ESZTERGOM XXXVII. évfolyam 1932
1932-03-06 / 26. szám
agyar munkásnak ad kenyeret az, aki magyar iparcikkei vásárol I llIW'lll IlMlilllJ Ára köznap 10 fill. Keresztény poSifikai és társadalmi 8ap. aOTn .win Í0jMa/*0jm0*ii0000m mm •fcinmMumwfr^iw Ára vasárnap 16 fill. Megjelenik kedden, csütörtökön és szombaton este. — Előfizetési ára 1 hónapra 1 pengő 40 fillér, negyedévre 4 pengő. — Kéziratok és előíizetések Esztergom, Kossuth Lajos utca 30. szám alá küldendők.- — Hirdetések felvétetnek a „Hunnia" könyvnyomdavállalatnál. XXXVII. évfolyam, 26. szám. A szerkesztésért felelős: GÁBRIEL ISTVÁN. Vasárnap, 1932, március 6 Egy hónapot kért a miniszterelnök és egy hónapi vakációra küldte a Házat, hogy pihenjenek a képviselői nyelvek és dolgozhasson a kormány. Azt hisszük, bármennyire érzékenyen is érintette az ellenzéket a hirtelen elnapolás, nem nagy önfeláldozásukba kerül az ellenzéki honatyáknak, hogy egy hónapig hallgassanak és megvárják mit csinál ez alatt a kormány. A miniszterelnök, mint megirtuk, már körvonalazta azokat a feladatokat, melyeket *a kormány a parlament szünetében meg akar oldani. Ezek a kérdések valamennyien gazdasági, pénzügyi vonatkozásúak és csupán a választói jog reformja, ami tisztán politikai jellegű. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök a gazdasági válság megoldásira vállalkozott, nem lehet tehát általános programjára vonatkozólag véleményeitérés kormánypárt vagy ellenzék között, hiszen ma, mikor a nyomorral küzd az ország, — más kérdés, ami ennél sürgősebb, aktuálisabb volna, nem lehet. Ha ég a házunk, nem azon szoktunk veszekedni, hogy milyen ruhát vegyünk fel az oltáshoz, hanem ki ahogy van, minden erejével siet a tüzet .oltani. Az ország épületét felgyújtotta a gazdasági válság tüze, végzetes ostobaság volna azon tűnődni, veszekedni, hogy egységespárti vagy bármilyen árnyalatú ellenzéki alapon oltsuk-e a tüzet? A közös veszedelmet csak közös összefogással lehet elhárítani. A miniszterelnök az ellenzéknek a nemzeti erők összefogására irányuló feíhivását magáévá tette. Az összefogásra való felhivás azonban csak frázis marad, ha nem követik az összefogásra irányuló cselekedetek. Nem lehet azt hinni, hogy most, mikor a végletekig kiéleződött a gazdasági válság, Károlyi miniszterelnök, kinek jóhiszeműségét, becsületes, hazafias egyéniségét senki nem vonta kétségbe, ne a legjobb tudása, akarata szerint igyekeznék azon, hogy kivezesse az országot a gazdasági válságból. Ha ebben senki nem kételkedik, akkor feladatának gyakorlati megoldására tett intézkedéseit is el kell fogadni. Csak „rövid türelmet" kért a miniszterelnök és ha a kormány megfeszített munkával egy hónap alatt eléri, hogy enyhitsen a mostani szörnyű gazdasági válságon, akkor ez az eredmény csak megéri azt a kis türelmet. Fenyő Miksa azt mondotta, hogy a kormány új dolgokat akar, új emberekkel, új programmal. Erre enged következtetni a miniszterelnöknek a választói jog reformjára vonatkozó azon nyilatkozata, mellyel nagy megnyugvást keltett az ellenzéki fronton is. A dermesztő magyar tél tavaszra, melegségre, felfrissítésre vár. Soha még sóvárabb reménykedéssel nem várta az ország népe az új programot, az új dolgokat, mert ma nem valamilyen színezetű politika kibontakozását várja, hanem kenyeret, ruhát, munkát, életlehetőséget, reális, kézzelfogható eredményeket a kormány intézkedéseitől. A háborúelőtti és a je Esztergom. Az a négyéves pokol, mely lángoló tüzével testet és 'elket emésztett meg, erős nyomot hagyott Esztergom város társadalmi éLtében is. A háború utáni forradalmak, az azokat követő vagyoni pusztulás és az ezt követő jelenlegi nyomorúság, egyaránt feküdtek rá az emberek lelkére s a szétválasztás, megnemértés, gyűlölködés választóvizét hintették az esztergomiak társadalmi életébe. Háború után amennyire előnyére változott meg Esztergom város külső képe, annyira hátrányára változott meg polgárainak lelkületében. Bizonyos érdekellentétek mindig voltak a polgárság sorai között. Ezek azonban nem vezettek nyilt, gyűlölködő kitörésekre. Voltak választási harcok is, de apró csipkelődésen, heccelődésen kívül más, komolyabb nyomot nem hagytak maguk után. Csak gondoljunk vissza, mily egyetértésben ültek derék földmíveseink a Mária Terézia-utcai szűk helyiségekkel rendelkező Belvárosi Kath. Olvasókörben, azután mily szeretettel, érdeklődéssel járt a hatalmas földműves tábor a Simorutcai díszes palotába, amíg az ellenségeskedés, sötét gyűlölködés nem ütött tanyát sok földművesünk lelkületében, és nem csalogatta őket oly táborba, amely népünk kereszténységéhez és magyarságához nem való. Az Esztergomi Polgári Egyesület egy szép, kedves fogalom volt Esztergomban. Minden társadalmi réteg helyet foglalt benne. Békés, megértő csütörtöki összejöveteleik voltak. Ily alkalmakkor nem egy városi fontos ügyet beszéltek meg s nyert az közmegelégedésre megoldást az illetékes helyen. Ma már ez az egyesület sem az, ami volt. Összetételében megmaradt ugyan a régi, de üszköt dobtak közéjük, mely megemésztette a békés megértést és harmonikus munkát a közért. Még a hivatalos testületekben sincs meg az az egységes szellem, ami volt azelőtt. Széthúzás tapasztalható minden vonalon. Ha nagynehezen össze is verődik néhány egyetértő, egyformán gondolkozó emberből álló társaság, addig fondorkodnak, mesterkednek, amíg szétugrasztják Őket. Közéleti funkcionáriusokat kedvetlenjének el és hajszolják a visszavonulásba a társadalmi, politikai és gazdasági élet nem csekély kárára. Vannak mindenáron és mindentéren szerepelni akarók, akik azonban csak ellenszenvet keltenek a jobbérzésüekben. Vannak féktelenül gyűlölködők, akik mindenen, tekintélyen, igazságon, méltányosságon keresztülgázolnak óriási kárára az összhangzó békének. És sajnos, ezek bőven vannak a szemben álló táborok mindegyikében. Mindenki békét hirdet, de állandóan pari 1 at tart a lőporos hordó felett. Ezek úgy szeretnék megteremteni a békét, hogy a másikat erkölcsileg és anyagilag elpusztítanák. Igy pedig békét teremteni nem lehet. Ugyan mi lehet az a mozgató erő, mely ily magasra szitja Esztergomban a gyűlölködés, az egyenetlenkedés lángjait? Mit irigyelnek itt az emberek egymástól ? Hisz a várostól kezdve mindnyájan csodálatosan szegények vagyunk! Mit akarnak az üszköt dobálok elérni? Erkölcsi és anyagi hasznot semmiesetre sem hoznak a város küszködő közönsége részére. Belső és külső kárt annál többet. Befelé megbénítják a város érdekében kifejtendő hasznos, célravezető munkásságot s kifelé pedig lejáratják a városnak amúgy is megtépázott ősi tekintélyét. És ezt éppen a határszélre jutott városban kell csinálni s rendszerint olyan egyéneknek, akik a város nyomasztó terheiből alig valamit, vagy semmit sem viselnek. V. I. Jelentés a B00 milliós új magyar - kölcsön tervéről. A francia kormányzat 800 millió frankos kölcsönt hajlandó nyújtani Magyarországnak, hogy igy segitse elő Magyarország teljes gazdasági konszolidációra való törekvését. A nagy francia kölcsön egyelőre természetesen csak elvi elhatározás. Lebonyolítására már technikai okokból is csak a francia választások lezajlása után kerülhet a sor. Addig f semmiféle kölcsöntranzakció nem I kerül lebonyolításra. Viszont a francia—magyar relációt figyelő és anl nak irányításában résztvevő francia I informátorok hangsúlyozzák, hogy a választások lezajlása után Magyarország lesz az első állam, amely nagy francia kölcsönt kap. Pénteken, március 4-én 7 és 9 órakor Szombaton, március 5-én 7 és 9 órakor Vasárnap, már. 6-án 3, 5, 7 és 9 órakor BEN-HU A VILÁG LEGNAGYOBB FILMJE! Dm A KORZÓ Hangos változatban, MOZGÓBAN i