tehát a teljes egyformaság állapota sohasem lesz elérhető, ami különben szerencsés és kivánatos is, mert hiszen a versengés egy olyan motor, ami az emberi életet, akár szellemi, akár anyagi téren állandó és termelő mozgásban tartja. Kétségtelen, ez az ösztön felszámlálhatatlanul sok hibának, kárnak és bűnnek is a szülőanyja, az is kétségtelen azonban, hogy e nemkivánatos eredmények oly jelentéktelenek, oly számba nem vehetően csekélyek, hogy azok megszüntetése céljából nem lehet, azaz nem lehetne elfojtani a versengés ösztönét. Szovjetoroszországban például, ahol pedig az egyenlőséget a demokrácián is jóval túlmenően akarják mérni, nemrégiben egy rendjelet kreáltak, a Lenin-rendjelet. Hogy kik kapják meg, azt sejthetjük. De hiszen nem is az a fontos, hogy kik és miért kapják, hanem az, hogy akik kapják, kivételekhez jutnak a többiekkel szemben és ha!alakulni, beszédes bizonysákis létszámmal is, de mégis gául annak, hogy az embericsak egy új rendet alkotnak, ség uniformizálhatatlan. Ez A megszüntetett, az eltörölt nem is baj. Legyen csakküzrendek helyébe tehát már új dés, versengés, de illő kererendek, új kasztok kezdenek tek között! A vármegye felirata a tatai m. kir. erdőhivatal megszüntetése ellen. Az egyesített vármegyék területén ezidőszerint két erdőhivatal látja el a vármegye területén fekvő, a városok, községek, közbirtokosok tulajdonában levő erdők és kopár területek kezelését, úgymint az esztergomi, az egyesítés előtti Esztergommegye, és a tatai az egyesítés előtti Komárom vármegye területére kiterjedő katáskörrel. A racionizálási kormánybiztos javaslatára a m. kir. főldmivelésügyi miniszter f. évi május hó 1-i hatállyal a tatai m. kir. erdőhivatalt megszüntette és az ezideig ezen erdőhivatal kezelése alá tartozó erdőket is az esztergomi erdőhivatal ügykörébe utalta. A tatai erdőhivatal ezidőszerint 35 birtokosnak 3156 kat. hold kiterjedésű, az esztergomi erdőhivatal 45 birtokos csoport 4348 kat. hold kiterjedésű erdejét és kopár területét kezeli. Az ügykörébe tartozó teendő szakszerű és pontos ellátása a járási m. kir. erdőgondnokot teljesen igénybe veszi úgy, hogy a közel 800 holdnak egy személy által való kezelése erdőgazdasági szempontból igen aggályos, annyival is inkább, mert ezen erdőkomplexum a vármegye különböző és egymástól i^en távol fekvő községeiben elszórtan fekszik, úgyhogy az együttes kezelést a jelenlegi közlekedési nehézségek jóformán lehetetlenné teszik. Az esztergomi m. kir. erdőhivatal vezetőjének kiszállása a Komárommegyei községekbe, és viszont e községekben fekvő erdők birtokosainak az esztergomi erdőhivatal felkeresése oly köítséges és annyi időbe kerül, hogy a tatai erdőhivatal megszüntetésével elért megtakarítás lényegesen kevesebb lenne, mint az ekként előálló kiszállási költségtöbblet. Ezen körülmények mérlegelésével a vármegyei közig, bizottság felírt a m. kir. főldmivelésügyi miniszterhez és fenti rendelkezésének megváltoztatását és a tatai erdőhivatal további fenntartását kérelmezte. A főispáni installáció programmja. Mint már többizben jeleztük, dr. Lingauer Sándor füspán beiktatása március hó 14-én, hétfőn délelőtt lesz. Az ünnepség rendezősége az alábbi sorrendet állapította meg ebből az alkalomból: Délelőtt Y410 óra után gyülekezés a vármegye tanácskozó termében. %10 óra előtt 5 perccel Reviczky Elemér esztergomi járási főszolgabíró jelenti a főispánnak a misére való indulást. Kiindulás a megyei zászló elővitele mellett — viszi Reviczky Elemér főszolgabíró —, jobbról-balról egy-egy díszruhás hajdú megy mellette — a megyeház hátulsó kapuján a belvárosi plébánia templomba. Itt elhelyezkedés a jobboldali első padsorokban. Mise után visszaindulás a Plébániautcán s érkezés a megyeház első kapuján át. A megérkezés után a főispán lakosztályára vonul vissza. Délelőtt 11 órakor: Palkovics László alispán megnyitja az installációs közgyűlést, utána Karcsay Miklós vármegyei főjegyző felolvassa a kinevezési okmányt, a közgyűlés elhatározza, hogy a főispántól az esküt kiveszi. Határozathozatal után a közgyűlés kijelöli azon küldöttség tagjait, kik a főispánt a közgyűlésre meghívják. Elnöklő alispán ezután az ülést 5 percre felfüggeszti. A főispán érkeztével elnöklő alispán az ülést újból megnyitja s felkéri a főispánt, hogy a közgyűlésnek előbb hozott határozata alap-! ján az esküt tegye le. Az eskümin-j tát Karcsay Miklós vármegyei főjegyző olvassa fel. Az eskü letétele után elnöklő alispán üdvözli a főispánt s felkéri, hogy a főispáni széket foglalja el s vegye át a további elnöklést. A főispáni szék elfoglalása után négy főszolgabíró a főispánt háromszor felemeli. Ezután az elnöklő főispán elmondja ünnepi beszédét. A beszéd elhangzása után dr. Lépőid Antal és Löke Károly th. bizottsági tagok az egyesitett vármegyék, Karcsay Miklós vármegyei főjegyző pedig a vármegyei tisztikar nevében üfr ,zlik a főispánt. Az üdvözió beszédek után elnöklő főispán kijelöli a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítőit, két megyebizottsági tagot s az ülést bezárja. Az ülés bezárásával a megye közönsége elénekli a Himnust. Közgyűlés után a küldöttségek a vármegyeháza nagytermében gyülekeznek, a küldöttségeket a főispán az eddig beérkezett bejelentések alapján a következő sorrendben fogadja a kisteremben. 1. A róm. kath. egyház küldöttségét vezeti Machovics Gyula dr. érseki helynök. 2. A ref. egyház küldöttségét vezeti Löke Károly ref. esperes. 3. Ág. h. ev. egyház küldöttségét vezeti Kovács Oszkár egyet, tanár. 4. Ezután az izr. hitközséget, 5. a m. kir. honvédség, csendőrség, vámőrség, folyamőrség, vitézi szék, népgondozó és testnevelési felügyelőséget, 6. a társtörvényhatóságok küldötteit, 7. Komárom- és Esztergom vármegyék tisztikarát, 8. Komárom és Esztergom városok közönségét és tisztikarát, 9. a kir. Járásbíróságot és kir. Ügyészséget, 10. az állami hivatalok együttesét, 11. a vármegyei jegyzői kart fogadja a főispán. Gyümölcsvédelmi tervezet tekintettel az esztergomi viszonyokra. A gyümölcsvédelem érdekében sok beszéd és még több újságcikk jelent meg nemcsak a szaklapokban, hanem a helyi újságokban is, és mégis kevés a gyümölcstermésünk, ami pedig van, az csúnyaságával és férgességével nem piacképes. Bátran ki lehet mondani, hogy a gyümölcsvédelemben nem álljuk meg helyünket. Miért? Nem permetezünk kellő időben. Nem megfelelő anyagokat használunk védelmi szerül. Nem megfelelő arányban használjuk az anyagokat. Nem áldozunk elegendő költséget az anyagokra és munkákra. Nem vagyunk tisztában a védekezés lényegével. Nem ismerjük a kártevők életét, fellépésük idejét, kártételük módját. Nem tudjuk, mikor ismételjük meg a pusztítást, vagy védekezést. tasr íi&& Szombaton március 12-én 7 és 9 órakor Vasárnap, márc. 13-án 3, 5, 7 és 9 órakor Kigyószemű rém (A rejtelmes Aréna) IC A világ leghatalmasabb A KO^ZÓ cirkuszdramája 20 fe.v. "o^^.
